Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-06-19 / 26. szám

II. évfolyam. Szekszárd, 1920 junius 19. 26. szám. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épflletében. Telefonszám 85 és 102. Előfizetési ár: egész évre 60 K, félévre 32 K, negyedévre 17 K. Vidéken: 65 K, 35 K, 19 K. - Egyes szám ára 150 K. Szerkesztő: SCHNEIDER JÁNOS. Megjelenik minden szombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések kral: A legkisebb hirdetés dija 25 korona A hirdetés az utolsó oldalon egy 60 atlüméter széles hasábon mlllméter soronként I koroséba, a szövegoldalon I korona 50 fillérbe, a hírrovatban elhelyezalt reklám- blr 2 koronába kerül. Családi hírek és vállalati hirdetések külön ársza­bás szerint. A főid. Mindenlinket elrabolták, de meg­maradt a föld, az istenáldotta ma­gyar föld, amely máris nyújtja fé­lénk kincses ajándékát, a gazda szor­galmas munkájának a gyümölcsét: az életet, a gabonát. A föld és en­nek a földnek a szorgalmas népe a mi vigaszunk, a mi reménységünk ebben a világkatasztrófában, amely­nél súlyosabb még nem zúdult ránk soha. A bizonytalanság tépelődésévsl néztük még csak a közelmúltban is a sorsunkat, amelyet a békeszerző­dés elviselhetetlenné aksr tenni. — Azonban nem sikerül bennünket tön­kretenni, mert a föld és a vele való foglalkozás a mi népünk karakterét ellenállóbbá tette a jövő viharaival szemben. A magyar gazda munka­szeretete, a földhöz kötött munka­kedve és a bennünket környező bar­bárok fölött való termelési intelli­genciája az a hármas pajzs, amely­ről visszapattannak ellenségeink al- jas fegyverei. A föld szeretető az, ami minden rendű és rangú embert egy­aránt jellemez Magyarországon. Es a földnek ezt a szeretetét végnél­külivé kell tennünk és minden erőnk­kel meg kell erősítenünk a népben. Most, hogy Bubinek Gyula földmi- velésügyi miniszter elkészült á főld- birtokreform törvényjavaslattal és azt a napokban be is nyújtja a nemzet­gyűlésnek, reá kell mutatnunk arra, hogy a föld szeretetének a megerő­sítése legyen a kormánykörök első gondja. Mert a múltban máskép volt. Intézményeinkben, törvényeinkben semmi nyoma annak, hogy az ország gerincének, a fainnak az érdekében valamit tettek volna. Hosszú évekre kiható munkát kell végeznie a tör­vényhozásnak, hogy pótolhassa a mu­lasztottakat. Mert nem elég, ha biz­tosiunk a földszerzés lehetőségeit. Arról is kell gondoskonnnk, hogy a föld javaiból általános jólét fa­kadjon. Gondozni kell a magyar gaz­dát, kellő állami berendezkedéssel emelni kell a műveltségét és szere­tettel kell őrködni erkölcsein. Ha a világ pénzügyei a rendes mederbe terelődnek vissza, a magyar gazda is rászorul majd arra, hogy földjé­nek okszerű kihasználásához, modern műveléséhez, vagyis a saját gazda­godásához hitelt vegyen igénybe. Az előrelátó politikai berendezkedésnek olyannak kell lenni, hogy a hitel fel- használása ne katasztrófákat okoz­zon, hanem általános jólétet fakasz- szon. Szeretnők látni a hatalmas pro- grammot, amely a legmodernebb színvonalra emeli a falut, a magyar földmivelőt, akinek elsősorban kö­szönhető, hogy józan higgadtságával nem engedte magához férkőzni a forradalmi proletariátus jelszavait. A magyar gazda, mikor hazajött a há­borúból és letette a fegyvert, azon­nal dolgozni kezdett. Ez a dolog­szeretet, a földnek ez a szeretete mentette meg az országot a végleges elpusztulástól és ez fogja minden ve­szedelmen keresztülvezetni. Ebben van minden reményünk, minden bi- zodalmunk. De hogy országunk is­mét a régi fényében és nagyságában tündökölhessen, ahhoz olyan politikai tervek kellenek, amelyek a magyar falut olyanná tegyék, hogy csudájára járjon ide az egész világ. (öéber János interpellációja a Házban. Az egész ország közönségét fog­lalkoztatja az a nagyfontosságn inter­pelláció, amelyet Wéber JáDos, a bonyhádi kerület nemzetgyűlési kép viselője és vármegyei egyesült pártunk elnöke intézett a külügyminiszterhez. Ezzel az üggyel minden esetre j foglalkozni fog a külföldi sajtó is