Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)
1920-07-31 / 32. szám
II. évfolyam Szék szárd, 1920 julius 31 32. szám. TOLNAMEGYEI UJSÁ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 102. EWfizetésI ár: egész évre 60 K, félévre32 K, negyedévre 17 K. Vidéken: 65 K, 35 K, 1# K. — Egyes szám ára 1'50 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illetO közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések arai: A legkisebb hirdetés dija 25 korona A hirdetés ai utolsó oldalon egy 60 nlUméter széles hasábos raillméter soronként I koronába, a szöregoidalon I korona 50 fillérbe, a blrrontban elhelyezett reklim- hlr 2 koronába kerül. Családi hírek és réilelaU hirdetések külön árszabás szerint. Tolnavármegye közgyűlése. As ősi vármegyeháza ormán lengő zászló hirdette, hogy a vármegye, a nehéz időkben a magyar alkot* Hiánynak ez a védő vára, ünnepet tart. Ünnepet, mert ebben az ősi intézményben a köz érdekében való haasületbeli mánkat soha sem tekintették tehernek, hanem Ünnepies kötelességnek. Most, amikor a minden téren való centralizációs törekvések ayemnlnak előtérbe, amelyeknek visszahatását pedig csak a közeiméit keserves napjaiban szenvedtük meg, amikor a vármegyének autonó- ■e i áj át a centralizálás érdekében nyirbálni óhajtják és amikor a vármegye születési alapon való arainak és a polgári munka alapján eme régi kipróbált intézmény munkásai közé emelkedett embereknek a nerazet- épttés szent eszméjében való össze- forrását oly felemelő formában áll módunkban szemlélni, a múlt tradícióinak őszinte megbecsülésével kell megállapítanánk, hogy ennek a szerencsétlen, megcsonkított nemzetnek a mattban kiváltságos elemei nem eeak kiváltságokat élveztek, hanem a kötnek szolgálatában.értékes, hasznos munkát is végeztek és pedig oly kötelcs8égtudássaÍ és oly formában, hogy tanulhatnánk a múlt köteles- eégtudasából és érthetővé lesz előttünk, hogy miért voltak a közgyűlések szorgos munkanapjai mégis tnnepnapok. Vármegyénk nyári közgyűlésének kanepiességét ezúttal emelte azon tény is, hogy a vármegye kormánybiztos-főispánja dr. Klein Antal ezen az ülésen mutatkozott be a vármegye közönségének. Amint kinevezése alkalmával megírtuk, az uj kormány- biztos főispán eddig nem vett részt vármegyénk közéletének irányításában, nem ismertük. Nem tartozunk azok közé, akik arca mindig a felkelő nap felé fordul: lapunk hasábjain nem siettünk a meggyőződés nélküli szolgatassággal őt üdvözölni. És úgy érezzük a mai bemutatkozás után, hogy ez a magatartásunk, amely pedig e vármegyétől távol álló egyes politikusok által ferdén magyaráztatott, teljesen helyes volt. Klein Antal dr. kormánybiztos- főispán első bemutatkozó szereplésével fényes tanujelét adta, hogy neki nincs szüksége arra, hogy akár politikai egyoldalúságból, akár a mindenkori hatalom birtokosa előtti meg- bunyászkodásból üdvözölje a sajtó munkása. Az uj kormánybiztos kiforrott egyénisége, határozott férfiassága, elfogultságon felülállósága, amelyek beköszöntő beszédéből eleven erővel törtek ki, a vármegye egész közönségét megnyerték, meghódították. És abba a lelkes éljenzésbe és tapsba, ami a vármegyeház termében elhangzott, belevegyül most a sajtó munkásának az érdemes, a hivatott, férfias nyiltságu, erős keresztény és nemzeti érzéstől áthatott férfiú iránti tiszteletteljes, mindenektől független elismerő szava, ügy véljük, hogy ezt a szót megérti en nek a vármegyének minden lakója és megérzi belőle, hogy az nem a felkelő napot kísérő szokásos üdvözlő- hang, hanem az elfogulatlan, a magasabb nézőpontok szerint igazodó, kegyet nem kereső tolinak meleg köszöntése, egy gyönyörű Bzép programot és e progrnmmot adó, mélységes, hazafias érzéstől áthatott, munkálni'akaró férfiú felé. S. * A vármegye folyó hó 29 én tartott népes közgyűlését, — amelynek Unnepiességét