Tolnamegyei Ujság, 1919 (1. évfolyam, 1-16. szám)
1919-10-18 / 6. szám
I. évf#lya*. Szekszárd, 1919 október 18. 6. MÁM. TOLNÁMÉ GYEI ÚJSÁG POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. A TOLNAMEGYEI KERESZTÉNY-KERESZTYÉN NEMZETI PÁRT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Előfizetés« ár: egész évre 41 K, félévre '-0 K, legyedévre Egye« siáw ára 89 filter. Megjelelik wilde» sztwbatoa. !• K- Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illet* közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Szerkesztőiig é* kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Telefonszám 85 és 112. Szerkeszt*: SCHNEIDER JÁNOS. Egyesüljünk! Az emberi élet általános fejlődésének I egyik legfontosabb jelenségét a szervezett differenciálódás — széttagozódás, megosz- tódás — képezi. Ezt a természetes folyamatot látjuk állami, társadalmi és gazdasági életünk ezer és ezer jelenségénél. És mégis van az emberi életnek egy megnyilvánulása, amelyben a széttagozódás átok — és ez a politika. A modern politikai élet problémájának súlypontja, éppen ezért abban a meggondolásban foglalható össze, hogy bár az osztályok szerint való tagozódás elől ma már egy józan politikus sem térhet ki, mégis tudnia, sőt éreznie kell, hogy egy mereven elzárkózó osztálypártokból álló parlament mellett egyetlen kormány sem végezhet sikeres munkát. Ehhez az általános érvényű meggondoláshoz nálunk ma még egy egészen különleges járul: katasztrofálisan szerencsétlen bel- és külpolitikai helyzetünk tudata s ebből eredően az a meggyőződésünk, hogy siralmas helyzetünkből csak egy nagy, egységes parlamenti pártra támaszkodó kormány vezethet ki bennünket. Ezek a meggondolások vezették vármegyénk politikai szervezésének irányitóit, amikor megelőzve az országos szervezkedést, tehát attól lüggetlenül, oly párt megalakítását tűzték ki célul, amelyben keresztény és nemzeti alapon álló minden társadalmi réteg megtalálja helyét. Nem párt- politikát, hanem egységes keresztény, nemzeti politikát óhajtottunk kezdeményezni, hogy az újraépítés munkájában egyforma lelkesedéssel vehessen részt az egész keresztény Magyarország felekezet-, osztály- és nemzetiségre való tekintet nélkül. Nem kívántuk mi az osztályalapon való tagozódást hazánk politikai életéből kikapcsolni, csak kitolni és pedig arra a remélhetőleg rövid időre, amikorra a továbbépítés nélkülözhetetlen fundamentuma elkészül. Sajnos, ez az álláspontunk, bár igen sok helyen tőlünk lüggetlenül tért hódított, egyes helyeken kellő képviselőkre nem talált s tért kezdett hódítani az az irány is, mely a politikai életet már most az osztálytagozódás figyelembe vétele mellett kívánja irányítani. Ezen osztálypolitika irányitóit azonban két élésen elhatárolandó táborba kell osztanunk. Azokéba, akik szerint Magyarország' talpraállitása csak a keresztény és nemzeti szempontok legteljesebb érvényrejuttatása mellett lehetséges, és azokéba, akik ennek a két szempontnak semmilyen, vagy csak másodrendű szerepet szánnak. Bármily erősnek is érezze magát osztály lölötti politikánk, nem szabad elíelej- tenünk választási jogunk radikálisan demokratikus voltát, az alsóbb néprétegek könnyű félrevezethetőségét, végül a közelmúlt politikai ragályát, melynek csirái itt-ott még nem pusztultak ki teljesen! Fegyvertársakra van tehát szükségünk. Lehetnek ezek mások, mint az osztálypoli- u tika keresztény és nemzeti alapra helyez- c»kedő hirdetői? Ezekkel már eddig is szövetségben voltunk, ám ezt most szorosabbra akarjuk tűzni: egybe akarunk velük olvadni. És ez, amennyire