Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-06-09 / 23. szám
23. szűnt. XLUl. évfolyam. SzeKszárd. 1918. Iiuiíik 9. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: FürdÖház-utca 1129.. szám, hová a lap szellemi részét illelő minden közlemények intézendök. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzköldemények intézendök. Itömozsolom és a nők választójoga. Irta: gróf Károlyi Míhályné Andrássy Katinka. Sokáig haboztam, hogy én is hozzászóljak-e a hőmozgalom kérdéséhez. Habozásom természetes, mert a nőemanci- pátió nagy munkájában mostanáig semmi résaem sem volt és igy duplán nehéz volt az elhatározás ezen első lépésre. De teszem ezt azért, mert megvagyok győződve arról, hogy a kötelessége minden asszonynak a saját csekély erejéhez képest hozzájárulni ahhoz a mozgalomhoz, amelynek célja a nőket belevonni a törvények alkotásának munkájába. És teszem továbbá azért, mert érzem, hogy épp azpkkal az előítéletekkel kell megküzdenünk, amelyek szerint az asszonynak a nyilvánosság előtt szerepelni nem szabad, mert ez a nőiességének ártalmára válik. Szólok azokhoz az asszonyokhoz, akik úgy mint én, át vannak hatva a női érdekekért folyó küzdelemnek fontosságától, de akik a ^férfiak felfogása által befolyásolva félnek a komikumtól, amelynek fegyverével ezek minden időtől fogva próbálták nevetségessé tenni a reájuk nézve kényelmetlen reformokat. Szólok azokhoz az asszonyokhoz, ne hagyják magukat ettől a félelemtől terrorizálni, de meggyőződésük teljes erejével hirdessék és követeljék az activ és passziv női választójog megadását. Egy uj korszak hajnalán állva kell, hogy mindannyian kivétel nélkül, eltekintve minden válaszfaltól, ami közöttünk felfogásban, társadalmai, vagy műveltségi fokon létezhetik, kezet fogjunk és közösen dolgozzunk azokért a jogokért, amelyek kivívása az első lépés számtalan asszonyi sérelem orvoslásához. Ma minden asszony közreműködésére szükségünk van, agy asszonyi meggyőződést sem nélkülözhetünk. Ne feledkezzenek meg azok, akik- a íctíí világrend által a felelőtlenség és tétlenség előnyeit élvezik, azon szerencsétlen nővéreik ezreivől, kik a női jogok megadásától jobb jövőjüket várják. Ne higyje az a néhány kényelemben élő asszony^ kik a társadalom parazita osztályát ké^ pezik, hogy ez a férfi alkotta világ jól van úgy, ahogy van, mert reájuk nézve előnyös, de gondoljanak az asszonyok nagy többségére, akik nem tartoznak az emberiség elkényeztetett kisebbségéhez, hanem' saját lelkűkben és testükben érzik a jogtalanságok súlyát. Azt hiszem, mindannyian érezzük, hogy a- választójog megadása nem jelenti csupán azt, hogy minden öt évben egyszer az asszony szaFelelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. vazatát adja le, de a választójog megadása az első lépés az ideálisabb világrend megteremtéséhez, amelyben ép annyira szükségünk van a férfi, mint a női elme erejére. Az asszonynak a közéletbe való bevonása által megvetjük a talaját annak az uj világnak, amelyben a nő anyai és asszonyi tulajdonságai és energiái ki fognak bontakozni. Az államnak szüksége van a női- és a férfimunka összemüködésére, amelynek nem egymás ellen, de egymás mellett, egymást kiegészítve kell, hogy haladjanak. Sokan azt hiszik, hogy a nqemancipatió a férfi érdekekkel szembe akar helyezkedni. Ez a legnagyobb félreértésen alaps^. A feminizmus nincs ellentétben a masculi- nizmussal, a nőmozgalom nem öncél, nem jelenti az asszonynak érdekszövetségét szemben a férfiakéval, de ellenkezőleg bele akarja magát kapcsolni, bele akar fonódni az állam, társadalom és szociális életbe. Mert nekünk az a nézetünk, hogy addig, mig a férfi nem egyeduralmat akar magának biztosítani és monopolizálni, az élet legkülönbözőbb pályáin, addig a társadalmi