emelte, hogy azon vendégként megjelent sokorópátkai Szabó István kisgazda miniszter, Meskó Zoltán belügyi államtitkár, Szabó Balázs és ér. őrffy Imre nemzetgyűlési képviselők, Egan Imre volt kormánybiztos, Ráth Sándor a kisgazdapart igazgatója és Farkas Béla miniszteri titkár, akiket a terembe lépésük alkalmával éljonzéssel fogad tak, — fél 10 órakor nyitotta meg Forster Zoltán alispán a következő lendületes beszéddel: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1 Üdvözlöm a megjelent bizottsági tag urakat, kik jzorgoe garvlAiiági- teendőik dacára is, közügyeink iránt megszokott níeleg érdeklődésüktől vezettetve, oly szép számban megjelentek. Jelentem egyúttal azon örvendetes eseményt, hogy a m. kir. kormány bizalmából vármegyénk élére kinevezett s a főittpáni teendők ellátásával is megbízott uj kormánybiztosunk székfoglalója alkalmából uai rendes közgyűlésünket sokorópátkai Szabó István miniszter ur, Meskó Zoltán belügyi államtitkár ur, Egan Imre volt főispán-kormánybiztos és a nemzetgyűlési képviselő urak közül többen szívesek völtak kedves megjelenésükkel mint vendégek megtisztelni. Üdvözlöm őket a hamisítatlan magyar vendégszeretet sugallta „Isten hozott“ meleg szavaival s azon óhajtással, hogy érezzék magukat körünkben otthon és jól. Tekintetes Törvényhatósági Bízott sag I Aki figyelemmel kiséri hazánk belső viszonyainak változásait, tapasztalhatja, hogy lsBsan bár, de fokozatosan, szilárdul haladunk előre a nemzeti, gazdasági és kulturális fejlődésnek és megerősödésnek utján ... Következetesen egymás után lépünk ki a közelmdtak fertőjéből a magyar faji lélek, a nemzeti alkotmányos életnek törvénytisztelő és tiszta erkölcsű talajára. Ezen a tiszta erkölcsű talajon áll ma már megvetett lábakkal a magyar alkotmányra felesküdött nemzeti hadseregünk. Ez a hadsereg a mi hatalmas erősségünk, mert nemzeti, mert vérünkből való és minden pártokon felül álló. Ebbe a hadseregbe vetett erős bizodalom kell, hogy áthassa a magyar haza minden polgárának lelkét, ennek a hadseregnek a magyar , alkotmányon nyugvó, egységesen összetartó ereje kell, hogy példaként szolgáljon mindnyájunknak, kik a haza hű fiainak valljuk magunkat. Éppen ezért tek. Törvényhatósági Bizottság! a legnagyobb eréllyel, a leghatározottabban elítélendők mindazon sértegetések és alattomos gyanúsítások, melyekkel a mi erős várunkat, a nem zeti hadsereget helytelenül, a való igazságnak gonosz akarattal történő e'ferditésével érintik. Amint a múltban bátran és megfelelő eréllyel kiáltottuk oda külső ellenségeinknek: r te bántsd a magyart 1“, ngy most hasonló bátorsággal és súllyal kell o ia kiáltanunk belső ellenségeinknek : „ne bántsd a magyar nemzeti hadsereget!“ Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Hazánk történelmi lapjai világosan rámutatnak arra, hogy vain hányszor az alkotmányos élet a nemzetet ért gyászos viszontagságok niatt megszakadt, az ősi alkotmányban gyökerező önkormányzati jogaiknál fogva a vármegyék voltak ások a szükebbkörü hazák, melyek e uomzetnek, a vármegyék közönségének a múltak hagyományaihoz és as elődök hazafias erényeihez való megingathatatlan ragaszkodásával és erejével a magyar alkotmányos életet to^bb folytatva, azt az enyészettől múugenkor megmentették. De ráma- arra iir, hogy valahányszor a kA,.uz> viooe^viv la «.