Tolnamegyei Ujság, 1919 (1. évfolyam, 1-16. szám)

1919-10-18 / 6. szám

2 A vármegyei közigazgatási bizottság ülébe. A Károlyi uralom és a kommunizmus állal reákényszeritett hoszsras szünet után, február 12 óta • hó 15 én tartotta Dr. Battlay Dezső fő- ispán-kormány biztos elnöklete alatt ekő ülését a varmegyei közigazgatási bizottság. Jelen voltak Fof3ter Zoltán alispán, dr. Éri Márton főjegyző, Kurz Vilmos árvaszéki elülik, dr. Drágíts Imre tiszti főorvos, dr, Őrffy Gyula b. tiszti főügyész, Kaminszky János h. pénzügy- igazgató, Tóth Henrik miszaki főtanácsos, dr. Koz»csek József államügyesz, Nagy Béla h. tau­fe.ügyelő, Puly Iván vármegyei gazdasági fel ügyelő, gr. Apponyi Géza, br. Schell József, id. Bernrieder József, br. Fiáth Tibor, Fekete Ágos ton és Török Béla bizottsági tagok a az előadó vármegyei jegyzők. Dr. Battlay Dezső főispán kormánybiztos elnöki megnyitó beszédében visszapillantást vetett a közelmúlt sötét napjaira, amelyek hazánkra vért, pusztulást, vészthozó förgeteget hoztak s amelyek elmúltával a jelennek felvirulását csak abban látja, ha mindnyájan teljes egyértelműséggel és vállvetett munkával a nemzeti eszmék szolgálatába állunk s ha ezen eszmék megingathatatlan pilléreit alapoz­zuk meg. Ezen munkához szilárd kitartást kiváuvaj az ülést megnyitotta. Az éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd el­hangzása után elsőnek a vármegye, alispánja tette meg az elmúlt időszak közigazgatási viszonyait ismertető jelentését. A kommunizmus bukása után augusztus hó 7 én átverőn a vármegye közigazgatás vezetését, vele együtt a vármegye egész tisztikara hazafias lelkesedéstől és komoly kötelességtudástól áthatva, ujult erővel kezdte meg működését. Az első és legfőbb feladat a jog- és társa­dalmi rend helyreállítása volt, amelynek biztosí­tására úgy a központban, mint a járási székhelye­ken és a községekben katonai és polgári karha­talmi alakulatok létesítettek. Ma a közbiztonság a körülményekhez képest kielégítőnek mondható, annál is inkábbf mivel a társadalmi rendet bár­mikor felforgatni kész elemek a legnagyobb rész ben már le vannak tartóztatva. A vármegyei közigazgatás egyik legfontosabb feladatára, a közélelmezés kérdésére vonatkozólag beszámolt az alispán arról, bogy az ellátatlanok gabonaszüksógletének november. 80-án túl való biztosítása érdekében a közélelmezési miniszterhez sürgős előterjesztést tett, mivel az egyéni vásárlást a 4726/1919. az. kormányrendelet f. ó. november 80 ával beszüntette. A közélclmezés kérdésével kapcsolatosan je­lentést tett végül az alispán arról is, hogy szep­tember hó elején az Angol Élelmezési Bizottság tagjai érkeztek a vármegyébe, kezdetben Paksra, majd utóbb Szekszárd lett a misszió működésének székhelye. A misszió hasznos tevékenységet fejt ki Budapest fővárosnak élelmezése érdekében s ugyancsak ő gondoskodik a vármegyében önként felajánlott termésfeleslegek átvételéről és elszállí­tásáról. A közigazgatási bizottság által tudomásul vett alispáni jelentés után a vármegyei tiszti fő­orvos számolt be részletesen a várnjegye augusz­tus ,és szeptember havi közegészségügyi viszo­nyairól. A jelentés szerint a közegészségi állapot e két hóban eléggé kedvező volt. Heveny fertőző betegség 34 községben 135 esetben fordult elő 16 halálozással. Leggyakoribb volt köztük a vérhas, amely 14 községben 68 esetben merült fel és 10 halálozást okozott, és a hörghurut, amely 4 