gépezet nem tökéletes, de félszeg marad. Minden asszony anyának van teremtve és igy ez az anyai* * érzés nem engedi meg, hogy gyermekei között * leánygyermeket, — ezért mert saját neméhez tartozik, — fiúgyermekével szemben előnyben részesítse. Ez az anyai érzés az, amely 'szivéhez fűzi az emberiség sorsát és csak másodsorban következik nála a női nem érdeke. Az asszony tehát az anyai gondolatot és az asszonyi önfeláldozást akarja belevinni a férfi életfelfogásba és igy az egész emberiség számára megteremteni az altru ista világfelfogás ideálját. Nem az *a cél, hogy az asszonyok kiszorítsák a férfiakat azokról a pályákról, amelyekre utóbbiak természetszerűleg mindig a legalkalmasabbak lesznek. A szabad verseny által ugyrs azok fognak érvényesülni^ akik a legképesebbek ezen pályák munkájának teljesítésére. . Vannak azonban olyan pályák, amelyek betöltésébe az asszonyok hivatottabbak, mert úgy »lelkületileg, mint phtsikailag alkalmasabbak és igy nemcsak saját nemüknek, de f a nagy : egésznek válnak hasznára. Vannak kérdések, mint pl. a gyermekvédelem, amely annyira egy \és elválaszthatatlan az asszonyi psychologiától, hogy az uj generáció sorsa követeli, hogy az asszony befolyása és. szava legyen a döntő. , De én tovább megyek és azt állítom, hogy nincsen olyan törvény, nincsen olyan intézmény, nincs az életnek ,olyan viszonylata, amely nél Előfizetési ár: Egész évre 24 K, ‘/a évre 12 K, V< évre 6*— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 100 fillér. külözhetné az anyai lelkűiét befolyását. Vannak olyan nagyfontosságu problémák, amelyeket a férfi legnagyobb tudása dacára sem képes meg-, oldani, pl. a leánynevelésnek próblémája, ahol nem a tudáson, de az asszonyi természet megértéséig fordul meg a kérdés lényege'. Igaz, hogy vannak sokan, akik ugyan elismerik, hogy a nők befolyására szükség van, de azt állítják, hogy ezt a választójogtól függetlenül is érvényre lehet juttatni. Hogy ezen érv nem helytálló, ezt az éle,t bizonyltja be legjobban. Látjuk azok meddő küzdelmeit, akik határozati javaslatokkal, petitiókkal, kérelmekkel ostromolták a hivatalos személyiségeket. Igazi eredményt csak akkor fogunk elérni, ha ügyünk szószólójának a törvényhozók között méltó helye lesz és a törvény ereje fogja szentesíteni jogos kívánságainkat. Ha a mai világ tőkéletek volna, hogy nem szorulna javításra^ azt hiszem, mindannyian belátnák, hogy nincsen reám szükség, mert a férfi ügyessége folytán kifogástalan és hibátlan állapotoknak örvendünk. De sajnos ez nincs igy, nap-nap után látjuk, * hogy rosszul, nagyon rosszul vannak a dolgok, 9 úgy ahogy vannak, és azt hiszem, hogy férfiak minden esetre semmit sem kockáztatnak, ha ben- ' nünket is belevonnak az ügyek vezetésébe. Legfeljebb nem történik meg az, amit remélünk, legfeljebb nem tudjuk megközelíteni ezt a tökélyt, amely után vágyódunk, de avval talán bízvást kérkedhetünk, hogy olyan kárt, amit a mai világháború csinált az emberiségnek semmi esetre sem fogunk előidézni. Az asszonynak, aki a férfi társává van teremtve, a közös munkában való részesedése nem egy modern gondolat, de az egy ősember életfelfogásával teljesen összeegyeztethető. A férfiúnak úgy, mint az asszonynak egyformán fontos és súlyos kötelességei voltak. Áz asszony a primitív embernél ép olyan fontos tényező volt, mint a férfi. A férfi harcolt és vadászott, az asszony gyermekeire vigyázott, főzött és az otthont őrizte. Amikor azonban a gépek mindinkább elfoglalták az asszonyi kezek munkáját, amikor az /iskolák elvették az anyáktól gyermekeiket, az'ősi dolgos asszonytypus is lassan átváltozott, A háború előtti korszak két asszonytypust mutat fel. Az egyik a foglalkozás nélküli férje keresetéből élő parazita asszony, aki előtt a hiányos nevelés folytán bezáródott a komoly munka lehetősége és aki üres életét kávéházakban, jou- rokon, divatszalonokban és szerelmi kalandok utáni hajhászásban tölti el. Ez az asszony, aki TÁRCA.. f , . WOLHYN IÁBAN.