Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-04-07 / 14. szám

rOLNAMEGYtíl KÖZLÖNY 1918. április 7. 3 — Mutschenbacher Ödön nemes adománya. A mai önző világban párját ritkító példaképen kell kiemelnünk Mutschenbacher Ödön szek­szárdi fa- és szénkereskedőnek és vallásos csa­ládjának bőkezű adományát, aki a napokban fel­kereste dr. Fent Ferenc apátplébánost és 8000 koronát olvasott le asztalára azon kéréssel, hogy azt a belvárosi templomból elrabolt szentségtartó beszerzésére fordítsa. Az apát a hitközség nevé­ben nagy köszönettel fogadta Mutschenbacher .Ödön gazdag adományát, mellyel örök emléket állított önmagának és családfának., — A király és a 19-esek. A 19 es hon védek »Fokos« cimü tábori újságjának szerkesz­tősége 100 gyönyörű mélyrtyomású harctéri képpel egy diszes hadialbúrüot ad ki, amelyhez a király őfelsége is megküfdÖtte arcképét és a következő szövegű kfziratáit: „Baranya és Somogy derék fiainak, vitéz 19. honvédgyulogezredemnek — Károly.“ Az album végleges összeállításával és sajtó alá rendezésével az ezred Ketskés Győzőt, a „Fokos“ szlrkesztőjét bizta meg, aki e munka elvégzésére most itthon időíik. Az album ára előre megrendelve 20. K, mig bolti ára 30 K lesz. Az album diszes bekötési tábláját a szek­szárdi Molnár-féle műintézet készíti. Megrendel­hető a „Fokos“ kiadóhivatalánál (T. p. 414.) és Pécsett, a 19. honv. pótzászlóalj album-terjesztő, tisztjénél. — Egy kanonok halála. A pécsi káptalan­nak mély gyásza van. Glatt Ignác pécsi kanonok, szemináriumi kormányzó hunyt el 62 éves korá­ban husvét hétfőjén. Glatt Ignác Magyarország legképzettebb zenészei közé tartozott, .aki or­szágos hírűvé fejlesztette nagy tudásával és pedagógiai érzésével a pécsi zeneiskolát, mely­nek 25 esztendeig volt az igazgatója;- Minden tekintetben hivatásának .magaslatán állt s példás papi életével igazán Isten szive szerinti pap volt. Múlt szerdán, "április 3-án d. u. 4 órakor temet­ték el nagy részvét mellett. Gróf Zichy Gyula dr. megyéspüspök végezte nagy segédlettel a beszentelést. Az elhunyt 1855 ben született és 18794>en szentelték pappá, öt évig vidéken káplánkodott. Dulánszky Nándor püspöki iroda­vezetővé, szentszéki ülnökké nevezte ki. Fel­ismerve zenei tudását Bsgensburgba küdötte s, itt tanfolyamot hallgatott. Midőn hazajött^ a püspök 1888-ban rábízta a zeneiskola vezetését. "Zenei kiválóságáért a Cecilia Egyesület alelnö kévé választotta, XIII. Leó pápa pedig 1891-ben házi káplánjává nevezte ki. 1912-ben címzetes kanonok lett és 1917 julius 19 én a király ka nonokká nevezte ki, gróf *Zichy Gyula dr. •Inegyés^üspök pedig szemináriumi igazgatóvá" nevezte ki. — Havi 80 deka zsirkvóta- A városi ta­nács olyképen kísérli meg a 259 métermázsában kivetett beszolgáltatandó zsirmennyiség biztosítá­sát, hogy tríínden városi lakost, akinek havi 80 dekájával - sz^mitott fejkvóta- mellett fölöslege mutatkozik, ennek beszolgáltatására kötelez. Azonban, hogy mily lehetetlenül magas mennyi­ség a Szekszárdra kivetett 259, q beszolgálta­tandó zsir, arra nézve álljon itt az alábbi szám­vetés. Szekszárd 1200 házából mondjuk felében, vagyis 600 házban vágtak hízott sertést és -mert átlag számításnál a múlt évi rossz hizlalási vi­szonyok között 80 kg.