Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-10-02 / 41. szám
4 dalaival kezdte, majd a „Csapiáros leánya“ cimti Löwe balladát, Kaesóh Pongrác „Késő ősz van“ és Rédly százados „Ha csak egy nap“ cimti dalait énekelte. Ráadásai pedig DienzI Oszkár „Liliomszálu-jával kedveskedett a hálás publikumnak. Csóka szép magas baritonja könnyedén emelkedik a tenorregiszterig, ennek timbre jét is bírja, a közép és alsó fekvésben pedig a bariton színezetet viseli. Ritka becsli hangja tiszta intonációval és rutinozott lélekzetvé- teli technikájával párosul. Zetl Béla hegedűművész, Ilubay Jenőnek volt a tanítványa, bravúros technikájával és emellett finoman színezett diszkrét előadásával a legnagyobb extázisba ragadta a hallgatóságot. A művésznek — aki alig van túl a gyerekkor határán — virtuozitásának csak a szerénysége nagyobb. Előadta „Wieniawski^-ját, Schubert „Mébecské“-jét, Dworak „Humoreske“-jét, Drdla „Serenata“»- ját és Sarasate „Zigeunerweise“ jét. A hosszantartó, hatalmas tapsvihar után műsorát Paganininek „Erdei zsongás“ cimü boszorkányos mesterdarabjával toldotta meg. Nemespanni Rédl ny. százados, zongoraművész, az ensemle seniórja és művészi vezetője közismert mesteri finomság'gal kisérte zongorán a fiatalok produkcióit. Diszkrét és ritka finom érzésű kísérete különösen a lyrai dalok hatását emelte. A fővárosi művészek mejlett örömteli büszkeséggel láttuk és hallgattuk a szekszárdiakat is. Polgár Mancika Mendelssohn „Rondo capriccio“-jával, Boldus Magduska pedig Pierne „Concert Etude“ jével aratott lelkes és jól megérdemelt tapsvihart. A hangverseny műsorának összeállítása is valóban mintaszerű volt. A drámai és lyrai momentumok ép olyan barmonikusok voltak, mint az előadási és technikaiak, amelyek jóleső változatossággal hatottak a hallgatóságra. v A szekszárdi Mezőgazdasági-Kereskedelmi Részvénytársaság újabb érdekközössége. A Mezőgazdasági-Kereskedclmi Részvénytársaság Szekszárd, mely a napokban 2 millió korona alaptőkével Pakson egy uj intézetet alapított, függetlenségének teljes fentartásával szorosabb érdekközösségbe lépett a nemrég a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület által alapított és annak aegiaze alatt működő »Nemzetközi Borkereskedelmi Részvénytársasággal« Budapest, amelynek érdekkörébe tartozik : a gyöngyös- visontai, az egri, a hevesi, a moóri, a nyíregyházai és kecskeméti borvidék. A Nemzetközi Borkereskedelmi Részvénytársaságnak Bécsben, Prágában vannak fiókjai, újabban Berlinben alapítanak 5 millió márkával egy affiliációs intézetet és Svájccal is igen élénk üzleti összeköttetést tart fenn. A szerződéses viszony megkötése érdekében Heuduska Rezső vetér- igazgató, úgyszintén a prágai expo- zitura vezetője szeptember hé 29 én Szekszárdon tartózkodtak, megtekintették a Mezőgazdasági Kereskedelmi Részvénytársaság pincéit és borkészletét, amelyek megnyerték teljes tetszésüket és elismeréssel nyilatkoztak a részvénytársaságnak a borüzlet körében kifejtett eddigi tevékenységéről. A Mezőgazdasági - Kereskedelmi Részvénytársaság, amely 1917. évben alakult 300.000 korona alaptőkével és azóta saját tőkéit négy és fél millió koronára emelte, a szekszárdi borvidék érdekében eddig is igen előnyös tevékenységet fejtett ki. A mai naplói kezdve a Nemzetközi Borkereskedelmi Részvénytársaság Utján szervesen belekapcsolódik a nemzetközi borkoncernbe és igy módjában fog állani a szekszárd.! bor régi hírnevének visszaállítása érdekében TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1920 október 2. eredményes tevékenységet kifejteni és ezzel a tolnamegyei boroknak — amelyek minden tekintetben kiállják más vidékek boraival