Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-05-15 / 21. szám
1920 május 15. 3 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG panaszolták, hogy akaratuk ellenére kéuvszeritették őket erre a szerepre. Ugyancsak Scholtz Gusztáv felügyelő, osztály- mérnök vallomásával bebizonydottnak vetie a vád képviselője nevezetteknek abbeli védekezését is, hogy az elleníoiradalom leverésére való kirendelésük alkalmával a direktóriumnak az engedelmességet megtagadták. Elejtette az ügyész a tuszvétel vádját Dezső jakabbal és egyes esetekben Végh Jánossal, Balogh Imrével, Traubert Imrével és többekkel szemben is. A fiatalkorúakkal szemben pedig feddést és dorgálást, valamint próbára való bocsátást javasolt. Az ellenforradalom leverése. Áttért ezután az ügyész az ellenforradalom leverésének az ismertetésére. Itt két csoportba osztotta a vádlottakat, akik közül az elsőbe azokat sorozta, akik kivonultak ugyan, de a géppuskatüzre visszavonultak, mig a második csoportba azokat vette, akik a vezetők voltak és személyek ellen erőszakot alkalmaztak. Az előbbieket lázadás vétségével, az utóbbiakat lázadás bűntettével vádolta. Hosszas és alapos jogi fejtegetésben bizonyította, hogy a visszavonulásnál a lázadástól való elállásról beszélni nem lehet, mert a lázadásnak kísérlete nincs és mert az illetők nem jó érzésüktől vezéreltetve, hanemha túlerőtől való félelmükben vonultak vissza. Kővendi és Kemény szerepe. Az ellenforradalom leverésével kapcsolatos Majsai Í ózsef meggyilkolásával vádolt Kövendi Sándor szerepe, fövendi proletárbüszkeséggel hangoztatott nyilatkozatai és a tanuk vallomásai Kövendi bűnösségét igazolják. Konok tagadásával szemben ellene a büntetés maximumának a kiszabását kérte. Ugyancsak súlyos büntetést kért Kemény Sándor ellen is, aki szinte fegyveres vezetőként vonult ki az ellenforradalom leverésére. Dezső Jakab. A pénzügyigazgalóság politikai megbízottjának. Dezső Jakabnak a jellemzésére felhozta az ügyész, hogy ő nem tartozott az aggressziv emberek közé. 0 simán dolgozott a proletárdiktatúra érdekében és az ő simaságával megejtő és megtévesztő akart lenni. Konjunktúra ember volt és ha a konjunktúra számára lovagrendet alapítottak volna, Dezső lett volna a konjunktúra rend nagykeresztese. Tanúvallomásokkal igazolta, hogy Dezső rendelkezési állományba való helyezés igérésével fenyegette, terrorizálta a pénzügyigazgató- ság tisztviselőit. Sőt igen valószínű, hogy Aranyos intézkedései mögött is Dezső keze rejlett, annak a Dezsőnek a keze, aki külsőleg megmaradt semlegesnek. Kérte, hogy hatóság elleni erőszak bűntettében mondják ki őt bűnösnek. Általános szempontok. Néhány vádlott személyének és működésének ismertetése titán rátért az ügyész arra, hogy súlyosan büntetendő minden kommunista cselekmény, mert minden vádlott olyan politikai alakulat életének a meghosszabbításához járult házzá, amely felforgató, rabló, romboló ténykedésével az országot a végső pusztulás határára vitte és hogy a megbánásnak alig, vagv egyáltalán nem lehetett a jelét tátni. A több bűnesettel vúdoitaknál súlyosbító körülménynek kérte megállapítani a halmazatot, az erkölcstelen rendszer mellett való kitartást. Végül sikeresen foglalkozott a terrornak, mint általános védekezésnek a cáfolatával. Végszó. A hatalmas jogi (ejtegetések után végül a következőket mondta az ügyész: — azzal fejezem be, amivel néhai Vajkó Pál kúriai bíró aposztrofálta egyszer a bíróságot: »Az igazságszolgáltatás ércoszlopaf borúban és derűben egyformán a törvény szilárd alapzatán állanak; meginogniok sohasem szabad. Nem lazíthatja meg ezt a talapzatot a meleg nap sugara, a tomboló vihar fergetege, hanem ég felé meredve kell állania, ha a szenvedélyek moraja zúg is körülötte.