köz­ségben 22 megbetegedést idézett elő, de csak egy esetben okozott halált. Előfordult még a roncsoló toroklob 10 községben 14 esetben halálozás nélkül, a hasi hagymáz 8 községben 13 esetben 3 halá­lozással, a vörheny 4 községben 10 esetben 1 halálozással, a kanyaró 3 községben 10 esetben halálozás nélkül, a gyermekágyi iáz 2 községben 3 esetban 1 halálozással, a hólyagos himlő 1 köz­ségben 1 gyógyult esetben és a kiütései hagymáz szintén egy községben 1 gyógyult esetben. A fertőző betegségek ellen mindenütt a legszigorúbb közegészségügyi óvóintézkedéseket tették meg. A szekszárdi Ferenc-közkórházban szeptem­ber hó végén 367 beteg állott ápolás alatt. A jelentés végül a közegészségügyi hatóságok tevékenységét ismertette részletesen. Ezután az egyes közigazgatási ügyágazatok vezetői tették meg időszaki jelentéseiket, melyekből a fontosabb adatokat a következőkben közöljük: A pénzügyigazgató jelentése szerint szeptem­ber hóban a befizetett mindennemű kincstári köve­telések összege 1.606,815 korona volt, mig tavaly szeptember hó folyamán csak 1.316,796 korona fizettetett be, tehát az idén 290,019 koronával volt több a befolyt kincstári jövedelem. Az államépitészeti hivatal főnökének jelen­tése szerint az elmúlt 8 hónap alatt a közutak TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1919 október 18. állapota állandóan rosszabbodott, aminek oka a kövezett utakon szükséges fér.tartási fcdőanvag és jórészben a munkaerő hiánya volt. Felette jellemző az a körülmény is a latüut gyászos vörös korszakra, amikor a hírhedt vörös kalózok folyton a munka es » termelés jelszavait harsogták ~ munkások felé, de viszout a munkát- lanságot mozdították elő és a munkafegyelmet tették töukre, mert a mesterségesen felhajtott munkabérek mellett a kevésbé lelkiismeretes mun­kás egy-két cspi keresetével megelégedvén, a hót többi nepjáí szívesen töltötte henyélve, vagy ha dolgozott is, akkor ara éri késett s a munkavezető­nek a munkára szorításra hatalma, tekintélye nem volt. A közúti személyzet kebelében egyedül a szekszárdi állami utmesteri állás van üresedésben, amelynek betöhése most vau folyamatban. Az államügyész jelentette, hogy a szekszárdi törvényszéki fogházban f. évi szeptember hóban i összesen 474 egyén volt letartóztatva. A letartóz- j tátották élelmezése kifogástalan vqlt, úgyszintén kielégitő volt a fogházi rend, tisztaság és fagyó lem is. A h. tanfelügyelő jelentése szerint Padányi Andor tanfelügyelőt a vallás és közoktatásügyi miniszter Esztergomba helyezte át s helyébe a vármegyei tnnfelügyelőaég vezetőjéül dr. berze Nagy János tanfelügyelőt nevezte ki, aki azon ban állását még nem foglalta el. A tanfelügyelő »éghez még beosztást nyert Pritzsinszky István segédtanfeiügyclő és Kasztos Sándor állami tanító. A közigazgatási bizottság a vármegyei tan- felügyelőség óléról eltávozott kiváló tanfelügyelő­nek, Padányi Andornak, a megyei népoktatás és általában a tanügy terén felmutatott kitűnő érde­meiért teljes elismerését és köszönetét nyilvánította és (jgvuital távozását ősziute sajnálkozással vette tudomásul. A tanfelUgyclőség jelentése szerint a vár­megyei iskolákban a tanítás mindenütt megkezdő­dött, .»'hiányzó tanerők, menekült állami tanítók­kal pótoltattak. A tanítóság egy része a kommunizmus alatt a csábitó ígéretek és magas fizetés által a magyar nemzeti államhoz való hűségében és a törvények által megszabott kötelességének