szükséges, hitünk szerint annyira könnyen keresztül vihető is. Hiszen az egészséges felfogású osztálypolitikus úgy is tudja, hogy azon az osztályokon kívül, melynek szolgálatába állott, más osztályok is vannak, melyek lététől és virágzásától saját osztályának boldogulása is lügg ! Magyarországon számszerint, de gazdasági jelentőségében is a kisbirtokos és földműves osztály áll első helyen. Ez egyúttal a legkeresztényibb és legmagyarabb osztályunk is. Nem térhetünk tehát ki ezen osztály vezető szerepe elől. Ezt megalakulásunk első perce óta ingadozás nélkül hirdettük és hirdetjük ma is. Ámde emellett az osztály mellett élnie kell és élni is akar a többi is, igy különösen az iparos és a szellemi munkás osztály, amelyeket a háború úgy is ezerszeresen sújtott. Amikor tehát a földműves osztály vezérszerepének jogosultságát elismerjük, nem fogadhatjuk el annak kizárólagos uralmát. Erre ez a józan, konzervatív felfogású osztály nem is törekszik. Nem tartjuk tehát logikusnak, hogy a megszületendő egységes nagy keresztény pártot csak az ő nevük után kereszteljék el. Legyen helyük a párt nevében, ám csak a keresztény nemzet fogalma mellett, illetve után, abból mintegy kiemelve! Egy ilyen elnevezéssel aztán szerencsésen és jól fogjuk symbolizálhatni az egymás mellett haladó, az egymást nem gyengítő, de erősítő nemzeti és osztálypolitikát! Ha egy ily elnevezésben vármegyénk politikai vezetői meg fognak tudni egyezni — s erre alapos a reményünk — úgy országos elsőbbséget s hírnevet fognak szerezni megyénk részére nemcsak az általános politikai szervezkedés kezdeményezése, hanem a keresztény magyarság egy táborba juttatása tekintetében is. _ - „ . Dr. Örffy Imre. Horthy is Friedrich Székesfehérváron. Szék usfehér várról jelentik, hogy 0 hó 12-én délelőtt fél 10 őrekor a nemzeti hadsereg Horthy Mikiéi fővezérrel élén, bevonnlt. Ünnepi diszt öltött az Árpádok koronázó városa, leírhatatlan lelkesedéi, örömmámor vett erőt a lakosságon a hírre, hogy a fővezér bevonni a városba. Már kora hajnalban nylizsgött a város a környékből érkező kocsiktól, melyeknek beláthatatlan hosszú sora kígyózott a szabadbattyáni országúton, ahonnan a fővezér érkezését várták. Ott voltak a fényes küldöttségek, melyek a felszaba dnlt Dunántúlt képviselik, ott vannak Széchenyi, Batthyány, Zichy grófok, Hadik volt miniszter- elnök. Fél tízkor érkezett meg a fővezér s a város határánál Balassa Sándor, Fejérmegye alispánja üdvözölte, majd Lipcsey Lajos polgármester meg- hstottan ‘tolmácsolta a iakosságnak a várva várták megérkezése feletti örömét. Horthy válaszában kérte, hogy oly szeretettel fogadják őket, mint a milyen kitartással fáradoztak a nemzeti ideákért, Dunántúl felszabaditásáért, mely célt ezúttal örömmel látja részben megvalósulni, s amiből még több erőt mentenek a cél teljes megválód sásához. Kitörő örömrivalgás követte a fővezér szarait, miközben a díszes menet a város felé indult. Elől haladtak a környékbeli községek deputaciói, majd 200 főből álló lovasbandérium következett, festői látványt nyújtva. Közvetlenül a fővezér előtt egy huszártzakasz haladt, meiy után a fővezér következett vezérkarával és segédtisztjével, Magasházy Lászlóval. .Ekkor már megkendultak a város templomainak harangjai, melynek zúgása a közönség üdvrivalgása közben alig hallható. A nagy tömegben a menet alig haladhat. A sokáig elfojtott nemzeti érzés hangjai újból ki-kitörnek, mintha ki akarnák tombolni magákat. Rég uem látott ünnepség volt ez. Az ős falak között a nagy Árpádok szelleme lengett út, az ünneplő közönség