Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-06-09 / 23. szám

to, legtöbbnyire ezen élet által hisztérikussá válik, ér rá legkevésbbé saját gyermekeivel, férjével és háztartásával foglalkozni. Ugyanakkor látjuk a gondgyötörte proletár aszsonyt, számtalan gyer­mek anyát, aki a legfárasztóbb, legkeményebb, az asszonyi phisikumnak legártalmasabb munkát végzi a legalacsonyabb bér mellett. A világháború alatt egy harmadik asszonyi typus emelkedett ki. Annak az asszonynak a typusa, aki négy éven keresztül családfentartő volt, aki ezen négy év alatt megtanulta és meg­szokta az önállóságot. Ő nem képezi többé kizáró­lag az állam consumáló részét, de produktiv erővé vált. Ennek érzetében az asszonvi méltó­ságának öntudatára ébredt. Megbecsültétől a női munka értékét és ezt a női energiát, a jövőben nein nélkülözheti többé az emberiség. Ki a megmondhatója, hogy mennyi tehetség, mennyi hasznos gondolat veszett el az emberiség számára, mert az asszonynak nem volt a lehető­sége, hogy kifejlődjék a teljes tökéletességig ? Ki a megmondhatója annak a sok mulasz­tott értéknek, amely a női nem mellőzése és visszafejlesztése által keletkezett ?■ Ha mostanáig megengedhettük ezt a luxust, a háború után ezeket a mulasztásokat meg nem ismételhetjük. A nagy újjáépítés munkájában szükségünk van minden ember tehetségére, legyen az akár férfi, akár nő, hogy a háború okozta óriás hiányokat pótolhassuk. Szükségünk lesz jobban, mint valaha az asszonyi lelkűiét bevonására, amelynek hiányát az erőszak mai korszakában legjobban érezzük ób a legnagyobb mértékben, a legtökéletesebben felelünk meg anyai, hitvestársai kötelességeink­nek és a nőiesség igazi, ideáljának,- ha az erő­szak és a gyűlölet által uralt férfivilágba bele­hozzuk a béke és szeretet törvényeit és az em­beri élet megbecsülésének anyai psycbologiáját. Dunántúli Egyesített Hengermalmok ás Ipari r. t. j Vármegyénk gazdasági életében egy újabb nagy jelentőségű alakulás neve jelent meg. A felgyülemlett és folyton növekvő milliók keresik az elhelyeződés, a további hasznosodás, az al­kotás utait, csak megfelelő érzékű tényezők kellenek, akik felfedjék az újabb utakat, az uj- jabb rétegeket, ahonnan a tőke potenciális és a munka mozgó energiája a nemzeti vagyonosodás újabb forrásait nyitja meg, meglévő gazdasági ereket mélyít és szélesít ki, uj munka lehetősé­geket teremt. A Dunántúli Egyesitett Hengermalmok és ipari r. t, megalakulása nemcsak jele várme­gyénk tőkeerejének és annak, hogy vannak megfelelő tényezőink ennek a tőkeerőnek to­vábbi gyümölcsöztetésére, de ez a vármegyét behálózó ma lom-vállalati alapítás a vele kapcso­latba hozható melléküzemekkel, (sertés hizlalás árpa, -=— köles hántolás, tengeri csirátlanitás, takarmány és olaj gyártás stb. stb.) hivatva van emelni vármegyénk egész gazdasági életét, mert, hogy mást ne mondjunk, egy további lépés a fejlődés utján, a mai divergáló Vasúti forgalmunk­nak Szekszárdra váló koncentrálása válhat lehe­tővé mihamar az -által,, hogy ily erős gazdasági érdekű vállalkozás mezőgazdasági (ipari) kis vasutakkal pótolja vasúthálózatunk hiányait és kösse össze a központtal vármegyénk egyes gaz­daságilag értékes, összmüködésre hivatott, de ma egymástól eleBŐ vidékeit. Vagy egy még könnyeoben megvalósítható következményül kínálkozik a gemenci hajóállo­máson rakodó létesítése s mert a Dunát köze­lebb