a versenyt — a külföldön fogyaaxtó piacot teremteni. Csak elismeréssel emlékezhetünk a Mezőgazdasági - Kereskedelmi Részvénytársaság ezep lépéséről, amelyből nemcsak a társaság részvényeseire látunk előnyt, de a megyei bor gazdaságra is, mert a lánckereskedők kizárásával, a termelőktől közvetlen a fogyasztókhoz, pancsolástól mentesen juttatja el borainkat és igy a kifogástalan minőségű termések, az újabban felburjánzott és sokszor illegális közvetítés mellőzésével kerülvén a külföldi piacra, bőtermések esetén és az árak tekintetében is, biztosítva lesz a tolnamegyei borok versenyképessége a külföldi piacokon. Még megjegyezzük, hogy a Mező- gazdasági Kereskedelmi Részvénytársaságnak ezen most létesült érdekközösségi viszonya nem érinti a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankkal fennálló viszonyát és eddigi összeköttetésétA Mezőgazdasági-Kereskedelmi Részvénytársaság és a Nemzetközi Borkereskedelmi Részvénytársaság között létrejött szoros érdek közösségi viszony abban is kifejezésre fog jutni, hogy mindkét társaság.az igazgatóságban képviseletet nyer és a legközelebbi-' közgyűlésen beválasztja a maga delegáltjait az igazgatóságba. Lakos János Pál. Őszi eső szomorúan verte a földet, mikor szótlan elhagyott bennünk. Ki volt, mi volt ? s inig élt s belenézhettünk nyílt, őszinte szemébe s hallhattuk kedves, könnyed hangját: megnyerő lénye kellemes tudatlanságba ringatott; csak most, midőn kihűlt kezét megragadjuk s arcának hamuszine szemünkbe vág, ébredünk fel s megdöbbenve gondoljuk el: megint egy értékes emberrel szegényebb a föld-1 Emb*r volt, művész volt. Mint ember jó volt, hisz mindenki szerette és nincs senki, akivel, csak egyszer is beszélt, hogy most, elmúlta hírére, ne borulna őszinte bánatba. A jóság ázelid parazsából sokkal többet hozott e földre, semhogy közönségesen tudott volna élni és sokkal többet vitt el innen, Bemhogy közönségesen tudott volna elmúlni, Rövid élete arany parabola volt, egy azok közül, amiknek fénye vigasztalás, a világra. S nagy ember volt, a legnagyobb művészek közül való, kiknél a jóság és szépimádat egyazon forrásból fakad s kiknek belső világok csupa harmónia és belső élete csupa ritmus. Százszinü élő gyémánt volt törékeny testi foglalatban s akkora értékű, hogy egyetlen művészi mód nem is volt elég megnyilatkozására : egyformán kitört hangban, szóbaD, színben. Hatalmas művészi ösztöne már benne élt gyermekkori fellege- ket-néző világában s aztán nőttön- nőtt, áttört száz materiális akadályon, hogy végül a disszonáns életben mégis elakadjon. Az ő sorsa a magyar művész sorsa. Az ős ugor erőnek el kell lankadnia vásári tülekedésben. Nagy fánk bimbói beleballagnak a búsuló őszbe s gondtalan sugárözönben alig fürödhetnek. Táltosok lelke hiába tör ki ifjú váteBzekben, gonosz szelek fújnak TÍ8zamentén is s nnivészkezek ujjai meggémberednek . . . I >szi eső szomorún, verte a földet, mikor szótlan elhagyott bennünk. E1-- ment, el kellett mennie. Akiket itt hagyott, mereven nézünk a fekete pontra, ami elfödi. Kiégett Nap takarja el s lángból való profubersneia- kar integet felénk: Minden emlékünk megbizsereg bennünk, hangunk sincs már, lehajtjuk fejünk. Sírunk, János, siratunk Téged és siratjuk magunk. Zs. Lakos János Pál az 1883. évben Szentesen született és ott is járt iskolába. A gimnázium két utolsó osztályát Szarvason végezte, ahol már diákkorában feltűnt Írásaival és ő lett a szerkesztője a Vajda Péter által alapított hires Diák Újságnak. Nagybátyja és egyúttal nevelöatyja egy széles látkörD européer Ügyvéd, majd Szentes város polgármestere volt,' akinek a házánál sok művész megfordult. Révész