Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-10-02 / 41. szám
I \ 1920 október 2. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ság ! Ez és már a múlt beszédeidben megjelölt ut az én utam. Ezen az utón akarom én vezetni a rám bízott megyét és annak ügyeit. Erre az útra kérem én Önöket kísérőül és támogatóul. Hitem, hogy ennek az útnak a végén van : a föltámadás. Tekintetes Törvényhatósági Bízott ság ! Elmúlt a virágfakasztó tavasz, el a pompázó gyümülc3érlelő nyár; itt van az ősz. A kopár mezőket, a ködboritotta hegyeket, pusztákat, falvakat és városokat elfogja egy borús áhitat. Október van. Lelki szemeink előtt 1849 és 1918 októbere. A magyarság legszomorubb és leggyászosabb hónapja. A magyarság mártírjainak évforduló, a nagy magyar nemzet halotti hónapja. Es az évfordulók éjjelén templom nélkül imádkozik, emlékeztető nélkül emlékezik, ki csak valaha is érezte, hogy magyar. 1918 októbere! a hosszú IiŐbí,harc után a nemzetgyilkosok munkája kö vetkezik ! A védelmet fölborítva, a _ harc mezejéről rohannak haza gyilkolni magyart! Kiknek az ellenség számára nem volt golyójuk, belerö pitették a legigazibb magyarba. Hűséges hitvese oldalán gyilkos golyóval találva elbukott az utolsó évtizedek egyik legnagyobb államférfia ! S vele bukott nemzete ! A hitves jajkiáltása a magyar nemzet halál- sikolya. S a nemzet roliant-rohant lefelé a lejtőn, a szenvedések, a megpróbáltatásoknak hosszú lejtőjén. És e hónapban az emlékezés perceiben csak “az ima jön ajkúnkra : „Ura uraknak és szolgáknak, gyilkosoknak és mártiroknak, győzőknek és legyőzöttüknek Istene! De profundis ... a kétségbeesés mélységéből kiálltunk feléd: Vedd el tőlünk a keserű poharat, legyen vége a szivelrázó próbáknak 1“ Nemzetek nemzője! így imádkozik magyarod még mindig a bú záporával, a hit hűiégével, a hála erejével! Hisszük, hogy azért sújtottad a magyart, hogy megtérve fentartead, millió qiagyar hős vérével újra meg- - kereszteljed! Add, hogy a nemzet vérző sebeiből fehér virág fakadjon s^a mártir- ságmik szépsége maradjon csupán ! Az maradjon, éljen és lelkesítsen... mindörökre ... mig magyar él a földön ! A főispáiii beszéd után. A hatalmas programmot adó beszédet lelkes tüntetéssel fogadta a törvényhatósági bizottság, nem egy szemben csillant fel a megértéskönnye, araikor hazánk szomorú sorsáról szólott és nem egy kéz szorult ökölbe, nem egy arc pirult ki és a szemekben fejcikázott a dacnak, a harcra- kész vágynak Uize és a reménység visszfénye. A törvényhatósági bizottság nevében dr. Éri Márton főjegyző üdvözölte a következő szavakban az uj főispánt: . Méllóságos Főispán Ur! Egy hosszas gyakorlat által megteremtett kedves kötelességnek kívánok eleget tenni akkor, amikor vármegyém közönsége nevében magyar lelkem egész melegével óhajtom Méltóságodat ezen ünnepélyes alkalommal üdvözölni s amit annál nagyobb örömmel cselekszem, mert ezen fontos közjegi aktus, feldúlt államéletünknek minden hazafias érző lelket megnyugtató és oly rég várt konszolidációja hajnalhasa dását jelenti. /. Es jóllehet a történelem a magyar nemzet ezer éves életében számtalan nehéz és válságos helyzetről tesz emlitóst, soha nehezebb körülmények között országunk még nem volt, mint ezúttal. Mert mig a Mohi pusztán ért veszedelem szülte pusztulásból a nemzet .egy bölcs király áldásos munkássága révén újra feltámadhatott