Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)

1921-12-17 / 52. szám

6 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1921 deeember 1-7 minisztériumhoz terjeszteni s tilta­kozni az agrár-reform ellen. Hogy kásán rolt lobogó, az tény. De más bánon is Tolt. Vojnics főszolgabíró Mázán is Tolt. Till letartóztatására nézve azt hallotta, hegy Kalymáron Till kinyilatkoztatta volna: „No’issen, menjenek ki a szerbek, a Páriában járt bunyeváeok lógni fognak44. Ezek bepanaszolták Tillt, azért történt volna a letartóztatás. Meská letartóztatásá­ról az volt a hir, hogy ő, mint a magyar kormány exponense, fenn-' tartotta Tolna továbbra is az össze­köttetést a magyar kormánayal és hogy a siffer-kulesot meg is találták valna nála. Később hallotta, hogy ez a szerbek részéről csak ürügy lett volna, mert a Hangya gyűlésen a tisatriseiéknek pénzt akartak meg­szavazni óa ott tiltakozott ez ellen TamanoTÍca ós Tantoa plébánoa. Mseké nagyon kardoakodott a mel­lett, kegy adjanak.* A szerbek meg­tudták és ezért tartóztatták le. Négy esztendeje ismeri Tomanovicsékat. •yak ran érintkezett Telük, de az volt mindig a benyomása, bogy lel­kesedett a magyar hazáért. Saller lényegtelen vallomása után Müller József elmondta, hogy To- mauovics a megszállás kezdetén han­goztatta, hogy sokkal előnyösebb lenne, ha odsesatolódnánk a meg­nagyobbodott Jugoszláviához. Tény, hogy mondták Tománovictnak, miért van az, hogy senki sem irta alá a csatlakozási nyilatkozatot, csak 6. Temanovics nem felelt reá, hallga­tott. Tomanovics erre megjegyezte, akkor nem válaszolt, mert félt, kogy Smntrolly elmegy a szerbekhez és feljelenti. Nevét megakarta magyaro­sítani, azt is elmondta, mert hozzá többet jártak szerb tisztek. Leányát is szerb tiszthez adta. Az a kijelen­tés, hogy „Te voltál az egyedüli, aki aláirt44, annyira bántotta, s különösen amikor délelőtt már egyszer mondta is neki, kogy nem igaz: hogy való­sággal dühbe kozta. Dr. Vuics Miksa sok tekintetben cáfolta a vádat saját tapasztalatai alapján. Az akkori főispán, Delink a őt magákoz felhívta, hogy irjen alá egy memorandumot, abban fogják kérni a bajai háromszögnek Jugo­szláviákon való csatolását. Yalami Bierh tisztviselő azt mondta, hogy állítólag Tomanovics is aláírta. Máties kormánybiztostól tudja, mikor Till érdekében Pestelics Antal borsódi bíróval bement hozzá, hogy minél •lőbb helyezzék szabadlábra, akkor említette Máties, no exponálják ma­gukat ezért az emberért, aki azzal fenyegette a buoyevácokat, majd fognak lógni, ha jönnek a magyarok. Ezért tartóztatta le Tillt. Ispanovics bizalmi embere riválisa volt Tillnek, ennek feljelentése folytán tartóztatta le Pofinkétól tudja, hogy Meskót a Ká­rolyi kormánytól jött sifrirosett távirat miatt tartóztatták le. A szerb terror elől átszökött Ma­gyarországba, akkor történt, hogy Temanovicsot Érsekcsanádon letar­tóztatták. Karlsbadba akart menni. Pesten találkozott ekkor Oltványi rendőrkapitánnyal, aki megveregette vállát b azt monta: „Meskó nagyon jó néven veszi, ha Tomanovicsot jól bemártod. Oda fog kinevezni, ahová akarod.