lelkiismeretes tel­jesítésében megtáulorodott, miért is a vármegyé­ben működő tanítók közül 47 ellen fegyelmi vizs­gálat van folyamatban, közülük 14 állásától is fölfüggesztetett. A várinegyei gazdasági felügyelő jelentése szerint a vármegye területen a kalászosok köze­pes termést adtak és pedig * katasztrális holdan­ként átlag termések búzából 8 q, rossból 7 q, árpából 6 q, zabból 6 q, A burgonyatermés a vármegye keleti szélén gyenge, közepes illetve nyugati részén valamivel jobb volt. Burgonyában átlag nagy a hiány, ami­nek főleg az az oka, hogy az idén vetőmag hij- ján körülbelül 50Q/,-k»l kevesebb volt a burgonyá­val bevetett terület. A tengeri termés, kivéve a megye keleti szélét, jónak mondható. Cukorrépát csak elenyésző kis területen tér- meltek^ A mesterséges takarmányfélékbeu és a ka­szálókon jó termés volt. A kerti vetemények és a hüvelyesek jól si­kerültek. A kedvező időjárás mellett az őszi földműn kálatok eddig jól haladnak, mégis a gőz- és rno torekék hajtóanyagának hiánya, valamint a meg­fogyatkozott igaerőre való tekintettel félő, hogy a szokásos őszi munkálatoknak egy nagyobb száza­léka nem lesz elvégezhető. A korai őszi vetések szépen kikeltek, a búza vetése most van folya­matban. Az állatállomány a kommunizmus ideje alatt tetemesen megfogyatkozott. A fogyatkozás elsősor­ban a juhállományunkban észlelhető, amelynek 50 százalékát szállították el Budapest élelmezésére. Szarvasmarhaállománynnknak körülbelül 10—15 százaléka hiányzik. Lóálloraányankban is nagy a kár. Sertésállományunkban főleg a sertésvész tett nagy károkat, baromfiállományunkban pedig a baromfivész. A gazdálkodást lehetetieuné tette a kommun alatt reájuk erőszakolt kollektiv cselédszerződás. amely azonban a legutóbb tartott gázdaértekezle- ten hatálytalanittatott. A közelmúlt napokban Kaposváron a kerü­leti kormánybiztosságnál tartott értekezleten az 1920. évi cselédbérek megáliapittattak. A meg­állapítás mindkét félre kötelező. A vármegyei állategészségügyi főfelügyelő jelentése szerint a vármegye egészségügye az el­múlt szeptember hónapban kedvezőtlenre fordult, amennyiben a ragadós száj- és körömfájás a meg­szállott területekről a központi és völgységi járás hat községére átterjedt s a folyton tartó csempe szés miatt annak továbbterjedése várható. Rühös- séggel fertőzve volt 23 és sertósorbáDcca! 5 köz­ség. A sertéspestissel fertőzött kpzságak száma, 32-ro emelkedett. Ez a betegség általában suly0. sabb lefolyású és érzékeny veszteségeket okos. A közigazgatási bizottság teljes ülése ej,p terjesztett jelentéseket tudomásul vette. Az (!]$, berekesztése Után még a gyámügyi felebbviteii küldöttség, majd a délutáni órákban a fegyelmi választmány intézte e! a folyamatban levő ügyeket. Miniszterjárás Gyönkön. Megírtak lapunk múlt számában dr. Bieter Jakab miniszternek megyénkben tett körútját. Gyöakről, ahol a minisztert és államtitkárát nagy ünnepséggel fogadták, a következe tudósítást kaptuk: ' Este holdvilágnál érkezett a miniszter állam titkárjával, dr. Steuer György gyei, kisér Hűkben dr. Király Richard es dr. Pukánszky Béla mi nizzteri titkárokkal Gfönkre. Megbeszélés szerint a főszolgabírói hivatal •lőtt szálltak le a vendégek, ahol nagy közönség várta és hatalmas éljenzéssel fogadta őket. Innen a hivatal kiszemelt tagjai szállásaikra kisértek az urakat: az államtitkár Miihl Sándor ev. lel­késznél, dr. Király Úoáry nagybérlőnél, dr. Pu­kánszky