anélkül, bogy külső ellenség fenyegetésétől kellett volna félnünk s amig török dulásnak kulturailag és gazdaságilag századokra visszafejlesztő rombolásait is elszenvedhettük anélkül, hogy az újraépítés munkájában, szomszédos vagy idegen nemzet ellenséges rosBzakaratátóI kellett volna tartanunk, amig a dicsőséges negyvennyolcas önvédelmi harcban elbukott nemzet méltóságteljes passzivitásával elérhette a megértésnek és meg- bakülésnek annyi előnyt adó 67 es kiegyezés létrejöttét, addig ma a veszedelem azért fenyegetőbb, állami életünkre, azért végzetesebb, mert az egy négy és féléves háború okozta óriási vérvesztéstől erősen meggyöngült,18 ennek révén támadt anyagi károsodások miatt leszegényedett, bszafiatlan és erkölcstelen erőktől keletkezett kettős forradalom által teljesen lehetetlenné vált, megcsonkított országunkat acél abroncsként küiülvevő és csak kedvező alkalomra leső ádáz ellenségektől ered. Ebből a szorító gyűrűből, a jelenlegi nehéz helyzetből azonban csak úgy tudunk szabadulni, hazánk biztos konszolidációját csak úgy tudjuk megteremteni s országuuk ezeréves határait csak úgy leszünk képesek visszaszerezni, ha állami életünk irá nyitása olyan férfiak kezébe van letéve, kiknek minden törekvése, vágya egyedül csak a haza biztonsága és régi nagyságának visszaállítására s nemzetünk boldogulásának megterem tésére irányul; s akik mentesek a mai liazaíiatlan felfogások fertőzésétől, erkölcsi integritásuk közismert 8 akik' valóban a költő nagy mondását tartják követendő szabályul : „A haza minden előtt.“ Ezért van nagy jelentősége a rajongó szeretet glóriájából övezett kormányzó ur üfőméltósága azon intézkedésének, hogy vármegyénk főis- pánjáyá nevezte ki, mert Méltóságod olyan férfi erényekkel rendelkezik, hiszen a barátság, megértés éa szeretet hármas jegyében kezdte meg hivatala működését, melyek biztosítékul szolgálnak arra, miszerint vár megyénk vezetése ezekben a komoly időkben jó kezekben van letéve, hogy Méltóságod kiváló képességei, erős akaratereje révén, párosulva sziv- uemességével és emberbaráti gondolkodásával hivatott arra, hogy ezer sebből vérző ueniaetünk meggyógyító nemes munkájából kivegye részét, hogy megcsonkitott hazánk ezer éves határai visszaszerzésére irányuló törekvéseket, áthatva annak rnagasz tos gondolatától, hogy „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország Meny ország“, megváló sitani segitsen, nem feledkezve meg ezek mellett szeretett vármegyénk kulturális és gazdasági érdekoiuek istápolásáról sem és biztosíthatom Méltóságodat, hogy az ország ujra- épitésések gigászi munkájában maga mellett fogja találni osztály és felekezeti különbség nélkül vármegyénk társadalmának minden erre hivatott azon tényezőjét, kiknek a haza sorsa igazán szivükön fekszik. Es amikor Méltóságodnak hazánk, nemzetünk, tehát mindnyájunk javát szolgálni hivatott komoly és hazafias törekvésére, munkásságára a Magyarok Istenének áldásit kérem, vármegyém közönsége nevében főiBpáni Méltóságában a legszivélyesehben, igaz bensőaéggel üdvözlöm. A férfias hanga üdvözlő beszédet általános lelkes éljenzéssel fogadták a termet betöltő bizottsági tagok éa ' vendégek. Miután a főispán megköszönte pár szóval a asivélyes üdvözlést, a beiktató illés véget ért. Tisztelgések, A közgyűlés után a főispánnál a következő küldöttségek tisztelegtek : a t k. papság, vezette