“ Galambos vallomása és ifj. Wun­derlich replikája után Czeizlinger vallja, hogy Tomanovics a magyar áilameszme ellen soha semmit szán­dékosan nem tett. A szerbeknél a korrupció annyira el volt terjedve, hogy egyenes utón nem lehetett el­érni majdnem semmit. Sokszor kellett, mist a közmondás mondja az ördög­nek is gyertyát gyújtani. Genal Mátyás szerint több helyen volt Bzerb lobogó, bár gyéren. Ma­gyar emberek lakásán is látott. Ta­lán 4—5 helyen. Puskás azt vallja, hogy a felek­nek szükséges volt érintkezni anyagi ügyeik rendezése végett a szerb ha­tóságokkal. Wilman : Hogy Tomanovics tagja volta szerb nemzeti tanácsnak, azaz újságban volt. Az agrár-reform bi­zottságnak elnöke, vagy mezőgazda- sági szakértője vpű. Az agrár-refora- Bak az volt a e<^a, hogy földbfrte kosoktól a szláv, nemzetiségű nincs­telenek számára földet juttasson. A bizottsági tagoknak az volt a kimondott célja, hogy az agrár-reformot dönt­sék meg. Roller, a Hangya esetet .mondta el azzal, hogy mikor a tisztviselők megtagadták az eaküt, Dolinka be­szüntette illetményeiket. Ekkor kez­dődött meg az akció, amelyre két­milliót gyűjtöttek össze. Senkinek nem lett baja. A szabadkai törvény­szék is átvizsgálta irataikat. Kihall­gatták azokat, akik adtak. Dolinka ezt mondta: „Tudom honnan szedik az urak a pénzt, nem törődöm vele.44 Egypárat lezártak' közülök, azzal vádolva, hogy azt a pénzt hadsereg szervezésére gyűjtik. Erre számadá­saikat előmutatták és megtalálták, hogy ki mennyit adott és hogy mire adták ki, lelkiismeretesen nyugtázva. Weisz : A napokban értesült meg­bízható helyről, hogy egy ízben Tomanoviesné egész őrömmel mon­dotta, hogy Dolinka Páriában van s.ott intézkedik, kogy Baja Jugo­szláviához csatolta ssék és akkor min­den rendbe fog jönni. Ha a család­tag ilyen nyilatkozatot tehet, akkor ebből a kijelentésből, a családfő hazafias érzésére is lebet következ­tetni. Dolinka kijelentette, hogy a köz­alkalmazottak küldöttségének mél­tányolja a helyzetüket, de ő mint a kormány exponense köteles követelni az esküt. Ugyanekkor kijelentette, hogy ezért nem fog Üldözni senkit, de a fizetésüket köteles beszüntetni, így nem kaptak fizetést. Mintán Meskót letartóztatták, elmentek és bivatkeztek, hogy megígérte, hogy senkit üldözni nem fog, kérték bo­csássa szabadon. Erre kijelentette, hogy nem Tomanovics feljelentéae folytán tartóztatta le; hanem ház­kutatást tartettek ott és megállapí­tották, hogy sifrirozott táviratot találtak és a magyar kormánnyal van levelezésben. A katonai parancs­nokság intézkedik ebben az ügyben, ő nem osinál semmit, Meskó való­színűleg Valjevóba lesz internálva. Flórián ügyvédnek, amikor a szer- bek bejöttek és megszállták Baját, további megbízásokat adott Toma­novics arra, bogy a városi hatóság­nál egyes ügyekben járjon el. Mi­után nem bírja a szerb nyelvet s irodájában nincs alkalmazott aki bírja, céltalannak tartotta, hogy ezek­ben a megbízásokban maga járjon el, mert ba nem beszéltek a meg­szállók nyelvén, nem intézték el ügyeiket. Legjobbnak találta, hogy Tomanovics személyesen járjon el minden ily ügyben, ezért sűrűn ériutkezett szerb hatóságokkal. Az agrár-reformnak Tomanovics legna­gyobb ellensége volt. Hisz ez akarta elvenni birtokát. Részletesen ismer­tette a Till ügyet, amelynél szerinte Tomanovics becsületesen járt el. Szauerbron: 1919 szeptemberében kiszállt az agrár reform bizottság (Konyovics és Masirevics) Felsőbőr- sódra, hogy ott a községházán a re­formra vonatkozó rendelet értelmé­ben a bérleteket