Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-05-15 / 21. szám
II. évfolyam. Szekszárd, 1920 május 15. 21. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. SaerkeMtSséj es Kiadóhivatal: Sxskuirdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. Ltffaetési ár: egész évre 40 R, félévre 22 K, negyedévre 12 K. Vidéken: 45 K, 24 K, 14 K. — Egyes szám ára 1 K. Szerkeszt«: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. Előfizetés: dijak és hirdetések, valamim a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai s A legkisebb hirdetés dija 25 korona A hirdetés az utolsó oldalon egy 80 nillmeter széles basában 100 m’liméter magasságig műimé tér soronként 1 koronába, 100 millméter magasságon túl 70 fUiérti« kéről. Az utolsó előtti, Illetve a szövegoldalon levő, valamint részvénytársaság! hirdetésekért 20 százalék fslárt számítunk. Reklámbirek a hírrovat ban garmond soronként 4 korona, petit soronként 5 korona, Magyar, ne sírj ... Irta: BODNÁR ISTVÁN. Magyar, ne sírj, a könny csak — gyávaság . . A sebzett vad agyarral visszavág, Félholt oroszlán farkkal csap körül : Patkány, egér fut, szinte majd — röpül. S lakomát váró hollók serege Napokig nem mer rája csapni le, S távol vonitnak éhes hiénák . . . — Magyar, ne sírj, a könny csak — gyávaság ! menő jó indulattal, ( »zsák-puszta egy tagban való kezelésbe vételét a földmives-iskola felállításává! ngy akarta biztosítani, hogy a puszta ne egy egyes ember gazdasági érdekét szolgálja, de minden nézőpontból a közét. Reméljük, hogy a miniszter felhívása elöl nem térnek ki kisleiküen az érdekelt tényezők, különösen nem a kis- és középgazdák, akiknek ez a megoldás elsőrangú érdekük. Szekszárd város vezetőségéről tudjuk, hogy nemcsak a vailásalapok kezelőségét fogja kérni, hogy Ózsák-pusztát a íöldmivelésügyi minisztériumnak engedje át méltányos feltételek mellett, hanem minden lehetőt meg tesz, hogy Ózsák bérlete a földmtves iskola felállításával kapcsolatosan nyerjen megoldást. g Légy a Dac maga. Öklöt és fogat Szoríts össze. Ne beszélj sokat. Sőt szót se szólj. Állj, mint a szikla fennt, Amely körül fergeteg tánca reng . . . Lombot tördelhet bősz vihar heve : Ettől lesz szilárd a fák gyökere . . . Virágba szökik még a csonka ág . . . — Magyar, ne sírj ... A könny csak — gyávaság! A szived inkább márványlap legyen, Véss fel rá mindent, mi csak gyötrelem. Ami iszonyat, fölöz Golgotát. . . Bot, kancsuka vérharmatos nyomát, Patakzó könnyet ... S ha majd jő a nap. így fizess te is . . . De ez csak — kamat I A „tartozást“ Isten nem bizza rád: Majd ő — fizet... A könny hát — gyávaság I A töídmlvelésQsyt miniszter leirata a iöldmlves-lskola felállítása ügyében. Dr. őrffy Imre kép.vÍBelőnk kezdeményezésére megindult a mozgalom március hóban, hogy ! Szekezárdon kisgazdaképző földmives-iskola állíttassák fel. Ezt a mozgalmat képviselőnk, mint a miniszteri leirat is elismerőleg kiemeli, nem en- i gedte elaludni, hanem ismert agilitásával, „nem j kímélvén semmi munkát, fáradságot és után- ' járástigyekezik a megvalósítás révébe vinni. Rubinek földmivelésilgyi miniszter leiratot intézett eme iskola ügyében Szekszárd városához és megkereste a vármegye közönségét és a gazdasági egyesületet is. Eme leiratában kifejtette a miniszter, j mily szükség van arra, hogy a kisgazda közönség j értelmisége fokoztassék, „hogy a birtok-politikai j reformokkal járó birtok eldarabolásából származó nagy szociális haszon mellett ennek a kellő körültekintés és gondoskodás elmulasztása esetén el nem kerülhető feltétlen nagy 1 hátránya, vagy azt is mondhatni veszélye, tudniillik a termés eredmények lényeges csökkenése, a gazdasági kultúra süllyedése, elkerülhető, átmenetileg pedig mérsékelhető legyen.