« Igazságszolgáltatásunk pillérei alatt rövid időre megingott a mid, de a földindulás nem ártott az ércnek, a magyar biró gránitjellemének. Koldusszegényen bár, de megcsonkított kis hazája igazi szeretetétől áthatva ezerszeresen őrködik azon. hogy undok hüllők a nemzet testét többé el ne lephessék. Ezt a célt szolgálta a mi mostani hosszú munkánk is, amelynek megértő, bölcs betetőzését várom és kérem az Önök I Ítéletétől: A védőbeszédek. * A 109 vádlottat képviselő ügyvédek — hogy ismétlésekbe ne bocsátkozzanak és hogy a tárgyalás menetét tul- hosszura ne nyújtsák — az ügy' elméleti részét illetőleg megosztották egymás közt a munkát. Dr. Gulyás József védőbeszéde. Dr. Gulyás József az elmúlt káros politikai rendszer elítélő kritikája stán azt bangoztatts, hogy most, az események bizonyos történelmi távlatában sokkal higgadtabban és a szenvedélyektől mentesebben lehet a bünpert elbírálni, mint az hónapokkal ezelőtt történhetett volna. Mert most már meg lehet állapítani azt, hogy a vádlottak nagy része a proletárdiktatúra által nemcsak fanatizálva és megtévesztve volt, hanem terrorizálva is. Az ügyésszel szemben a fennállott terrort vitatta, amely az akkon idők minden életviszo- nyában fellelhető volt, igv például a közalkalmazottak május elseji felvonulásában is. Fejtegette a terror lényegét, a lázadás bűntettét és vétségét és nem fogadta el az ügyésznek azt a fejtegetését, hogy a túszszedő vádlottak lázadásban lennének bűnösök. Amennyiben az ellenállhatatlan kényszert meg nem lehetne velük szemben állapítani, úgy magánlaksértésben és személyes szabadság megsértésében kéri őket bűnösöknek kimondani. Az ellenforradalom leverésére irányuló felvonulásnál azt vitatta, hogy azok akik visszavonultak, a törvény szerint nem büntethetők. A törvényben ugyan az van, hogy a visszavonulásnak polgárt, vagy katonai hatóság (elhivásá a kell történnie, de ez a kikötés a vádlottak helyzetét csak enyhíti, mert ők minden felszólítás nélkül vonultak vissza. Kövendi Sándor védelmében előadta, hogy a tanúvallomásokból nem állapítható meg, hogy ő lőtte volna agyon Majaai Józsefet, akire ugyan az egyik tanú szerint másodmagával rálött. de akkor Majsai csak a lábán szenvedett könnyebb sérülést. Néhány kisebbrendü vádlottra tért még ki és ezzel a jogászilag kitünően felépített és higgadtan előadott védőbeszédet befejezte. Kedden reggel dr. Nagy Mihály Nagyváradról menekült budapesti ügyvéd nagyon érdekes [ejtegetéseit hallgattuk, ót a szociáldemokrata párt jogvédő bizottsága küldte le a szekszárdi tárgyalásra. Általános elméleti vonásokkal világította meg az eseményeket és nagy történetfilozófiai készültséggel mutatott rá arra, hogy a magyarországi munkásság a maga egészében nem irányította a proletárdiktatúrát, amely igen hosszú- időre diszkreditálta a magyarországi munkásmozgalmakat, ő maga ia történelmi perspektívába állította a történteket, amelyekben el kell választani a szociáldemokraták szerepét a kommunistákétól. A háború okozta