Tolnamegyei Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-54. szám)

1920-06-19 / 26. szám

2 1920 junius 19. erkölcsű, erős küzdöképességü és akarattal bíró generációt nevelni. A testnevelésnél a fősuly a szabad­téri játékokra, kirándulásokra és az egyéni ügyesség fejlesztésére szol­gáló gyakorlatokra fektetendő. Ka­tonai ismeretek közül csak azok ta- nitandók, amelyeket az ifjak a fen­tiekkel kapcsolatban könnyen elsajá­títhatnak- Különben is arra kell tö rekedni, hogy az ifjúság a testneve­lési gyakorlatokban szórakozást és örömet találjon. i testi nevelés anyaga. Az egymással szoros kapcsolatban álló „Turul“ sportegyesületekben ok­tatni kell a játékokat, amelyek a tes­tet hajlékonnyá, fürgévé és rugé- konnyá teszik és az izmokat fejlesz­tik, az egyéni ügyesség fejlesztésére szolgáló gyakorlatokat, a tájékozó­dást, látási gyakorlatokat, a terepen való mozgást, az akadályokon való áthatolást, távbecslést, tornagyakor­latokat és az athletikát. Elméletileg kell oktatni az egészségügyet az il­letők korához és felfogási képességé­hez viszonyítva. A szervezetekbe tö­mörült ifjúság vallásos és hazafias érzületet minden téren fejleszteni kell, mert nagy feladatokra csak becsüle­tes és hazafias emberek képesek. A cserkészei. A testnevelési mozgalom célja a cserkészetnek a legintenzivebb mó­don való megszervezése az iskolás fiuk, az iskolás leányok, az iskolán kívüli fiuk és az iskolán kívüli leányok között. A cserkészet magában fogja egyesíteni az elemi és polgári iskolák, gimnáziumok, reáliskolák, tanítókép­zők és a középiskolai jellegű intéze­tek tanulóit. Az iskolán kívüliek csoportja egyesítené mindazokat az iparos tanoncokat és földmives ifja­kat, magántisztviselőket, kereske­delmi alkalmazottakat, mestereket, tiszteket, akik a „Turul“ sportegye­süknek nem tagjai. A leányok ugyanígy. A mozgalom egyik fontos célja, hogy az egyéneket, úgy a férfiakat, mint a nőket társadalmi állásra való tekintet nélkül egybeforrasz- sza. A cserkészet ugyanis társa­dalmi különbséget nem ismer, az ifjúság együtt dolgozik, együtt nevelődik, hogy a nagy célok el­érésére egy szívvel, lélekkel vállal- kozhassék. A fentiekben röviden vázoltuk a testnevelési akció célját és kereteit. Vármegyénk közönségét megismer­tettük ennek az országos érdekű mozgalomnak a tervezetével. Most azután a közönségen a sor, bogv becsületes, hazafias áldozatkészség­gel tegye lehetővé ennek a szeren­csétlen, letiport országnak az újjá­építését, az uj honfoglalásra való cél­tudatos és alapos felkészülést. Aranyai és ezüstöt az országnak. Darabokra széttördelt hazánk pénz­ügyei közismerten a legszomorubbak. A hosszú háború alatt nagy kiadá­saink voltak A külföldről'vásárolt árut arannyal kellett fizetni. Mi­kor pénzünk aranyfedezete elfogyott, egyre nyomattuk a sok papírpénzt, amely a háború 5 éve alatt sokszo­rosan túlhaladta a békebeli bankó­forgalmat. Külföldön már a háború elején is nagyon leszállott a papír­pénzünk értéke, sokkal nagyobbat zuhant azonban a vesztett háború végén. Most azután az a helyzet, hogy például Svájcban, amely állam­nak a pénzét a háború nem rontotta le, egy darab ezer koronás bankóért csak 31 franc 50 centimest adnak, vagyis ott a mi ezer koronánkat kö­rülbelül csak 31 ezüst koronára ér­tékelik. Ennek pedig az az oka, bogy pénzünknek nincs meg a kellő aranyfedezete. Az ország aranyát elpocsékolta az osztrák uralom és széthordták a vörös rablók. Ebből ered azután mindenféle drágaság, ami TOLNAMEGYEI ÚJSÁG viszont mérhetetlen szenvedésnek és