megszüntesse, a föl­deket felossza. Ott volt Milkó köz­ségi jegyző, a biró, Latinovits Endre is. Ott szüntették meg Till Imre bérletét, mert saját birtoka megha­ladta az 518 holdat. Milkónak a földosztásra vonatkozó vallomása után Fekete Mátyás a Till-féle szerző­dés keletkezéséről beszélt, amely az ő irodájukban készült 1920 junius vagy julius havában. Ott is írták alá. Till is és a felesége is. Rajtuk kí­vül Till menye, vagy lánya és egy irodai alkalmazott volt jelen. Toma­novics nem volt jelen. Más idegen sem. Till Imre forszírozta hogy az egyezség létre jöjjön és minél előbb alá legyem irva. O bízta meg Fekete főnőkét, hogy az egyezséget forszí­rozza ki. Gebhardt: Meskó a Hangya szö­vetkezet elnöke, indítványozta, hogy a ezerbek által felfüggesztett tiszt­viselőknek adjanak 30 vagy 40000 körönét. Temanovits figyelmeztetett arra, hogyha megtudják a szerbek, az igazgatóságot is lecsukják, a Han­gyát is szétrobbantják. Különben a szövetkezet nem is volt arra beren­dezve, bogy kölcsönöket adjon. Nem is folyósították. Tomanovics azt mondta, inkább másvalahogyan se­gélyezzék, inkább áruhitelt adjanak a tisztviselőknek. A szövetkezet a szerbek alatt felügyelet alatt állott. Gergely basonlóképen adta elő a Hangja ügyet, majd Tantos plébános a Hangya igaz­gatósági tagja szintén basonlóképen adta elő a dolgot. Dolinka neki azt mondta, bogy Meskónak megígérte, ha tartózkodik a politikától, bdntó- dása nem lesz. Érre tiszti becsület­szavát adta Meskó. Mintán szavát nem tartotta meg és mert nem olyan ember, akiben meg lehet bízni, letar­tóztatták. Ügyész kérdésére a többi igaz gatésági tag is kijelanti e vallomás után, hogy másnap becitálták őket a rendőrségre és vatamennyiükkel jegyzőkönyvet vettek fal. Till Imre hosszasan beszélt arról, hegy a közös bérleti szerződést hogyan és miért kellett felbontani, majd elmondta, hogy a szerződés aláírására nem kényszeritették a csendőrök. A birtokot tovább is kö zésben kezelték. Beck Mátyás arról tett vallomást, hogy Tillnével mit beszélt az ura letartóztatásáról és hogy az asszony attól félt, hogy az urát felakasztják. Rosenberg Mátyást 1918 tavaszán felkereste Tomanovics, hogy differen­ciái vannak Till Imrével, a bérlet tekintetében. A gazdálkodás nem úgy megy, mint ahogy a szerződés előírja. Tomanovics a birtokén egy személyben mint birtokos és bérlő szerepelt. A tulajdonosnak felügye­letet Diztosit a szerződés, hogy ellen­őrizze, hogyan kezelik. Kivitte őt a gazdaságba, ami hibákat észlelt, arra rámutatott, erre ő társa előtt kijelen­tette, hogy Rosenberg fogja a gaz­daság dolgait ellenőrizni, hogy mind­kettő mint bérlő betartsa a szerző­dést. Olyan ellentétek voltak közöt­tük, bogy folyton egyezkedési kísér­letek voltak. 1919 végén hallotta, hogy megegyeztek, Till kiment a bérgazdaságból, bizonyos lelépési dijakért. Tillt letartóztatták s beke­rült a kórházba, nagyon tokáig volt ott bent. Rendesen olyanokat tartóz­tattak le, akiket sarcot hattak, Dr Zsigmond Ferenc védő: Ha­zafias szempontból Tomanovics milyen volt ? Rosenberg: Igen gyakran volt vele találkozása, soha nem észlelt hazaellenes dolgot nála. Sok dolgot — hogy milyen dolgok vannak ké­szülőben a szerb megszállás alatt— tőle tudott meg s tudta a mi ré­szünkre hasznosítani. Ezzel tisztán magyar érdekeket