Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-04-07 / 14. szám
TOLNAMEG^EI KÖZLÖNY 19Í8. április 2 ház ügyéhez, a jogvédelemhez fűződő problémákat ; 7. hadigondozás, a hadirokkantait, árvák és özvegyek gondozásának ügye és végül .8, a munkaügyi és népjóléti politika irányelveinek megállapításához nélkülözhetetlen munkaügyi és népjóléti statisztika ügye. Mindezen pontokat szerző egyenként tüzetes tárgyalás alá veszi. Részletesen fogs' lalkozik a létező bajokkal, megjelöli az orvoslás módját. Sajnos, nem áll rendelkezésünkre elég tér, hogy az egyes jÄntok tárgyalásának részletes ismertetésébe belemehetnénk, holott a könyv ezen része képezi a tanulmány gerincét. *De meg kell állapítanunk annyit, hogy Batthyány gróf az általa tárgyalt kérdések minden legkisebb résZletévél tisztában van, tudja mit akar. Szándékai nem utópisztikusak és ezért könyvének elolvasása után egy nagystílű, de emellett teljesen gyakorlatias irányú sociálpolitikai programm képe rajzolódik meg előttünk. A könyv utolsó része a népjóléti mi-% nisztérium mikénti megszervezésének kérdésével foglalkozik. Ezzel kapcsolatban polemizál a „Köztelek“-kel, meljNveszedeL met lát abban, ha a mezőgazdasági munkaközvetítés a népjóléti minisztériumnak lenne alárendelve és az ipari munkaközvetítéssel egyesítve volna, mert szerinte a mezőgazdasági munkásság szocialista szervezkedését vonná maga után. Batthyány erre megjegyzi, hogy ugyanilyen joggal lehetne félteni a főszölgabirótól meg az alispántól a mezőgazdasági munkást, mert hiszen ezeknek hatáskörébe tartozik a mezőgazdaságon kívül az ipari munkaügy is. Egyébként a socializmustól való félelemre a következőket válaszolja a „Köztelekének: „Nem az mozdítja elő a socializmust, amit a hatóságok helyes sociális érzékkel tesznek, hanem az, amit anélkül tesznek, vagy amit annak hiányában tenni elmulasztanak.v A modern szociálpolitikának dogmáját alig lehetne tömörebben kifejezni, mint ahogy e néhány szóban van kifejezve. Végigolvasva a könyvet, melegség hatja át az embert. E melegséget az iró lelkesedése árasztja, meg az a szeretet, amely- lyel a segítésre szoruló osztályok érdekében szavát felemeli. Bármit akar, az emberért akarja, a küzködő, vergődő, védelemre szoruló, elhagyatott, gyámoltalan emberért, — ezeknek emberséges életéért. A jövő szociálpolitikájához csak ily szellemben lehet hozzányúlni, s ép ezért a társadalmi fejlődés minden barátja csak sajnálattal láthatja, hogy Batthyány gróf a politikai helyzet alakulása folytán távozni volt kénytelen arról a helyről, ahonnan módjában lett volna a korszakos reformokhoz a nagy lendületet ihegadfii. - De munkája igy is nagy értéket jelent. Bárki jöjjön utána, nem fogja nélkülözhetni áz ő koncepcióját, mellyel a jövő s'ociál- politikájának rendszerét megalkotta. A pécsi meíyéspiispök Kitüntetése. A király gróf Zichy Gyula dr. pécsi megyéspüspököt valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A jóságosAgzelidlelkü, mélyen vallásos ás nemes jótékonyságból országszerte ismert főpásztor kitüntetése általános örömet keltett nemcsak székvárosában, hanem Szekszárdon és kiterjedt egyházmegyéjében is. Gróf Zichy Gyula dr. püspöksége alatt nagy jövedelmét templomok, iskolák épitésére, a kath. sajtó támogatására és a szegények segélyeztetésóre forditja. Sok lenne felsorolni kulturális alkotásait, melyek közül a leghatalmasabb a pécsi Pius-al&pitványi főgimnázium és ezzel kapcsolatos internátus, melyeknek