dr. Fent Ferenc szekszárdi apátplébános, pécsi püspöki helynök, a református és ágostai ev. egyház, vezette : Szakács Imre lelkész, a katonaság és csendőrség, vezette: Paternos ejrodes, a varmegye, a város és a kórház, vezette : Forster Zoltán alispán, a törvényszék, járásbíróság éa ügyészség. vezette: dr. Pesthy Pál törvényszéki elnök, a pénzügyigazgatóság, számvevőség és állampénztár, vezette: Kaminszky János, az áll&mépitészeti hivatal, vezette: Tóth Henrik műszaki főtanácsos, a tanfelügyelőség és a polgári iskolák, vezette: dr. Berze Nagy János tanfelügyelő, az államreDdórség, vezette : Rácz József rendőrtanácsos, a főgimnázium, vezette dr. Resch Aurél igazgató, -a posta, vasúti állomás és osztálymérnökség, vezette Horváth Antal posta főfelügyelő, az erdőfelügyelőség és erdőgondnokság, vezette Ullreich min. tanácsos, a közalapítványi uradalom, vezette Szabó főfelügyelő, az izraelita hitközség, vezette dr. Rubinstein Má tyás főrabbi, a Gabonagyüjtés Országos Kormánybiztossága, vezette dr. Bereczky, a Vármegyei Gazdasági Egyesület, vezette br. Fiáth Tibor elnök, vármegyei jegyzőegyesület, vezette Illés Gyula elnök, Szekszárdi Kaszinó, vezette Tóth Henrik igazgató, a szekszárdi r. k. nőegylet, vezette Kovács Dávidné, a szekszárdi r. k. óvodaegyesület, vezette Fent Ferenc apát, a Turul Sportegylet, vezette dr. Pesthy Pál elnök, a Szekszárdi Általános Ipartestület, vezette dr. Zsigmond Ferenc, a völgységi járás polgárságát dr. Hagymdssy Zoltán főszolgabíró. Bankett. A tisztelgések után a Szekszárdi Kaszinó helyiségében bankett volt, amelyen 150-en vettek részt. Az első felkÖBzöntöt dr. Klein Antal főispán mondotta Horthy Miklós kormányzóra, nagy hatást keltvén színes, hazafias érzéssel és reménykedéssel telq kerekded szép beszédével. Dr. Fent Ferenc apát, Sza- kách Imre mórágyi ref. lelkész a főispánt éltették, Forster Zoltán a nemzeti hadsereg képviselőire emelt poharat, Paternos ezredes a katona ság és a polgárság sikeres együttműködésére és egyetértésére, dr.\ Őrffy Imre a vármegyék reformjáról beszélt éa az uj vármegyét éltette, Halász Géza a termelés és a kereskedelem egymást kiegészítő össz- hangu működéséről beszélt. Szent- iványi József szálkai plébános, mint gyermekkori barát, a főispán szülőfaluja Garda község és bácska nevében köszöntötte a főispánt. Eibach Kornél a völgységi járás nevében. Dr. Rubinstein Mátyás a zsidóság hazafias érzelmeit bizonyította, Kuu Lajos segédlelkész dr. Klein Antal főispánt, Weber János a vármegye tisztikarát és annak vezetőit Forster Zoltán alispánt és dr. Éri Márton főjegyzőt éltette. Morvái László a főispánra ürítette poharat, Wéber János és Schneider János a történelmi osztálynak és demokrácia képviselőinek megértő együtt munkálkodására emeltek poharat és a fő ispán figyelmet felhívták, hogy az ipar és kereskedelem képviselőinek is helyt kell juttatni a vármegye közéletében való munkálkodáshoz. Beszélt még Halász Géza, aki a nemzetiségek megértéséről beszélvén Kre- zics Frimilián grábóci zárdafőnököt éltette. Renczes János ünneplése Harcon. Renczes Jánóat, a tolnai kerület népszerű képviselőjét e hó 28 án, Szent Mihály napján szép ünneplésben részesítették politikai barátai s Harcz község lakossága. E napon volt ugyanis évfordulója annak, hogy Renczest a tolnai kerület képviselőjévé jelölték. Budapestről ez alkalommal