érezte, hogy a magyarok istene segíthette csak ügyünket ennyire, mert ki hihette volna három hónap előtt, I hogy minden lehetséges ? A megyeház előtt Pallaoicini őrgróf, Dunántúl kormánybiztosa üdvözölte a fővezért. Horthy válaszában kiemeli, hogy a siker a dunántúliak érdeme, mert az anyák lelkesedéssel küldik fiaikat 1 a nemzeti lobogó védelmére. A vásártéren sorakozott fel a fővezér 17ÖÜ vitéze, ahol Károlyi József gróf mondott beszédet, melynek csúcspontja, hogy a területi integritásról le nem mondunk, mely szavakra szűnni nem akaró ; éljenzés tört ki, miközben Horthy emelkedett szólásra, a kijelenti, bogy a föld népére van szüksége, ■ ott lüktet az ősmagyar vér, duzzad a nemzeti önérzettől a kebel, ók némitották el m fehér terrorról : beszélőket azzal, hogy bevonulásukkal a nemzeti hadsereget gyarapították, mely hadsereg nein fehér gárda, de igenis végrehajtója a megérdemelt büntetéseknek. — Ezután Lits Ferenc a kisgazdák nevében szólalt fel, mely üdvözlés után tábori isteni tisztelet következett, melynek evangéliumakor Bit- key Ferenc esperes mondott lelkes beszédet, mely könnyekig meghatotta a katonákat. Az isteni tisztelet után Prohászka Ottokár püspök felavatta a nemzeti hadsereg első zászlaját, mely zászlót annyiszor vittek diadalra Szent Iotván, Hunyadiak, Kapieztrán, Rákóczi, Bocskay és Bethlen s ez alatt a szüzmáriás lobogó alatt fog küzdeni a nemzeti hadsereg is. Eközben megérkezett Budapestről Friedrich István miniszterelnök, Haller István propaganda- miniszter, Szakács Andor sajtófőnök és O’Donntl angol kapitány. (?) A sászlószectelés után Friedrich miniszterelnök kijelenti, hogy törhetetlent dolgoznak a keresztény Magyarország felépítésén s nem engednek a programúinkból semmit sem. Elegendő erőt merítenek Dunántúlról, s oknnk van, hogy reméljünk, hisz Anglia legjobb barátunk. A beszédet diszmenet követte s a csapatok magatartása az idegenekre is jó benyomást tett. Délután a megyeház dísztermében gyűlés volt, melyen Prohászka püspök élesen támadta a bolsevizmust, s az orosz zsidókoponyák vérbnjes agyváladékának nevezte. — A beszédre Horthy reflektált s a pusztulás okait az utcai szónokokban és a sajtóban látja, meiy a hazafíságot kiölte az emberek szivéből. Az ilyen sajtó nyakára kés kell, — úgymond -— hogy elnémuljon örökre. — Majd Balassa alispán kérésére Friedrich miniszterelnök a kormány programmjáról beszél, melynek folyamán kifejti, bogy a budapesti helyzet javult, bár a nemzetietlen sajtó erősen garázdálkodik, még sem egyezkedik a kormány a destruktiv elemekkel, mert az ország népének 90*/«-a nemzeti alapon áll s nem fogjuk túrni a hazában a hazaármlókat, sem a sajtójukat. Legközelebb már választott parlamentje lesz az országnak, mely nam idegen, hanem magyar érdekeket képviselő kormány kezébe teszi le a hatalmat. Szervezett zsidóüldözéa nem veit, de volt és lesz kommuniztaüldözés, a hogy sok köztük a zsidó, arról már nem tehet. — A miniszterelnök beszédét nagy lelkesedéssel fogadták a jelenlevők, amely után a Hymnust éz az angol bymnust játszotta zenekar, amelyeket áhítattal énekelt a sok ezer ember. Lits Ferenc a kisgazdák nevében mondutt még beszedet, melyben O’Donnel kapitányt szívélyes szókkal biztosította a jelenlevőket barátságos érzületéről. Este lampionos menet vonult fel a városban s zenéstakarodó fejezte be a nagy nap ünnepségeinek sorozatát. — Még az nap este Friedrich István miniszterelnök autóval Budapestre utazott vissza. — Az elefizetési dijak ég gyüjtsivek beküldését kérjük, hs§y a lap szétküldésében akadály nt Isgyen!