-ná^ nehezebb hízókat^ alig vágtak, s a zsirhozam 20 ®/o nál többre nem te­hető, a 259 q zsírhoz 1620 drb sertést, vagyis házankint 2 és fél sertéssel kellett volna többet levágni a saját szükségletén fölül. A saját szük­ségletre házanként 5 családtagot és havi 80 deka zsírt számítva 1440 drb sertést, vagyis, hogy a saját szükségleten fölül a 259 métermázsát is be tudjuk most adni 3060, drb hízott sertést, vagyis, házankint 5 drb sertést kellett volna le­vágnunk. Aki pedig ezt állítaná, azt kinevetnék. Ilyen abszurditásokra vezethető vissza a kellő helyi tájékozódás nélkül elrendelt'rekviráláv. — Adomány. Szeifricz István vál. püspök gróf Zichy Gyula dr. megyéspüspöknek titkos tanácsossá történt kinevezésének örömére 10,000 koronát adományozott a nyugdíjas papok javára. Ebből a nyugdíjas papok 400—400 koronát kapnak. 4 Dömötör József százados ^0 koronát ado­mányozott a harctéren elhunyt tolnamegyei sze- génysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére, — 95 drb. hizottsertés Szekszárdnak. Dr. Szentkirályi Mihály polgármesterünk hosszas levelezései, kérvényezéseit s legutóbbi személyes utánjárása végre eredménnyel járt és az Orszá­gos Közélelmezési Miniszter 95 drb. hízott ser­tést utalt ki a városnak. A sertések húsát a helybeli hentesek 9 koronáért, zsírját 13 koroná­ért kilónk int árusíthatják. Zsírt csak jegy elle­nében adhatnak el. Zsirjegyeket csak azok kapnak, akik nem vágtak hízott sertést. — Szerencsétlenség a tanulmányi kirándU' láson. A budapesti ludovikusok a napokban ta­nulmányi kirándulást tettek az olasz frontra, A kirándulók között volt dr. Éri Márton vármegyei ^j®gyzőnek Béla nevű akadémista fia is, aki az elhagyott csatatéren véletlenül rálépett egy petár-« dára, mely felrobbant és az egyik lábafejét össze­roncsolta. A szomorú esetről, a parancsnokság értesítette dr. Éri Márton főjegyzőt, aki le is utazott fiához. “7 A tolnamegyei tüdőbeteg katonák gyógyí­tására és üdülésére szánt alap javára újabban a következő adományokat vettem: Vásárhelyi Ernő Alsó-Leperd 100, Visolyi Ákos, Kajdacs 100, Stauber János, Dunaföldvár 20, 4Szabó Dezső plébános, Sióagárd 50, Tóth Károly Szekszárd 100, Báró Schell József Kata- lin-puszta IO9, Csapó Vilmos, Tengelic 100, Hoffmann Dávid, Bonyhád 20, Bernrieder József, Katalin-Hidvég 100, Ifj. Bernrieder József K.- Hidvég 100, Faragó József, Dőrypatlan 100, F. Halász Béla, Szekszárd 100, Pirnitzer Manó, Szek­szárd 50, Dr. Martin József, Szekszárd 100, Makai József, Dombóvár 10, Bartal György Hencse-puszta 50, Dr. Szakách Ernő, Bölcske 50, Dr. Szakách Iván,.Bölcske 50, Bischitz Salamon és Fia, Budapest 500, Csapó Dániel, Tkngeücz 50, Borovitz József, Dunaföldvár 10, dr. Jesgpn- szky József, Alsó Hidvég 20, Fried Pál és Imre, Simontornya 50, Hanzély János, Budapest 100, Gauzer Ádám, Szekszárd 50, Leicht Lajos, Szekszárd (hadikölcsön kötvényben) 500 koro­nát, mely adományokért őszinte köszönetét mond gróf Apponyi Rezsőné. — Nőegyleti műsoros-estély. A Nőegylet április 1 iki műsoros-estélye a nőegyleti rende­zések iránti szekásos érdeklődés jegyében folyt le. A műsorból Polgár Margit és Boldus Magda zongorajátékai és CLchanitzky József és dr. Hirsch Richárd hegedű-zongora duettjei emelkedtek ki művészi nívójukkal. Kellemes hatást keltettek Bizony József énekszámai; és valamit nyújtott abból a mai háborús érzelemvilágból — amelyet egyébkén^ nélkülöznünk kellett az egész műsoron át — Ernőd Tamásnak- „Szól a harang“ cimü háborús jelenete, melyet Morvay László, Tutsni Pál és Wendl Lajos adtak elő megfelelő illúzió­keltéssel. A karénekek csopörtszámai inkább a szemet, mint a fület-gyönyörködtetek. A műsor középpontjává tett Babits Mihály költészete szín. tón nem tudta felolvasott szemelvényeivel abba az eszmei és érzelmi világba vinni a hangulatot, amely pedig ott rezeg minden lélek mélyén a nyugati végső mérkőzés nemzetekre-népekre tragikus napjaiban. Babits