lerán- dultak sokorópátkai Szabó István kisgazda miniszter, továbbá Wéber János, dr. ürfjy Imre és Héjj Imre képviselők. Harc község apraja nagyja teljes számban felvonult délután a község háza udvarán, hogy meghallgassa a vendég minisztert és a képviselőket. Sokorópátkai Sznl>ó István minisz íer szép beszédben azt fejtegette, hogy a mindent leromboló kommunizmust csak a keresztény és nem aeti alapon álló polgárság rang, á! lás és vagyon különbségre tekintet nélkül való egyesülése akadályoz hatja meg. Beszélt az osztálygyü- lülködés ellen s dicsérte Renczes Jánost okos, fáradhatlan törvényhozó munkásságáért. Utána dr. őrffy Imre szólalt fel, aki elmondta, hogy azért jött ki az ünnepségre, mert a választáskor Renczes ellen küzdött, do azóta meggyőződött róla, hog^ Renczes nem az, akinek ellouségei kiktirtölték, hanem egy nyíltszívű, nyiltszemtl, egyenes férfin, akinek működését a törvényhozás házában mindig az okos mérsékletesség jellemezte s a kivel együtt dolgozni öröm ueki. Wéber János, mint a harciak régi ismerőse, pár megható szóval az évforduló jelentőségéről beszélt, összetartásra és hazaszeretetre buzdítva a jelenvoltakat, hogy mindnyájunk közös álma, a régi Magyarország mentül előbb valóra váljék. Héjj Imre képviselő a szeretet éa bála hangján szólt Renezesről, aki megválasztásánál igen fontos szerepet játszott. Végül pár meleg szóval vármegyénk főispánja, dr. Klein Autal is megemlékezett Renezesről, nem mint politikusról, hanem volt közigazgatási emberről, aki másfél évtizeden keresztül volt a község közszeretetben álló bírája. Este a pesti urak és a kerület községeinek vezető emberei Renczes vendégei voltak, annak páratlan vendégszeretetét élvezve. A Hove propaganda hangversenye Szekszárdim. Kinos szégyenérzettel vesszük ke ziinkbe a toliunkat, hogy megemlékezzünk a szekszárdi közönségnek a hazafias mozgalmak és komoly művészi események iránt tanúsított ujabh részvétlenHÓgéről. Ennek a városnak a lakosságát nem hatja meg a mások nyomora, bántó nemtörődömséggel nézik itt azokat az apostolokat, akik önzetlen munkával és nemes lelkesedéssel fáradoznak az egész magyarság egy táborba való tömörítésén és a megcsonkitott Magyarország épségének a visszaállításán. Ha egy-egy cirkusz, vagy komédiástrupp vetődik ide, szinte verekszenek aa emberek a belépőjegyekért, mig a Move országos elnökségének propaganda előadásán, amely itt a legnagyobb ritkaság- számba menő művészi élvezetet nyújtotta; szinte kongott az ürességtől a mozi helyisége. A bevezető beszédet Gödé Lajos ref. lelkész, a Területvédő Liga szekszárdi körének az elnöke tartotta. Igaz hazafiasságtól áthatott, költői szépségű lelkesítő beszéde könnye kig meghatotta a jelenvoltakat. A Move keletkezését és mibenlétét is mertető szónoklata valóban a klasszikus remekművek közt foglalhat helyet. Csóka Béla fiatal baritonista énekelte ezután Leoncavallo „Bajazzók“ cimü operájának prológusát, majd Verdi „Álarcos bálijának René hossznáriáját. Mig ezeket a gyönyörű áriákat nagy énektudása mellett igazi drámai hatással adta elő a művész, addig a szünet után énekelt lyrai tartalmú dalok szivhez szóló előadásával a dalénekes szakma kiváló képviselőjét is megismertük benne. Putz őrnagynak, a tolnai gyalogezred szék szárdi zászlóaljparancsnokának, az ismert zeneszerzőnek „Esti dal“ és „Widmung“ cimü értékes, gyönyörű
