Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-12-17 / 52. szám
tolnamegyei újság Mindenféle mérlegek és vas-sulyok yeatos kijavítását hitelesitva válltljsk. Szekér- és msriiamérlegek a helyszínén javíttatnak. UJ mérlegek gyártása. fitté Testvérek Szekszárdi Imre utca 6Z4 Telelőn 91. seam, __________________ A polgári leányiskola aaOgOtt. Mí i deeember 17. A vajda fogadtatásán nár árért «am lehetett ott, mert amikar a vajda Baján vált (1919 január" 1), akkor 4 orkánéban betegen feküdt. K'r ántántmisssió volt Baján 1919 őszén. Bkkar Dolinka főispántól megkivót kapott a Nemzeti Szállóban tartott hfoukettre. Az ántántmisszió tagjai voltak egy amerikai ezredes mint aksVk, továbbá olasz, francia, angol svájei tisztek. Bbád után az atne- ezredes kivánságára a banket- ♦sn jelenlevőkről fényképet csináltak. Bajáról ezen a banketten a szerb paranesnok, a főispán, a főispáni titkár, a b. polgármester, Jovanovits ás ő vettek részt. A főispán felhívására ezt a társaságot vaosorán látta magánál. Pohárköszöntőt nem mos d*tt a szerbekkel való együttérzésről, nem is tudott úgy szerbül, hogy fiilköezöntőt mondhatott volna és érzelmei sohasem voltak mások, mint magyarok és soha esze ágában sem volt másokhoz bűzni, mint a magyarokhoz. Ez a bizottság semmiféle határon ktint nem volt, szó sem volt Ütatármegállspitásrél, oly időben volt különben is ez a bizottság Baján, «mikor erről még szó sem lehetett. Salamon Iván elnök kérdésére ehnoudja Tomanovits, hogy semmiféle memorandumot alá nem irt, a szerbek ismervén érzelmeit, fel sem szólították arra. Egy Ízben együtt utazott egy állítólagos küldöttséggel, mely Belgrádba ment, de ez a küldöttség nem mehetett a bajai háromszög Szerbiához való csatolása érdekében, mert akkor arról még szó sem lehetett, mert csak jonmsban kezdettek erről a lapok írni és az emberek beszélni. Úgy tudja, bogy Dolinka főispán a beoesini cementgyár igazgatója óhajtott lenni és a többiek is állás ügyében utaztak, ö üzleti ügyben utazott véletlenül e társasággal, borait akr a értékesíteni. Az agrár- se&rm bizottságnak nem volt tagja, ea a bizottság tulajdonkép ellene mint annak a vidéknss legnagyobb birtokosa ellen dolgozott, egy zont- bori ügyvéd volt a jogi intézője és Xonyorits nyug. tanító a gazdasági előadó. A takarékpénztárban elhangzott kijelentésre és az ott történtekre elő adja, bogy a takarékpénztári ülések után beszéltek a megszállásról és a magyarországi állapotokról. Az impu- Váltakat nem mondotta, de szó volt, amit a lapok a Tojvodina külön tartományról írtak és a magyar kommunista miniszter nyilatkozatáról, bogy oly adókat fognak Magyarországon kivetni, amilyet az emberek eddig nem ismertek. A szerb zóbzIó kitűzésére vonatkozólag kijelenti, begy az el volt rendelve, a kivilágítással együtt, a megszálló csapat parancsnoka óital. 