* a viszontagságok tisztitó iüzéből mintegy meg- ujhodva visszanyerte életét az újból való kezdet első pillanataiban éppen a lezajlott rendkívüli viszonyok még véglegesen el nem oszlott hatása miatt alkotmányos életét a maga teljességében el nem kezdhette, de teremtett magának a változott viszonyoknak megfelelő olyan alapot, melyen tovább haladva végleges célját bizton elérhette. Amint mindnyájan tudjuk, a nemzet alkotmányos élete a közelmúltban is megszakadt s a vármegyék s ezek hazafias közönsége újból felvették ősi történőimig szerepüket, a közügyek színteréről leszorítva, visz- Bzavonulva, de reményt soha fel nem adva vágyó lélekkel várták az idők jobbra fordultát. Ez az idő bekövetkezett! Az újra feléledés kezdő pillanataiban azonban a változott viszonyoknál fogva az alk6tmáDyos élet a maga teljes egészében nem volt folytatható, csak az alapot teremtette meg a nemzet ; a továbbhaladás és fejlődés céljaira meghozta ugyanis alkotmányos törvé nyeit, az ország élére kormányzót választott, ő neveji ki a kormányt, majd ennek bizalmából a vármegyékben a tóispáni méltóságot kormánybiztosok töltik be. A nemzet tehát a változott viszonyokhoz mérten megteremtette ismét azt a biztos alapot, melyen tovább haladva és építve nemcsak a szellemi fejlődésnek és anyagi jólétnek legmagasabb fokát, hanem ősi alkotmányos életének teljességét is csakhamar eléri. A* ország kormányzásának egyik let. fontosabb feladata a nemzet társadalmi életében a közgazdasági és kulturális érdekköröknek életerős, ösSzhangzó közös működését létrehozni és azt állandó folytonosságban fen tartani. Ugyanez áll bár szükebb k<’ 'ben a kormány bizalmából a várni gyek élére helyezett főispán-kormány biztosokra is. V .»rmegyénk kormánybiztosi méltósága közelmúltban lemondás folytán megüresedvén, ezen méltóságba a m. kir. kormány bizalma dr. Klein Antal vármegyénkben földbirtokos urat helyezte. Az ő kétségbe vonbatatlan alkotmányos érzületétől, egységes nemzeti és keresztény irányú politikai gondolkodásától, az érintkezésekben megnyerőén előzékeny és lekötelező egyéniségétől biztos reménnyel várhatjuk, hogy vármegyénk közönségének úgy politikai, mint gazdasági és kulturális téren a közös nagy nemzeti célok elérésére irányuló munkájában minden érdekeket összeegyeztetni törekvó tapintatos kormányzásával lelkes és buzgó segitó társa leend. Az alispán élénk tetszéssel fogadott • megnyitója után dr. Éri Márton főjegyző indítványára a kormánybiztos-főispánnak a közgyűlés termében való megjelenésre felkérő bizottságba megválasztattak Kováts Se- bestény Eudre, báró Schell József, Kátai Endre, dr. Fent Ferenc, Hay- pál István, Steinfeld Béla, Mayer Alajos, Illés Gyula és Schneider János. Amíg a bizottság eljárt küldetésében, addig elnöklő alispán a közgyűlés tanácskozását felfüggesztette. A küldöttség nevében Kováts Se- beatény Endre üdvözölte pár meleg szóval n kormánybiztos-főispánt és felkérte a közgyűlési teremben való megjelenésre. Dr. Klein Antal megköszönte az üdvözlést és a küldöttséggel n közgyűlési terembe ment, ahol lelkes éljenzéssel fogadták az összegyűlt bizottsági tagok. Forster Zoltán alispán ismét megnyitván az ülést üdvözölte a kormánybiztos-főispánt, aki átvevén az elnöklést hatalmas, megkapó és nagyszerű programmot adó beszéddel foglalta el a kormánybiztosi széket. Nagyságos Alispán ur! A hely, hová léptem, szent; a helyiség, hová az igen tisztelt Küldöttség meghívott, templom; a szék, mit Alispán Úrtól átveszek, szószék. Ebben a templomban, ebből * szószékből akarom én a mai napon a „Te Deum laudamus“ hálát adó imáját intonálni és pedig oly hangosan, hogy minden szavamat e székház falain tál is .meghallhassa Tolnavármegye minden fia! A kormánybiztos fogadalma. Mielőtt e széket elfoglalom, az igen t. Törvényhatósági Bizottság előtt ünnepélyesen fogadom, hogy én ennek a széknek azt a tiszteletet, azt a tekintélyt, mit nagy — történelmi nevű elődeim szereztek, megőrizni és csorbítatlanul utódomnak átadni legszentebb kötelességemnek tartom. Fogadom, hogy én ebből a Ezekből csak hazám, vármegyém s annak minden egyes polgára érdeke javának leszek szószólója. Fogadom, hogy én ebben a székben csak addig maradok, mig ezt a célt tudom szolgálni s mig tőlem a most majd kifejtendő programmommal ellentétes irányt nem kívánnak az arra hivatottak. Midőn még Nagyságos Alispán
