Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-08-21 / 35. szám

II. évfolyam.

Szekszárd, Uí20 augusztus 21.

35. szám.

TOLNAMEGYEI ÜJSAG

KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP

ttertsartiség es kiedáhivatai: Sukszirdi Népbank épü etében. Telefonsiim Mti 102.

Eűtfnetesi ár: égési érre 60 K, félévre 32 K, negyedévre 17 K. Vidéken : 65 K, 35 K, 19 K. — Egyes síim ára T50 K.

Sxe/keiztö: SCHNEIDER JÁNOS.

Megjelenik minden izomba to*.

Elíhietés; dijak és hirdetések. Talaraint a lap siellemi résiét illeti kétlemények a szerkesetiséghei küldendők.

HlrdMések árai: A l«ttdukk hlrd.tés dija IS Icoroaa A hlrdalét ti uiolió oldaloo egy 60 mlüméter széles kasiboa nlHméter soroskáal 1 korosába, a szöfeco!dalon I korosa $0 (Mérte; a hírrovatban elhelyezed rekttablr ralattiéi a ayllttér I koronába karul. Családi Mrafc ét vállalati hirdetések kútba árszabás ixeriat.

A gyönki gimnázium.

Egy körlevél jutott el hozzánk, amelyet Takács Gyűl* dunaszent- györgyi főjegyző küldött meg a tolnamegyei fő- és körjegyzőkhöz ég amelyet jóindulatú támogatásába ajánlott a külsősomogyi és tolnai református egyházmegyék lelkészeinek is.

Eoből a körlevélből olvassuk, hogy a gyönki gimnáziumnak, vármegyénk ezen legrégibb kultúrintézményének

— amely 1806, illetőleg 1812 óta oly jelentékeny szolgálatot tett a magyarság ügyének, épen azon a helyen, ahol 1725 tői kezdődő német telepítésekkel pótolták a kuruc labanc bal tokban kipusztult magyarságot,

— szomorú helyzetét. Ott all a magyar nyelv és a magyar kultúrával, a magyar nemzeti érzést terjesztő és folyton ébremartó nemes intézmény, hogy kénytelen bezárni kapuit, mert inába van meg * tanárokban a nélkülözésekkel is mitsem törődő lelkesedés, a tudományok szeretete es hiába vágyódnák * környékbeli szegény ifjak a tudás után, hiányzik ennek az intézménynek íentartásához az, amely a világ legnagyobb hatalma és amelynek soha annyi rabja, szolgája és imádója nem volt, mint ma ... * pénz.

A gyönki iskolának ez a szomorú helyzete adta a dunaszentgyörgyiek főjegyzőjének kezébe a tollat, hogy módot keressen az intézmény megmentésére. Mi hisszük, reméljük, hogy annak a lelkes felhívásnak, amelyet itt közlünk, meglesz a hatása.

Igaz ugyan, hogy a háború es az azt követő forradalmak közömbössé telték a magyar ember leikét. Az arany, a pénz szeretete, imádata körülburkolták az azelőtt lelkesedni, áldozni, érezői tudó magyar szivét. Igaz az is, hogy dídcs nap, amikor valami eimen adományt kérő kéz ne nyúljon felé, mert sok oldalról van segítésre szükség, de úgy reméljük, hogy ennek a felhívásnak meleg hangja letudja olvasztani a magyar szívről az araDyszeretet burkát, fel tudja rázni közömbösségéből a magyar lelket és gyakorlatiasságával me - tudja értetni minden emberi elmével, hogy megyénk eme kétsz&zéves intézményének fentartása a magyarság egy végvárának megmentése. Éz ne feledjük, érezzük at a jövőbe vetett szent bizalom egész lelkesedésével, begy Magyarország újraépítésében nem uj jelszavak, uj áramlatok fogják adni az erőt, a kitartást, nem ezek biztosítják a jövőt, hanem csak az izig-.vérig rom latlan magyar iskolák, hol a régiek emlékéből megtanul az uj nemzedék a tudományért és a hazáért nemcsak tűrni, szenvedni, nélkülözni, de megUnulja azokat nemes, nagy és szent lelkesedéssel szeretni is.

ügy érezzük és' fanatikus meggyőződéssel hisszük, bogy a gyönki gimnázium ügye nincs elveszve,.... mert Tolnaihegye polgárai kezébe van letéve-. S.

A lelkes hangú felhívás a következőkép szól:

A tolni református egyházmegye bizalmából a gyönki gimnázium fen- tartó testületé és igazgatótanácsának tagja lévén, követlen szemlélője vagyok az 1806. évben Nagyszekelyben

alapított, de 1812. évben már Gyönkre áthelyezett és azon idő óta folyton ott levő gimnázium erkölcsi és anyagi életének.