Mihály és a nyugato­tok költészete ma még alig több csak, mint fő- J/ városi irodalmi divat s művészi értékét bizo­nyára nem mi, vagy a nőegyleti estélyi fogja eldönteni. Babits Mihály költői nyelvének szép­ségeit és gazdagságát mi is megbámultuk, rithmus zajlásaiba belekapcsolódva fellendültünk, de nem az élő, harcoló-vérző nyugat érzelemvilágába, — hanem leghatásosabb-Javaszi dalában is csak á nyugatosok- szép szóáradalu márciusi szerelméig tudott felvinni ; de hát újszerű csengő-bongó tavaszébredésük hangját is bizony ma gyöngévé teszi a história élő múzsája, mely az „arma virumque“ szivreszkettető akkordjaival veri fel .az eget. Ma nem* állunk meg a bugyros 'pere- puttyo8 cigányasszonynál, meg a hasonló eszme­köröket nem latjuk meg," ha még oly hüper- modern, hol darabos/hol esztergályo,zott műremek számba menő költői rythmusözönnel pengetik is fülünkbe, (e. /.) ­— Mezőgazdasági katonai szabadságolások. A honvédelmi m. kir. miniszter 2770 ein. — 1918. sz. rendelete szerint a legénységnek az a része, mely a hadrakelt sereg részére mindenkor szük­ségelt pótlás, a kiképzés és általában a katonai érdekek figyelembe vétele után rendelkezésre áll, a földek megművelése, konyhák erlészet, len, ken­der, komló, cikória, repce, mák, dohány, répa- termelés, szőlőmunkák (metszés is), továbbá széna- kaszálás,; aratás és cséplés, valamint fatermelési és szállítási muukák és általában minden mező- és erdőgazdasági munka elvégzése céljából a folyó évben is szabadságoltatni és katonai munkásoszta­gokban rendelkezésre bocsáttatni fog, még pedig I múlt évi rendelkezésektől eltérőleg nemcsak a március 1-től november 30 ig terjedő idő alatt, hanem az egész év folyamán, tehát a téli hóna pókban is. A legénység közül azok, akik önálló mezőgazdák (bérlők) vagy •«ezeknek legközelebbi hozzátartozói (fiú, vő, tester), valamint a szőlő- birtokosok és vincellérek az idénymunkák szerint különböző időpontokban több Ízben is fognak szabadságoltatni, még pedig Mg hogy ^birtok- viszonyukhoz képest eg-y alkalommal 2—3 heti szabadságban részesüljenek. — A bognárok és | kovácsok a tavaszi és az őszi* szántást, a kádárok pedig I szüretét megelőzőleg 5—5 hétre fognak szabadságoltatni. A szabadságot kihallgatáson elő­terjesztett kérelemre engedélyezik. Szabadság en­gedélyezése céljából sem kérvényt szerkeszteni, sem községi bizonyitványt kiállítani nem szabad. Az a községi elöljáróság, mely kérvényt szerkesit, vagy bizonyitványt kiállít, a legszigorúbban fele­lősségre fog vonatni. A szabadságolt katonák szabadszgolási igazolványának hátlapjára azonban {a bevonulás alkalmával a községi elöljáróság, • jletőleg városi polgármester által hivatalból és d1 jtalanul rávezetendő, hogy a szabadságolt kato- nána k hány hold földje van, hogy a hadbavonul- tak, illetőleg mások földjeinek megművelésénél igónybe vétetett, s hogy az-e a foglalkozása, a melynek cimén szabadságoltatott. Szabadságot a harctéri szolgálatot teljesítő legénység is kaphat. Ezek szabadságának tartama az utazási napokat is beszámítva,- rendszerint 20 napnál több nem lehet. A szabadságot általában kihallgatáson kell kérni, mint a mögöttes országrészben szolgáló ' legénységnek azonban a járási főszolgab1- rák fel- hatalmaztatnak, hogy egyes, kivételes, mé Itány- lást érdemlő cselben, a szabadságolás iránt, a szabadságolás időtartamának feltüntetése nélkül, a harctéri szolgálatot teljesítő egyén közvetlen csapatparaflcsnokságához előterjesztést tegyenek. Ilyen előterjesztés azonban csak a legki vételesebb esetben tehető.' A községi mezőgazdasági intéző- bizottságok