Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-09-11 / 38. szám
II. évfolyam Szekszárdi 1920 szeptember 11 38. szám. TOLNANEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épQletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 60 K, félévre 32 K. negyedévre 17 K. Vidéken : 65 K, 35 K, 19 K. — Egyes szám ára 1'50 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árai: A legkisebb hirdetés dija 25 koroaa A hirdetés ez utolsó oldalon egy 60 millméter széles hasibon mlliméter soronként 1 koronába, a sxövegoldalon I korona 50 fillérbe, a hírrovatban elhelyezett reklám- hír valamint a nyilttér 2 koronába kerül. Családi birek és vállalati hirdetések külön árszabás szerint. A Konjunktúra Keresztények. A proletárdiktatúra után, a társadalmi romok ormára a kereszténység lobogóját tűzték fel azok, akik a kereszténység etikai lelki magaslatával akarták a magyar nemzetet a pusztulástól megmenteni, legázolásá- ból kiemelni. Szomorú tapasztalatok megtanítottak bennünket arra, hogy a magyar társadalom sokkal inkább megíertő- zött, mint hittük volna. A leieméit lobogó alá igen sokan sorakoztak, akiknek lelkében nem él a keresztényi érzés felemelő, tisztító, r puritán érzése, de ajkukon ott van állandóan a leghangosabban a kereszténység hirdetése. Ezek a csak szavukban keresztények, sok, igen sok kárt csináltak a keresztény eszmének. Lerántották a pocsolyába, ahol ők laknak, a kereszténység fenséges eszméjét, az anyagiak után való hajsza, a mindenáron való érvényesülés sarát kenték a keresztre és ezzel a szentségtelen munkájukkal beszennyezték, jogos gyanúnak és kritizálásnak tették ki a keresztény kurzust, megrendítették a hitet a kevésbé értelmes emberek tömegében, meggyengítették farizeus viselkedésükkel a keresztény irányzat alapjait. Szent István napján a koronázó Mátyás-templom szószékéről Bangha páter ajkairól hangzott el a legélesebb kritika a konjunktúra keresztényekről. Amint visszavezetett bennünket a Szent István korabeli kereszténységhez és amint szellemének fényével, szónoki hevének meggyőző erejével bennünket, a mai kor keresztényeit világított meg, megállt szívverésünk, ajkunk remegve súgta annak a fenséges, magas szár- nyalásu beszédnek kiáltó szózatát: hol vagy Szent István király! Jöjj a Te lánglelkeddel, bölcsességeddel, imádságos, de erős, hatalmas kezeddel, végy a kard helyett korbácsot és űzd ki a romjaiból felépítendő uj keresztény Magyarországból azokat, akiknek nem a lelkében, nem a szivében él a keresztény meggyőződés, a keresztény erkölcs, hanem hazug szavakkal, szitkozódó ajkukkal a kereszténységet csak eszközül használják, hogy azzal hírt, nevet, dicsőséget, vagyont, hatalmat szerezhessenek. Hogy a keresztény Magyar- ország kiépítése oly lassú, hogy még mindig oly hatalmas azok tábora, akik meg akarják akadályozni, hogy visszatérhessünk Szent István királyunk hitbuz- góságával és bölcsességével megmegteremtett alapra, annak okai nem a más felekezetek, hanem a mi hangos, de meggyőződés nélküli keresztény voltunk. A kereszténység eszméje nem szabad, hogy elriasztó legyen. Az igazi kereszténység nem fölemlíthet meg senkit, nem üldözhet senkit, a kereszténység eszméjében egy fenséges, egy hatalmas, egy ellenállhatatlan vonzó erő lakozik, amely nem taszit el senkit, hanem magához vonz, felemel, meggyőz és az életünknek, mindennapi munkánknak magasabb etikai alapot nyújt. Igyekezzünk munkánkban, családi, társadalmi és üzleti életünkben ilyen keresztényekké lenni és zavarjuk el a szerep- I lés fórumáról azokat, akik nem I lelkűkkel, hanem csak