A tanintézet kormányzatában való részvételem ideje alatt mindig csak azt tapasztaltam és egész örömmel azt észlelhettem, hogy az iskela hivatásának magaslatán áll, ép úgy most is, mint a múltban is mindig volt, tanári kara kiváló és oly gondos, hogy oktatásában nemcsak az ismeretek közlésére, as egészség ápolására, a testi erő és ügyesség fokozá- | sára, hanem a lélek művelésére és az ifjúság jellemképzésére is nagy figyelemmel van, tehát minden tekintetben a hasznos, munkás és erkölcsös életnek nevel, teljes szabzdelvüséggel és mindig nagy magyar nemzeti érzéssel;

Az érem másik oldala, t. i. a gimnázium anyagi helyzete, már nem rózsáé és igy aem örömteljes, hanem vigasztalan, sőt kétségbeejtő, mert az alapítványi tőkék nagy része annak idején és bazatias kötelességből nz ezen idő szerint nem jövedelmező badikölcsönbe jegyeztetett, a 'kölcsönbe kihelyezett tőkék pedig majdnem egész összegükben visszafizet- I tettek b most, a mai csekély kamat mellett, takarékban betétként kezeltetnek, az ezen ideig évi tizenkettőezer koronát kitevő államsegélyre pedig nem lehet tovább számítani, mert a megcsonkított ezeréves Hazánk szegény és pénztelen.

Ezen fentebb vázolt nagymérvű jövedelem dsökkerésbel szemben a kiadások, az óriási drágaság miatt, mégis minden cimen és félelmes mértékben emelkedtek, minek következtében azután az elmúlt tanévben is mar a tőke fogyasztására került a sor. A jelzett eljárás a veszedelem lejtőjére jutás, mely talán ideig-óráig orvosság lehet csak, de biztos gyógyulásra nem vezethet és az élet- folyamat továbbvitelére nem képesít.

A folyó hó 28 án tartott fentartó- tesiületi ülésen foglalkoztunk ezen nagyjelentőségű kérdéssel s kerestük a megoldás módját. így merült fel azután azon terv, hogy az iskolát — annak typusát leszállítva — polgári iskolává kellene átszervezni, mert nagy a kilátás, sőt van reá már biztatás is, hogy ezen esetben és azon ideig, mig a mai és ebhez hasonló I irányú kormányunk lesz, a fentartás- hoz szükséges összes költségeket államsegély ciinén folyósítani fogja.

Ezen terv megvalósítása azonban okvetlen a gimnázium megszüntetését és az ahhoz kötött összes alapitvá- nyok elvesztését eredményezte volna, j a polgári iskola biztos megszervez- ! hetese nélkül, mert zz állami kormányzat rendszerében beállható vál | tozás az államsegélynek teljes megszüntetését, vagy annak az életképességre nem elégséges leszállítását eredményezné. Különben is azon iskola . eddigi csábos erejét a gimnázium megszUntetése folytán elveszítené e í a vármegye különböző helyein levő hasonló rendszerű iskolák miatt el is néptelenednek, miért is bizonyos idő után íentartbató ezeu ok miatt sem lenne.

Ily formán ezen mód sem lehetett volna (végleges megoldás, ezért a kój vetkező tanévre még, a gimnázium fenntartása mellett döntöttünk; *

Kedves Barátom 1

Esen őszinte ismertetés után, teljes bizalommal és meleg kérelemmel fordulok Hozzád a gimnázium segélyezése érdekében.

Nem pénzt, terményeket kérek.

Az áldott föld araDy kalászai, most kerülnek csépiéire, ezért arra kérlek, hogy legjobb tehetség és- teljes igyekesettel, községed minden cséplőgéptulajdonosát és nagyobb birtokosát, — kiknek szénszükségletét biztosítani és beszerezni is segítettél, — hívd fel, hogy fejenként legalább csak egy-egy métert^ázsa búza, vagy rozsot ajándékozzanak a gimnázium részére.

Az igy cyüjtött gabona feletti rendelkezés és annak értékesítésével s általában a további teendőkkel légy szives engem megbízni.

Tervem, hogy „Tolnavármegyei községi fő és körjegyzőknek a gyönki I gimnázium segélyezése céljából esz közölt gyűjtése- dinen, a gyönki gimnázium alaptőkéjének növeles-re, alapítványt teszünk le azon kikötés sei, bogy viszonzásul, a gimnáziumnál 5—10 községi jegyző árva, (.első sorban tolnainegyei jegyző árva, a vármegyei jegyzőegylet elnökségének, vagy «mennyiben elegendő várme gyei jegyző árva nem lenne, úgy az országos jegyzői árvmbáz igazgatósé I gának rendelkezése szerint) elhelye- | zést nyerjen tandíj fizetése nélkül, ;

minden használati díj nélkül kölcsön tankönyvekkel látassék el és végre teljesen ingyenes konviktusi ellátásban részesüljön.

