Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-11-10 / 47. szám
11. évfolyam Szekszárdi 1920 aovember 10, 47. szám. Szerkesztőség és kiudóJnvutm!: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszil« 85 és 102. Eldiaeiési ár: epést érre 60 K, léién« 32 K, netyedévro 17 K. Vidéke« : 65 K, 35 K, 16 K. — Egyes síim árt 1'50 K. ^Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. A lap megjelenik minden trank*ttn. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap ueltemi részéi illetS közlemények a szerkesztőséghez ktldesdők. zotö. „íitLWrrt * A Falu Szövetség nagygyűlése Szekszárdim. \ Ünnepe Tolt e hó t én Tolnavár- megyének. A Falu Szövetség küldöttjei Rubinek Gyula kereskedelmi miniszterrel a „Fal* Szövetségnek“ Dem csak elnöke, dejigazi, fáradhal- lan apostolával az ólüklTm Tolnavár- megyébe jöttek, kegy megismertessék a néppel a fal« gazdasági, értelmi fejlödhetésének útjait. Rubinek Gyula katalmas keszéde, Rufíu Pálnak a gyermekYédelem ezen ifjú lelkesedéstől áthatott öreg vezérének esdeklő szava felnyitotta a nép szemét, meglátták azt a nagy horderejű mozgalmat, amely a magyar fainnak elmaradottságából való fölemelkedését célozza. A nép értelmi színvonalának emelése, a szép és nemes iránti érzékének fokozása, a saját egészségének megbecsülése, a gyermekhalandóság, * _ tüdövész elleni védekezés megfelelő orvosi, jryégyszfrészi intézmények létesítésével és szellőé lakások építésével, okszerű gazdálkodás, a gazdasági cikkek egészséges forgulomba hozatala, feldolgozása, a talusi kisipar tekéletesitéso és a kereskedelemnek beasületes eszközökkel való fellendítése, mindmegannyi nagyjelentőségű dolog, amelynek lehető gyors megoldásából a boldog falvak épülnek fel. És ha értelemben fejlett, érzésben megnemesült, gazdaságilag megerősödött, lélekben és testben egészséges faluk támadnak a mai elhagyatottak helyén, akkor nem kell rettegni a jövőtől, mert, mint Rubinek Gyula miniszter egyik gyönyörű beszédében kifejtette, akkor a Versailles! béke papiros határai magúktól összeomlanak és jön a régi „egész Magyarország, a menyország.“ A magyar nép idegenkedik az újítástól, vérében van a maradiság sokszor, hogy valamelyest megtakarítson, ezereket és ezereket szal*jt elHisszük azzal a fanatikus lelkesedéssel és hittel, amivel a falu apostolai ide jöttek közénk az igét hir demi, hogy Tolnamegye népe megértette a saját és az egész ország életét jelentő nagy célokat és ha meg értette, ha valóra váltja a Falu Szövetség hatalmas programmját, akkor — akkor lösz az igazi ünnep 1 s. * Fogadtatás a megya határa«. Nagydorogon tors tér Zoltán alispán nagy küldöttség élén várta a minisztert. A vonat azonban oly korai órában érkezett az állomásra, hogy a miniszter nem élvezhette a ragaszkodásnak ezen áldozatkész megnyilatkozását. Fogadtatás Szekszárdoi. Kile«e óra előtt tíz pereeel futott be a miniszter vonata a szekszárdi állomásra. A tolnai katonai zenekar a Himnusszal köszöntötte a minisztert. A fogadtatáson a katonaság, a közalkalmazottak, a kisgazdák egyesülete, az iparosok és kereskedők hatalmas csoportja jelent meg. A Sárköziek küldöttsége néhány perctel előbb érkezett meg külön vonatán. A bandéristák festői képe, valamint a eierkészfink kitartó lelke* csapata impozáns képet adott a fogadtatásnak. A vonatból kiszálló minisztert és kíséretét elsőbben dr. Tes- sényi rendírkspitáiy, Zöldi Márton a Fain Szövetség osztályfőnöke és Schneider János a szekszárdi rendezőbizottság elnöke fogadták, majd a miniszter és kísérete a rakodó állomás magasabb, kiemelkedőbb részére vonult fel, ahol Vendl István helyettes polgármester üdvözölte a város neveben lelkes szavakkal. A miniszter köszönetét mondott a szép fogadtatásért és erre megindult a menet. Elől mentek n bandérium lovasai, utánuk következtek zászló alatt a kisjferfdák, az iparosok és kereskedők,. »«után s zenekar, a sárköziek, a