Andor, Munkácsy hírneves tanítványa sokat tartózkodott náluk és ez felkeltette érdeklődését a festészet iránt. Nevelőapja, a dúsgazdag ember, akinek egyetlen Oriikóse lett volna, a jogi pályára szánta Lakost, akit azonban hajlatnai a művészet felé vonzottak. Mikor az egyetem helyett a képzőművészeti főiskolára iratkozott be, nevelőapja kitagadta. A budapesti főiskolán festői és rajit nári oklevelet szerezvén, egy évre a müncheni akadémiára ment, ahol nagy {eltűnést keltettek a munkái. Beutazta Németországot és egy félévet töltött Olaszország művészi alkotásainak tanulmányozásával. Itáliából haza kerülve Szentesen nyitott műtermet £.s több kiállítást rendezve jelentős sikerei voltak tájképeivel. Rajongott Szinnyey Merse Pál művészétéért és csodás meglátásai visszatükröződtek gyö- nyörtl alkotásain. Magyar volt minden izében. Nemes, szubtilis, érzékeny lelkű, aki nem tudott beleilleszkedni a tülekedő élet Ízléstelenségeibe. Nem kereste a reklámot, sohasem kért senkitől semmit, még szüleitől és milliomos testvéreitől sem. Lelkesült mindenért, ami szép és nemes. Hivatoltság- gal forgatta • tollat, kitűnően zongorázott, pompás vívó volt és párját ritkító, szellemes, ötletes csevegő volt, aki társaságot, hölgyeket és férfiakat egyaránt lebilincselt Jcedves modorával és érdekes mondanivalóival. A háború éveiben az ecsstet lelcserélte a tanári katedrával és a szép kultuszát Ul- tetgette tanítványai leikébe. A háború katasztrofális vége búskomorrá és idegessé tette. A magyarság sorsa felett való kétség- beesése azután ezt a törékeny lelkű embert a halálba kergette Szeptember 28-án délután a szekszárdi főgimnázium rajztermében öngyilkossá lelt. Nagy részvéttel folyt le pénteken délután 5 órakor a tragikus véget ért Lakos János temetése. A főgimnázium tornatermében felállított ravatalát tanártársai, barátai és tanítványai virágai borították be. Vájjon látta-e azt a szinpompát, a 'színek összefolyását és megérezte-e a koporsóját körülállók összhangját a fájdalomban. A koporsó felett »Szappanos Gyula, Alsónyéknek menekült református papja mondotta & gyászbeszédet. Kivált ez a beszéd szép szárnyalásával, eszmemenetével és hasonlataival a gyászbeszédek sorából, mint a hogy kivált embertársai közül finom művészi leikével és érzékeny, nemesen dobogó szivével az a harmincnyolc éves fiatal ember, aki az élet kálváriáját végig járva, testileg és lelkileg Összetörve aludta az örök álmot ott a koporsóban. A gyászbeszéd után dr. Reach Aurél igazgató búcsúzott megkapó szavakban a tanártárstól és a baráttól. Ezután megindult a bosszú, szomorú menet az alsóvárost sirkertbe. Mire kiértünk oda, hol elül az élet- küzdelem zaja, az élet piszkos vására, az égre az őszi est szürkülete ült, azzal a kékes, rózsaszínű szürkés ténussal, amelyet ő annyiszor lesett, mig élt, amelyet a maga nagyszerűségében vásznán megrögziteni annyira vágyott. Vájjon látta e az égnek ezt a bámulatos színárnyalatát, amely búcsúzni jött talán hozzá? A lelkész rövid imája után Szent- királyi Zoltán búcsúzott a főgimnázium tanulói nevében megható szép beszédben a tanártól, aki szerette őket, akit szerettek ők is. Az utolsó istenhozzádot Zsámboky tanártársa intézte barátai nevében a sirja mélyébe távozóhoz. Megkapó volt a hang, a gondolat ebben a búcsúban. Köny- nye8 szemmel, elszorult torokkal, a korai elmúlás szomorú hangulatával távoztunk a temetőből, az őszi szellő lanyhán megsimogatta arcunkat és oda csókolta fülünkbe bánatos zokogással: Csak egy ecset maradt árván. FOGORVOS: KOVÁCS I. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Értesíti a n. é. közönséget, hogy minden a fogorvosi szakmába vágó műtétet eszközöl. Fogtömések a legjobb anyagokból. Készít: fogsorokat, aranykoronákat, hidakat. Fog- tisztitás, foghúzás.