bestialitások során előtérbe nyomult az a tömeg,- amelyet a szociáltudósok »Lumpen-proletariat« néven ismernek. Ezek azután a munkásság elvi küzdelmét átvetették a burzsoázia elleni személyes küzdelemre. A kommunistákat pedig szerinte nem szabad a politika, vagy a büntetőtörvény szemüvegén át nézni, hanem a patológia megítélési körébe tartozik az a mozgalom, amely a tömegszuggesztió léleklertőző hatása folytán váltódott ki a lumpenproletariatus mesterkedései által. A ko nmunista-terror megfélemlítette a szervezett szociáldemokrata ipari munkásságot is, amely kénytelen-kelletlen belesodródott a bolsevizmusba. Dürr Béla, Klein Kálmán, Klein Sándor, Kemény Sándor és Krucsay tetteinek ismertetése után Dezső |akab szerepével foglalkozott hosszasabban és a tanúvallomásokkal foglalkozva azt igyekezett bizonyítani, hogy Dezső azok közé az intelligens emberek közé tartozik, akik saját hibájukon kívül sodródtak bele a letűnt rendszerbe, amelynek keretén belül a villámhárító szerepét játszották. Az ügyész érdemkereszt hasonlatával szemben megállapítani kérte, hogy Dezső, aki megbízatásával nem élt vissza kilenc hónap óta viseli szenvedéseinek nagy keresztjét, amelyet élete végéig viselni is fog. Ha bűnös volna is az ellene felhozott vádakban, eléggé meg- bünhödött érte. Dezső védelme után ismét az ipari munkás vádlottakra tért vissza és arra kérte a bíróságot, hogy engedje vissza ezeket az embereket a termelő munkához, mert csak a termelés intenzív megindításával lábolhatunk ki ebből a véres chaoszból. Dr. Miklós Sándor volt a védők között az, akire a munka legnagyobb rész; hárult Hatvanöt vádlottat védett és védenceinek mindegyikének esetével külön-külön foglalkozva elismerésre méltó buzf [alommal és sok esetben sikeresen rámutatott a szerencsét- en sorsú vádlottak tetteinek rugóira. Igyekezett kimutatni, hogy ellenállhatatlan kényszer hatása alatt állottak, nem önként vettek részt az inkriminált vétségekben, amint hogy a lelki kényszer mellett anyagi kényszer alatt állott az egész lakosság, a megélhetés kényszere alatt akkor, amikor nem volt meg az organizált társadalmi rend. Dr. Miklós kimerítő szónoklata után dr. Horvát Jenó igen tömören csoportosította a Dancz és Habán védelmére szolgáló momentumokat. Védőbeszédének frappáns rövidségénél lógva éppen világosságában és meggyőző voltában volt a legnagyobb ereje. Elég, ha egy, a tárgyalás hallgatói között jelen volt bírósági ember kritikáját iktatjuk ide, aki Horvát beszédét ekén! aposztrofálta : »Rövid volt és nagyon jó volt.« Dr. Steiner Lajos a szekazárdi ügyvédi karnak ez a régi, kiváló tagja szólalt fel utolsónak. N'em csűrt, nem csavart, védencei mindegyiké nél rámutatott a helyes minősítésre és az események, valamint a törvények korrekt magyarázatával nagyban hozzájárult a bírói lanács nehéz munkájának a megkönnyítéséhez. A replikák. A védőbeszédek után dr. Pathy-Nagy Sándor örömmel konstatálta, hogv a védők részéről a proletárdiktatúrát mélyen elitélő hazafias kijelentések hangzottak el, majd válaszolt a védők fejtegetéseire. A replikák nagy részben a praemeditáció kérdésével foglalkoztak. A védők viszonválasza után a vádlottak némelyike szólt még a védelmére néhány rövid szót. . .... Az ítélethirdetés ideje. Fejős Imre tanácselnök a replikák után tudatta, hogy az ítélethirdetés május hó 20-án délelőtt 9 órakor lesz. Itt