hazug aj- I' kukkal keresztények. S. Dr Örffy Imre a köztisztviselőkért. Bizonyára osztatlan ürömét fog kelteni a vármegye öbszob tisztviselő közt, hogy a nemzetgyűlés a most hozott illeték-törvénnyel két régi panaszukat orvosolta. Tudvalevő, hogy a nyomorgó hivatalnbkok nemcsak nyugtabélyeg alakjában voltak kényszerítve fizetésük egy részét visszaadni az államnak, hanem valahányszor előléptek, fizetéstübble- tük egy igen jelentékeny részét egy teljes éven keresztül szintén visszatartotta magának az államkincstár. Mindkét intézményt most a nemzetgyűlés eltörölte. Mint értesülünk, ezeknek a szociális rendelkezéseknek meghozatalában döntő szerep jutott a szekszárdi kerület képviselőjének dr. Órjjy Imrének, ki mint a törvényjavaslat nemzetgyűlési előadója szállt sikra ezeknek az újításoknak érdekében s azokat részben a pénzügyi bizottság ülésein, részben a nemzetgyűlés plénumában diadalra is juttatta. Képviselőnket, ki megbízatásának kezdete óta állandóan agitál és harcol a köztisztviselők érdekében, ezen sikere alkalmából melegen üdvözöljük s kérjük, ne veszítse el kedvét bármily akadályokkal kell is megküzdenie. Reméljük, hogy a nemzetgyűlés többi képviselője is szivén fogja hordani egyik legnagyobb bajunknak, a tisztviselői nyomornak enyhítését I Olcsó baromfieledel a szekszárdi seSyemáyárban. Kilogrammja csak tízezer korona. Meg május havában újságolták egymásnak az emberek, hogy a szekszárdi selyemgyárban tizozeí koronás eleséggel etetik a baromfiakat. \ hir a mi füUlnkhöz is eljutott. Hihetetlennek találtuk a dolgot ¥a eleinte nem is hederitettünk reá. Később azonban, mikor mind határozottabban beszéltek róla, utána jártunk a szokatlan esetnek, amelynek igazságáról magunk is meggyőződtünk. Az ügyben szerzett, feltétlenül autentikus információinkról a következőkben számolhatunk be olvasóinknak: Tudvalevő, hogy mint minden gazdasági ágban, úgy a selyemtenyész- tésuél is igen fontos szerepet játszik a fajnemesités, a faj keresztezés es a fajfelfriesités. Azokban az országokban, ahol a selyemtenyésztés a miénknél nagyobbmérvü, mint például Olaszországban és Franciaországban: Japánból, Chinából és Amerikából szoktak selyempetéket hozatni, hogy az áll&táliomáDyt felfrissítve, a honi tenyészetet a visszafejlődéstől és az elkorcsosodá8tól megóvják. A magyar- országi selymértörzseket a békében olasz és francia petékkel frissítették fel, viszont ezen a cimen nekünk is jelentékeny petekivitelünk volt nem- i csak a nyugati államokba, hanem a Balkánra, Törökországba és Kis- ázsiába is. A háború alatt azonban a tudományos vizsgálódás módszerei- j vei előállított olasz és francia petét j nem tudtuk beszerezni. A szaktanácskozás. > Most azonban, hogy a gazdasági I érintkezés fonalát az ellenséges nyni gáti államokkal és - igy elsősorban Olaszországgal ismét felvettük: a ; földmiveléstigyi minisztériumban is I összeült a szuktauáce, hogy a külföldről beszerzendő selymérpete szük- ! Béglet mennyiségét megállapítsa és a megrendelésről intézkedjék. Ezen a szak tanácskozáson a szakférfiak megállapították, hogy Csonka Magyarország 1920. évi peteszükséglete 160 kilogramm. Es mivel itthon már előállítottak tenyésztési célokra alkalmas 60 kilogrammnyi petét, a szaktanács azt javasolta a minisztériumnak, hogy a még hiányzó 100 kilogramm petét külföldön szereztesse be. Nem kell a szaktanács. Huszár Andorine selyemtertyésztési miniszteri meghatalmazott azonban nem találta helyesnek a szaktanács véleményét és engedélyt kért a minisztériumtól arra, hogy 200 kilogrammnyi külföldi petét vásárolhas son. A