Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-05-15 / 21. szám

2

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

— A philharmonikusok hangversenye. Zenekedvelő közönségünknek a közeli napokban ismét kiváló műélvezetben lesz része. Ugyanis a szekszárdi pbilbarmonikus zenekar f. évi májas 21-én, pénteken este a Világ-moziban újból hangversenyt tart, amelynek nivós műsora iránt, azt hisszük, az eddigidél is hatalmasabb érdeklődés fog megnyilvánulni a komoly zene hivei között, amire a philharmonikus zenekarunk ismert zenei készségével mindenképen rá is szolgál. — A hangversenyre vonatkozó közelebbi adatokat falragaszok fogják a közönséggel tudatni.

— Jótékonyság. Takler István budafoki pá lináafőzde tulajdonos egy nyert fogadás alkalmából 2000 koronát utalt át a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank utján a következő jótékony célokra: a szekszárdi szegényeknek 500, a szekszárdi népkonyhának 500, br. Augusz féle árvaháznak 500, őc8ényi harangok beszerzésére 500 koronát.

— A dunaföldvári polgári leányiskola f. hó

4 én tartotta meg a madarak és fák napját. A leányok, szülők az Olgavölgyben rendeztek kedves ünnepséget, amit a batyubálszerü kirándulás s a leánykák sikeres szavalatai, meséi felejthetetlenné tettek az igazán életük nevelő iskola elismert történetében.

— A tolnai Jótékony Nőegylet szinielöadása.

Virágos estélyt rendezett Tolnán f. hó 8 án és 9-én a Jótékony Nőegylet, mikor a „Tériké“ c. 3 felvonásos színmüvet adta elő nagy sikerrel, Ujkéry Antalné fáradhatatlan és ügyes rendezése mellett. A szereplők oly kedvesen játszották szerepüket, hogy a közönség legnagyobb elismerését és tetszését vívták ki maguknak. Különös hatást ért el Ujkéry Antalné a „Klári“, Skalitzer Bözsike a „Tériké“ főszerepében. Az előadás tiszta jövedelme az orosz fogságban levő hadifoglyaink haza- szállitási költségére fordittatik.

— Állatkiállitás, ló-, kocsi- ós sportverseny Kistengelicen. Nagyszabású és impozáns méretű látványosságot rendez pünkösd másnapján a Védő Ligák Szövetségének (Irredenta) gindli családi cső portja. A gindlicsaládi, alsó és középhencsei föld- birtokosok és nagybérlők áldozatkészsége és Bac3ák Pál ezredes fáradhatatlan vezetése, a helyi és környékbeli intelligencia közreműködése mellett nevezett egyesület már hónapok óta buzgó tevékenységgel folytatott zajtalan munkával igyekszik példát adni arra, hogyan kell a háború, forradalom, kommunizmus és megszállások által a tönk szélére juttatott országot egy szebb jövő felé irányitani. Ezen eddigi csendes munkálkodásának egyik nagyszerű külső eredménye lesz a rendkívül érdekes és változatos programúra állatkiállitás, ló-, kocsi- és sportverseny, a tolnai ra. kir. gyalogezred rohamcsapatának mintagyakorlatai, a katonazenekaros, tombolával egybekötött táncmulatság, melyrek keretében a medinai ifjúsági egylet műkedvelői monologokkal, többszólamú énekszámokkal és két egyfelvonásos vígjátékkal szórakozlatják a közönséget. Az egész vagyont képviselő, malac-, bárány-, liázinyul , baromfi- és pénzdíjazással egybekötött állatkiállitás, ló-, kocsi- és sportversenyben csak a gindlicsaládi, alsó- és középhencsei kisgazdák, földművesek és uradalmi alkalmazottak versenyezhetnek ugyan, de érdeklődőket és vendégeket úgy a versenyeken, mint a táncmulatságon szívesen lát a rendezőség, mely nagy apparátussal dolgozik a siker érdekében. A/nagyszabású műsor iránt nemcsak a környéken, hanem a megye távolabbi részein is már most nagy az éreeklődés. Bővebb felvilágosítással a szomszédos községekben és városunkban is kifüggesztett falragaszok szolgálnak.

— „Bejáróné“ takarításhoz és főzéshez déli órákra kerestetik. — Rákóczi-ut 1067.