és alapos a reményünk, hogy egy megye­beli képviselő parlamenti felszólalása révén a külföld is helyesebben fogja látni azokat a lehetetlen és igazság- I tálán állapotokat, amelyeket itt az | ántánt balkáni csatlósai teremtettek. I Wéber János interpellációjának és a külügyminiszter válaszának kivonata a következő: • VVt'brr János sürgős interpellációt terjeszt elő. Kifejti, hogy a megszállt területeken még most sem szűntek meg az üldözések. Naponként jönnek hírek, hogy a szerbek Bfcsbodrogmegyé- ből nem akarják kiüríteni a nekünk ígért területrészeket. Baja városából május 25-éu kiutasították a köztiszt­viselőket, junins 19-én az elemi is­kolák tanítóit családjaikkal együtt, uiajd a zsidó hitközségi iskola és az apácazárda tantestületét, mert nem akarták a hüségesküt letenni. A pol­gárságra már harmadszor vetnek ki snlyos sarcot. Az üzleteket kifoszt­ják, a környéken a legszigorúbb élel- miszcrrekvibálás folyik. A rekvirált élelmeket Szerbiába szállítják. Épü­leteket bontanak le és az anyagot Szerbiába viszik. A magyar katona­tisztek férges cellákban sínylődnek. A lakosságot aszal fenyegetik, bogy még húsz évig is megszállva tartják Baja városát. Sürgős interpellációjá­ban kérdi a külügyminisztert, tud e ezekről az atrocitásokról ég mit haj­landó tenni ebben a vórlázitó ügyben ? Rubinek István indítványozza, mondja ki a Ház, hogy a külügy­miniszter a legközelebbi ülésen tar­tozik az interpellációra felelni. Rassay Károly ezzel szemben azt j kívánja, hogy a külügyminiszter még ma feleljen Wéber interpellációjára. És a Ház elnöksége intézkedjék, hogy a külügyminisztert azonnal meghív­ják az ülésbe. A Ház igy határozott, mire az elnök az ülést fölfüggesztette. Az ülés újabb megnyitása után a minisztertanácsról elhívott gróf leleki Pál külügyminiszter válaszolt Wéber interpellációjára és rámutat a békedelegáció ismételt tiltakozására a megszállók kegyetlen­kedései ellen. A kormány és 6 maga is a tiltakozások egész sorozatát küldte az antantmissziókhoz, sőt ké­sőbb a körülöttünk fekvő államok megbizottaikoz is. A baranyai ügyek­ben a jugoszláv követnek egész sereg tiltakozást nyújtott át. Mindezekre a tiltakozásokra azonban összesen csak egy választ kapott. Interveniált a cseheknél is, akik a csehországi vá­lasztások alkalmával rendkívül sok magyart tartóztattak le. Úgyszólván alig múlik «1 nap anélkül, hogy ilyen interveniáló lépést ne tenne, kény­telen azonban megállapítani, hogy ezeknek nagyon kevés eredménye van. Innen is fölhívja a világ ügyei­mét a megszállók kegyetlenkedéseire. A bajai atrocitások ügyében éppen három nappal ezelőtt intézett bead­ványt az antantmisszióhoz. A ke­gyetlenkedések megszüntetésére ter­mészetesen mindent el fog követni, sajnos azonban az eszközök, amelyek a magyar állam rendelkezésére áll­nak, gyengék. Egyelőre nincs más utunk, mint az antantnál való tilta­kozás. Arról, hogy a szerbek hnaz évig tartanák megszállva Baját, nincs tudomása. Kérdi az interpelláló kép­viselőt, honnan származik ez a hir, mert ha felelős helyről jött, akkor a béke6ztrződés megszegéséről van szó és akkor tudna ebben a tárgyban lépést tenni, mert hiszen mi abhoz kötöttük a békeszerződés érvényes­ségét, hogy azt mások részéről is , betartsák. Wéber János újabb fölszólalásában még arra is fölhívta a külügyminisz- J tér ügyeimét, hogy a jugoszláv és I cseh állampolgárok szabadon közle­kedhetnek Magyarországon, mig a magyarok még halálesetekben sem I mehetnek be ezekbe az államokba. Ezután a Ház a választ tudomásul vette. A testnevelési értekezlet. Múlt számunkban az idő rövidsége miatt csak futólagosán emlékezhet­tünk meg arról a nagy horderejű és Magyarország jövő sorsára mélyen kiható mozgalomról, amelynek az a célja, hogy hazánk üatalságának testi nevelését intézményesen megszer­vezze. Madari Kreybig Rudolf ezredes, Tolna vármegye katonai parancs­noka, a vármegyeháza nagytermében tartott értekezleten alaposan kifej­tette azokat az okokat, amelyek ben­nünket arra kényszerítenek, hogy