Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-09-11 / 38. szám
2 1920 szeptember 11. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG a megiepeies. Bollé udvari tanácsos meg is hozta a külföldi petét Szekszárdra, ahol azonban a legnagyobb rémülettel látták, hogy a kincset érő teriyész- anyag egy része még útközben kikéit és hogy azt most már kiosztani nem lehet. Csak 120 kilogramm pe tét osztottak ki a tenyésztőknek, a kik az idő előrehaladottsága miatt nem is akarlak , a selymérkedésse! vesződni, mert mikor a kiosztás megkezdődött, az eperfák levelei már megvastagodtak és a piciny hernyók . táplálására kevésbbé voltak alkalmasok. A petekikelté8t ugyanis az eperlevelek fejlődésével és a hernyók táplálkozási képességének a szem előtt tartásával kelt irányítani. , A baromfiak lakomája. A kikelt hernyókat és a megmaradt drága külföldi petét azután jó izüen elfogyasztották a selyemgyári alkalmazottak szárnyasai, amelyekről el lehet mondani, hogy a világ legdrágább szárnyaseledelével tartották őket, mert a külföldi pete kilogrammja kereken tizezerötszáz koronába került. Az állam kára. Körülbelül egy millió koronára tehető az állam kára, amely elkerülhető lett volna, ha a miniszteri meghatalmazott elfogadja a szaktanács véleményét és csupán 100 kg. petét rendeltet a minisztériummal. És ez a pete is idejekorán, még a melegebb időszak beállta előtt ide szál litható lett volna és nem kelt volna ki útközben, ha az Olaszországba való kiküldetés kérdésében Huszár Andorine nem ragaszkodik annyira egy fegyelmi vizsgálat alatt álló egyén megbízatásához. De ezen a káron kívül számításba kell venni azt is, amit a pete késői kiosztás^ a nemzeti vagyonban okozott. Csonka Magyarország idei selyemtermeléso 140,000 kilogramm volt, holott ennek a mennyiségnek legalább 200.000 kilogrammnak kellett volna lenni, ha a pete idejekorán, az eperlevelek fejlődésének kezdetén jut a tenyésztőkhöz. Konfliktus a vármegye és á selyemtenyésztés között. Bár ezekkel is beigazolva látjuk a múltkoriban már megirt azt az állításunkat, hogy a szekszárdi selyemtenyésztési felügyelőség nem teljesíti a fölöttes minisztérium rendelkezéseit és hogy a felsőbb helyről jövő rendeleteket nem az intézkedés szellemében hatja végre : ennek a bővebb bizonyítására most újabb adatot is közölhetünk olvasó közönségünkkel. Tolnavármegye alispánjának a feljelentésére a belügyminiszter megkereste a földmivelésügyi minisztériumot, hogy László Imre selyem- tenyésztési főfelügyelőt, egy a köz- igazgatási hatóságokkal támadt durva konfliktusából kifolyólag a vármegye területéről távolítsa el. A földmivelésügyi miniszter méltányolván az alis pán álláspontját, 198,567—XI. 3. 1918 és 33,381—XI. 3. 1919. sz. rendeletével kimondta, hogy László Tolnavármegye területén egyáltalán nem működhet és áthelyezte őt Szabadkára. Mivel ezt az áthelyezést az 1918. évi összeomlás miatt foganatosítani nőm lehetett, a miniszter előbbi rendelkezését akként módo sitotta, hogy Lászlót Győrbe helyezte át. Ebben az ügyben a földmivelésügyi miniszter 1919. évi február bó 5-én kelt 30,425—XI. 3. fő u. o. szám alatt a következő értesítést küldte Tolnavármegye alispánjához : A miniszteri rendeletek. „Folyó évi január hó 17-én 370. szám alatt kelt felterjesztésére az elém terjesztett iratoknak vissza- várása mellett értesítem Alispán Urat, hogy László Imre seiyemte- nyésztési főfelügyelőnek