— Adományok. .4 dunaszentgyörgyi lűz- károsultak részére: Szakadát község elöljárósága 500, Dunaföldvári Járási Takarék és Hitelbank 450, Csapó Vilmos tengeliczi nagybirtokos, a jelentékeny értékű terményküldeményen kívül 2000, Csapó Dániel nagybirtokos 1000, Decs község 5529, Miszla község 733'80, Szakadát község 500, Szekszárdi ref. Olvasókör 350 koronát. — Szibériai hadifoglyok részére: Őcsény község 37000, Sárszentlőrinc község 18000, Szekszárdi ref. Olvasókör 800, Fekete Hugó (Szekszárd) 100, Csapó Vilmos tengeliczi nagybirtokos Éri László felolvasása alkalmából 200, Hagymássy Károly (Paks) 20 koronát, —Menekültek segélyezésére: Fekete Hugó (Szekszárd) 100, Takács János (Duuafold- vár) 20 koronát. — Népkonyha részére: Fekete Hugó (Szekszárd) 100 koronát. — Az Egyesült Szekszárd-Tolnamegyei Nőegylet részére: Ap- ponyi Gézáoé grófnő 528 koronát, mely adományért az egylet elnöksége hálás köszönetét mond azon óhajjal, vájjon minél több adakozó akadna, aki az egyletet adományával felkeresné, mert nagyon sok a segélyre szorult szegény, különösen a munkaképtelen elöregedett nő, kik kéregetni nem mehetnek s legnagyobb nélkülözések között tengetik életüket.

Fejes Bertalan gépgyár

Székesfehérvár

Szállít raktárról azonnal: teljes gőz-, benzin- és járgányos cséplőkészleteket, fűkaszálókat, azénagyüjtőket. egyetemes lókapákat. 3 szitás, rovátkolt hengerii kézi őrlőmalmokat és egyéb mezőgazdasági gépeket gyári áron. — Qépminta- raklár: Deák Ferenc-u. 17.

Halálozás. Néhai dr. Kramolin Emil előkelő szekszárdi ügyvéd özvegye szül. Albanich Emilia, e hó 9-én nemes élete 85. évében meghalt Az elhunyt urinőt, akinek városunk társadalmi életében évtizedekig jelentős szerepe volt, fiai: dr. Kramolin Gyula szekszárdi törvényszéki orvos és tb. vm. főorvos, Kramolin Emil berlini m. kir. alkonzul és dr. Kramolin Ernő kir. táblai bíró, a munkásbiz tositó bíróság elnöke és ezek családtagjai gyászolják.

— A Nemzeti Hitelintézet Részvénytársaság

részvényeinek a jegyzése napról-napra emelkedő irányt mutat, miután ezen intézet volt az első, amely közgazdasági téren a nemzeti és kereszténykurzus szolgálatába állott, miért is az alapitás sikerét és vele a célt mozdítja elő mindenki, aki ennek a nagy magyar pénzintézetnek részvényeiből jegyez. Az alapítók által tervezett 40.000,000 korona még március hó végével jóval túl lett jegyezve, miért is elhatároztatott, hogy az alaptőke 80.000 000, esetleg 120 000,000 koronára fog felemeltetni 8 igy nevezett intézet közgazdasági életünknek egy hatalmas és számottevő tényezőjévé válik. — Olvasóközönségünk figyelmét felhívjuk lapunk hirdetési rovatában felvett közleményre s mindenkinek saját érdekében áll, ha részvényt jegyez, mely Szekszárdon a Széchenyi utca 1085. szám alatt levő irodában eszközölhető.

Irodalom.

— Bezerédj István életrajza. Kedves kötelességünknek teszünk eleget, mikor olvasóközönségünkkel tudatjuk, hogy a Magyar Történeti Életrajzok XXXIV. és XXXV. évfolyamában Bodnár István és Gárdonyi Albert tollából Bezerédj István életrajzának második kötete is megjelent. Az első kötet már több mint egy éve napvilágot látott. Hogy még mindez ideig nem történt róla ismertetés és méltatás; annak magyarázatát abban találjuk, hogy megjelenés után a proletárdiktatúra csakhamar kitört és az háttérbe szorított minden művészi és szép iránt való érdeklődést, a történeti családok nemes alakjainak méltatását meg egyenesen lehetetlenné tette. A Tanács- köztársaság bukását követő lázas időszak szintén nem engedett időt arra, bogy a múltba visszatekintsünk. Most, hogy a második kötet is megjelent és áttekinthetjük az egész művet, sietni fogunk a részletes ismertetéssel. Most röviden csak any- nyit, hogy a remek munka méltán sorakozik a Magyar Tört. Életrajzok legszebb darabjai mellé. Nem ad szűk korlátok közé szoritott életrajzot, mint a hogy Bezerédj István nevével kapcsolatban nem is adhat. Korrajz ez, amely reávilágit a múlt század negyvenes és ötvenes éveinek forrongó, újjászülető magyar világára, ennek a csodálatos világnak politikai-, társadalmi- és magánéletére, gyönyörű példákat mutat fel a fórumon küzdő nagyoknak izzó magyarságáról és kedves intimitásokat az akkori neves családoknak, különösen a tolnavármegyei nemes családoknak életéből. A pontos adatgyűjtés, a napvilágot először most látott okmányok és levelek mutatják, hogy a mű hosszú kitartó, lelkiismeretes munka gyümölcse. Hogy az előadás mindenütt simul a tartalomhoz, hogy a nyelvezet pompás, keresetlen és mégis választékos és minden izében magyar, ezen nem csodálkozunk. Hiszen az írók egyike Bodnár István. Egyesületek és iskolák, különösen Tolnavármegye történeti családjai magukat tisztelik meg, ha a szép művet sietnek megszerezni. gl.