0 is, mint többen, kitűzte a zászlót, de a földszinti la kását ki nem világította és ezért ablakait be is verték. Tilit ő nem jelentette fel és a bérletből sem tetette ki karhatalommal. Ismerteti, hogy a szerbek minden b rietet megszüntet tok, ezért ő Tiitt, bár ő a bérleti birtokot megvette, ki nem tette, a jövedelmet vele megosztotta és végül is egyezség utján és lelépési d j fizetése ellenében szüntette meg Tillei a közös bérletet. • A vádnak egyik súlyos része az volt, hogy Meskó Zoltánt az ő fel jelentésére tartóztattak le a szerbek, jffirre vonatkozólag előadja, hogy ő Me skót nem bántotta ia soha fel nem jelentette. Meskó haragszik reá, mert aem engedte meg, hogy a „Hangya“ szövetkezet visszaadja azt az ületet Meskóéknak, amelyet egymillió koronáért vettek akkor, amikor ez az üzlet már jóval többet ért. JÖ ellenezte azt, bogy a Hangya szövetkezet a városi és állami tisztviselőknek, akiknek fizetését a szerb kormány bessttntettp, 50 000 korona kölcsönt adjon, mert «3 a szövetkezet alapszabályaival összeegyeztethető nem volt, de indítványozta, hogy árnhi.öllel segítsék a tisztviselőket, mert ez alapon a sző volk özeibe a szerbek bele zom köthettek volna. — Meskóra vonatko- I aólag elmondja, kogy a forradalom kitörése után Meskó, mint a Károlyi kormány kormánybiztosa tért vissza Bajára. Efoglalván állását, megkérte a szerb parancsnokot, bogy engedje meg, hogy installálhassa magát. A azerb parancsnok megengedte. Meskó ülést hivott össze és ott kimondották, kogy 1,300.000 K társadalmi adót vetnek ki. Reá 100.000 K át vetettek ki. 0 a fizetést megtagadta, de felajánlotta, hogy fizet 120 ezer koronát, ka knkoricáját megszedik. Arról van tudomása, hogy Meskót azért tartóztatták le a szerbek, mert a Károlyi kormánnyal titkos jelű táviratokat váltott és esnek kulcsát, Meskó lakásán meg is találták. Miután a ssazóbirák több kérdést intéztek Tomanovitshoz, a védelem kérdésére előadta még, hogy reá, a bajai háromszögnek Szerbiához való csatolása káros lett volna, gyermekei egy szót sem beszélnek szerbül és igy Szerbiában nem is boldogulhattak volna. Elmondja még, hogy amikor a szerbek megszállták Baját, akkor ott a kommunizmus igen erős volt ét a szerb hatóságok törték le. Amikor Meskót letartóztatták a távirat miatt, ő is küldöttségbe ment érdekében a főispánhoz, aki kijelentette, hogy nem a Hangya ügyből, hanem a távirat miatt tartóztatták le Meskót. Hogy mennyire nem volt a szerbekkel jó ▼iszonyban, annak legfényesebb bi aonyiteka, hagy azok reá 8 millió korona hadis&rcet. vetettek ki. Kifejtette még, kogy mint bacsbokodi jegyző, 2» évi munkával a sváb községet teljesen megmagyarositotta. Tanuk vallomása. Bráde volt az első tanú, aki csak azt tudja, hogy Tomauovita a szerb hatóságokkal többször érintkezett, a vád többi részéről csak hallomás utján tud. Weichardt azt bizonyítja, bogy 6 szólt Tománoviosnak, bogy jöjjön vele Belgrádba, ott el lehetne adni borát. Tománovics vele utazott Belgrádba, akkor amikor az áliitóla gos küldöttség is ment. Belgrádi tartózkodás alatt másfel órát kivéve Tomanovitsal együtt volt. Tomano- vits nem volt úgy öltözködve, hogy küldöttségbe szokás menni. Jelics elmondja, bogy Dolinka miként mesterkedett, hogy aláírásokat tudjon összehozni a szerbek mellett. Hallotta, hogy Tomanovits is aláírta volna a Pártéba küldött memorandumot és hogy a küldöttségben is rásatvett volna. Minthogy érdekelte a dolog, megkérdezte Dalinkat, aki azt mondotta, hogy hagyja őt békében, Tomanovits (az ő szempontjukból) nem kóser ember. Latta, hogy a szerbek miként hamiaitották a memorandum aláírásait. Damja- novits á szerb pópa által tartott ülésről mondott el lényegtelenebb dolgokat. Ackemann vallott*, hogy beszélt Rádóval és