Tolnamegyei Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-54. szám)
1921-10-15 / 43. szám
III. évfolyam. Szekszárd, 1921 október 15. 43. szám. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP tzerkesztöséfl és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 80 K,félévre42K,negyedévre24K Vidéken: 88 K, 46 K. 26 K. - Egyes szám ára 2 K Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 30 korona A hirdetés az utolsó oldalon egy 60 altimeter széles hasábon mlllméter soronként 2 korona, • szövegol da Ion 3 korona, a hírrovatban elhelyezett reklémhlr valamint a nytlttér soronként 20 koronába kerül. Családi hírek és vállalati hirdetések külOn árszabás szerint. A cserkészel, mint o fajnemesités tényezőié. Irta: dr. Radó Arthur. A kultúra folytonos előrehaladása következtében az emberi idegzet beteges elfinomodása, az emberi elme művelődési tulfinomodása, szellemi és szociális téren, igen érdekes visszafej lődési hajlamoknak, jelszavaknak Jett a forrásává. Miként a reneszánszot megelőző hanyatlási korszakban bomlásnak indult úgy a társadalom, mint a művészet és irodalom terén minden, napjainkban is a nyugtalan, kutató emberi elme, a tudás fegyverével, s ösztönszerti óhajtással keresi az emberi élet egyszerűsítését, s a természetes életmódhoz való közeledését. Ez a bizonyos mérvben tudatos, bizonyos mérvben öntudatlan törekvés úgy a középkor végén, mint jelenleg is úgyszólván azonos: a lelkivilágban visszatérés az evangéliumhoz, társadalmi téren visszatérés az őstermészethez, a művészet terén visszatérés Pán sípjához, s a kőbaltához. Ám a renaissance a kalmár respu blicák helyére a Borgiákat, Machiavelliket hozta, Botticelli és a Fra jelzésű zárdái művészek elejtett vésőjét és ecsetjét Ghiberti, Rubens, Raffael, Michel Angelo és Leonardo da Vinci ragadták fel, s a fabliauk, eansonék szentimentális nyögdécse- léseit Petrarea, Dante és Bocaccio grandiózus orgonabúgása váltotta fel. Nyilvánvaló tehát, hogy az a kor- Ezakonkint fel-felbukkanó hajlam, mely a természethez való közeledést volna hivatva szolgálni, távolról sem kerékkötője, sőt, amint látni fogjuk, egyenesen előbbrevivője a kultúrának, mert a felszabadult erőknek hatalmas megújhodását hozza létre, a fejlődés hullámvonalai szerint. Mintán ezen cikk merőben test- nevelési, fajnemesitési kérdéseket ölel fel, csupán a természetes életmódhoz vaió visszatérést tesszük vizsgálatunk tárgyává. Ennek a hajlamnak a megnyilvánulása, a különböző sportok: úszás, evezés, vívás, birkózás, box stb. úzése, de legfőképpen a turisztika, b a legújabb időkben a cserkészet erős térfoglalása. Amint már a modern testfejlesz- lésről irt előző cikkeimben kifejtettem, a különböző Bportok űzése éppen eugenikai, fajnemesitési vonatkozásban nyer igen nagy jelentőséget, miután az embereket közelebb viszi a természetes életmódhoz, s így ellensúlyozza azt a degeneráló hatást, melyet a kultúrának minden előre tett lépése, s főképen a kényelmet szélsőségig növelő, az u. n. elpuhitó művészetek váltanak ki úgy, hogy csökkentik a létért való küzdelem intenzitását. Az öt éves háború szörnyű pusztításai az emberek idegéletében, a modern élet állandó izgalmai, a lét- fentartásért folytatott kétségbeesett küzdelmek, mind egy-egy láncszem abban a láncolatban, amely lassan ugyan, de a halál biztonságával őrli meg az emberi idegzetet s lépésről- lépésre közelebb viszi a teljes fizikai elsatnyuláshoz, az abszolút degene- rálódáshoz. Hogy ez — sajnos — nem agyrém, hanem, komoly valóság, arra szilárd alapot nyújt a statisztika. Vegyük Angliát, mely egészségi tekintetben első helyen áll a nemzetek között. Itt a nagyon szűk értelemben vett degeneráltak (epileptikusok, paralitiku8ok, siketnémák, nyomorékok stb.) száma 1874 ben 0 54°/o volt s ez a percent 1896-ig l*16°/o ra emelkedett, tehát 22 év alatt megkétszereződött. Más nemzeteknél, ahol az élet drágább, a munkabérek alacsonyabbak, a modern testedző sportokat nem űzik oly inten ziven s a szociálbigiénia nem oly előrehaladott, mint Angliában, nem is beszélve