Szektzárd- ról Szabadkára való elhelyezése iránt már múlt évi október hó 25 én 1 73,542—1918. sz. a kelt rendele- temmel intézkedem. Minthogy a ren- deletem azonnali végrehajtása az események miatt azonban halasztást szenvedett, nevezett uj székhelyét még nem foglalhatja el, de országos selyemtenyésztési felügyelőségemet egyidejűleg utasítottam, hogy László Imre selyemtenyésztési főfelügyelőnek Szekszárdról Győrbe való áthelyezése iránt fentemlitett szám alatt kiadott meghagyásomat most már azonnal foganatosítsa. A miniszter rendeletéből dr. Papp Ragány István s. k. miniszteri tanácsos.“ Ugyanakkor a szekszárdi selyem- tenyésztési felügyelőség a következő rendeletet vette: „Magyar földmive- lésügyi miniszter 30,425/1919. XI. 3. fő. ü. o. sz. Országos selyemle- nyésztési felügyelőségnek Szekszárd. Folyó évi január hó 10-én 83/1919. sz. a. kelt feltertesztésére értesítem, miszerint ragaszkodom ahhoz, hogy László Imre selyemtenyésztéai főfa lügyelő Szekszárdról azonnal távozzék és felhívom, hogy őt Bedő Károly selyemt. főfelügyelő alá rendelve, Győrbe helyezze át azon utasítással, hogy győri székhelyét azonnal foglalja el s ennek megtörténtéről 8 nap alatt tegyen jelentést. Budapest, 1919 február hó 5. A miniszter rendeletéből : dr. Papp Ragány s. k. miniszteri tanácsos.“ A mindenható őrmester. Ezen rendelkezés folytán László Imre 1919. évben tényleg Tolnavármegye területén kivüli beosztásban működött. Mikor 1920 elején Huszár Andorine vette át a selyemtenyész- t.és vezetését László Imrét rögtön visszahelyezte Szekszárdra, noha figyelmeztették a fenti miniszteri ren deletre. Sőt a miniszteri meghatalmazott olyan illetményt utalt ki Lászlónak, amelytől ez az ember a 30,365 XI. 3. 1919. sz. miniszteri rendelet értelmében egyelőre el volt tiltva. László, ak' mint kiszolgát huszárőrmester került a selyemtenyésztéshez, ma Szekszardon az országos selvemteuyésztési felügyelőség be.l- ügyeit intézi a miniszteri meghatalmazott szóbeli utasításai szerint. Ez az elemi iskolai végzettségű ur most a VII. fizetési osztály illetményeit élvezi, felebbvalója az évtizedes szolgálattal biró, volt katonatiszteknek, akiknek munkásságát annak idején úgy Bezerédj, mint maga a minisztérium is elismerőleg honorálta. Azt hisszük, hogy ehhez az esethez sem kell kommentár. Még néhány szú a Jegyzőkről. Egy évnél több ideje, hogy a forradalomnak és ploterdiktaturának nevezett felfordulás megszűnt. Azóta lassan, de mégis csak kezdtünk visszatérni a normális viszonyok közé. Akik a forradalmak alatt talán leg jobban kiabálták, hogy „nincs szükség szoigabiróra, nincs szükség jegyzőre“, azok is --- elpárologván fejükből a mámor — belátják ma már, hogy a hatóságok tekintélyének lejáratása végromiásra vezet. A hatóságok tekintélye örvendetes módon emelkedett. Minden erőnkkel rajta is kell lennünk, hogy minél hamarabb elérjük megint azt, hogy a hatóságok jogos és igazságos intézkedéseit mindenki megnyugvással fogadja és respektálja. Sajnos, azok a jelenségek, melyek a jegyzők személyi ügyeinek intézése körül a lefolyt egy év alatt észlelhetők voltak, bennem — és talán más kartársaimban is — némi kedvetlenséget keltenek. Mintha itt talán kissé Jassabb tempóban haladnánk ama cél felé, hogy a hatóságok tekintélye és a megsértett jogrend helyre állittassék, de egyúttal a közönség jogos érdeke is kielégítést nyerjen. Tudomásom szerint nem