szolgált. Gyak­ran mondta, ezekkel úgy kell bánni, mint a vörösökkel, szőr­mentiben. — Mint saját magának is kellett. Ö maga is le volt csukva, tudta, hogy csínján kell velük bánni, mert minél jobban erőltetett az em­ber valamit, annál rosszabb volt. Dr. Zsigmond: Megróná ön haza­fias szempontból azt, akinél szerb tisztek esznek ? Rosenberg: Nem, mert akkor ma­gamat is megróbatnám. Számtalan esetben voltak nálam is szerb tisztek. Nem voltak ezek európai emberek, akik várták, míg meghívják őket, értésére adták az embernek, hogy ennyien és ennyien itt lesznek. Parczen József. A Till-féle egyez ségről beszélt. Erőszakot nem vette észre. Till azt mondta, csináljanak, amit akarnak. Parczen Józsefné szerint a közös bérlet megegyezéssel szűnt meg HészfflrS amerikai slmavesszők BerlandieriX Riparia Teleki 8B sz Berlandieri X Riparia Teleki Aramon X Rupestris Ganzin I. sz. Rupestris Honticola stb. Hazánk legelső és legrégibb beszerzési forrása Teleki Zsismond ­szöllőtelepkezeíősége ,;= Villány z=z' Kívánatra árajánlattal és árjegyzékkel szívese t szolgálnak. Sürgönyei: Teleki Villán. A simontornyai járás főszolgabírója 6380—1921. sz. Pályázati hirdetmény. Tolnavármegye simontornyai járásához tar­tozó Tolaaaémedi községben meglresedetf segédjegyzői állásra pályázatot hirdetek. Az állás javadalma évi H00 korona t»Ki­fizetés, 200 korona lakbér és az állam által adandó háborús és drágasági segélyek. Felhívom mindazokat, kik ezen állást el­nyerni óhajtják, hogy kérvényüket az 1888. évi I. L-& illetve az 1900. évi XX. t.-c. elő­irt képesítésüket igazoló okmányaikkal és eddigi működésűket igazoló bizonyítványaik­kal felszerelve hozzám f. é. december 28-r<f okvetlenül nyújtsa be, mert a később érke­zetteket figyelembe venni nem fengom. A választást később fogom kiírni. Oyönk, 1921 december 11. Reich, főszolgabíró. (Mit, fosét, citromot és hagymát as sesoll 11. Budapest Kérjen árajánlatot I ÜL, Csarnok-tér 6. Sürgönyeim : »Segailas«. MAUTNER «A MŰTERME Szekszárd, Szekszárd-szálló Kelleti Telefon: 107. A simontornyai járás főszolgabirájátit. 6596—1921. sz. Pályázati hirdetmény. Tolnavármegye simontornyai járásáhaz tartozó Nagyszékely községben megüresedett segédjegyzoi állásra pályázatot hirdetek. Az állás javadalma : évi 1400 korona törzsfizetés, megfelelő háborús és drágaság: segélyek az államtól, a községtől 4000 ko­rona segély a drágaság tartamára, egy szo­bából álló lakás, fűtés és világítás. Felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy kérvénytket az 1883. évi I. te., illetve az 1900. évi XX. tcben előirt képesítésűket igazoló okmányaikkal és eddigi működésűket igazoló bizonyítványaik­kal felszerelve hozzám f. é december hé 28-ifl okvetlenül nyújtsák be, mert a később érkezetteket figyelembe venni nem fog«*:. A választást később fogom kitűzni. Gyönk, 1921 december 10. Reich, főszolgabíró, Bérlet. j fi UűrdamülTelszSuetKezet j tejtermékeit az 1922. évre folyo hó 20-án délelőtt 10 óra kor nyilvános árve­résen eladja. Árverési feltételek a szövetkezet 1 igazgatóságnál megtekinthetők. J I drb tenyészigazolványos 4 éoes sdrsa ansol Eéloér mén, egy magánjára motor csépB&garnitura és 80 magyar hold szánté egy épüSettel KRISTÓF 6YÜRGY varsádi (Rudolfmajor-puszta) birtokosnál eladó-

Next

/
Thumbnails
Contents