Kikötjük, hogy a gyönki gimnázium megszűnése, vagy Tolnavármegye területéről leendő elhelyezése vagy államosítása esetén az egész alapítványi tőke — melynek mindig csak kamatjai-lesznek felhasználhatók,

— a tolnavármegyei községi, köréi segédjegyzők egyletét, vagy ilyenek nem léte esetén az országos jegyzői árvaházat illeti.

Az alapitó levél megszerkesztése és aláírásával szintén légy stives megbízni. *

A gyűjtés eredményét, a gyűjtők neveinek közlésével,. az alapítólevélben is és a legközelebbi vármegyei jegyzőegyleti gyűlésen is ismertetni fogom, mert egyrészt azt megörökíteni kívánom, másrészt pedig számot adni shajtok kinek kinek tevékenységéről.

Akciónk az — elmondottak szerint

— tehát kettő« célt szolgálna. Az egyik ; megmentése vármegyénk legrégibb gimnáziumának, megcsonkított Hazánk egyik világité fáklyájának, a másik pedig fontos és tiszteletreméltó kari érdek: a jegyző- árvák egy része ingyenes tanulásának lehetővé fétele.

E kettős cél minél teljesebb megvalósítása érdekében ’ induljon meg lehat miDdaunyiÓDk között a nemes verseny, hogy az eredmény minél szebb és nagy testületünkhöz mé tó lehessen.

L—uvi/u-tj—lti~Lru^n_r\j-ij-ifr~LT.'»ii_^u-»~i~i~n-i^-*Yy‘rv^'i" ******* " ■ *■ ^

Schiochto Marsit nemzeMl Képviselő a szekszárdi nepiyiilésen.

Vasárnap délután 4 órakor zsúfolásig megtöltötte a közönség a város háza udvarát, hogy részt vegyen azon a uépg) ülésen, amelyet a Szociális Misszió Társulat szekszárdi

• osztálya hívott össze. A népgyülÓB kiemelkedő momentuma Schlachta Margitnak, a magyar törvényhozás első főképviselőjének a beszéde volt. A magyar közéletnek ezt a tiszteletreméltó munkását dr. Örffy Imre, kerületünk képviselője kisérte le Szekszárdra és a gyűlés folyamán ő méltatta az országszerte ismert Margit nővér eddigi működését.

A polgármester távollétében dr. Bús Lajos nyitotta meg a gyűlést és néhány szóval vázolva a Szociá- ] lis Misszió Társulat áldásos társadalmi és jótékony működését, át• adta a szót dr. órffy Imre képvise- I lóneK.

Dr. Örfly beszéde.

A nemzetgyübsnek ez a fiatal ' kora dacára is nagytekintélyű tagja legelsúbben is azt jelentette ki, bogy nem beszámolót akar tartani, mert a nemzetgyűlés eddig még nem tel- jesitbette feladatait, amelyek végrehajtásában megakadályozta az { osztályközi bare a parlamentet. A | háború, & forradalmak és a bolse- vizmus okozta országos lerongyoló- dottság éynyomor óriási feladatok elé állították a törvényhozást, amelynek most úgyszólván a semmiből, a nyomorból kell mega kötni az uj ország : szilárd alapjait. Ez pedig nagy munka J és a semmiből egyszerre mindent

j megteremteni nem lehet, A nemzet- gyűlés ereiét jó ideig pártvfllongásoíc gyöngítették. A törvényhozók azonban rövid idővel ezelőtt rátértek arra az alapra, amelyet a tolna : e- gyei pártok még a választások előtt egyedül helyesnek ismertek tel. Belátták, hogy egymás ellen küzdők seregétől nem lehet eredményes munkát várni és ezért megalkották a bat» uns, egységes kormányzó pártot, amely az fldös, hasznos és szükséges törvényjavaslatok egesz tömegét készítette el, úgy, hogynyolc napon belül a nemzetgyűlés elé terjesztik a föld igazságos megosztásának problémájáról készített munkájukat, amely egyik szilárd és biztos alapköve lesz az újjáépítendő Magyarországnak : földhöz jntattván a nemzet gerincét, azokat az elemeket, akik a főidet arcuk verejtékével munkálják.

Ezek és más javaslatok tető alá hozása titán azonban legfontosabb teendője a törvényhozásnak

a társadalmi kibékülés.

Ez a kérdés, amely úgyszólván mindennél fontosabb, különösen azért : sürgős, mert a józan és a világese- ; menyeket nyitott szemmel néző politikusok tudják, bogy nemcsak a lehetőségekkel, hanem az eshetősé gekke) is számolni kell. A vörös rém, amelyet Magyarországén legyőz tünfc, Oroszországban uj erőre ka- I pott és diadalmasan halad előre Lengyelország ellen, hogy utat tör- I jön magának nyugat felé és elárassza