Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-07-31 / 32. szám
2 1920 julius 31. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG urnák a hozzám intézett szives, jóindulatú és támogatást Ígérő és biztositó szavaiért szívből köszönetét mondok, az elnöki széket büszke örömmel elfoglalom s üdvözlöm az igen tisztelt Törvényhatósági Bizottság minden tagját egyenként és ösz- szesen. Komoly idők. Történelmi események idejét éljük. Az utóbbi 6 óv a világtörté nelmi események láncolata. Idő, melyben hatalmas, örökóletünek hitt alkotások rombadőltek. IdÖ, melyben recsegve-ropogva omlanak össze trónok, birodalmak, ezeréves alkotások. Idő, melyben egymást követő hatalmas s még mindig mindent elnyeléssel fenyegető Messinák rázzák a földet. Ebben az időben kormányozni, kormányt vállalni, intézni országok, népek sorsát: nehéz, súlyos, felelősségteljes feladat. Intézni országok sorsát mindenki megelégedésére, pe . dig egyszerűen lehetetlen feladat. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Ilyen lehetetlen időben természetes és megérthető tünemény, hogy a kormányok élete rövid ; még inkább akkor, midin a szükséges ösz- szetartó erők széthúznak; midőn támogatás helyett támadás, midőn elismerés helyett gáncs az osztályrészük. Midőn én a mai napon a magyar kormány bizalmából először ülhetek e helyen, midőn én a „Te Daum laudamus“ hálaadó imájával kezdem meg működésemet, az első szavam e székből az esdeklő, kérő szó mindenkihez : osztály-, faj-, felekezetkü- lönbség nélkül, hogy értfiük meg már végre egymást; ne támadjuk, no irigyeljük, ae gyűlöljük, hauen» szeressük egymást. (Helyeslés és taps.) i Fogjon össze mindenki s vigye •da a köz szolgálatába minden erejét. Mert ha ezt a támogatást, ezt az egymást megértő, szeretetteljes támogatást nem nyújtjuk kormányunknak, akkor, akkor nem jelszóként mondom, hanem valóságos tudatos meggyőződéssé érlelt határo zottsággal állítom, hogy e székből az Istent dicsérő ima helyett el fog hangzani a „Circumdederunt“ temetést, örök halált jelentő imája. Ettől mentsen meg bennünket a magya rok Isten» ! A kormányzó és a aemzeti hadsereg. Erős, Izmos kar ragadta kezébé az ország kormányrudját, ki semmiből nagyot, hatalmasat alkotott ; létre hozta nemzetünk reményét, büszkeségét, a nemzeti' hadsereget. Azt a hadsereget, mely a szomorú múltban reményünk, a sivár jelenben erősségünk s a szebb jövőnk- Dek biztos záloga. Ezért a hadseregért s annak hadúréért, Horthy Miklós kormányzóért, minden áldó- zatra késsen ksll állsnnnk. (Hosz- szantartó élénk éljenzés.) A projramm. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Programmot, szép, mindenkit megnyerő programmot adni könnyű. De annál nehezebb annak a végrehajtása. Nem habozom kijelenteni azt, hogy tudatában vagyok annak, hogy erőim, tehetségem gyengék ahhoz, hogy megyémben nagyot alkossak. Tudom azt g el kell ismernie mindenkinek, hogy az ma, az idő és körülmények folytán lehetetlen is. De ugyanakkor tudom azt is, hogy kötelességem a megye érdekét úgy képviselni, hogy minden erőmet, minden tehetségemet csak ennek a szolgálatába kell állítanom, minden direkt és indirekt befolyásomat csak megyém érdekében érvényesíteni. Ezen munkámban és egész működé semben irányeszméim : keresztény, nemzeti, dsmokratikus és agrár. Meggyőződésem és hitem, hogy •sakis ezen irányeasmékből, ebből a gyökerekből ssrjsdozhatik ki újra a magyar nomaet évezredes fájs, csakis ezen az alapon lehetséges a