az 1896 ot követő időszakról, mely szinte iparszerüleg gyártotta a degenerált emberek ijesztő tömegét: az eredmény hatványozott mérvben kedvezőtlenebb. Igen jelentékeny szerepe van a degenerálódás előbbrevitelében a mai házasságoknak is. A házasságnak — ennek a tisztán biológiai jelenségnek — létrehozásánál ugyanis legtöbbször szigorúan anyagi szempontok a döntők és süket fülekre, cinikus meg nem értésre talál Becher ama szigorú eugenikai parancsa, hegy' „az élethossziglan egyesülő párok ne anyagi szempontok szerint válasszák meg egymást, hanem testi, szellemi és jellembeli derekasság szerint.“ Súlyosbítja a helyzetet még az a körülmény is, hogy társadalmunkban a versenyfeltételek- nem lévén egyenlők, ritkán történik meg, hogy az értékesebb, az okosabb marad meg és lesznek nagyobb számú utódai, sőt az ily egyén általában később házasodik s gazdasági okokból inkább óvakodik a nagyszámú családtól. A degenerálódási folyamat egy- egy hatalmasabb hullámának ösztönös megérzése váltja ki időszakonkint az emberiségből a természetes életmód hoz való közeledés hajlamát,* s ad nagyobb lendületet a különböző em bersportoknak. Kétségtelenül ennek a hajlamnak a szülötte a turisztika tejtestvére, a cserkészet is, amelynek Baden Powell angol tábornok a megalapítója s amely főleg a magasabb kultúrájú államokban öltött igazán hatalmas arányokat. A cserkészet célja tulajdonképpen ugyanaz, mint a turisztikáé. Kiszakítani az embert a mindennapos környezetből, kivinni őt a szabad természetbe, ahol a megszokottól teljesen különböző miliőben, a napi élet apró-cseprő gondjaitól, súlyos problémáitól teljesen menten töltse el az idejét, hogy azután testileg felüdülve, lelkileg felvértezetten folytassa tovább a „létért való küzdelmet.“ Ök is tehát, épugy, mint a többi sportágak, az emberiség degeneráló- dása ellen viselnek hadat, abban a felemelő tudatban, hogy a művészetek, tudományok állandó fejlődése, a kultúra folytonos előrehaladása csupán úgy biztosítható, ha az emberi összetétel két faktorának, - a test és léleknek harmonikus együttfejlő- déséről gondoskodunk, mert csak igy akadályozhatjuk meg, korunk egyik rákfenéjét, az idegrendszer tulten- gését. Sok ellenérv hangzott el ezen megállapítás ellen, melyeket a praxis némileg igazolni is látszik. Minél törékenyebb a test, mennél inkább tulfinomodott az idegzet, az emberi agy annál intenzivebb, annál finomabb teljesítményre képes, hangzik utón, útfélen. Ezek azonban csak formai, csak látszólagos igazságok, amelyeknek mélyebb alapjuk alig van. Hisz azok a szellemi nagyságok, akiket ők felsorakoztatnak, csak tiszteletreméltó kivételek. Utalok a k'asszikus kor szédületes kultúrájára, mely éppen az emberi test legintenzívebb kultuszának idején érte el a tetőfokát. De amint normális vágyaikat a hatalom, a fényűzés, a szerzett nagy vagyon jóllakatta, s a test kultuszát elhanyagolták, beállt az ernyedés, a bomlás folyamata, eltűntek, megsemmisültek, a valamikor hatalmas kultúrájukkal egyetemben. Megtévelyedett érzékiségüknek emelt monumentumaik ma is láthatók Herkuláuum és Pompéji feltárt romjai alatt. Egyáltalában, — s ezt vésse mindenki jól az elméjébe — aki a természettel, a természetes életmóddal szembehelyezkedik, az ebben a párharcban mulhatlanul elbukik. Az emberi ravaszság sikerrel kerüli meg az isteni és emberi törvényeket, eredményesen játszhatja ki a társadalom szabványait, de minden agyafúrtság hiábavaló a természet nagy törvényeivel szemben. Hiábavaló tehát a minden fizikai erőkifejtéstől irtózó petyhüdt idegzetű emberek azon törekvése, hogy a természet ama törvényét, hogy a szervezet a fel nem használt izom és egyéb erőket kiküszöbölni kívánja, oly módon töre- kesznek kijátszani, hogy kávéház- ban, korcsmában, kaszinók kártyaszobáiban igyekeznek a szükséges fizikai kifáradást megszerezni. Telje sen hiábavaló fáradozás, mert a természet mindenkinél bölcsebb s emberi furfanggal félrevezetni képtelenség. A cserkészet a testfejlesztés mellett igen nagy súlyt helyez a lélek, a jellem képzésére is. A