Sehvurciüg**rrel akik Parisban jártak a deputációval, de ezek sohasem emlitették, hogy Tomanovits is ott lett volna velük. Huber, Fodor, Weisz, Mayer, Szabó a küldöttségnek a hajón való utazásáról tanúskodtak és hogy To- manovitsot is látták a hajón. Lelbach tudja, hogy Tomanovits gyak rabban érintkezett a szerb hatóságokkal, de mint birtokosnak neki is kellett A védelem kérdésére elő adja, kogy Tomanovits mindig mint magyar érzelmű ember beszélt a szerbekről. * Túri arról tud, bogy Tomanovits a törvényhatósági bizottságot helyettesitó kiegészítő tanácsnak volt tagja, szerb nemzeti tanácsról nem tud. Hallotta, mikor Szutrélly vezérigazgató a takaréktárt ülésen szemrehányást tett TomanovitBnak, hogy miért irta alá a memorandumot és hogy erre Tomanovits nem válaszolt. Az elnök kérdésére Tomanovits megjegyzi, kogy mikor Szutrélly először szólt neki a memorandum aláírásáról, azt erősen visszautasította, amikor ismét előhozta, annyira dühbe jött, bogy nem válaszolt reá. Később mondta Szutrélly, amikor Baja ismét' magyar imperium alá került, hogy a memorandum dolgot Wuits Miksától hallotta. Szutrélly*tud róla, hogy Tomanovits többször érintkezett a szerb hatóságokkal, de azt véli, hegy csak saját ügyeit intézte el ott. Neki Waits Miksa említette a takarék pénztárban,' hogy 1919 júniusiban többen aláírták a memorandumot, többek közt Tomanovits is. Oa ezt egyszer mondta Tomanovitsnak, de erre nem felelt. Tomanovits erre megismétli, amit Tnri vallomásánál «egjegjaett. Jovanovits a szerb tanácsról mondja el, amit tnd. A vajda fogadtatásánál Tomanovitsot nem látta. A vajda a szerb plébánosnál volt ebéden, To manovits ott Bem volt. Az antant misszió bankettjét mondja el úgy, amÍDt azt Tománovics vallotta. Jaszenovils István vallja, hogy mikor kérdezte, kogy azt a memo randmnot aláírja e és küldöttségbe menjen e, Tomanovits azt mondotta, hogy sehova se menjen és hogy ne Írjon alá semmit. Tadja, hogy amikor a vajda Baján volt, Tomanovitá betogen feküdt. Deli a takarékpénztári jelenetről és a Petár napi zászló kitűzésről lesz vallomást. Wagenblatt lényegtelen vallomása után Id. Wunderlich József elmondja, hogy Tománovics a takarékpénztár ban mondott olyasvalamit, hogy esetleg Dekünk talán jobb volna Jngo szláviéhoz tartozni, mert Magyar- országon élet és vagyonbiztonság nincs; itt akkor kommun volt. A Takarék egyszer meg volt szorulva és az igazgatóság adott össze pénzt. Nem bírtak pénzhez jutni. Ekkor követetek Tománovic-<on pénzt, jugoszláv koronát, mert annak idején ők is jó m><gy»r pénzt adtak. prfűcifÁC Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy karáéi Lrfl ICollvu« csonyra és újévre legalkalmasabb ajándéktárgyak : arany-, ezüst ékszerekben, úrdktian stb. e szakmába vágó tárgyakban a viszo nyokboz mérten nálam olcsón beszerezhetők. Szabó Kálmán órás, ékszerész és látszerész Sztkszárd, Széchenyi utca, Mayor vaskereskedéasel üzemben. Óra-, ékszer Javítás éa ékszer készítés. ✓ ' S Ifj. Wunderlich József, Meskó Koraánybistoa veit titkává, adóügy, segédtiszt tübb isbea beszélt Tossáae- ▼icscsal, aki beszélgetőt során több ízben kijelentette, hogy • jugoszláv alakulattal szimpatizál s hegy Baja sokkal kedvelő bb helyzetbe kerü^ mintha Csoakamagyarorsságbaa maradna. Tománoviasnak á lakásán is ▼olt. Tudomása sierint Tcmáaovica a azerb-bunyevát tanáos tagja volt. Ea a tanáos ckoata, bogy a magyar tisztviselői kart almuzditották a helyéről. Ott deaavaálták a tisztviselőket, akiket ai elmozdítottak helyére állított be a szerb közigazgatás. Ab eloök a szerb pap volt.. A Wunder- ltehkez jött kiutasítottak mesélték, bogy Tománovics aláírta a memorandumot. Az agrár-bizottságba is bement Tománovies. Meskó azt panaszolta, hogy Tomanoviosnak köszönheti, hogy 72 napot ült. Tománovics megjegyzi a tanú vallomására, hogy vele ujzágközlemény- ről beszélt, ő adóügyi dologban végzett bizonyos munkát neki a a végén megkérte, kogy szóljon a főispánnak, hogy megmaradhasson állásában. Szólt is, de nem honoráltak. Az említett kijelentést nem tette. Csak azt említette, hogy mit írtak az eszéki, zágrábi, szabadkai lapok. 1918 végén volt. Wunderlich fentartotta vallomását. Kürthy főgimn. igazgató, cisztercita áldozópap ezeket mondotta: Ahogy a szerb megszálló hatalom valamelyest elhelyezkedett, a magyar néptanáca kontrájára bunyeváe nemzeti tanácsot létesítettek. Hallotta, hogy Tomanovits szintén tagja. Megütközött és megkérdezte, hogy miért és azt a választ kapta, hegy azért, inert Vojntos polgármester javasolta neki, kogy asak álljon közéjük, mert szükség van, hogy a bunyeváeokat ilyen ember vezesse. Megkérdezte Yojnicsot és 6 megerősítette az infoc- máoiót. Később bizonyos eseményekkel kapcsolatban ériutkeaése volt neki úgy a politikai, mint a katonai tisztviselőkkel, exponensekkel. Egy alkalommal beszállásoltak hozzá valami főbb rangú katonatisztet, akit kellő parádéval fogadtak. Megkérdezte, bogy lehetséges az. Azt válaszolta, amint Bajáa általában, a szerb bevándorlók részére az ó házában is foglaltak le lakást, dó mert • kevésbé müveit emberektől féltette szép lakását, felment a parancsnokhoz és azt mondta, hogy mivel előkelőbb vendégek is jöhetnek ide, arra kérné, hogy az ő lakását azok részére tartsak fenn. Megszabadul attól, hogy mindenféle emberek használják. Lakása rekvirált lakás volt s kötelessége veit rendelkezésre bo- csájtsni. Egy alkalommal tiszti össze- jövetsl volt nála. Mnszikaszó is volt, mert Dolinka főispán egyenesen ri- parancsolt, hogy vacsorát kell adnia. A megszállás első részében soha oly nyilatkozatot nem tett, amiből arra lehetne következtetni, hogy érzületénél, politikai szláv tendenciájánál fogva tartott volna velük összeköttetést, hanem mint egy nagyvagyonu ember, akinek lelke hozza van nőve a vagyonhoz, vagyona megmentésére tartot a fenn ezt a jó viszonyt a szerbekkel'/ A határpont körülbelül az, ameddig nálunk a kommunizmus tartott. Eddig a szerbek voltak fehérek Mikor nálunk a normális, rendes . egészséges állapot kezdődött, akkor tettek a szerbek kommunisták. Ebbe az időbe esik a szerbek részéről Tománovics üldözése is. Elkeseredéssel és a legnagyobb gyűlölettel beszélt a szerbekről, akik anyagilag is k »rösitották. Hallotta, hogy a szerbek memorandumot terjesztenek Parisba és azt is mondtak, hogy Tománovics ebben a küldöttségben resst vett volaa. Egy alkalommal, mikor erre megkérdezte, mi igaz ebből, ezt válaszolta: ^8«ó sincs róla, nem voltam.“ Birtokügybea sokszer ment Belgrádba, valamiféle tárgyalása is volt Zomborbaa a gazdák rásásról, mameraadumot akartak a