a megadott felhatalmazás alapján a szabadságolt és felmentett mezőgazdákat, ha saját sürgős gazdasági munkájukat elvégezték, bocsás­sák okvetlenül azoknak rendelkezésre, akiknek földje megműveletlenül áll, illetőleg kiknek'sürgős gazdasági munkája el nem végeztetett és munka­erőre szükségük van. Népszámlálás a közélelmezés céljaira. A kormány rendeletét közli a közélelmezés biztosí­tása céljából szükséges adatgyűjtés elrendeléséről. A rendelet érdélmében április 16 és 20-ika kö­zött lösszé kell írni a polgári népességet s ugyan­akkor a szarvasmarh a., ló, sertés- és juállományt is. Fel kelt venni áp rilis végéig a vetésterületét is. Az összeírás kiterjed még a község területén levő gőzcséplőgépekre vagy benzinnel, petróleum­mal, villamos vagy más motőrikus erővel hajtett cséplőgépekre is. Az adatfelvételeket a községi elöljáróságok'eszközük, elsősorban tanitók utján, akik a Közélelmezési Hivataltól kapnak díjazást. Az összeírtok céljára a község vagy város te­rületé^ számláló kerületekre osztják be. Aki az adatok beszolgáltatását megtagadja, vagy a ha­tósági ellenőrzést meghiúsítja, kihágást követ el és hathónapig terjedhető pénzbüntetésseb bünte­tendő. Ennek a rendeletnek hatálya nem terjed ki Horvátország, területére. A társadalom a gyermekszanatoriumókért. A magyar- gyermekvédelem egyik legfontosabb ágazatának a beteg gyermekek megvédésének ügyét szolgálja a «Zsófia Országos Gyermeksza- .natorium Egyesült“, amely most számol be dr. Fodor Oszkár kir. tanácsos, főigazgató jelentésé­ben háborús tevékenységéről. Szinte leküzdhet- lennek látszó nehézségek dacára megépítette Balatonszabadin a beteg hadiárvák első gyermek- szanatóriumát, amely háborús komoly alkotás felavatása iránt az ország társadalma osztatlan lelkesedést tanúsított. Ezen intézetben is, mint az egyesület másik balatoni szanatóriumában Almádiban díjtalanul kezelik a nemzet beteg kisdedeit, akiket kísérőjükkel együtt ingyen" vasúti jegygyei is ellát a Gyermekszanafóriumok , központja (Budapest, VIII., Stáhly-u. 15.) ahová a bélyegtelen felvételi folyamodások intézendők. Balatonszabadin legelsősorban hadiárvákat) fog­ságban sinylődők, rokkantak, és katonai szolgá­latot teljesítők kisdedeit veszik fel. A társadalom magyar viszonyok között szinte páratlannak mondható érdeklődéssel és áldozatkészséggel * kisérte állandóan figyelemmel a Zsófia Gyermek- szanatórium czél tudatos munkáját, amennyiben hét évi fennállása alatt 2.786.488 korona vagyon­hoz segítette. A lefolyt évben a Balaton szabadi Gyermekszanatóriumra 411 554 koronát, az Al­mádi szanatóriumra, és egyéb gyermekvédelmi célokra 97.734 koronát fordított az egyesület, mig a Központi Zsófia Gyűjtése Gyermekkórházra, mely a főváros egyik legszebb helyére a Rózsa­dombra kerül, első építési részlet gyanánt 305.000 koronát irányzott elő. Amiért olcsóbb lett a felnőttek halála, drágább' a gyermekek élete, akkor a Gyermek szanatórium kormányzó- tanácsa csak azt kéri a nemzet társad almától, hogy gondoljon némi adománnyal arra a védtelen gyermekvilágra, amelynek megmentését az első magyar Gyermekszanatóriumnak feladatul tűzték. Adományokat lapunk is elfogad. — Értesítés. Van szerencsém értesíteni a nagyérdemű közönséget, hogy f. évi április ■ hó 10-től kezdődőleg a „Vitág“ • mozgó kép- szinházban minden héten szerdán és csütörtö­kön is fog előadás tartatni,' mely napokon a leg újabb s legértékesebb filmujdonságok kerülnek színre. Tisztelettel a „Világ“ mozgó kép szinház igazgatósága. * Kiadótulajdonosok: MOLNÁR MÓR és HORVÁTH IGNÁC.

Next

/
Thumbnails
Contents