cserkészek sorfala között a miniszter és kísérete, a katonaság és köz- alkalmazottak, azután a lakosság hatalmas tömege. A fellobogózott utón hangulatos, impozáns volt a felvonulás. — A vármegyeház sarkán, a Wosinszky-sétatér előtt fogadták a fehérrnhás leánykák a minisztert, a hol Gránitz Teréz üdvözölte rövid, de annál ezerotetteljesebb szavakkal, S oá s Juliska pedig szép csokrot nyújtott át, A miniszter megköszönte a figyelmet és a kedves üdvözlést és azután a menet a katholikus templomba vonult. Ar ístenitiszteletek és a népgyülés. Dr. Fent Ferenc szekszárdi apátplébános, pécsi püspöki helysök nagy- misét celebrált. A mise után a közönség a katholikus templomból átvonult a református templomba. A Himnusz hangjai fogadták az érkezőket, akik az úrvacsora asztal körül elhelyezett széksorokra ültek, A zsúfolásig megtelt templom közönsége előtt Gödé Lajos ref. lelkész mondott megható imát és gyönyörű szónoklatot. -— Az Ístenitiszteletek után a Városház-téren gyülekezett öesze Szekszárd és a környék közönsége, i hogy résztvegyen a népgyülésen. A városháza előtt épngy, mint a bevonulásnál dr. Tessényi József a szekszárdi államrendőrségi kapitányság vezetője személyesen ügyelt a rend i fentartására. Elismeréssel kell konstatálnunk, bogy a remi példás volt és méltóan illeszkedett a nagy esemény komolyságához. A főispán Megnyitója. A Himnusz hangjai ntán dr. Klein Antal főispán lépett a nemzeti szinti drapériával és zászlókkal díszített emelvényre, hogy megnyissa a nép- gyülést és bemutassa a közönségnek az előkelő szónokokat. Az ország újjáépítésének nagy munkájában — úgymond a főispán — be kell oltanunk a magyar jövőt minden fertőzés ellen. Miden olyan fertőzés ellen, amely ezt a nemzetet a múltban megtámadta és válságba sodorta. Be kell oltanánk a métely sllen, amely a bűnös nagy városból származott, ahol buján tenyészett minden lelki betegségünknek összes csirája. A szörnyű bajoknak azonban gátat vetett a fain népe és a falu népének az immunitása. fA falu as erő, a falu a remény, éppen ezért a falu népét kell a jövőben még edzettebbé tenni. Toinavármegye nevében üdvözlöm itt a Falu Szövetség megalkotóit, akiket egyaránt rajongással övez a Völgység svábsága és a Sárköz magyarsága. Átadhatom az idegen megszállás alatt nyögő községeink üdvözletét is, hiszen tudom, hogy ebben a szent, órában a magyar haza hű fisi az ide látszó gótikus templomban némán rebegik a magyar Himnuszt és lélekben velünk vannak. Adja Isten, hogy felszabadulva minél előbb velünk egyUtt remélhessék a szebb jövőt. Rubinok miniszter beszéde. A főispán bevezetője után Rubinek Gyula miniszter férfias alakja jelent meg a dobogón, a honnan harsány hangon a következőket mondotta: — Nem a politika ünnepét ülni jöttem ide, nem mint kereskedelmi miniszter érkeztem ebbe a derék vármegyébe és ebbe a kedves városba, hanem, mint a Falu Szövetség elnöke kerestem fel ezt a kies vidéket. Testvériestilést hirdetni jöttem ide, mint testvér a testvérekhez és éppen ezért nem is szólítalak benneteket polgártársaknak, luncm testvéreknek. Szeretett Testvéreim / Nem politikát hoztam közétek, hanem szere- tetet, a hitet, a reményt, a melyre minden magyarnak annyira szüksége ▼sn. — Mielőtt tulajdonképeni tárgyamra térnék, le kell itt rónom a kegyelet, az elismerés ás a hála adóját Tolnavármegye egyik legnagyobb fiának emléke iránt, aki minden magyar közül elsőnek hirdette a falu népe gondozásának szükségességét, elsőnek szabadította fel jobbágyait és első volt azok között, akik Magyarország alapjait a falu népére akarták rakni. Midőn az ő szellemében kívánunk tovább dolgozni, meg kell állapítanom kedves Testvéreim', hogy a falu népével és annak jövőjével nem egyeseknek kell foglalkozni. Az összességnek a dolga ez, de szükséges, hogy elsősorban a falu népe maga foglalkozzék a maga dolga.val. Követeljen a falu és dolgozzék a táját maya jóléte