nemzet anyagi erő <«»»», jéléto! A keresztény világfelfogás. Az erős, hatalmas keresztény világ felfogás volt alapja mindenkor a magyar nemzeti életnek. Ez volt dajkája, ez vezette ezer éven át. Keresztény világfelfogást akarok minden téren látni az országban és megyémben. Keresztény világfelfogást az iskolában, az irodalomban, tudományban, a közgazdasági életben, a kereskedelemben, a sajtóban, minden hivatalban. Az ezzel ellentétes irány, hogy hová vezetett, szomorú példa 19Í9 március 21. és az azt_ követő antikeresztény uralom. És itt nyíltan kimondom azt, hogy a keresztény irányzattal ellentétes irányt nem vagyok hajlandó eltűrni, azt minden erőmmel lehetetlenné teszem és csirájában elfojtom. De ez nem jelenti azt, hogy erő- | szakos üldözéseket vagy atrocitásokat helyeselnék. Ezt a legélesebben elitélem és perkorreszkálom. A krisztusi morál önuralmat és felebaráti szeretetet hirdet, a midőn ezt teszi, arra is tanít, hogy felebarátom minden ember. Minden ember, ki Isten, vallás, erkölcs szerint él, aki a kér. világnézetbe bele tud illeszkedni, ahhoz alkalmazkodva, annak szabályai szerint cselekedni. A keresztény világnézet a magyar nép életfilozófiája. Tiszta, egyszerű, könnyén megérthető, mit a .magyar nép lelke átkarol, (élénk éljenzés) individuuma asszimilál. Ez kiséri a bölcsőtől a sirig, ez tanítja munkára, a munka gyümölcsének: a mindennapi kenyérnek értékelésére, e? tanitja szeretetre, erényre. A keresztény világnézet a szociális érzésnek leghatalmasabb élesztője, legbensőbb munkása. Csak az a munkás lehet megelégedett és boldog, aki ezen alapon áll, mert enélkül az élvezetek rabja lesz, mely kiragadja a családi életből és romlásba viszi. A aemzeti eszme. A másik irányeszmém a nemzeti eszme. Ennek az ápolása az óvodától a legfelsőbb iskolákig ; enm-Ts az érzésnek a fejlesztése a legegyszerűbb embertől a legnagyobbig ez ma oly szükséges, mint j még soha. Internacionálizmuj ismeretlen fogalom a magyar előtt, még a félrevezetett munkásság sem tudta soha bevenni. Az anya a gyermekének magyar leventék és vitézek hősiességéről regél, avval altatja. A gyermek nemzeti szinü zászló mellett játszik. A tanuló ifjúság ajkán a mindennapi ima: Isten áldd meg a ma gyárt. A férfi, ha a sors csapása közt idegenbe vándorol, szive fáj, sajog, lelkében a honszerelme ég. És az aggastyán élte végén érzi csak igazán, hogy a nagyvilágon e kívül nincsen számunkra hely, áldjon vagy verjen sors keze, itt élnünk s hal nur.k kell 1 (Éljenzés, taps). A nemzeti érzés kitörölhetetlen jegyet nyom a lelkűnkbe, mely örökké megmarad. A ueuzetiségek államhűsége. Eunél a pontnál kell kitérnem a magyar kisebbségek kérdésére. Ami megyénket illeti, itt csak németek, illetve helyesebben németajkú magyarok élnek, A németek jellemző tulajdonsága a föltétien államhüség. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps). Bármily államban telepedtek le, annak hasznos, dolgos polgárai lettek. Hazánk összes nemzetiségei közt a háborúban egyedül ők állották meg a tűzpróbát. (Éljenzés). Vetélkedve küzdöttek mindenkivel hazájukért. Megyénk derék németjei is a munkának, a hazafias áldozatkészságnek mindenkor mintaképei. Ezt a népet sohsem fogják tudai eltántorítani a magyar állameszmétől. Aki ilyenre C3ak kísérletet is tesz, az szembe fogja magát találni minden erőmadta hatalmammal. A nemzetiségi kérdést meg fogják oldani, de csak úgy, hogy a magyar álíameszme integritása sérelmet nem szenvedhet, ezt meg