nyomornak a szülője. Most, hogy önálló állam lettünk, megszűnik az Osztrák-Magyar Bank­kal való közösség és Magyarország is hamarosan kibocsájtja a maga sa­ját magyar pénzét, a saját állam- jegyeit. Ezeknek az államjegyeknek azonban fedezet kell. Arany és ezüst fedezet, mert a külföld és a külföld után a belföld is csak úgy tekinti majd értékesnek a magyar bankót, ha annak kellő biztosítéka lesz az állam pénztáraiban. ' ; Prohászka püspök ragyogó felhí­vására a Move vette a kezébe azt az akciót, amelynek az a célja, hogy a haza sorsát szivén viselő magyar közönségtől aranyat és ezüstöt gyűjt­sön az állam számára. Mindenütt vannak még feleslegek. Nagyon so­kan nélkülözhetik azokat a törött arany és ezüst ékszereket is, amelyek­hez semmiféle családi emlék nem fűződik. Sokaknak vannak arany és ezüst pénzeik, amelyektől minden megerőltetés nélkül megválhatnak. Ezeket az értéktárgyakat óhajtja a Move az ő szervezetével összegyűj­teni és az államkincstárnak beszol­gáltatni. Szegbeő Béla alezredes, a Move tolnamegyei elnöke ebben az ügy ben értekezletre kérte Bajó Pálnót, Forster Zoltánnét, dr. Mayer Gyu- lánét, dr. Pesthy Pálnét, Bodnár Ist­ván bankigazgatót, Kurz Vilmos ny. árvaszéki elnököt, Major László ny. p. ü. igazgatót és Nagy István ny. íőszolgabirót, akik megállapodtak abban, hogy az arany és ezüst gyűj­tést Szekszárdon a Leány Club, a Leány Egyesület és a Leány Kör tagjaival meg fogják kezdeni és az összegyűjtött értékeket a szekszárdi pénzintézetek páncélszekrényeiben fogják őriztetni mindaddig, amig azok a központi állampénztárba be­szállíthatok nem lesznek, Az emlí­tett bizottság megkeresi egyúttal a Move vidéki osztályait, a községek vezető embereit, a papokat, jegyző­ket és tanitókat, hogy helyi gyűj­tések rendezésével gyarapítsák az ország arany és ezüst kincsét. Hisszük, hogy Tolnavármegye kö­zönsége példát mutató nagylelkűség­gel fogja ezt az akciót támogatni. Hírek. — A földreform. A politikai ese­ményekből messze kimagaslik az a tény, hogy Rubinek Gyula földmi- velésügyi miniszter elkészült a föld­birtokreform javaslattal és e hét vé­gén, de legkésőbb a jövő hét elején benyújtja a nemzetgyűlésnek. Amit a falu népe oly régóta vár : a föld­reform ezzel hamarosan törvénnyé válik és ősszel már meg is kezdik a végrehajtás munkálatait. A javas­latot még a julius hó folyamán le­tárgyalja a nemzetgyűlés s még a Ház augusztusi szünete előtt törvény­erőre emelkedhetik. — A javaslaton most már csak az utolsó simításokat végzik és már a pénzügyi rész elő­készítését is befejezték Rubinek és Korányi miniszterek. — A vármegyei testnevelési bi­zottság dr. Pesthy Pál elnöklete alatt ülést tartott és letárgyalta a meg­alakulással járó teendőket. A napok­ban megalakulnak a járási bizottsá­gok is. — A szekszárdi földmivesiskola. Úgy értesülünk, hogy a kormány a földmivesiskolát nem Ozsákon, hanem Palánkon és Ágoston-pusztan fogja felállítani. — Veszedelmes vörhenyjárvány Szekszárdon. Szekszárdon a refor­mátus városrészben igen rosszindu­latú vörhenyjárvány lépett fel. Min­den megbetegedés halállal végződött. Felhívjuk rendőrhatóságunk figyel­mét, hogy a legmesszebbmenő óvin­tézkedéseket tétessék meg a lakos­sággal és akadályozzák meg, hogy a járványban elhalt gyermekek rava­tala bucsujáró hely legyen, a teme­tések pedig a legnagyobb nyilvános­ság mellett tartassanak. A fertőtle­nítés pedig a halálozás után azonnal végrehajtassák, mert csak a legszi­gorúbb óvintézkedéssel akadályoz­ható meg e veszedelmes járvány ter­jedése. — Földbirtokok