Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-08-21 / 35. szám
2 1920 augusztus 21. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG egész Európát. Ennek a nekilendülésnek a szemébe kell néznünk, ezzel számolnunk kell és ezzel szemben az egész országnak egységesnek kell lennie. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha itt is megtörténik a társadalmi kibékülés, amely kell, hogy eggyé forrassza nagy feladatai teljesítésére az egész nemzetet. Fel kell rázni az elfásult néplelket Mert ha egy nemzet nem akar élni és élni akarását egységességével meg nem mutatja a világnak, azt elsöprik a történelem most vajúdó kát* sztrófái. A társadalmi kibékülésnek a szeretet jegyében kell kezdődni - és folytatódni, a keresztény szeretet jegyében, a Krisztusi szeretet jegyében. A szeretet nemes munkája iránt a • a női lélek fogékonyabb, mint a férfi- 8zlv és az erős férfiak is gyengék e nagy munkába'n, ha nem segiii őket a szeretetteljes, a kedves női gvön gédség. Mert bennünket, magyarokat csak a szeretet menthet meg és ez is fog megmenteni. A közelmúltban ellentétek merültek tel a falu és a \áro8 népe között. Ezeknek az ellentéteknek a kiegyenlítésére, a falu és a város népének az össze- békitésére vállalkozott Schlachla Margit nemzetgyűlési képviselő, aki ezt a feladatát a női nemben rejlő varázsos erővel, sikerrel is végzi. Kéri, hallgassák meg keresztényi szívvel Margit nővért, akinek ezen a téren eddig elért sikerei oly tiszteletet parancsolók, hogy az ország csak a legnagyobb hálával adózhatik neki és munkatársainak áldásos munkájáért. Dr. Órffy Imre nagyhatású és a tetszészajtól sokszor félbeszakított beszéde után Schlachta Margit jelent’meg a népgyülés közönsége előtt, amely szives ovációval köszöntötte Szekszárd előkelő vendégét. A múlt rombolásainak rövid' vázolása titán meglepően pompás szó noki készséggel azt fejtegette a képviselőnő, hogy az annyi zivatart végigszenvedett ország népére az igazi nehéz idők csak ezután jönnek még. Területünk csak egyharmada annak, | ami a háború előtt volt, viszont ennek a kis területre összezsugorodott csonka országnak harmincszor akkora az adóssága, mint azelőtt Nagy- magyarországé volt. Adósságaink oly nagyok, hogy évente csupán kamatokban két milliárdot kell majd fizetnünk. Hogy ezek alatt a nagy terhek alatt össze ne roppanjunk, az eljövendő nehéz időkben erős, hazafias, jelleme» keresztény emberekre van szüksége e szerencsétlen országnak Mert kereszténység, keresztény szív, keresztény gondolkodás, keresztény tettek ! nélkül nincs kibontakozás a khaosz- I ból : nincs feltámadás. A háború erkölcstelenekké tette az embereket és szívtelenekké. Mindenkit elfogott az önzés ördöge és mindenki csak a saját javát kereste. Mindenki, aki csak tehette, a pénzt zsebelte és nem | nézte azt, hogy a saját vagyona gyarapodásához embertársainak,honfitársainak, testvéreinek mennyi sóhaja, mennyi nélkülözése, mennyi könnye, mennyi kínja, mennyi vére tapad. Keresztényi szellemben, keresztényi szeretőiben kell újjá alakulnunk a nehéz időkben, szeretnünk kell egymást, meg kell mutatnunk, hogy mindnyájan Isten képére teremtett egyforma testvérek vagyunk. Petőfi azt írja, hogy a barátság olyan, mint a fénybogar, amely éjszaka világit. A mi szeretetünknek is ilyennek kell lenni. Az egymá^ iránti barátságunknak, szeretetünknek világítani kell a nehéz idők nyomorúságos sötét éjszakájában. Le kell vetkőznünk azt a gondolkodást, amely szerint ezen a földön a legfőbb dolog a has, a tele bugyelláris és a legfőbb jó a zsiro; fazék, a husos fazék1, amely után mindenki törtet kegyetlenül, sziv- jVu JJj leltnül. ' Ha azt akarjuk, hogy elmúljon a láz, amely a nemzet testét gyötri és emészti, ki kell nyomni az önzés durva fekélyét, rákfenéjét. A keresztény knrzust magának a népsek kell csinálni, mert arra a 200 főből álló parlament maga képtelen, ha a nép maga nem támogatja. A keresztény igazságok nem hagynak magukkal alkudni, a keresztény igazságokat úgy kelt megvalósítani, ahogy azokat Krisztus megparancsolta. Szeretnünk kell egymást, támogatnunk kell egymást és meg kell bocsátanunk az ellenünk vétkezők ■ek, ha magunkat keresztényeknek tartjuk. Köszönetét mondott ezután a szekszárdiaknak és a Szekszárd környékén lakóknak, akik nemes keresztényi szívvel támogatták a Szociális Missziótársulat amaz akcióját, hogy a nyárra budapesti és egyéb városi gyermekeket vettek magukhoz és ezeket a városi élelmezésen legyöngült gyermeket jól tartották. Ezek a gyermekek nj erőre kaptak az üdülés alatt és nyaraltatóiknak nemcsak szóval, hanem tettekkel is meg fogják hálálni jóságukat. A nemzetgyűlési képviselők ugyanis fontos törvényhozási teendőik mellett -szinte képtelenek arra, hogy a’kerületeikből hozzájuk érkezett kérelmeket, panaszokat azzal a pontossággal és azzal az alapossággal intézzék el, mint ahogy szeretnék. A vidéki kérelmek elintézésénél .a képviselőknek segítségére lesznek a vidéken nyaralt pesti diákok és diákleányok, akik az ilyen utánjárásokhoz és a vidéki ügyek sürgetéséhez szükséges Írásbeli munkákat hálás szivvel fogják elvégezni, hogy némikép viszonozhassák vendéglátóik szívességét. Végül kérte a szekszárdiakat, hogy továbbra is keresztényi lélekkel istápolják a gyámoli- tásra szorulókat és ne vonják meg segítségüket a szenvedőktől, mert a jövőben csak igy lehet boldog ez a sokat szenvedett Magyarország. Hosszantartó, lelkes éljenzéssel, tapssal fogadták Sehlachta Margit beszédét, amely után Gödé Lajos református lelkész hivta fel a nép- gyülés tígye mét arra, hogy a Területvédő Liga f. hó 22-én, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja alakuló gyűlését a városháza előtti téren ^s kérte, hogy azon a város közönségé minél nagyobb számban jelenjen meg és áldozatkészséggel támogassa ezen hazafias egyesületnek annyira fontos munkáját. Fejős Imréné beszéde fejezte be a nópgyülést. A Szociális Missziótársulat szekszárdi einöknője köszönotet mondott a Budapestről lejött képviselőknek, valamint a gyűlés lelkes közönségének. Tolnoeármesye közgyűlése. (Vége) Bizottsági előterjesztések. A közgyűlés ezután elfogadta a körjegyzői nyugdijalapra felügyelő választmány javaslatát Czéh Ferenc ujdombóvári vezető jegyző nyugdíjaztatására, özv. Fuggerth Károlyné és özv. Horváth Jánosné özvegyi nyugdijának és kiskorú gyermekei nevelési járulékának, valamint Grün- wald Ilona nevelési járulékának megállapítása ügyében. v Körlevelek és megkeresések. Tudomásul vétetett Somogyvárme- gye közönségének a vármegyék autonómiájának csonkitatlan fönntartása érdekében hozott határozata és Kecskemét törvényhatósági joggal biró