Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-11-10 / 47. szám
2 TOLNAMEGYEI ÚJSÁG az minden viharban megállja a bolyét. Kedves Testvéreim, a nép bizalmát kérj&k a kezdeményezés érdekében éi a siker érdekében. A bizalom megtérni a barátságot, amely a szeretetnek a forrása. A szeretet forrása viszont a szövetség alapja, amely egyetlen eszközünk a minél gyorsabban valő nemzeti megújhodásra. A Falu Szövetség megalkotásának részleteit munkatársaim fogják ismertetni. Kérlek Benneteket, hallgassátok őket figyelemmel. Mi dón én ezt a szövetséget a Ti sze- retetetekbe ajánlom, nekem is azzal keli végeznem, amit Isten szolgája választott mai beszédében a szent- írásból, hogy ha boldogulni akartok, ba naggyá akarjátok tenni ezt az ezer sebből vérző, szerencsétlen országot, ezt a szent hazát, akkor: „Szeressétek egymást fiacskáim!“ Dr. Marschall a Falu Szövetségről. Knbinek miniszter hatalmas beszéde után dr. Marachall Ferencet, a Fain Szövetség igazgatóját hallottuk. Elmondta, hogy a falvak százaiban az emberek nem élnek különb életet, mint a kútba esett békák, akik ott tespednek életük végéig elmaradottságban, kezdetlegességben. Ennek pedig az az oka, hogy a kor- hiányok megfeledkeztek a nemzet fundamentumáról, a falu népéről, a melyet már régen ki kellett volna vezetni kulturális elmaradottságából. Ezt a régi, mulasztást akarja most pótolni a Falu Szövetség, amely le akarja csapolni a falu Telki mocsarait, bogy helyükbe betelepíthesse a a kultúra virágos kertjeit. Egészségessé, kellemessé kell tenni a magyar falut, amelynek a szikláján tűrt ronccsá a vörösök kalózhajdja. A falu, elhanyagolt közegészségügyét rendezni kell, mert mégis lehetetlen állapot, hogy addig, atnig Budapesten például minden 500 lélekre esik egy orvos, addig a falvakban tizenöt- huazezsr ember egészsége egy orvosra van bízva. A Falu Szövetség azt akarja, hegy ezentúl ne pusztuljanak el százával a csecsemők és bogy a mindennél drágább emberi élet kellő gondozásban részesüljön. Az állategészségügyet államosították, a falu embereinek az egészségével azonban az áliam nem törődik. Pe- dig egy falusi, ar<.ny vitézségi érmes hősnek az élete többet'ér óhazának, mint egy emdeni lúd, egy siementhali' bika, vagy egy versenyló egészsége. Egészséges ivóvízzel, fürdővel, csatornázással, tiszta utakkal, szellős, tiszta iskolákkal kell ellátni a magyar falut, hogy előre haladhasson a kultúrában, mint Dáuia és Hollandia falvai, amelyekben a magasabb kultúra folytán villany és gőz hajtja az eke szarvát — állatok helyett. Hogy ez nálunk sem kivihetetlen, annak szemléltetően érdekes példája & szomszédos Mözs község, amelynek szorgalmas lakosai egy minden elismerésre érdemes, derék vezető: Balogh esperes-plébános akaratereje folytán olyan kultúrintézmények bevezetésén fáradoznak, amellyel folyton nagyobb és nagyobb anyagi jólétet és kényelmet teremthetnek maguknak. Természetes azonban, hogy szellemi és lelki kultúra nélkül gazdasági többtermelósről szó sem lehet. A leghatalmasabb fegyver a nemzeti műveltség. Émelni kell a falu kultúráját, mert ezt az országot csak a tanulni vágyó, a haladni és dolgozni tudó földmives nép fogja tudni megmenteni. Ruffy Pál államlitkár patriarchs alakja jelent meg ezután a tribünön. A magyarországi elhagyatott gyermekek gondozója mély háláórzettel van eltelve Rubinek miniszter iránt, hogy az ő gyermek* naenhalyigyet belekapcsolta a Falu Szövetség akciójába és programm- iába. Hiszen a falu jóléte az igazi jólát. És mikor miniszterének, dr. Báaárd