egy, de több községi vezető jegyző van vármegyénkben. kiket a lorradalom szele elűzött helyükről s akik még mai napig sem foglalták el állásukat. Sokan voltak, kik a forradalomkor a megkótyagosodott csőcselék dühe és fenyegetései elől eltávoztak ; a józanabb elemek azonban legtöbb helyen csakhamar felülkerekedtek és legtöbben nagyon rövid idő alatt visszatértek helyükre, sok helyen pedig a nép maga hívta vissza őket, nagyon hamar beiátváo, hogy szüksége van reájuk. De miért vannak még ma is olyanok, kik helyükre vissza nem tértek ? Itt csak két lehetőség állhat fenn. Vagy fegyelmi vizsgálatnak keli ellenük folynia s ezért fel vannak függesztve, vagy a lakosság, illetve a képviselőtestület hangulata olyan velük szemben, hogy vissza nem térhetnek, a felsőbb hatóságok még nem tartják alkalmasnak az. időt az erélyesebb fellépésre. Első esetben a fegyelmi eljárás lehetőleg sürgős lefolytatása s az Ítélet mielőbbi meghozatala által vagy rehabilitálni kell az illetőket, vagy megfelelő megtorlássá} élni, esetleg nyugdíjazni, amenyiben súlyosabb fegyelmi vétség nem forog fenn. Tudok olyan községet, ahol a községi pénztár 1 és fél év óta van meg- terhelve a helyettes jegyző illetményeivel s a tényleges jegyző szintén élvezi összes javadalmát ezen községtől, ő maga szintén helyettes egy másik községben. Ma, amikor az egész vonalon való takarékosságról beszélünk, ez az állapot ad infinitum nem tartható fenn. Második esetben, amikor csupán személyes ellenszenvről s még sem indokolt hangulatról van szó, a hatóságok tekintélye megkívánja most már a mielőbbi erélyes intézkedést. Mert hátha kedvet kap még most is • valamelyik község arra, hogy jegyzőjétől „szabadulni“ akarjon. Milyen könnyen lehet hatni a tömegre avval az argumentummal, hogy „hiszen X községbe sem mert még máig sem visszamenni a jegyző.“ Egy éve elmúlt, hogy a belügyminiszter a kommiwi bukása után kiadta azt a rendeletet, hogy a köz- igazgatás minden tisztviselője azonnal tartozik helyét elfoglalni. Kérem Kartársaimat,hogy amennyiben vármegyei egyesületünk közgyűlést hamarosan nem tarthatna, a járási gyűléseken hozzanak olyan határozatokat, meiyek szerint ezen ügyek soronkivüli sürgős elintézését kérjük az illetékes felsőbb hatóságoktól. . Somogyi Béla miszlai s. jegyző. A mezőgazdasági haszonbérietek üsse. A hivatalos lap 153. számában közli a minisztérium 5440. M. E. számú rendeletét a mezőgazdasági haszonbérletekkel kapcsolatos rendelkezésekről. Ez a rendelet a változó viszonyokhoz igazodó továbbképzése az e tárgyban legutóbb 820—1920. M. E szám alatt kibocsátott rend* letnek. Lényeges újabb intézkedései* a következők : Az eddigi rendelet alapján az 1919— 1920. évre mar felemelt haszonbér az 1920—21. gazdasági évre is érvényes, de a felek kérhetik sz utóbbiaknak a változott viszonyoknak megfelelő újra vaió megállapítását is. A haszonbérlő ezt azonban csak 100 százaléknál nagyobb emelés esetén kérheti. Megegyezés hiá nyában a változott viszonyoknak megfelelő haszonbéremelés kérhető ^megállapított határidőben 100 k. holdnál kisebb haszonbérletnél a kir. járásbíróságnál, ennél nagyobbuál pedig a törvényszéknél alakuló vegyes bíróságnál oly szerződéseknél, melyek 1918. és 1919, években köt tettek. Maga a haszonbér az 1919 — 1920. és még az 1920—21. gazdasági évre is emelhető. Kérhető a felemelés csakis az 1920—21. gazda sági évre is, ha az eddigi rendelet