hozni nehezebb, önként adódik egy olyan gazdasági kis vasút kiépítésének eszméje, mely minket vinne ki a Duna partra. Az ilyen és hasonló alakulások, & felgyülemlett milliókban rejlő képességek életre hívásával vihetik előbb közgazdaságunkat a háború utáni messzemenő fej­lődés utjain. A f. hó 2-án alakult vállalkozásba egyelőre öt malom lépett be, illetve megy át az uj társaság tulajdonába és pedig a szakályi (Guttrung és Ruppert-féle, a hőgyészi (Fáy és Engelmann- féle), a zombai (Heigí és GazdaszŐvetségi Bank), az őcsényi (Fischhof féle) és a paksi Hungária- malom, amelyek f. évi julius 1-től kezdve az uj részvénytársaság közös üzemébe mennek át. — A társaság 2,500.000 korona alaptőkével, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank' égisze alatt a Hőgyészi Takarékpénztár, a bonyhádi Gazdps.övetségi Bank és a Bátaszék—Sár­közi Tak‘ rék és Hitelbank, valamint a volt malomtulajdonosok közremüködéseVel létesült. Székhelye Szeksznrd és ugyanitt lesz központi irodája. Az >il»ku ó közgyűlésén dr. Leopold Kornél vt-zérigazgMó j elnökölt, a jegyzőkönyvet dr. Horbát J nő ügyvéd vezette, annak hitele­sítésére : dr. Éri. Marton'és dr. Szászy Endre kérettek fel. Az alapítók az uj társaság igazgatósá­gának tagjaivá kinevezték a következőket: dr. Éri Márton főjegyzőt, dr. Eibach Kornél vezér- igazgatót (Bonyhád), Engelmann Jenő malom­tulajdonost (Hőgyésa), Fischhof Jakab malom­tulajdonost, dr. Leopold Kornél vezérigazgatót, Szeghy Sándor igazgatót, WeidingerL\ipót vezér - igazgatót, (Bátassék) és Weisz Jenő ternaény- n agy kereskedőt (Hőgyész),— a felügy előbizott- ság tagjaivá pedig megválasztattak: Dr. Baum­gartner József ügyvéd (Hőgyész), Cservény Alajos cégvezető (Paks), Pongrácz Lajos igaz­gató (Bátaszék), Ritter Béla községi főjegyző (Hőgyész), dr. Szászy Endre ügyvéd (elnök), ifj. Jenzlingér Lajos földbirtokos és Wachtel Gábor főkönyvelő. Az igazgatóság elnökévé dr. Leopold Kornél választatott meg. A társaság tu­lajdonát képező malmok műszaki vezetői: Fáy János és Heigl Jenő. Jegyezzük o Vili. hadikölcsönt! Nyolcadszor fordul a magyar kormány a nemzethez hitelért, hogy hadseregünket elláthassa és e borzalmas világháborút dicsőségesen befejez­hesse. Istennek hála, eddig minden hadi vállala­tunk szerencséseik végződött. A félelmes muszka- koloSszus nem létezik többé, birodalma részekre tört szét és ezeket a mi fegyvereink békére kész­tették egyenként. A Balj.án félsziget ellenséges délszláv államai is megjuhászodtak immár. Romá­niával szintén békességre léptünk. Szerbia és Montenegró pedig legyőzve fekszenek seregeink lábai alatt. Csak az van hátra, hogy nyugati el­lenségeinkkel szintigy leszámoljunk. Isten segítsé­gével meg* lesz ezek után az js, de hogy meg lehessen hozzá a módunk, azért van szükség a VIII. hadikölcsönre. Méltán hisszük, hogy e hitelművelet a leg­fényesebben fog sikerülni és a kölcsönjegyzésben a nemzet milliói vetélkedve vesznek most is részt. Hisz van miből! Békeidőben nem volt Magyar- országon annyi pénz összehalmozva, soha nem áramlott szét annyi érték népünk minden réte­gében, mint jelenleg. A háborús évek hadigazdál­kodásának eredménye ez; négy és fél esztendő óriási költségei fejében milliárdjaink nem szivá­rogtak ki a külföldre, az a roppant érték itthon kering, a háborús piác'konjunkturáinak csatorna­hálózatában, s a drágaság miatt minden forgató­nak