népjóléti miniszternek a megbízásából 6 is együtt dolgozik Ru binekkel, csak a magyar jövő minél { biztosabban való megalapozásán fára* dosik. Nagy a gyerekhalandóság ebben az országban, ahol pedig az volna a fi cél, hogy erősítsük, fejlesszük és szaporítsuk a jövő magyar generációt. Szomorúan látja a statisztikából, hogy Tolnamegyében a falusi magyarság nem szaporodik. A nép egy része egy átkos bűn nyomása alatt szenved. Ez a bűn az egybe rendszer. Hány anya van ebben a megyében, aki vigasztalbatatlanul siratja harctéren maradt1 egyetlen gyermekét ... Ha ezt a gyomot ki nem irtjuk a nemzet testéből, akkor el pusztulunk, mert gondoskodni kell egy generáció megteremtéséről, amely számánál és erejénél fogva vissza fogja szerezni azokat az ójszágrésze két, amelyeket tőlünk elraboltak. A jövő generációnak nem elég soknak lenni. Olyannak kell annak lenni, hogy műveltségűnk egyaránt imponáljon a müveit nyugatnak és a kelet barbárainak. Mert országunk megtartására ezer éven át nemcsak apáink vitéz kardja adott erőt, ha nem szellemi műveltsége is. Vissza kell térni az ősmagyar erkölcsökhöz, amelyek mindig tiszták és nemesek voltak. Örömmel látja, hogy épen a szekszárdi államrendőrség kapitánya adott ki egy utánzásra méltó rendeletet és az „one-stepp“ nevű erkölcstelen idegen táncot betiltotta, Ebben a tényben az ősmagyar erkölcs visszatérésének egyik jelét látja. Ezen az utón kell haladni, mert jóravaló nemzedéket csak a tisztesség eszközeivel lehet nevelni. Amióta a földmivesesztály sok pénzhez jutott, önzővé lett. Ez az önzés azonban nem a jellemvonása a magyarnak. Ha az erkölcs és a tisztesség kalapácsával leverjük a magyar földmives szivéről a kérget: ott áll előttünk az arany szív, a meleg szív, amely a nemes tetteknek és az áldozatkészségnek olyan sok ragyogó példáját szolgáltatta már. Ez a szív fogja megmenteni a magyar hazát és a magyar haza elhagyott árváit. Ez a szír fog eszközöket adni és intézményeket teremteni arra, hogy a nemzet ellenálló ereje minél nagyobb legyen. Mert a jövőnk, az ellenállóképességünk végsőkig való fokozása. Ha nincs és nem lesz meg a jövő nagy küzdelmeivel szemben való ellenálló erőnk, akkor ott a helyünk a világtörténelem nagy cin termében, ahol az évezredek folytán elpusztult nemzetek emlékei pihennek. Haypál István győnki képviselő azt fejtegette, hogy sohasem volt nagyobb szükség a testvériesülésre, mint épen most. Szeretni kell egymást minden magyarnak és mikor a város megosztja a maga kultúráját a faluval, a falunak viszont a termelt javakból kell testvéri módon, önzés nélkül juttatni a város nélkülöző népe számára. Mert csak igy érhető el az ország újjáépítése. A közéletben a testvéri együttérzés már eddig is megtermetté gyümölcsét és megelégedéssel kell látnunk, hogy vezérré lett olyan ember,' aki teljesen alulról kezdte: a kaszával, kapával dolgozó nagyatádi Szabó István, aki maga is az eke szarvánál nevelkedett. Ez az ember megmozgatta a földet. Reformeszmék rajzottak benne, egészséges gondolatokat termelt, de az elmúlt rendszer politikai hatalmának birlalói lehetetlenné tették. Az ő példáját kell követni a földmives népnek, csüggedés nélkül, lankadatlanul kell dolgozni azon, hogy eggyé tömöritsük ennek & hazának minden gyermekét. Tolnamegye asszony- és leánynépéhez szólt ezután, akiknek részük volt abban, hogy a választásokon győzelemre jutott az uj eszmék zászlaja. Kérte őket, hogy továbbra is szaré tettel munkálkodjanak a szebb jövő érdekében. A nők, akik a szeretet fegyvereivel