“ A miniszter a földmives iskola felállítására ezidőszerint a tervbe vett gazdaságok közül ózsák- pusztát tartja alkalmasnak és jelzi, bogy a tanulmány- uradalmak vezetőségénél ezen irányban a szükséges lépéseket megtette. Ozsák pusztán azonban a földmives iskola felállításával kapcsolatban jelentékeny épület átalakításokra, a mintaszerű gazdálkodáshoz gazdasági gépekre, állatállományra van szükség. Az ország jelenlegi pénzügyi helyzete nem engedi meg, hogy mindezt a földmivelési tárca saját erejéből fedezze, ez okból utal a miniszter arra, hogy Szekszárd város közönségének, egész Tolnavármegyének, a Vármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Szekszárdi Kisgazda Egyesületnek, a nagyobb megyei birtokosoknak és bérlőknek is meg kell hozni hazanas áldozatukat, még pedig nem pénzben, hanem épi- , tési anyagok, munkateljesítmények és fuvaroknak ■ ingyenes felajánlásával. Az iskola tanszemélyzetét ! az állam szolgáltatja, az első és későbbi instru- , álást ugyancsak az állam terhére a miniszter vál- ; lalta a fentartási költségekkel együtt. A földmi- velésügyi miniszter eme messzemenő jóindulatára reméljük, hogy az érdekeltekként felemlítettek, nem fognak elzárkózni eme nagy jelentőségű ügy támogatásától. Ennek az iskolának ózsák-pusztán való felállítását több szempontból nagyon fontosnak tartjuk. Az első annak a hazafias célnak szolgálata, amely oly egyenesen meg van határozva a miniszter leiratában. Amikor a föld hozama az egyedüli, amivel szétdarabolt országunkat a végpusz- tulástól megmenthetjük és amelyből oly gazdasági erőre tehetünk szert, hogy régi területeink visszaszerzésére gondolhatunk, akkor ezt a hozamot hangzatos szólamok sürgős megvalósitáeával nem szabad, — hozzá nrm értő, gazdasági eszközökkel és anyagi erővel nem rendelkező, — gazdálkodási kísérletekkel apasztani, ötöd-, tizedrésznyire leszállítani. A Bzoeiáüs érdekeket sem szolgáljuk azzal, ha széttagozzuk a birtokokat és az eredményesen dolgozó nagybirtokosok helyett, nem termelő, nyomorgó és gazdaságilag tönkremenő ! exzistenciákat teremtünk. Ez utóbbi, amiért ózsák- pusztának egy komplekszumban, a földmives is- l kola által való kezelését városunk és környékbeli gazdáink érdekében állónak tartjuk, mert nyiltan megvaljuk, hogy 9—12 kilóméterre, kisparcellák- ban való gazdálkodást egyenesen kisgazdáink romlásának tekintettük és tekintjük. A harmadik szempont, amiért örömmel látnánk ózsákon a föid- mives-iskolát: ez Szekszárd város élelmezési szempontja. Ennek a közel 18.000 lakosú városnak, amely a menekült intelligencia százait kell, hogy . élelmezze, állandó lakóin kivtil, igen kicsiny a magtermő földje, nincs legelője, kevés a rétje. Ha eix a birtokot, amely a háború és az ezt követő nehéz időkben egyedüli ellátó helye volt városunknak, szétdaraboliák, akkor Szekszárd városa élelmezési csőd elé kerül. Ezt megakadályozni nem csak lokális érdek, de