érdekében. A falu minden bizodalmunk, mert a mi ékszereink, a mi díszeink, a városok csak emésztik azt az erőt, amit a falu szállít nekik. A falu népét a város magába vonzza a maga tényével és kényelmével és a generációk megduzzasztják a városokat. Ámde ezek a generációk, amelyek a városi élet kényelmében elpuhulnak, előbb, vagy utóbb kipusztulnak. Az utánpótlás terhe tehát megint a falué. Ha azonban a fala beteg és nem egészséges, testben, szívben és lélekben egyaránt, akkor pótlás nem lesz és beteg lesz a falu, a város és a nemzet egyaránt. *E betegségektől kell óvnunk . a falut, mert sohasem ▼olt olyan nagy szükség a regenerációra, mint most, amikor újjá kell teremtenünk, a generációkat. E nehéz időkben minden szemnek a falu felé kell fordulni és minden kéznek a falu hóna alá kell nyúlni, hogy fogékonnyá tehe&sük a falu népét a kultúra számára, a haladás szamára, amely Magyarország jövőjét biztosítja. Ksdves Testvéreim! A falu a for rása a nemzeti védelemnek. A katona | a faluról kerül ki. A hadsereg legedzettebb katonája a falusi. Sehol i sincs az ember az Istenhez elvan közel, mint a falun és sebei úgy nem I lehet a hazát szeretni, mint a faiun. | A föld háláa, terem és ontja a kincseit, de csak annak, aki fáradságot , Vesz magának a megművelésére. Aki verejtéket munkáját fekteti bele: I nem csalódik a földben. Aki a föl- | det szereti, az szereti a hazáját is. Ezek az eszmék, ezek a megállapítások nem újak kedves Testvéreim. A francia politikai életnek ezy kitűnősége, akit mnnkája és teketsége később a nagy uemzet miniszter- elnöki székébe juttatott: kétségbeesett a francia nép hanyatlása felett. Véyső szívvel látta, mint távolodott el á nép a hazától. És ez a nagy férfiú abban látta hazája mentségét, hogy kiadta a jelszót: Vissza a faluba, hazaszeretetei és isten félelmet tanulni. És megindult a francia politika áradata, amely százezreket i terelt vissza a városokból a falvakba. A romlás és pusztulás, amely hazánkat érte, a nemzet megrontása, az ^ország nagy részének elvesztése szintén nem következett volna el, ha a frontokon nem hallgattak volna a városból származó hamis fanok hir - , detőire. Hisz ha a fegyvereket a ke- ; zünkből ki nem adjuk, a poklok kapui sem vehettek volna erőt mi- ; rajtunk. Mindennek pedig az volt az I oka, hogy a hatalom birtokosai el nézték és eltűrték azt, hogyan irtják j ki egyes elemek a lelkűnkből a ke- | resztény világnézetet: és jött a romlás. Jött a vad gyűlölködés a maga csernyi szenvedésével. A B'alu Szövetség, araolyDek megalkotását mi célunk gyanánt kitűztük, szinte apostolokat küld szerteszét, de ezek az apostolok a közelmúlttal szemben uem gyűlöletet, ha- hem szeretetet hirdetnek. Ezzel a szeretettel akarja keresztül vinni, hogy ! a falu népe kivétel nélkül egységbe > tömörüljön a tulnsi otthon védelmére, az otthon kedvessé való tételére, a 1 hol jól kell érezni magunkat. Ked- j vés Testvéreim, ne várjuk azonban ’ felülről a iuaiaáztot. A s-ját erőnk- j kel kell dolgozni, hogy jólét lo- ! gyen, hogy egyetértés legyen osz- í tály, felekezet és foglalkozásbeli ka- i lönbség nélkül a faluD. Mi magyarok ; nem vagyunk olyat) gazdagok, hosy | megengedhessük magunknak azt a fényűzést, hogy gyűlöljük egymást. Szegények, nagyon szegények vagyunk mi és meleg szívre, meleg lélekre, meleg otthonra van szükségünk. Ezt a meleg otthont megte- ; remteni hivatása a Falu Szövet- ; ségnek. ) Igyekezni kell a gyakorlatban megvalósítani azt az eszmét, hogy minden faluban hirdetni kell a kultúrát és ezt a kultúrát, amely eddig csak a középosztály kiváltságos tulajdona volt, meg kell osztani a fain népével és a fala népe közkincsévé kell tenni. Mert csak igy lehet szó haladásról, legkiváltképen pedig az or- szag ujjáépitéséhez'szükséges gazdasági haladásról. A gazdasági hsla- | dásnsk ugyanis a tudás terjesztése J a legbiztosabb alapja. Mert aki tud t I