harcolnak, teljesen átalakíthatják ezt az országét, . amely csak akkor lesz boldog, ha a hadseregben a vezér a közkatonát fiának, a közkatona a vszért apjának fogja 1920 november 10, tekinteni. Ha ilyenek lesznek az állapotok a hazában, ha a szeretet ennyire úrrá lesz felettünk: akkor a poklok kapui sem vehetnek erőt rajtunk. Báró Fiáth Tibor, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület elnöke jelent meg utolsónak az emelvényen és a következő szavakkal zárta be a népgyülóst: — Őszinte örömmel tettem eleget a felhívásnak, hogy őzen az impozáns népünnepélyen részt vegyek és mélyen megtisztelő reám nézve a feladat, hogy én -köszönjem meg Rubinek miniszter Ur Ö Excellentiájának és lelkes társainak megjelenését. Igaz szívvel osztozom magam is a falu népének örömében, hisz a gazdálkodó osztály öröme a, falu örömével teljesen összeforrott. Ez az együttműködés lesz az alapja hozónk jövő boldogulásának. Nem borul többé a ködbe ez az eszme, amely már testet öltött, mert legyőz minden önzést a szeretet, a megértés és az összetartás. Ezek fogják ledönteni azokat a kényszerfalakat is, a melyeket a trianoni béke határaink gyanánt megjelölt. A küldöttségek. Rubinek Gyula miniszter ezután kíséretével a megyeházára vonult, ahol - a tisztelgő küldöttségeket-fogadta. A minisztert a keresztény felekezetű papok nevében dr. Fent Ferenc püspöki helynök, az i^-aelita papok nevében dr. Rubinstein gatyás, a katonaság részéről Kreybig, jíezső ezredes, a közalkalmazottak nevében Forster Zoltán alispán, a Gazdasági Egyesület nevében báró Fiáth Tibor, a Szekszárdi Kisgazdák Egyesülete nevében Neiner József elnök, az iparosok és kereskedők nevében Schneider János, a Mezőgazgasági-Keres- kedelmi rt. vezérigazgatója üdvözölte. A miniszter mindenik küldöttségnek részletesen válaszolt és kidomborította beszédében, hogy ennek a csonka ország minden tényezőjének össze kell forrnia a megértő munkában, mert csak ezúton érhetjük el gazdasági megerősödésünket. "Ha gazdasági erőben meggyarapodunk, akkor kulturfölényünkkel remélhetjük, hogy azokat a papiroshatárokat, amelyeket most ellenségeink a reánkerőszakolt békével felállítanak, vér nélkül ledönthetjük. A társasebéd. A tisztelgések után a miniszter kíséretével a Kaszinó termeibe vonult le, a tiszteletére rendezett közebédre. A közebéden az a sajnálatos eset történt, hogy a vidékieknek a bejelentett számon felül való megjelenésével és a helyek előzetes elfoglalásával a szekszárdi kisgazdák kül-j döttségét is kiszorítottak, sőt kijelölt szónokuk helyét is önkényesen elfoglalták. Végtelenül sajnáljuk ezen eseményt, mert ez az ünnepség elsősorban a kisgazdák ünnepe volt, akik egymással versenyezve adták össze boraikat, és az ünnepély sikere érdekében sokat fáradoztak. Le kell szögeznünk azonban, hogy ennek az eseménynek okozói nem a rendezők voltak, de az egyesek részéről ezúttal is tapasztalt önzés, a mások jogaival való nemtörődömség1. Örömmel konstatáljuk, hogy a mi kisgazdáink nem az önzés nézőpontjából fogják fel ezt az eseményt, a maguk sérelmét el tudják feledni a cél érdekében. A társasebéddel kapcsolatosan elismeréssel és köszönettel kell adóznunk az ételek felhordását végző szép leányoknak és menyecskéknek, azok vezetőjének : Virányi Karolyné úrnőnek, továbbá az italokat és egyebeket felszolgáló cserkészeknek és azok vezetőinek : Haypál Benő és Éri Emil tanár uraknak. A pohárköBzöatők. A kaszinói ebéden az első beszédet Rubinek miniszter mondta az államfőre, Horthy kormányáéra, akit az