városnak a nemzetgyűlés munkaképessé tétele . tárgyában hozott határozata. Baranyavármegyének az ország tervezett megcsonkítása ellen tiltakozó határozata dr. Mayer Gyula indítványára azzal a módosítással fogadtatott el, hogy Tolnavármegye, mint területileg szinte érdekelt tör venyhatóság a maga nevében is tiltakozik a megszállás és a megcsonkítás éllen. Tudomásul vétetett Sopron szab. kir. város közönségének a békefe'- tételek elleni tiltakozás tárgyában, valamint a filmgyártás államosítása ügyében hozott határozata, Pest Pi- lis-Solt-Kiskunvármegye közönségének a Magyarország Területi Épségét Védő Liga anyagi támogatása, ügyében hozott határozata. Úgyszintén tudomásul szolgáit a Magyar- ország Területi Épsége Védelmi Ligájának köszönő irata a vármegye közönsége» által adott segélyre vonatkozólag, valamint a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének az államvasutak tervezett bérbeadása ellen az erszág kor- j Hiányzójához intézett felirata. A törvényhatóság csatlakozott | Borsod vármegye közönségének a J reáuk erőszakolt ^béke ellen teendő tiltakozás tárgyában hozott határozatához és támogatja Csanád vármegye közönségének hadifoglyaink hazaszállítása érdekében a nemzetgyűléshez intézett feliratát. Elfogadtatott Esztergom vármegye közönségének a destruktiv irányt követő sajtótermékek társadalmi bojkott alá helyezésére vonatkozó átirata,,tudomásul vétetett Csanád vármegye közönségének Horthy Miklós kormányzó ur Öméltóságának felajánlott nemzeti ajándék ügyében, valamint Sopron szab. kir. város közönségének a virilis-jog szabályozása tárgyában hozott határozata. Alispáni előterjesztések. A vármegye területén létesítendő földmives iskola anyagi támogatására a törvényhatóság felkéri a gazdaközönséget, egyben a vármegye maga is vállalja 40,000 dar^b tégla árának a költségét. Elfogadtatott a vármegyei utmesterek és az államépité- szeti hivatal műszaki közegei uti- átalányának felemelésére vonatkozó előterjesztés, valamint az .a javaslat, hogy az Országos Területvódő Ligát minden birtokos minden hold gabonatermő föld után 5 kg. ga'oo-’ nával segélyezze. A vármegye 2000 koronával belépett a Falú Szövetség tagjai sorába, majd tudomásul vétettek a törvényhatósági közúti alap tulajdonát képező terület bérbeadására, PusztaheDcse kisközségnek a nagydorogi orvosi körhöz való csatolására, az egyes törvényhatósági közutak mentén levő fák átengedésére, a tolnai lovassági laktanyához tartozó lovaglótér legeltetési jogának bérbeadására és a tisztviselők szabadságidejére vonatkozó alispáni előterjesztések. Árvaszéki előterjesztés. A vármegyei árvaszék elnökének előterjesztésére az elnök és elnök- helyettes akadályoztatása esetére helyettesnek dr. Hfiypál Sándor árva széki ülnök rendeltetett ki. Zárszámadások. ! A törvényhatóság azután jóváhagyta a magyarositási alap 1917— 1919. évi, a közegészségügyi alap 1918. és 1919. évi, az 1 százalékos betegápolási pótadó alap 1917., 1918. és 1919. évi, a régi betegápolási alap 1917., 1918. és 19191 évi, a megyeAz összes elemi iskolai, polgári A K ANY\/FIÍ fiú-és leányiskolái, gimnáziumi í\v>/i 1 f V Ci\ nagyrésze már megérkezett és beszerezhető a MOVE könyv- és sajtóvállalat üzletében, Kaszinó bazár. Telefon 21. Ugyanott szerezhetők be az összes iskolai szükségletek a legolcsóbb árban. 