busás hasznot juttat. Sok milliárdos fölösle­gek halmozódtak így fel, szétosztva~a óagyüzemek s a termelő kisgazdák közt. Ez a tőkevagyon mind elhelyezkedni akar, hogy kamatozhassák, s a VIII. hadikölcsön jegyzésével erre nyílik a nagy- és kistőkék tömege számára a legjobb alkalom. Ez most a legbiztosabb s a legtöbbet kamatozó befektetés,' nem kockáztatnak a kölcsönjegyzők semmit, mert a szelvények beváltását az állam biztosítja, s á kamatozáson felül az a remény is kecsegteti, hogy e hadikölcsön újabb katonai sikereket eredményez a harctéren nekünk, mik által megrövidülhet a háború és közelebb hozható az általános béke. Diadalmas szövetségeseink, a németek meg látták, átérezték ez uj hitelművelet óriási jelentő­ségét s a VIII. német hadikölcsön annyi értékét jegyezték, amennyit még soha sem ajánlott föl eddig a hazafias polgárság a hadsereg ellátására. Bőven gondoskodik igy a német nemzet a maga vitéz katonáiról s ezek ép most végzik a leg­csodálatosabb lendületű offenzivát a nyugati harc­tereken, aminek eredménye eddig az angol-francia front áttörésé, óriási hadizBákmány, a német elő­csapatok már Páris felé közelegnek, s az ántánt megrendültén készül az elkeseredett végső tusákra. Ott küzdenek a dicső harcokban német baj- társaikkal a mi füzéreink is. Java erőnk pedig a délnyugati fronton várja a jelt, hogy döntő csapást mérjen az áruló olasz ellenségre, Bizva remélhetjük, hogy fegyvereink most is győzni fognak, s a közeli sikerből nemcsak harcoló hő­seinket illeti majd a pálma, hanem a kitartó, ál­dozatkész magyar nemzetet is. E diadalhoz járul hozzá most mindaz, aki ' a VIII. magyar hadi- kölcsönjegyzésben részt vesz s ezzel katonáinkról gondoskodik, erejüket fokozza, fegyverüket éle­síti, sikereiket megkönnyíti és a háború megf rövidítését a végleges, dicső béke mielőbbi meg­kötését előmozdítja. * * •* — Á nyoloadik magyar hadikölcsön. Bu­dapesti Tudósítónk jelenti: A nyolcadik ma­gyar hadikölcsön nyilvános aláírása junius hó­nap elejen Kezdődik. A legújabb magyar hadi- kolcsönnek formája annyiban különbözik az elő^~ ző hadikölcsönöknél bevált formáktól, hogy most valószínűen 5 és. WYo-os járadékot bo- | csátanak ki, vagyis úgy a kincstári jegyeket, mint a 6°/o os kamatozású járadékokat mellőzik. KÜLÖNFÉLÉK. — Apponyi főispán Páriban. Nagy ünnep­napjai voltak Pári tolnamegyei német ’község­nek junius 2 án és 3 án. Dr. Apponyi Rezső gróf, Tolnavármegye főispánja, titkára: Sass Elemér dr. kíséretében vasárnap délután* Szekszárdról Póriba érkezett. A falu apraja-nagyja három diadal­kapuval, feilobogözott és selyemkendőkkel díszí­tett utcasarokkal, zeneszóval várta a gyulaji erdő felől bevonuló főispánt, aki Dubniczky László pári plébános vendége volt., A főispán a plébánia udvarán fogadta Pári község lakosságát. Az iskolásgyermekek szép magyar beszédben kö’- szöntötték, mire a főispán úgy magyar, mint né- met nyelven megköszönte az ünnepélyes fogadta­tást. Pári község elöljáróságának nevében Hradek Ferenc községi jegyző üdvözölte. Vacsora után, melyen Apponyi főispánon és titkárán kívül még Söröss József tamási főszolgabíró, Frühwirt Jenő dr. tamási ügyvéd, Freyler Károly dr. tb. megyei főorvos és Basa 'János szemesei intéző is jelen voltak, a községi zenekar szerenádot adott á főispán tiszteletére. Szerenád után a főispán kíséretével átment a katholikus körbe, ahol tánc­mulatság