szocializálásának ügye. A m. kir. földművelésügyi mi­niszter a földbirtokok úgynevezett szocializálása folytán előállott tény­leges helyzet rendezéséről szóló kor­mányrendelet és az ahhoz kiadott ; utasítás alapján kinevezte a szek­szárdi keriiiet lebonyolító bizottság elnökévé: Forster Zoltán alispánt, tagjaivá: Boross Zoltán uradalmi intézőt és F. Halász Bálát a Szek­szárdi Takarékpénztár ügyvezető­igazgatóját, póttagjaivá : báró Fiáth Tibor földbirtokost és Cservényi Lu­kácsot a Tolnamegyei , Takarék és Hitelbank cégvezetőjét. ­— Aranylakodalom, Májas 10-én tartották a bajai Rókus-kápolnában aranylakodalmukat Éber Márton ny. szekszárdi tanító, az ismert zene­tanár és neje Csapó Pápay Anna. Az ünneplő öreg párt egyetlen fiuk és menyük, fehérkoszorus 3 leány- unokájuk és olajgalyakat tartó négy fiuunokójuk kísérte a kápolnába, a hol az aranymise előtt gyászmisét mondattak 4 évvel ezelőtt elhunyt pap fiuk lelke üdvéért. Az arany misét Fürszter Antal hittanár mon­dotta és mély érzésű, tartalmas be­szédben köszöntötte az Isten félel­mében, egymás szeretetében és be­csületes életben, köztiszteletben fél - századot együtt töltött aranylakodal­masokat, akiknek az Ur oly hosszú életet adott jutalmul. — A szekszárdi rendőrnap. Az államrendőrség tisztikara által az őrszemélyzet jóléti intézményei alapja javára dr. Klein Antalné Öméltó­sága védnöksége mellett rendezett rendőrnap a közönség nagy érdek­lődése mellett megtartatott. A Ka­szinóban, a Polgári Olvasókörben, a Róm. Kath. Körben és az Újvárosi Társaskörben budapesti művészek közreműködésével előadás és tánc­estély volt. A népünnepély a szek­szárdi közönség részvétlensége foly­tán elég szerény keretek közt moz­gott. Az ünnepségen dr. Klein Antal főispán - kormánybiztos vezetésével résztvett úgyszólván a város egész intelligenciája és jelen voltak dr. örffg Imre és Wéber János nemzetgyűlési képviselők is. A kaposvári kerületi rendőrfőkapitányság képviseletében Szombathelyi Béla rendőrtanácsos számos rendőrtisztviselővel vett részt a mulatságokon és ünnepségeken. Váczy József kerületi főkapitány meleghangú táviratban mentette ki elmaradását, helyette azonban Szek- szárdra érkezett a felesége és Lenke leánya. A rendőrnap gyűjtőivel még nem érkeztek mind vissza a bizott­sághoz. A gyűjtés eredménye azon­ban már eddig is meghaladja a negyvenezer koronát. — Róm. Kath. Óvoda és Gyermak- menhelyet Fentartó Egyesület e hó 14-én délután tartotta közgyűlését báró Schell Józsefné elnöklésével. Az elnöki jelentést Schneider Já­nos, lapunk szerkesztője, olvasta fel, ugyancsak ő, mint az egyesület gond­noka ismertette az 1918. és 1919. évi számadásokat is. A tisztikar le­mondása után Szévald Oszkár bú­csúzott el érzékeny szavakkal, mert 25 évig viselt titkári állásától Szek- szárdról eltávozván, megválni volt kénytelen. Dr. Fent Ferenc püspöki helynök búcsúzott el az egyesület két távozó főtisztviselőjétől Szévald Osz­kár titkár és Schneider János gond­noktól. Hasoniókép emlékezett a tá­vozó tisztviselőkről Simontsits Ele­mér is, aki meleg hangon emléke­zett báró Schell Józsefné elnök és Tribler Ilma alelnöknő nagy érde­meiről. — Schneider János köszönte meg az elismerő szavakat, amely után az elnöki jelentés alapján jegyző­könyvi köszönetét szavazott a köz­gyűlés Simontsits Elemér, ifj. Leo­j pold Lajos és ify Simontsits Elemér uraknak az óvoda támogatása és a gyerekek felruházása körül kifejtett érdemeikért és a kedves Testvérek­nek a gyermekek önfeláldozó és ered­ményes gondozásáért. A