fogjuk oldani kölcsönös bizalommal és szeretettel, de soha csend- ; Irszuronnyal, mert az sem nem ul- j kalmas, sem nem szükséges. (Helyes- ! lés). Ebben a kérdésben kérem úgy magyar, mint német anyanyelvű polgártársaim bizalmát. A demokratikus eszms. Harmadik irányeszmém: a de- mókrácia. Itt ismét őszinte nyilt sággal kijelentem azt, hogy nem vagyok hive és minden erőmmel küzdők minden osztályuralom ellen. Születési és vagyoni előjogok nincsenek! Csak egy előjogot ismerek: ez a becsületes munka ! Ez fölemelj ez előbbre visz, ez protegál! Becsületes polgári uralmat akarok, azért dolgozom! Becsületes polgári uralmat, melyben mindenki egyforma: ur vagy szolga, gazdag vagy szegény III (Éljenzés). A mai társadalmi kérdés megoldása csak ezen az egyedüli utón lehetséges. Hogy visszás társadalmi és gazdasági állapotok vannak, azt ma már 6enki sem tagadja. Csak i arról lehet vitatkozni, hogy ennek mi az oka és mikép kell rajta segíteni. Szerintem ennek egyedüli orvos- szere a programmunkban kifejtett recipe! Az agrárizmus. Végül negyedik irányeszmém: az agrárizmus. Magyarország története érthetően és világosan tanúskodik arról, hogy egész élete, életének minden föltétele a földhöz volt ka'p csolva. A földben mindig megtalálta azt, ami széliem, ami lélek! Agrárállam voltunk a múltban és még inkább azokká kell lennünk a jövőben ! (Helyeslés). A föld az egyedüli erőforrásunk, amire támoszkodha- tunk. (Élénk helyeslés). Iparunk, kereskedelmünk legnagyobb részétől megrabolva, egyedül a munka és a föld a produktiv erőnk, mely erősen passzív mérlegünket még aktívvá teheti. Ép azért szükséges egy erős gazdaosztályt teremtenünk, egy értei-» mes gazdaosztályt, mely termelni többet, \sokat termelni tud, hogy igy alapja legyen egyéb keresetforrások kifejlődésének is. A fötdbirtokreform Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A közvéleményt most legjobban izgató kérdés a földbirtokreform kérdése. Egy kérdés, melyet meg kell oldani, de amelynek helyes vagy helytelen megoldásától függ Magyarország jövője ! Bűnt követ el az, ki ezt a kérdést csak kortesesz közként demagógia utján akarja megoldani minden szakértelem nélkül! Ebben a kérdésben ez az álláspontom : Híve vagyok ;< földbirtokreformnak, meg kell szüntetni az ország sok vidékén létező egészségtelen birtokmegoszlási viszonyokat, de nem vagyok hive egy szélsőséges megoldásnak. A magántulajdon alapján állok, de ugyanakkor nem/ísme- rem el azt, hogy a nagybirtok „nőit me tangere“. Igenis van ezen a téren kisajátitási jog, de csak ott, hol az szükséges és amellett gazdaságos és hasznos. A nagybirtok tul- tengése nem tűrhető; de kis és középbirtok mellett nagybirtok is szükséges. A gazdaság haladásának a nagybirtok az úttörője, mert annak áll rendelkezésére az a szellemi és anyagi tőke, mely szükséges kísérletezések, növény nemesítések, gépek beszerzésére. Vannak gazdasági üzemek, minő pld. az erdészet, mely csak nagybirtokon folytatható. Végül a nagybirtok van hivatva a szociális kérdés megoldására döntő erővel befolyni! (Helyeslés). De amellett keresztény, nemzeti, hazafias érdek a kisgazda osztály erősítése, istápoidsa, s a hoi nincs ilyen kisgazda osztály, ott annak teremtése, erős kifejezéssel élve -annak tenyésztése. Ezt a kérdést is meg lehet oldani, de itt sem gyűlölettel, az egyes osztályok egymás eiien való uszításával, hanem ezt ií szeretettel, megérté-sael, szakértelemmel. Csak a hol a megértés hiányzik, ott kell