alapján (vagyis az 1917. december 31. alatt kötött szerződések alapján) az illető a kérelmet nem terjesztette eiő, vagy eredményt nem ért el. A szerződés tartama alatt, vagy megszűntekor teljesítendő szolgáltatásokat, munkálatokat (szántás, vetés stb.) a haszonbérlő a haszonbérbeadó hozzájárulása nélkül meg nem válthatja; hanem természetben tartó zik teljesiteni. Ezek elmaradása egeién a haszonbérbeadó a bíróságtól kérheti a teljes pénzbeli egyenérték megállapítását, illetve a netáa kikötött birság, vagy vált3ág emelését. E szolgáltatások biztosi'ása végett a bíróság előzetes intézkedéseket tehet. Rendkívüli felmondást biztosit a katonai szo’gáiatból hazatértek, továbbá a közszolgálati alkalma zottak javára, ha a birtokukon maguk kívánnak gazdálkodni. Rögtöni hatállyal felmondás lehetséges a haszonbérlő által elkövetett, a termelést veszélyeztető cselekmények, vagy mulasztások esetén. A haszonbérlő a haszonbérlet lejártakor a gazdaság 'folytatásához szükséges terményeket visszahagyni tartozik; úgyszintén a takarmányt és trágyát is. Az 1919—20. gazdasági évben, vagy ezután lejáró szerződések más megállapodás hiányában a lejáratkor megszűnnek, kivéve azokat, amelyek a termelés biztosításáról és a legelő területek biztositásá ról szóló rendeletek alapján jöttek létre, vagy hosszabbittattak meg. Ezek az 1920—21. gazdasági év végéig meghoeszabbittattnak. Az oly lejáró haszonbérieteket, amelyek bérbeadójavai érintkezni nem Ishet, a bérlő» hatóságnál bejelentenitartozik. A rendelet egy fokú felebbezóat,enged meg ; amelyet a birói eljárás általában a korábbi rendeletben megállapított. Terjedelmesen felsoroltatnak ások a körülmények, melyeket a biróaág a szerződő felek érdekei szempontjából mérlegelni tartozik. A haszonbérlő csupán 100 százaléknál nagyobb emelésnél állhat el a haszonbérlettől. Felebbezési joga is csak ilyen ese tekben van. A rendeletben foglalt intézkedések ellen vétők kihágást követnek el, megfelelő pénzbüntetés, elzárás és kártérítési kötelezettség van benno megállapítva. A rendelet alkalmazást talál akkor is, ha erdő mező- gazdasági birtokokkal együtt van haszonbérbe adva, valamint akkor is, ha a mezőgazdasági ingatlanhoz tartozó belsőség, malom, szeszgyár, stb. a földbirtoktól elkülönítve vsn bérbeadva. Holub János nyugalomba vonult, Három évtizedet meghaladó lelki- ismeretes és buzgó munkálkodás után Holllb János a szekszárdi polgári fiúiskola igazgatója nyugdíjba vonult. Sajnálattal látjuk e kitűnő pedagógusnak, — aki igaz atyai szeretettel bánt diákjaival és akit ezért rajongással szerettek tanítványai, jó magam is és mikor e sorokat írom, hálás érzéssel gondolok arra a háromévtized előtti időre, amikor az ő tanítványa voltam, — a tanítástól való visszavonulását. . Sok barátjával, hálás tanítványai nagy seregével me-, leg szeretettel kívánjuk, hogy jól A külföldi pete ára. Bollé tanár a külföldi tenyész- anyagért a magyar állam terhére a következő összegeket fizette, a lirs és a francia frank mai árfolyamá' véve alapul : 122.850 kg. olasz petéért 102.830 lira á 12 K = 1,233.960 K 76.327 » francia » 40.195 frank á 17 » = 683.325 » Bollé személyes költségeire 8.000 líra á 12 > = 96.000 » » > » 3 000 frank á 17 » = 51.000 » Szállítási költségek körülbelül _ _ _ _ _ _ _ 50.000 » va gyis kb. 200 kg. selymérpete 2,114.284 K azaz két millió száztizennégyezerkétszáznyolcrannégy koronába került.