volt, s ahol kedélyesen elbeszélgetett a páriákkal. Másnap, hétfőn délben Magyar Zsig- mond koppányszántói esperes plébános vezetésé­vel az értenyi esperesi kerület papsága tisztelgett Apponyi főispánnál, akit a papság figyelme észre-, vehetőleg kellemesen érintett. Az értényi esperesi kerület papjain kívül Frühwirt Géza c. kanonok, gyulaji esperes plébános, Polgár János, kocsolai és Szeitz József kurdi plébánosok vettek részt a főispán tiszteletére adott diszebéden, melyen Dub-. niczky László pári plébános,* mint házigazda és Magyar Zsigmond esperes plébános köszöntötték Apponyi főispánt, aki mindkét felköszöntőre le­bilincselő kedvességgel válaszolt. Apponyi főispán hétfőn a késő délutáni órákban hajtatott vissza titkára kíséretében Szekszárdra. A ; — Katonai kinevezés. A király Molnár Pál és Main József 44 es cs. és kir. gyalogezredbeli' tartalékos hadnagyokat főhadnagyokká nevezte ki, — Érettségi Vizsgálat. A szekszárdi áll. főgimnáziumban iunius hó 26-án tartják meg az érettségi vizsgálatot, melyen Kárpáti Kelemen tankerületi főigazgató fog elnökölni. — Katonai kitüntetés. A király Kelemen József m. kir. 17. honvéd gyalogezredbeli tarta­lékos hadnagyot, Kelenten Károly szekszárdi tanító fiát, a „Signum laudis“-sal tüntette ki. — Meghívás lelkészi állásra. Az őcsényi ref. egyházközség Szilágyi Béla cecei lelkészt, a madocsai ref. egyházközség pedig Mező Béúő bácskosutfalvi lelkészt hívták meg lelkésznek. — Katonai főorvosi kinevezés. A király dr. Slockinger János 44. gyalogezredbeli segéd­orvost, Stockinger János szekszárdi kéményseprő­mester fiát, tartalékos főorvossá nevezte ki. ‘— Adományok. Gróf Széchenyi Domonkos 1000 koronát adományozott a 17. honvéd gyalog­ezred özvegyei és árvái javára. Özvegy Bencsik Kálmánná Szekszárdról, Istenben boldogult Bencsik Feréncné szül. Halmai Ilona emlékére az ,„Ave Mária“ alapítvány gya­rapításához 50 koronával járult. — A „17-es hét“ sikere. Mayer Pál ezredes, mint a „17-es hét" rendezőbizottságának elnöke, jelenti, hogy eddig közel 100.000 korona gyűlt egybe a hadban elesett 17-esek özvegyei és árvái részére. — Tanitóból orvos. Braunhoffcr Jenő ok­leveles tanítót, aki Kalocsán nyert tanítói diplo- jnát, múlt «ó 25-én a budapesti tudományegye­temen az orvostudományok doktorává avatták. — Eljegyzések. Kopacsek Ervin dombóvári jegyző eljegyezte. Schell Mabcikát Budapesten. Adorján István lengyeltóti jegyző eljegyezte Robitsek Mancikát. Reich Ignác Nyíregyházáról eljegyezte Neu- wirth Fülöp leányát, Mariskát, Dombóvárról. — Lelkes tanügy barát. Bartal György Pusztahencsei földbirtokos, az ismert tanügy barát, a testestül-lelkestől magyar úri ember, az iskcla év záróvizsgálaton ismét 2000, azaz kettő ezer koronát osztott ki a helybeli hadi árvák között. Nem régen 400 K-át adományozott szintén a helybeli hadiárváknak s gyakori iskola látoga­tásai alkalmával írószerekkel és más szükséges dolgokkal látja el a szegény gyermekeket. Vajha mindenki, igy gondolkoznék és cselekednék, ak­kor kevesebb volna a jajszó s csendesebb volna pihenésük az érettünk küzdő és életüket áldozó hőseinknek, — A szöllök állása. Á szekszárdi kerület szőlészeti és borászati felügyelője május végén azt jelentette, hogy: „Jó termés igérkezik.Vörös borért hektónként 650—700, fehér borért 600 koronát kérnek. A borkereslet és kínálat lanyha.“

Next

/
Thumbnails
Contents