*) Irta: Gödé Laios. Ily fényes éjjel, hajh, de rég volt! ... Nyugton lehettek, éber őrszemek, Hatalmas, égi társak őrzenek! Nézzétek, mint ragyog az égbolt I Ezüstvilággal ég a félhold. Nevetnek a pajkos csillagszemek. Angyalkezecskék csókot hintenek.. — A véres földre tiszta csókot. ... Meghatva állok ablakomnál S mig át, meg átölel a fényözön : Lelkem kibontja szárnyait s száll... ... Túl, túl e véres, párás légkörön. Eléd borul ott némán, csendesen, Én őrző Pásztorom, én Isteriem! i t . *' ■ ' * N * .•i * * *) A művet Hegedűs és Sándor debreceni jelesen ismert könyvkiadó adta ki. Szekszárdon á Molnár-féle könyves papirkereskedésben is beszerezhető. Ara 6 K 50 fillér. Gödé Lajos szekszárdi ref. lelkész, jeles iró, fenti címmel megjelent müvéből vettük ezen hangulatos kis költeményt. A könyvről a „Protestáns Egyházi és Iskolai Lap“-ból a következő bírálatot közöljük : „Gödé Lajos, mint tábori lelkész, közel másfél esztendőt töltött a harctéren, hogy a borzalmak s iszonyatosságok földjén magasztos lelki- pásztori hivíftását gyakorolja fájdalmat enyhítsen, biztasson, bátorítson. A körülötte hullámzó, zugó, zakatoló életből leikébe szűrődő benyomásokat szorgos kézzel feljegyezte s most feldolgozva napló alakjában közrebocsátja. Első szárnypróbálgatá- sáoan Gödé kész irói egyéniségnek mutatkozik be. Jó megfigyelő, éles tekintetét semmi sem kerüli el, s amit látott, tapasztalt, azt híven is tudja tükröztetni. Naplója olvasásakor legalább az a benyomásunk támad, hogy a gondolat, ami képpen lelkében alakult, úgy került papírra, hogy ezen a rövid s mégis hosszú utón semmi sem veszett el belőle. Mestere a tolinak, uralkodik felette s vezeti ízléssel. Nemes, bájos formába öltözteti mondanivalóját. Leírásai elevenek, szi nesek s szemléletesek. Azok nyomán minden megelevenedik előttünk. Lápjuk a tájat, mely körű lőtte elterül, látjuk a csapatok vonulását, mozdulását, • szemünk előtt folyik le a hős temetése, sirbafektetése. így megy az végig az egész könyvön. Mindenütt úgy érezzük, mintha ott állnánk a szerző mellett s vele együtt látnék, szemlélnék a dolgokat. Néha a szerző felkap a fantázia szárnyaira s költői erővel megjelenteti a múltakat, így,' -midőn ai zabolotzki templomban elrejtett matrónákat ábrázoló rokokó-képekről visszaszáll a matrónák ifjúkorába, midőn, mint Gurowszky- lányokat, délceg lovagok rajongták őket körül az árnyas parkban: „mikor a dombtetőn még a régi ház állott, patinás, zöldes, vörösréz tetejével, csikorgó rézkakasával.“ Egyik jelessége a leírásoknak az is, hogy hangulatkeltők. Költői leikével a szerző hangulatot lehelt közléseibe s e hangulat hatalmába ejti lelkünket is. Nemcsak azt látjuk, tapasztaljuk, amit a szerző, hanem azt is átéljük, átérezzük, amit a szerző, vele égyütt örvendünk, aggódunk, bánkódunk, az ő leikével együtt felderül s elborul a mi lelkünk is. Az irodalmi értéken túl azonban abban van a napló igazi nagy értéke, hogy hőseinket, a nemzet nagyságáért harcoló, küzdő hőseinket dicsőíti, magasztalja. Melyik magyar szív nem telik meg őszinte tisztelettel, szeretettel, rajongással a hősök írevének említésére ! Maga a szerző is a nagyvárad# és szolnoki bakák 37-ik és 68-ik gyalogezredbeli derék fiainak, bajosainak ajánlja könyvét elismerése, hódolata jeléül. Jóleső érzéssel fogják e könyvet olvasni derék harcosaink s»gyönyörűséggel, áhítattal, meghatottsággal s büszke megelégedéssel fogja azt olvasni minden magyar lélek, — s az meg is fogja találni az utat a magyar lélekhez.“ * Dr. Rubinstein Mátyás.