íöldmivelésügyi minisztérium az engedélyt megadván, táviratilag rendelt Olaszországban 200 klg. sely- mérpetét, amelynek az árát körülbelül két millió koronára kalkulálták. Ki menjen Olaszországba? A nagyértékü pete hazahozatalával a miniszteri meghatalmazott Workó Ferenc selyemtenyésztési főfelügyelőt akarta megbízni és februárban elő. terjesztést tett a minisztériumnak, hogy Workó számára külföldi útlevelet szerezzen és valamely olaszországi bankhoz Workó kezeihez utalja át a 200 kilogrammnyi pete vételárát, hogy azt ő az átvételkor kifizethesse. A minisztérium elutasította Huszár Andorine javaslatát, mert Workó, akit később a tanácskormány alatt tanúsított magatartása miatt a fegyelmi bíróság állásvesztésre Ítélt, már akkor is fegyelmi vizsgálat alatt állott és mert ilyen emberre az állam anyagi érdekeinek veszélyeztetése nélkül milliókat uem akartak bízni. Utasitstta azonban a minisztérium Huszár An- dorinet, hogy a pete átvételére Ko- petsnik Gyula főfelügyelőt és Ziegler Frigyest, a Selyemfonoda Bérleti rt. főtisztviselőjét küldje Olaszországba. Huszár Andorine azonban ezeket az urakat nem akarta Itáliáb^ küldeni. Az ebből támadt hosszúra nyúlt huzavona ideje alatt az olasz kormány a selymérpetére kiviteli tilal-„ mat rendelt el, mert egy korai fagy kedvezőtlenül befolyásolhatta volna az olasz selyemtcrmelést. Az idő múlt, a miniszteri meghatalmazott még mindig ragaszkodott Workó kiküldetéséhez, amibe azonban a minisztérium nem akart belemenni. Erre azután, mikor az olasz kormány az olasz termelők szükségletét biztosítottnak látva visszavonta a kiviteli tilalmat: a miniszteri meghatalmazott Belié János udvari tanácsost, a görzi vegyvizsgáló állomás és selyemtenyésztési intézet volt vezetőjét küldte le Olaszországba a 200 kg. -petéért. Ki az a Bollé? Jtt kissé ki kell téruünk Bollé ta-° ndr, udvari tanácsos személyére. Ez az ur néhai Bezerédj Pálnak, a magyar selyemtenyésztés halhatatlan érdemű megteremtőjének már 40 évvel ezelőtt szaktanácsadója volt. — Negyven évve! ezelőtt az osztrákok közül legintenzivebben foglalkozott a selyemhernyó biológiai vizsgálatával és tudományos munkálkodása eredményét irodalmilag is ismertette. Be-' zerédj működése első felében sokszor kikérte az ő véleményét és szolgálatait mindig a magyar állam níéltóságanak megfelelő gavallériával honorálta. Sőt egy ízben a magyar állam költségén még Japánba is kiküldte az sttani selyemtenyésztés tanulmányozására. Bár Bobénak egyes tudományos érdemei le nem tagadhatok, elméleteit később nagyon kikezdték a nagyobb felkészültséggel és több anyaggal dolgozó hires francia és olasz tudósok, akik közül különösen Verson mutatta ki megcáfolhatatlanul, hogy Buliénak például a selyemhernyókat megtámadó sárga kórról felállított tbeoriája teljesen téves Részben Bollé téves theóriáinak tudják be, hogy a magyar selyemtermelés produkciója az 1896. év után évi több százezer kilogrammal visszaesett. Ezt az elöregedett és idejét múlt tudóst Huszár Andorine azzal bizta meg, hogy Szek- szárdon két selyemtenyésztési felügyelőnek, a selyemtenyésztés vezetésének elemeiből tanfolyamot tartson. A tanfolyamon kivülük Htiszár Ando- i rine is részt vett. A tisztviselők azt mesélik ugyan, hogy az uj miniszteri meghatalmazott a saját maga kikép- zésére hozatta Szekszárdra az állam költségén 500 korona napidijazás- sál Bollé tanárt, ezt azonban valószínűtlennek tartjuk, mert ha Huszár Andorine nem érzett volna magában a selyemtermelés vezetésére képességet, bizonyára nem keresi a selyemtenyésztés vezetésével való megbízatást.