3—3 házépítési-alap 1917., 1918. é3 1919 évi, a tüdőveszesek szanatórium-alap 1919. évi, a rendelkezési-alap 1919 évi, a Bezerédj Pál szobor alap 1919 évi, a Bezerédj István-alap 1919 évi, a Bezerédj Istvánné-alap 1919, évi, az I so Ferencz József szobor- alap 1919. évi, a Béri Balogh Adátn- alap- 1919. évi, a dombóvári Erzsébet kórház alap 1919. évi, a Mezőőrök és a hegyőrök-alap 1919. évi, a monographia-alap 1919. évi, a mu- zeumfentartási-alap 1919. évi-zárszámadását. A tiszti ügyészi vélemények, valamint a póttárgysorozat folyamán a törvényhatósági bizottság elfogadta a vármegye városainak és községeinek jóváhagyás végett begyújtott 348 határozatát. A Gazdásági Egyesület közgyűlése. Á Tolnamegyei Gazdasági Egyesület f. hó 16 án Sass László alei- nök elnöklete alatt tartotta évi rendes közgyűlését, melyen az 1918 és 1919 évekről szóló elnöki és a számadások felülvizsgálatáról szóló jelentések elfogadtattak. A Turul Sportszövetség céljaira 10.000 koronát szavazott mega közgyűlés, a Falu Országos Szövetségbe pedig alapító tagul lépett be. Az 1920. évi költség- vetés elfogadása után Kovács Sebestyén Endre szólásra emelkedett és meleg szavakban mondott köszönetét a lemondó elnökségnek és választmánynak buz'gó munkájáért. Sasa László alelnök mondott az elnökség nevében köszönetét az elismerő szavakért. S tisztujitás következvén, a szavazatok összeszedésére Kovács S. Endre elnöklete alatt dr. Bernát Béla és dr. Martin József választattak meg a bizottságba. A beadott 20 szavazat közül 18 szóval báró Fiáth Tibor választatott meg elnökké. Al- elnökök lettek Sztankovánszky János és Sass László. Báró Fiáth Tibor megköszönvén a választást, kijelenti, hogy nem vágyott vezető szerepre, de ha az egyesület megtisztelő bizalma feléje fordul, kötelességének tartja a mai nehéz időkben helyt állani és az elnöki tisztséget elfogadni. Részletes programúiét nyújtani ép e nehéz és bizonytalan idők miatt nem tud. Távol minden pártpolitikától, kormánnyal, a nemzetgyüleesel és az Omge-ve! együtt kivan működni és igyekszik a felmerülő ellentétes érdekeket lehetőleg kiegyenlíteni és minden törekvése oda irányul, hogy az országra oly életbevágó földreform kérdése úgy oldassák meg, amint az az országra a legüdvösebb. Sürgős feladatának fogja azt is tekinteni, hogy Tolnavármegye hires állattenyésztése visszanyerje régi nagyságát. A közgyűlési tagok telkesen megéljenezték az ügyes elnöki beköszöntőt. Végül a közgülés Kovács Sebestyén Endre indítványára, gróf Széchenyi Donion-, kosnak, a Gazdasági Egyesület lalépő elnökének hosszú, önzetlen és buzgó munkásságáért jegyzőkönyvi köszönetét mondott. Gaal Gaszfon vádisi és a jegyzők. Napok óta — mióta a vád elhangzott — gondolkozom rajta, feleljünk-e mi, községi jegyzők, külön azokra a támadásokra, melyek főleg Gaal Gasz- ton részéről a nemzetgyűlésen a köz- tisztviselőkkel szemben elhangzottak- Azt hiszem, Gait! Gaszton képviselő ur felszólalása felett a községi jegyző* kar sem térhet egyszerűen napirendre Sok mindenfélével megrágalmaztak ínár bennünket; de azt, hogy bolse- vikiek voltunk, vagy hogy a kom munizmusi támogattuk, tudtommá' mos: Hallottuk először. Azonnal es a deg^réíyesebben szembe kell tehát szállnunk vele. Remélem, hogy a vármegyei jegyzőegyesület legközelebb 0. ' ■ ____^ . ______________