tekintély tiszteletét, a felebbvaló iránti abszolút bizalmat és függelmet — amely a eserkészfegyelemnek mondhatni egyetlen, de igen szilárd alapja — átviszi a cserkészek vérébe b ezt igen hatékonyan fokozza az által, hogy gondosan ügyelnek arra, bogy a közcser kész sorból való kiemelke dés kizárólag a rátermettség, a képesség diagnosztikája alapján történhessen. Az egész mozgalom gerincét a testedzés mellett az egyéni becsület glo- nfikációja, az abszolút kötelességtu- dás s az altruisztikus érzések ápolása képezi, az altruisztikus ténykedések — első segély, életmentés, tűzoltásban való segédkezés, a segítségre rászorultak gyámolitása stb. — kapcsán. „A cserkész mozgalom az abszolút egyéni becsület szilárd talajára épült“, mondja a cserkészkáté. S valóban ennek a nemes belső tartalomnak köszönheti óriási elter- jedettségét. Ha valaki nem mond igazat, elegendő ok, hogy kizárják a testületből. „Légy réseD, tehát testben és lélekben légy készen arra, hogy jó és tökéletes munkát végezz“, parancsolja a cserkész-törvény. A cserkész minden embert testvérének tekint s épp az embertársaikkal való lelki szolidaritás folytán mindenkivel szemben elmegy az ön- feláldozás legszélsőbb határáig, hogy azután — „köszönetét nem várva, elismerésre nem számítva“ — tovább menjen. Tolnamegyében Ery Emil tanár, cserkész főparancsnok, a cserkészek közszeretetben és közbecsülésben álló „Mili bácsija“ szervezte a cserkészmozgalmat s önfeláldozón, példátlan lelkesedéssel dolgozik még ma is ezen szervezet kiépítésén. Meleg te-, kintetü, szőke fiatalember, akinek mély tudásánál, meleg lelkületénél,- nagy emberszereteténél csupán a szerénysége nagyobb. Mikor gratulálok a tanár urnák, az országos viszonylatban is elsőrangú intézményhez s rámutatok arra, hogy sem a polgári társadalom, sem a katonai körök — amelyeknek valóságos előiskolája a cserkészet annak folytán, hogy a fegyelmet átviszi az emberek vérébe s hogy kiképzi a cserkészeket a katonai szolgálat legnehezebb részére a hírszolgálatra, a hírszerzésre — nem részesítik ezt a kitűnő intézményt a megérdemelt támogatásban és megértésben : rezignáltan int. Majd felcsillan a szeme, amint mondja, hogy ma még ez igy van, de az idők folytán minden másként lesz s én ebben a tudatban dolgozom tovább. Úgy van tanár ur 1 minden másként lesz, mert tán rövid idő kérdése, hogy az a degenerálódási folyamat, amely főképpen a magasabb kultúrájú népeket fenyegeti, meghozza a népeknél a magukra eszmé- lést s nem fognak majd ott meg- állani, hogy mindenki életszükségletévé tegyék a rendszeres testedzést, hanem sokkal radikálisabb eugenikai intézkedésekhez lesznek kénytelenek nyúlni, hogy megakadályozzák a civilizált társadalom teljes biológiai hajótörését. Úgy van tanár ur! minden másként lesz, mert nincs messze az az idő, amikor mindenkinek ideálja: a csodás harmóniával fejlett izomzatú, csiszolt agyú, müveit lelkületű spártai ifjú lesz, amikor ismét elemi erővel fog felszínre törni az az ősi emberi vágy, hogy csak szép, erős és egészséges emberek éljenek s amely vágynak barbár megnyilvánulá^arvoft;- , hogy a klasszikus korban ar'jlőj^ehe-* \ rált gyermekeket a Taigetosz orma* ról a mélységbe dobták J $ akkor-1 £ : egyben meg fog szűnni á' magyar, *. J tudomány évtizedes lesújtó pangása, ^v'/ nem fog utána kullogni a világmü-v' veltség fáklyavivő héroszainak, hanem lesz bőségesen egy-egy gondolat, eszme, kitalálás, mely a magyar cimer alatt fogja gazdagitani a tudás, a felvilágosodás megmérhetetlen kincsesházát. És el fog tünui az a lelketlen, önzéssel telített emberbábu is, melynél a melegséget, a lelket kóc és fürészpor pótolja s amely a háború, a forradalom s a kommun óta alakult ki a maga ellenszenves, visszataszító mivoltában Ma az emberi lélek puszta rom, melynek már emlékei sincsenek, csak ösztönei. Az illúziók, mint a füst, el-' szálltak belőle, kulturvágyai csak ér zékei felé gravitálnak, elméjének nincsenek sóvárgásai, fantáziája nem szárnyal a feílegek felé, hanem szo- I rosan a földön marad, hogy alacsony \ I