erős kézzel belenyúlni! Toloavársegye birtokosai. Hiszem, hogy Tolnavármsgye nagy- birtokosai átérzik és megértik a kor parancsoló szavát és e kérdés megoldásánál nem az egyéni érdek és önzés fogja vezetni őket, hanem a cél: segíteni megoldani és nyugvópontra juttatni hosszú időre ezt a szociális kérdést; segíteni a szegényeket, a hadirokkantakat, özvegyeket és árvákat, kik csak úgy lehetnek a hazának és közvetve nekik is támaszaik. A vármegyei közkórház. Programmom főbb irányelveit megadtam. Részletezni mindent lehetetlenség. Még csak a legfontosabbakat említem föl. Megyénk egyedüli közkórháza : a Ferenc közkórház súlyos helyzetben van, azt a köznek megmenteni bármi utón legelső és legsürgősebb kötelességünk. Közuta- ink sok helyen a csőd előtt, e téren is lehetséges a segítséget szorgalmazni. A iisztviselőkérdés. Iskoláinkat — melyek a jövő kér. hazafias generációt hivatottak adni — istápolni, fejleszteni elsőrendű kötelességünk. S még egy. Egy jajkiáltás. Egy a tengeren a halállal küzködó hajós tüzjele, signuma: Mentsétek meg lelkeinket! É fajkiáltás, e segélykérés a legutolsó órában a leghazafiasabb, leg- maggarabb osztályé: a tisztviseli oszlúlyé. Ennek a kérdésnek a megoldása nem lehel pénzkérdés. Ez már a szív, ez már az irgalom kérdése. (Élénk helyeslés ás taps.) A közösség támogatása. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Ez az én programmom, ennek a szellemében akarok én dolgozni, ennek akarok én önzetlen, becsületes munkása lenni. Célom a munkában és áldozatban előljárni, mindenkit megnyerni barátnak, senkit ellenségnek ! A programmot, mig lehet, szeretettel, de ha kell, eréllyel is fogom képviselni és keresztülvinni. (Éljenzéa) Ehhez a munkámhoz kérem én az önök jóindulatú támogatását. Kérem elsősorban a tisztviselőkarét a központokban, kérem a jegyzői karót a perifériákon, ók élnek a nép között, mindegyikük egy misszionárius szerepét töltheti be népénél. — Kérem a birtokos osztályét, kérem a kisgazdákét, kiknek programmját vallva érdekük és kötelességük a támogatás. A munkásosztály. És kérem még egy osztályét, kik ezidőszeriot itt még' nincsenek képviselve, de kikhez külön szólok s vajha meghallanák szavamat. Kérési a munkásosztályét. Baráti joboot nyújtok feléjük azon felszólítással: Magyarország proletárjai egyesüljetek; egyesüljetek a polgári osztállyal hazátok megmentésére! Nektek is csak egy hazát adott a'Végzetetek és ha a: is elveszett, akkor fogjátok csak megtudni, hogy internacionalizmus nincs s amit annak hisznek, az keserű kenyér ! Nem elnyomni akarunk Titeket, hanem fölemelni', nem kiuzsorázni, hanem jólétre, megelégedésre vezetni. Szomorú tapasztalatot szerezhettetek a közelmúltban, hogy hová vittek ariti- kereszténg, hazaáruló vezéreitek. Az éhségbe, a nyomorba, a vágóhidra ! S midőn a leszámolás, a felctösségrevonás borzasztó órája ütött, a hitváng árulók gyáván megfutamodva, Titeket dobtak oda prédául. (Igaz, úgy vau!) Most mi akarunk Benneteket vezetni, uj utakon, jobb jövő feié. Kövessetek s nem fogtok csalódni! A szétdarabelt Magyarország. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság Nem fejezhetném be beszédemet, bogy kittel, reménnyel teljes fájdalmamnak ia kifejezéat ne adjak. Beteljesedett! Az ország, melyet ezer év öröme, bánata, dicsősége, küzdsime egy sze rető családdá forrasztott össze, mint oldott kéve, azéjjeihullva, széjjeltépve,! Letépték aa ezerével Magyarország iegszflk)» virágait. A zordon Kárpá-