egész közönség lelkesen ünnepelt. Dr. Klein Antal főispán a haza uj- jáépitéaén dolgozó hazafiakat, a kormány tagjait és a jelenlevő Rubinek minisztert éltette. Kreybig Reggj ezredez, Tolnavármegye katonai parancsnoka, pompás beszédben azt szögezte le, hogy a magyar falaai nép — bármint hangoztatták is Teie izemben az önzés vádját — Uet5 önző. Az önzés némi jelei látszanak ugyan az egyéneken, hanem a magyar ember, mint összesség, a Igg. teljesebb mértékben önzetlen. Hogy ez igy van és hogy ez mindig % igy volt, azt abból is lehet látni hogy a magyar volt az, aki a fegyver becsületét a világháborúban, mindig megmentette. Az önzetlenségnek a legnagyobb példája az, ha valaki az életét áldozza fal. A Falu Szövetség óriási lépést jelent előre, men a magyar falu együttes zászlóbontása egyúttal örömünnepe a nemzeti hadseregnek, amelynek legértékesebb katonái a falu népéből kerülnek ki. Báró Fiáth Tibor a keresztény türelemmel párosult energiában bízik, amely minden rögöt és göröngyöt virágos kertté varázsol, hogy azokkal a virágokkal/ a magyar szent koronát felékesitve, a jövőben még szebbé és pompássabbá tehesse az országot. Ruffy Pál é3 Sterner György államtitkárok Tolnavármegye múltjából mentenek reményt az ország regenerálódására. Haypál István gyönki képviselő a hazafias tolnamegyei hölgyeket és az ebédnél felszolgáló szép menyecskéket és lányokat éltette, majd Rubinek miniszter a bókéról tett nagy külpolitikai fontossága nyilatkozatot. A béke ratifikációjának a kérdésével foglalkozva kijelentette, hogy a kormány előtt csak egy ut van, amely a mostani helyzetből kivezet és ez a béke ratifikálása. Hamarosan dönteni kell a béke sorsa felett. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy a béke ügye a ratifikálással el van döntve. Vannak, akik azt mond ják, hogy inkább jöjjön egy dicsőséges halál, mint egy reánk kény- szeritett dicstelen béke. Vannak, akik kétségbeesnek az ország sorsa felett. Akikben azonban hit, remény és tetterő van, akik komolyan el vannak szánva arra, hogy ezt az országot kiemelik az elbagyatottságból, azok nemcsak ábrándot kergetnek,' hanem valóvá is akarják váltani az eszmét. Mert a magyar nemzetnek megvan a . reménye a feltámadásra és aN kétkedők, a csüggedők ne ál- ják el a reményt adók útját. Ne kongassa itt, ebben az országban senki a halálhárangot, hanem fújja teljes erővel az élet harsonáját, mert. ez a nemzet a nagy megpróbáltatások után is élni fog. Ne legyünk gyávák. Azért, mert sok az ellenségünk, van még erőnk arra hogy robbantam tudjunk. Bizzunk, abban, hogy ennek az elavult Európának a harc, a mi nagy harcunk fogja meghozni a békéjét, azt a békét, amely a mi feltámadásunk leszenAz iparosok kérőimé. A miniszter nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után André István ipartestületi elnök tolmácsolta iparosoknak azt a kérelmét Rubinek miniszter előtt, hogy az ipartörvóny* nek 1884 óta sürgetett reformját hozassa tető alá. Asztalbontás — elutazás. A miniszter és kísérete a szónoklat után elbúcsúztak a bankett vendégeitől és kocsikén a pályaudvarra mentek, ahonnan a délután 3 órakor induló különvonattal Mözsre utaztak, ahol méltó és pompás folytatása ve r a Falu Szövetség ünnepének. A mőzsi ünnepély. Havas eső szitált, amikor a iö1" niszter külön vonata & tolna—mözsi állomásra befutott. A kedvezőtlen idő azonban nem riasztotta el a vendégeket váró falu népét. Még a fe" hérrubás leányok sem riadtak vissza a zord időtől, a jövő huszárjai, * bandériaták psdig aiokánjaa ültek