említjük meg, hogy védőbeszédében az ügyvédek mindegyike a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg a tárgyalás vezetésének pártatlan és elfogulatlan módjáról. Mi a magunk részéről e lap hasábjain már hetekkel ezelőtt megállapítottuk Fejős tanácselnök és birótársai igazságkereső munkájának nemes és előkelő stílusát és örömünkre szolgál, hogy e helyen azok elismerését is regisztrálhatjuk, akik a legmostohább viszonyokkal küzdő magyar biróság lélekötő, nehéz munkájának a megítélésére legilletékesebbek. u-uvm.PVrV -■—- *»*»«*«*«»i * Gazdaság. A Szekszárdi Borértékesitö Részvénytársaság rendkívüli közgyűlése. A Szekszárdi Borértékesitö Részvénytársaság április hó 29-én n Szekszárdi Takarékpénztár helyiségében tartotta meg alaptőkét felemelő rendkivüli közgyűlését. A közgyűlésen 38 részvényes jelent meg ösz- szesen 2465 darab részvény képviseletében. Csapó Vilmos kir. kamarás elnök megnyitó beszéde után az igazgatóság nevében Leicht Lajos igazgató elnök szakszerűen indokolta meg a tőkefelemelés szükségességét, amit a közgyűlés teljes egészében magáévá tett és egyhangúlag elhatározta, hogy a müwmÁwmwwmv mAtmwm/wwwwww sí/ M/ Sl/ Sl/ W Sl/ Sl/ Sl/ w sí/ Sl/ Sl/ sv sí/ UJ KERESZTÉNY Ét MAGYAR PÉNZINTÉZET ALAKULÓ BAH! Nemzeti Hitelintézet R.-T. Alapítási központi iroda: Budapest, Vili. kerület, Üll&i-ut 2. sz. ALAPTŐKE: 40,000.000 KORONA. Az alapítók a május végén tartandó alakuló közgyűlésnek javasolni fogják a már biztosított 40 millió korona alaptőke 80,000.000 koronára való felemelését. fogyasztó és sreski Az alapitás célja i Közgazdasági alapot szolgáltatni a hazafias keresztény irány erkőiesi és politikai céljainak eléréséhez. Eszköz ei : A falut, i nemzet törzsét képező kis- és középbirtokos osztályt és a kisipari munkást egy nagyszabású "gazdasági alakulatba tömöríti, ahol mindennemü'gazdasági igényeik kielégítésre találnak. Áru, hitel, értékesítő szövetkezeteivel fölöslegessé teszi az uzsor.izó közvetítő kereskedelmet Előmozdítja a mezőgazdasági és háziipar fellendülését. Vállalatokat és minden tevékenységet, kezdeményezést támogat, mely a községek fejlődését előmozdítja. Alapítók és főbb részvényesek: Sl/ Sl/ s«/ sí/ Sl/ sí/ sí/ sí/ Sl/ $ sí/ w s*/ w Horthy Miklós kormányzó. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök. Józsei főherceg nagyatádi Szabó István közélelmezési miniszter. » sokorópátkai Szabó István k:sga:daminiszter. Részvények jegyezhetők Budapesten a központi irodában (VIII., Üllői-ut 2. sz) mellett levő kirendeltségi irodában. Csernoch János hercegérsek. Friedrich István v. hadügyminiszter. Huszár Károly v. miniszterelnök. és Szekszárdon a Mayer-féle vaskereskedés Egy részvény ára 200 K, alapítási költség 10 K, ÓSSZ e-5t?-n 210 IC, Részvéavenk nt SO0 '*, vagyis 60 korona és 10 korona alapítási költség a jegyzés alkalmából nyomban befizetendő vagy postai bejizetésj lap utján, vagy az Országos Község: Bánit R.-T. pénztáránál (Budapest. \ III., Ll!ői-u 2. I. emelet. Kívánatra postai befizetési lap Alakuló közgyűlés május végén! Vegyen részt mindenki legalább egy részvényjegyzéssel a nemzetépitő munkában! Sl/ s» w w sí/ w Sl/ Sl/ w Sl/ Sl/ w Sl/ Sl/ Sl/ vl/ Sl/ Sl/ Sl/ Sl/ Sl/ Sl/ W Sl/ Sl/ sí/ Sl/ Sl/ Sl/ Sl/ Sl/ Sl/ Sl/ SI/SI/S4/W wSa/Wi/SfcSWAI/ ^NíAl/WWS^\t/stAtAÍ/\l/Sl/SI/S4/W S4^SI/S}Ai/StAIAIAkSi/S4/S^SÉA4/S^ SWAIAi/SA/Si/S^SI/S^^