— Mária Országa énekes és imádságos könyve. Kiadták Szabó Géza szászvári esperes-plébános és káplánja, Dicenty Gyula. Szekszárd, 380 o., ára: 24 K. — A Molnár-féle nyomdai müintézet legújabb terméke kedves újdonság lesz azok számára, kik az egyházi énekeket szeretik. A kiadók nagy szorgalommal 364 éneket gyűjtöttek egybe és belevették könyvükbe a temetési szertartásokat és a nagyheti passiót is. Az imádságos rész is gondosan összeválogatja a lelki élet különböző szükségleteit. A könyv kapható a kiadók megbízása folytán a szekszárdi belvárosi plébánián, a Molnár-féle r.-t. könyv- és papirkereskedéselien és a Move papir- kereskedésében is. Ára egyszerű kötésben 24 K.

ÜGYNÖKSÉGET

kíván létesíteni Tolnamegye részére

„Szeszíinooiitg részvénytársaság“, Nagykanizsa,

ahova a megkeresések intézendök.

1920 május 15.

A szekszárdi túszfogás perneszénél.

Egy hónapos fárasztó, idegölő tárgyalás után, amelyben e hatalmas méretű bünpernek úgyszólván minden részlete tisztázódottnak látszik, elérkeztünk az utolsó felvonásig Hétfőn reggel az utolsó három tanút hallgatta ki a birósá* és a tanuk egyike, özv. Nemesné — előttünk, laikusok előtt — szinte perdöntőén kedvező vallomást tett Dancz Ferenc mellett. A bizonyító eljárás befejezte után az elnök felkérte a királyi ügyészt a vádbeszéd elmondására. Dr. Pathy-Nagy Sándor, aki heteken keresztül lankadatlan energiával végezte a nagy munkát, szinte brilliáns készséggel oldotta meg nehéz feladatát. Elismerésünk az ő kiváló teljesitménye iránt annál nagyobb, mert tudjuk, hogy ezt a pert nem ő készítette elő, a nyomozást nem ő végezte és a rengeteg anyagot súlyos betegsége közepette kellett áttanulmányoznia. Lapunk szűk terjedelme nem engedi, hogy a vádbeszéd méltatásával bővebben foglalkozzunk. A beszéd kivonatát adva, meg kell azonban jegyeznünk, hogy az előadás értékes formáján és gazdag jogi' tartalmán kívül meglepetés számba ment az i gyorsan áttekinthető rendszer, amellyel oly világosan csoportosította a vád tárgyává tett cselekményeket.

A vádbeszéd.

Bevezetés.

— Az én bibliámra — mondá a királyi ügyész — a Büntető Törvénykönyvre támaszkodva állok a tek. kir. törvényszék előtt és állom nyugodt lelkiismerettel, a köteles- ségteljesités átérzett öntudatával, 109 vádlottnak rám meredő tekintetét. Legyen ez a sok tekintet a megértés, méltánylás, beismerés és bünbánat érzésétől fátyolozott, vagy legyen szikrákat hányó : a pártatlanság vértjével övezve nem érzem a nyilakat, nem tekintek másfelé, mint az Igazság istenasz- szonvának szemébe, akitől várom a bölcs szavakat, az igazmondást, amely kiengesztel tengersok szenvedést, megtorol ezernyi bűnt, de hiszem, hogy visszaadja sok, a mardosó lelkiismeret által rongyokká tépett léleknek a vezeklésben megtisztulást találó, egy uj, tisztább élet reménységében bizakodó nyugalmát.

Az előzmények.