most, a hnszonuegyedik órában kezd­jünk végre mindannak a pótlásához, amit évtizedeken keresztül elmulasz­tottunk. Mert feltétlenül szükséges, hogy a jövő generáció testi nevelé­sével kapcsolatos társadalmi problé- I mák is megoldassanak olyképen, ! hogy az egész magyar ifjúság össze- j forrjon egy nagy érzésben : a hazá­nak az erő és a becsület kultuszá­val való azeretetében. A testnevelési akció célja tulaj­donképen az, hogy az ifjUBág meg­szervezésével és megedzésével ébren tartsuk a üatalságban éppúgy, mint az egész társadalomban, az elszakí­tott országrészek visszakapcsolásá­nak szükségességét, azok megváltá­sát : az irredentizmust. Másrészt, hogy az ifjúságot testileg és lelkileg elő­készítsük a nagy leszámolásra. Kell, hogy minden magyar ember lelkét áthassák ennek a gondolatnak az igazságai és szükséges, hogy min­denki a legmesszebbmenő anyagi ál­dozatkészséget fejtse ki e téren. Mert pénz nélkül, Dagy pénz nélkül eze­ket a feladatokat megoldani nem le­het. — Hisszük, hogy vármegyénk­nek az idegen megszállástól meg- j kiméit lakossága versenyezni fog egy- ■ mással abban, hogy minél nagyobb összeget hozzon össze erre a célra. Testnevelési bizottságok. Fascgc főhadnagy ismertette ez­után a testnevelési szervezet terve­zetét, amelyet az értekezlet a maga egészében elfogadott. A tervezet sze- ! rint az ifjúsági testnevelési egyesü­letek irányítását a vármegyei köz­ponti testnevelési bizottság végzi, a járásokban pedig járási bizottságok működnek. A központi bizottságot az értekezlet a következő tagokból alakította meg: Polgári elnök: dr. Pesthy Pál, katonai elnök : Szath- máry József alezredes, titkár: Kiss Ernő, máBodtitkár: Haypál Benő, pénzügyi előadó : Paulies Géza, pénz­ügyi előadó helyettes: John Sándor, a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatot végzi: Perczel Dezső, a tanügyi hatóságokkal való kapcsola­tot Jung Miklós intézi, a sajtópro- png&ndát Blázsik Ferenc, a cserké­szet ügyeit Eri Emil. A bizottság egészségügyi tanácsosa dr. Drágíts Imre, helyettese dr. Sztanó Sándor, katonai testnevelési előadó : Faragó Gyula főhadnagy. A járási bizottságok a napokban alakulnak meg. A „Tnrul“ sportegyesületek meg­alakítása. A testnevelő bizottságok feladata a testnevelésnek ngy az iskolai, mint az iskolán kívül álló ifjúságnál min­den eszközzel a honvédelem céljaira való beállítása. A szervezetnek azon­ban mindenféle katonai külsőségek­től mentesnek kell lennie. A szer­vezet első teendője a „Tural“ sport- egyesületek megalakítása, azonkívül pedig az ifjúságnak a cserkészegye- sületekben való tömörítése. Mivel a cserkészszervezet elsőrangú testfej­lesztő és jellemnevelő munkát végez, a cserkész-mozgalom korhatárába tartozó ifjúság ezen szervezetben egyesítendő. A bizottság feladata, hogy a közönségben előszeretetet és áldozatkészséget keltsen a sportügy iránt és erre a célra előadásokat, sport- és tornaünnepélyeket ren­dezzen. A testnevelési alap. Az anyagiak előteremtése sziute a bizottság feladata, mert a mozgalom megalapozásához jelentékeny tőke szükséges. Ezt agy a magánosok adakozásából, mint pótadóból stb. kell előteremteni. Testnevelő intéz­ményeket kell ugyanis létesíteni, ját­szótereket és sportpályákat minden községben. A járásokban kisebb sport­pályák lennének, a vármegye szék­helyén nagyobbak. A testi nevelés célja. A „Turul“ testnevelő egyesület csapatai már az elemi iskolában meg- alakitandók, úgy a üu, mint a leány­iskolákban. Az iskolán kívül álló, már nem tanköteles és még nem véd- köteles üatalság szinte bevonandó a szervezetbe, úgy a falvakban, mint a városokban, hogy az ifjúságot egész­ségessé, erőssé és edzetté lehessen nevelni, mert a hadseregnek csak igy lehet katonai kiképzésre alkal­mas, egészséges, erős, edzett testű ifjakat szolgáltatni. Viszont nemzeti szempontból elsőrangú érdek, hogy az ifjúság kiemeltessék az erköics- í rontó élvezetek forgatagából, mert | csak igy lehet tiszta testű és tiszta

Next

/
Thumbnails
Contents