— Rendel: reggel 8-tól este 6-ig. — Lakása: Arany J6nos-utca 180. A gimnáziummal szemben. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország - mennyország. V___________ _____________> A Tolnamesyei Takarék és Hitelbank tőkeemelése. A Tolnamegyei Takarék es Hitelbank f. hó 3 án az intézet elnökének: Apponyi Géza gróf v. b. t. t. elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen 60 részvényes jelent meg, akik együttesen Ő811 drb részvényt képviseltek. Apponyi Géza gróf elnök üdvözölvén a megjelenteket és megállapítván a határozatképességet, a jegyzőkönyv hitelesítésére Forster Zoltán és dr. Éri Márton részvényeseket kérte fel. Ezután Leopold Kornél dr. vezérigazgató terjesztette elő az igazgatóságnak az alaptőke felemelésére vonatkozó javaslatát. Hivatkozott a pénzünk bevásárlási képességének folytonos csökkenése miatt áz összes gazdasági javak és munkabérek tekintetében beállott jelentékeny áremelkedésekre, amelyek az összes gazdasági tényezők, a: összes gazdasági termelési ágak és az egész társadalom minden osztálya részére a régi méreteket sokszorosan túlszárnyaló tőkéket igényelnek. Ezek a szükségletek elsősorban a pénzintézeteknél keresnek kielégülést, miért is a pénzintézetek, bogy a jogos igényeknek megfelelhessenek s bogy a közgazdasági téren reájuk váró fontos és közérdekű feladatoknak eleget tehessenek, saját tőkéik megfelelő gyarapítására törekednek. Különösen áll ez a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankra nézve, amelynek betétállománya az utóbbi években meghatszorosodott s meghaladja a 37 milliót, az érdekkörébe tartozó vállalatok pedig (a Molnár-féle nyomdai r.-t., a Mezőgazdasági-Kereskedelmi r.-t., a Máza-Szászvári Hengermalom és Téglagyár r -t. és a Dunántúli Lgyesitett Hengermalmok és Ipari r.-t.) szilárdan mogala- ' pozva egytől-egyig egészséges és hatalmas fejlődést mutatnak. Mindezen körülmények gondos méltatása, a közgazdasági fejlődés folytonossá gának biztosítása teszi szükségessé az igazgatóságnak azon javaslatát, hogy az intézet alaptőkéje 4 millióról 8 millióra emeltessék fel. Az összes régi részvények elsősorban a régi részvényeseknek ajánltatnak fel, és pedig olyképpen, hogy minden régi részvény után egy uj részvény kapható 600 koronás kibo- csájtási árban és 20 korona költség ellenében. Az elővételi jog f. évi október 4 tői október 23-ig bezáró- lag gyakorolható. A közgyűlés az igazgatóság javaslatát, melyet a Pénzintézeti Központ a legújabb kormányrendelet alapján felülbírált és egész terjedelmében jóváhagyott, egyhangúlag elfogadta és Apponyi Géza gróf elnök úgy a maga, mint a közgyűlés nevében az elismerés meleg hangján mondott köszönetét a vezérigazgatónak fáradhatatlan, szakavatott és eredményes működéséért, nemkülönben aj. intézet igazgatóságának és tisztviselő karának, amelynek kiválóan buzgó és céltudatos tevékenysége ugyancsak nagymértékben hozzájárul a: intézet nagyarányú fejlődéséhez és az űltula elért kitűnő eredményekhez. Záró szavaiban —.úgymond az elnök — ama meggyőződésének ad kifejezést, hogy az alaptőke felemelést biztos siker fogja koronázni és itogy az intézet, amely nemcsak a vármegyében, hanem az egész országban kitűnő hírnévnek örvend, közhasznú működését a jövőben még. fokozottabb erővel fogja folytatni. Az alaptőke felemeléssel kapcsolatos alapszabály-módosítások után Kurcz Vilmos kir. tanácsos, részvényes a közgyűlés nevében Apponyi Géza gróf elnöknek mondott ősziule köszönetét s ezzel a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért.