Bévárdy ny. gyógyszerésznél, mig maga a miniszter a főszolgabirónál lakott, ahol este a vendégek szűk körben vacsoráztak. Politikáról ezúttal még egyáltalában nem esett szó, csupán érdekes nyelvészeti kérdések kerültek szőnyegre, melyekben a miniszter szaktekintély, aki a gyöuki tájszólásban néhány ősgermán és igen ritka, érde­kes nyomot fedezett fel. Kedden reggel 9 órakor a miniszter a fő­szolgabírói hivatal e célra lerendezett és díszített tágas várócsarnokában a gyünki intelligencia előtt nagyon érdekes és tartalmas előadást tartott s magyar kormány uj nemzetiségi politikájáról, mely meglepő és igen kellemes hatást tett a kizárólag magyarokból álló társaságra. Nagy elismeréssel szólaltak fel utána Baki) István gimnáziumi tanár és dr. Nozdroviczky Ferenc közjegyző. Az előadás alatt már nagyon sokan gyülekeztek a hivatal előtt, úgy, hogy dr. Bleyerl valóságos ünnepi menet kisérte társaival a Kossuth Lajos-térre, ahol népgyülésra gyűlt össze 17 német falu népe ünnepi népviseletben, férfiak és nők vegyesen, a ragyogó napfényben igen szép képet nyújtva. A nemzeti zászlókkal díszített emelvényről először a miniszter beszólt. Magyarul kezdte es németül folytatta. A miniszter nem népszónok, inkább katedrái az előadása, de a szavaiban nyilatkozó igazság és vitathatatlan logikája óriási hatást kelteit és minden szivet rohamban megnyert. Utána az államtitkár tar­tott szintén két nyelven elragadó, lelkes beszédet, ugyancsak frenetikus tetszést aratva. Azután a küldöttségek fogadása következett a főszolgabírói hivatalban. Egy órakor ötven teritókü ebéd volt a kaszi­nóban. A minisztertől jobbra dr. Éri Márton, Tolnavármegye főjegyzője, balra Schpurer Károly vezető járáabiró ült, mig az államtitkár mellett Miihl evangélikus és Bräutigam katholikus lel­kész foglaltak helyet. Tartalmas felköszöntőkben nem volt hiány. A miniszteren és államtitkáron kívül tartalmas beszédet mondottak : Bräutigam szakadáti plébános, Miihl Sándor, Baky István és többen. A vendégek öt órakor virágokkal rogyisig elhalmozott autón viharos ünneplés közepette el­utaztak Budapestre A szép fogadtatás nagyon jól esett a látoga­tóknak, a miniszter többször ismételte, hogy nyt- gat és délmagyarországi tapasztalatai után is igazán kellemesen lepte meg Gvönk és miadai, amit itt látott és hallott, többek közt nagyon tet­szett neki a valóságos virágözönben álló főszolga- birói hivatal. A gyönkiak még sokáig fognak beszélni a Miniszter látogatásáról. Pártélet. Bergendy Szilveszter, a „Keresztény Szocia­lista Gazdasági Párt“ központi titkára, hosszabb levelet intézett hozzánk, amelyben a keresztény pártok fuziógondolatával foglalkozik és a keresztény nemzeti párt egy falragaszával, valamint „óvakod­junk a budapesti agitátorok“ cimü hírünkkel po­lemizál. Megnyugtatjuk az általunk nagyrabecsült párt titkárát, hogy az a falragasz nem a ^Keresztény Szociálist;* Gazdasági Párt“-ra vonatkozott, hanem egy más pártra, amely erős agitációt fejtett ki m«; gyénk területén. Ami a budapesti agitátoroktól való óvakodásra intő sorainkat illeti, azmeg nem Bergend’’ Szilveszter párttitkár urra vonatkozott, hanem ol' n®kra. akik nem meggyőződésből, hanem a n» dijakért utazgatnak és agitálnak amellett a p. mellett, amelyik épen fizet. Ilyen fizetett politik sokra a mi értelmes népünknek szüksége nin azok ilyen „kiküldöttek“ szavára úgy sem kallgatn

Next

/
Thumbnails
Contents