állami, megyei és gazdasági érdek is. ' Tán a miniszter előtt ezek a szempontok is ! lebegtek, amikor áldozatkészséggel, a legmesszebbÚjdonságok. — Elmaradt népgyűlés. Áldozó csütörtökön délelőtt 11 órára népgyülést hívtak össze Szek- szárdon, hogy a város közönsége tiltakozzék a békeszerződés aláírása ellen. Csütörtök reggel azonban távirat érkezett a kormánybiztossághoz, amelyben a belügyminiszter mindenféle tiltakozó népgyülés megakadályozását rendelte el. A végrehajtó bizottságnak tehát e tiltó rendelkezéssel szemben a népgyülés megtartásától el kellett állania. — Irredenta előadások. A Move, szekszárdi főosztálya által rendezett irredenta előadások helyiségéül — minthogy erre a célra a városháza nagyterme szűknek mutatkozik, — a bizottság szeretné megnyerni a vármegyeháza nagytermét, hogy a május 30-án, junins 13 án és 27-én rendezendő matinék már ott legyenek megtarthatók. A mostani vasárnapi előadási meg a városháza nagytermében tartják. Ezen az előadáson Kovássy erdőtanácsos neje az erdélyi menekülésekről szóló élményeit fogja felolvasni, Gyárfás Károly tanár, Kliegl Lajos tanár zongorakisérete mellett magyar dalokat ad elő, Oszlányi főhadnagy Bodnár István alkalmi verseit, Tucsni Pál pedig „Mikes újra visszajön“ cimü költeményt szavalja. — Éri László felolvasásai. A Move duna- földvári osztálya f. hó 9 én a községháza tanácstermében teljes számú választmányi ülést tartott. A választmány egyhangú lelkes határozatával a hadifoglyok hazaszállítása érdekében felolvasás megtartására Eri László hadnagyot felkérte és megbivta. A felolvasás anyagi sikere érdekében külön bizottság alakult s minden lehetőt elkövet, hogy a cél a legszebb sikerrel járjon. — Kommunisták merónyletterve Schnetzer tábornok, volt hadügyminiszter ellen. Május 10 én éjjel két férfi jelent meg Schnetzer Ferenc, volt magyar hadügyminiszter bécsi szállóbeli lakásán és mig egy társuk autóval az utcán várta őket, kijelentették, hogy Kun Béla elleni mérgezéei merénylet ügyében nyomoznak és felszólították a tábornokot, hogy kövesse őket. Schnetzer természetesen nem engedelmeskedett, hanem a szálloda portásával rendőrt hivatott, akik igazoltatták az éjjeli látogatókat. Kiderült, hogy kommunisták s az egyik Faragó Stanislau, a másik Fekete Andor, az autóban pedig Steiner nevű társuk ült, ez azonban idejekorán elillant. A jémadaraknak persze a rendőrséghez semmi közük nem volt és egyéni akciót végeztek. Reggelfelé njbó! keresték Schnetzert a szállóban, de a portás most már nem engedte őket a tábornokhoz. Schnetzer ezek után elköltözött a szállóból. A letartóztatott kommunisták ügyében megindult a vizsgálat. — A május 20 iki ítélethirdetés. A szekszárdi királyi törvényszék közli, hogy a túszfogás és az ellenforradalom bünpörének itélethirdetési aktusán az eddig kiadott összeE belépőjegyek érvénytelenek. A közönség számára u) jegyeket fognak kiadni. — Halálos vasúti szerencsétlenség. Marczi Kálmán rákospalotai vasuii állomásíelvigyázó- jelölt, aki élelmiszerbevásárlás végett jött le Tolna- megyébe, Kajdacs vasúti megállóhely mellett fel akart ugrani a robogó vonatra. Ugrás közben azonban elvesztette az egyensúlyt és leesett. A kerekek levágták a jobb kezét és oly hatalmas zuzódást szenvedett a fején, hogy szörnyethalt. Hatósági bocsolás után Kajdecson temették el.