tisztujitás megejtetvén, a titkári állásra Kurz Vilmos nyug. árvaszéki elnök, kir. tanácsos, a gondnoki állásra Morvay László főispáni titkár választattak meg egyhangúlag. A választmány uj tagjai lettek az eddigieken kivüt özv. Boros Gyuláné, dr. Éri Már­tonná, ifj. Leopold Lajosné, Schnei­der János, Simontsits Elemér és Szá­váid Oszkár., — Nyugdíjazás. M. kir. igazság­ügyi miniszter Marton István ügyész­ségi kezelő altisztet saját kérelmére ideiglenes nyugalomba helyezte. — Torna és athletikai verseny. A szekszárdi áll. főgimnázium folyó hó 27-én délután fél 6 órakor a vásár­téri sport pályán tartja évzáró torna éa athletikai versenyét az intézeti segitő alap javára. Belépő dij 10, 5 és 2 korona. Műsor: 1. Felvonulás, felállás, Himnusz. 2. Közös szabad- gyakorlatok I—VII o. 3...Osztályok tornázása : I. o. Játék: Üsd a har­madikat ; II. o. Játék: Labdaker­gető ; III. o. Farud szabadgyakor­lat; VI. o. Bakugrás; VII. o. Kor­látgyakorlatok ; IV. o. Fabot sza­badgyakorlatok ; V. o. Gúlák. 4. 50 m. síkfutás az I—II. o. tanulói részére. 5. Sulydobás az V., VI. és VII. o. tanulói részére. 6. 80 m. sikfutás a III—IV. o. tanulói részére. 7. Magasugrás a IV., V., VI., VII. o. tanulói részére. 8. 100 m. síkfu­tás az V., VI., VII. o. tanulói ré­szére. 9. Távolugrás az 1., II. o. ta­nulói részére. 10. 8X50 m. staféta futás a II., III., IV., V., VI., VII. o. tanulói részére. 11. Füleslabda verseny. 12. Felállás, Szózat, elvo­nulás. A bonyhádi eset. Megírtuk, hogy Bonyhádon meggondolatlan elemek, főképen zsidók a békekötés napján bomlást akartak előidézni az ottani katonaság soraiban. Az emiatt fel­háborodott katonaság erre a zsidó­kat n:egtámadta. Most tárgyalta ezek­nek a katonáknak az ügyét a ka­posvári hadbíróság és a tanúkihall­gatások után, az „Uj Somogy“ cimü lap szerint, úgy határozott, hogy ki­veszi a bűncselekményt a rögtön- biráskodás keretéből és a rendes bí­róság elé utalja. A fővádlóit ebben az ügyben Sáfrán György magát tizedesnek valló volt orosz hadifogoly. — A kisüstök és a központi szesz­főzdék közötti viszony rendezése. Az Országos Magyar Gazdasági Egye­sület ipari és kereskedelmi szakosz­tálya ülést tartolt és foglalkozott a központi szeszfőzdék és a kisüstök viszonyának jövőbeni rendezésével Az OMGE elhatározta, hogy a meg­lévő központi szeszfőzdék beváltási többleteinek felülvizsgálása iránt meg­teszi a szükséges lépéseket. A köz­ségi és magánjellegű központi szesz­főzdék túl nagynak bizonyult körze­teiben a beváltó állomások mellőzé­sével csakis a termelők érdekeinek megfelelő szövetkezeti központi szesz­főzdék áliitaodók fel. A felülvizsgá­lás megejtése után a központi szesz­főzdék főzési engedélye az eddigi ötéves időtartam helyett határozatlan időre adandó meg. Azt kívánja to­vábbá az egyesület, hogy a terme­lők szabad tetszésére bízzák, vájjon a körzeten belül, saját termésű gyü­mölcseiket a központi szeszfőzdénél, vagy a községi kisüstön főzessék ki A községi kisüstön a kifőzés ugyan­olyan feltételekkel eszközlendő, mint a központi szeszfőzdében. Á kisust tulajdonosai kötelesek legyenek bér­főzést végezni s a termelőnek saját nyersanyaguk után származó őket megillető pálinkamennyiséget kiadni. A Sárközi izgató. Ifjú János decsi lakos, tart. zászlós a proletárdikta­túra kezdetén Decsen és Sárpilisen lázitó és izgató beszédeket tartott. A szekszárdi törvényszék ötös tanácsa az újra felvétel során másfélévi börtönre ítélte és a büntetésbe a 10 hónapi vizsgálati fogságot is beszámította.

Next

/
Thumbnails
Contents