E bekezdés után áttért azután a tanácsköztársaság megalakulásának ismertetésére és pompás nyelvezettel, plasztikusan ismertette a vörös rémség rendszerét, azoknak a terrorját, akik sárba tiporták háromszinü szent lobogónkat és kéjelegtek, tobzódtak a perverz gyönyörűségben, a vérben, pénzben és a burzsoázia szenvedéseiben. Ismertette a prole- tárerkőlcsöket, amelyek e per vádlottjainak nagy részét is rabul ejtették és annyira elvakitották, hogy nincsenek is tisztában a fogalmával azoknak a bűnöknek, amelyeket elkövettek, mint ahogy az emberevő sem tartja bűnnek megenni a felebarátját, vagy ahogy az indián sem tartja bűnnek a felebarátja skalpját lenyúzni és az övére függesztve díszelegni vele. A vádlottak sem tartották bűnnek, hogy éjszaka behatoltak idegen emberek lakásába, ahonnan rablóuralmuk meghosszabbítása érdekében elhurcolták a város legtisztességesebb polgárait. És a proletárerkölccsel összeegyeztethetőnek tartották azt is, hogy fegyVert fogtak azon becsületes magyar polgárok életének a kioltására, akik hazájukat a vörös mélelytől meg akarták szabadítani. Védekezésük csak az, hogy terror alatt voltak. *

A vád csoportosítása.

Áttért ezután az ügyész az inkriminált cselekmények ismertetésére és a vád tárgyát 3 főcsoportra osztotta. Az első csoportba sorozta a tuszvétel által elkövetett lázadás bűntettének elkövetőit, a másodikba a junius 23-iki ellenforradalomban résztvett azokat az egyéneket, akik az ellenforradalmárok ellen kivonullak, azonban személyek ellen erőszakot nem használtak és a lázadás vétségében mutatkoznak bűnösöknek mig a harmadik csoportban lázadás bűntettével azokat vádolta, akik erőszakot alkalmaztak. Ismertette azután a lázadás fogalmát, amelynek körébe a büntető törvény meghatározása szerint az a csoportosulás is tartozik, amelynek a célja a polgárok valamely osztályának fegyveres megtámadása A lázadás alanya a csoportosulásban résztvett minden égvén és eszköze amellyel a megtámadás történik : mindennemű fegyver.

A tuszfogás.

A tüsszedést az ügyész azérí minősítette lázadásnak nem pedig személyes szabadság megsértésének, mert a túszok szedése nemcsak Szekszárdon rendeltetett el, hanem az egész ország területére kiterjedő intézkedés volt. Egy általános, fegyverek segítségével végrehajtóit merénylet a prole- táriátus részéről a polgári és a tőkés osztály ellen abból a célból, hogy rágazdálkodásaikat, a törvényes jogrend elleni harcukat továbbra is bántatlanul folytathassák. A túszok feje fölött függő Damokles kard volt a biztosíték, hogy a hatalom bitorlóit nem fogja elsöpörni a hamu alatt lappangó forró nemzeti érzés, a boszu, a bűn büntetésének természetszerű következménve.

A megtévesztés kérdése

Sós Sándor volt direktóriumi elnök vallomása szerint a vezetőség állította össze a túszok listáját, azonban valószínű. hogy sok, a direktóriumon kívül álló egyén keze is belejátszott a dologba. Az a kérdés most, — úgymond dr. Pathy-Nagy Sándor — hogy tudta-e a Lenin-otthonba összegyűjtött munkásosztály, hogy a tuszvétel céljából rendelték őket oda. Ha valamennyien nem sejtették is, a vezetőszerepet játszó egyéneknek azonban tudni kellett róla, mert nem valószínű a sok vádlottnak az az előadása, hogy őket a belső rend fentartására hívták oda a szerbek bevonulása esetére. Később azonban már tudatták velük, hogv mi lesz a kötelességük.

A brutalitások.

A tuszvétel a proletárerkölcsöknek megfelelő módon éjnek idején, kapuk, ajtók bedöntésével és fegyveres kényszerre! folyt le. Sok helyről búcsú nélkül távozott a családfő* könnyű ruhában, ki, a hideg, szeles áprilisi éjszakába. Sokan azt hitték, hogy kivégezni viszik őket, mert a járőröknek ellenszegülés esetére fegyverhasznáfati parancsuk volt. A letartóztatottakat azután éjjel parasztkocsikon Hőgyészre szállították, ahol az Apponyi-féle kis kastélyban volt a lakásuk Este elszedték még tőlük a ruháikat és a cipőiket is, hogy meg ne szökhessenek. A túszok helyzetét azonkívül sok bo- szantással és durvasággal is súlyosbították.

Vádelejtések.

A vádlottak cselekményének indító okait kutatta ezután az ügyész és utalt arra, hogy Keresztes György, Milrovics György', Budai Mátyás, Lejpold István, Matus fános, László Ferenc, Baka József, Schilling Mihály vasúti pályamunkások, továbbá egy fiatalkorú vasúti pályamunkás ellenállhatatlan kényszer hatása alatt voltak, mert Sós Sándor alatt szolgáink a vasútnál és tőle függő viszonyban voltak. Elejtette tehat ellenük a vádat annál is inkább, mert ezek ellenkeztek is a megbízatással szemben, sőt a tuszvétel utáni napon megjelentek Scholtz Gusztáv áltamvasuti felügyelőnél, akinek el