vezetését a Jézus-társasági atyákra bizta. Nincs vallásos egyesület, melynek bőkezű mecénása ne volna ój akinek legnagyobb öröme abban telik, ha minél többet áldozhat az egyház és a haza oltárára A kath. sajtóra több mint kétszázezer koronát adományozott. A Pécsett meg jelenő Dunántúl és a Pécsi Ujlap is benne tiszteli legnagyobb támogatóját Hadikölcsönre több mint egymilló koronát jegyzett és körleveleiben buzdította a papságot, a tanitói, kart és összes híveit, hogy mindenki tehetsége szerint jegyezzen hadikölcsönt. v . A háború által sújtottak részére is több, mint 100,00(4 koronát juttatott és százan, sőt ezeren vann ak olyan szűkölködő szegények, akik örökké áldják a nemes főpásztort jótékonyságáért. Életrajzából közöljük az alábbi sorokat: m Zichy és vásonkeői gróf Zichy Gyula dr. megyéspüspök 1871-bén született, a Zichy-psalád ősrégi birtokán, a fejérmegyei Nagylángon. Szülei: Zichy János gróf és ennek neje, szül. Redern Mária grófnő nagy gonddal nevelték harmadik fiukat. Középiskolai tanulmányait a kalksburgi jezsuita kollégiumban és Székesfehérvárott végezte. Ezután szive vágyát követve, belépett a székes- fehérvári növendékpapok sorába. Teológiai tanulmányainak befejezése után Steiner Fülöp dr. székesfehérvári megyéspüspök 1895 julius 6-án pappá szentelte az alázatos lelkű ifjút. Pappá szentelése után egy évig Innsbruckban folytatta tanulmányait. 1896/97 ben Budakeszin működött mint káplán. Krisztus szive szerint való papi élete, a szegények iránt tanúsított áldozatkészsége n&ély nyomokat hagyott hívei lelkében. Budakesziről Rómába került Zichy Gyula gróf, ahol három évig a nemes ifjak akadémiáján az egyházjogot hallgatta. A doktori oklevél elnyerése után b. e. XIII. Leó pápa szolgálattevő titkos kamarásai közé vette maga mellé. Ebben a minőségében minden lehetőt elkövetett, hogy az örök városba zarándokolt magyarok otthon érezzék magukat. XIII. Leó pápa halála után, ennek utódja X. Pius is megtartotta maga mellett. Közben b. e. Ferenc József királyunk a bulcsi címzetes apátsággal tüntette ki, mig 1905 október 17 én a királyi kegy a pécsi egyházmegye élére állította a még alig 34 éves pápai kamarást. Püspökké szentelése 1905 december 21-én ment végbe Rómában nagy fénnyel. A szentelést maga X. Pius pápa végezte. Miért van szfUtséé H a maorii rehvlrálásra? A háború megbolygatta a közélelmezést, sok munkás kezet vont* el a termeléstől s a hadsereg ellátásában uj feladatot rótt a hatóságokra. Már az elBŐ háborús tavaszon is s azóta minden tavasszal gondos beosztással kellett élnünk, hogy kivárhassuk az uj termést, azóta pedig egyáltalában nem volt alkalom tartalék-készleteket gyűjteni, sőt a mindkevesebb munkaerő, a nemzetközi forgalomnak mind teljesebb megakadása és néhány gyönge termőév fokról fokra súlyosabbá tette a helyzetet. Igaz, hogy némi önmegtagadás, itt-ott nélkülözés árán meghiúsítottuk ellenségeink embertelen szándékát, mely kiéheztetésünkre irá-^ nyúlt, de most már odáig fejlődtek az állapotok, hogy a világháború negyedik tavaszán rendkívüli eszközhöz, úgymint szigorúan végrehajtott uj rekviráláshoz kénytelen folyamodni a kormány, a hadsereg és a polgári lakosság élelemmel való ellátása érdekében. / • Értsük meg jól, hogy e^ komoly, dé' nem zaklató akció. Senki se vegye a fejébe, hogy veszedelembe kerültünk. Hiszen két ellenségünket már rászorítottuk a békére s a többivel való . döntő mérkőzésünk ugyancsak ragyogó sikerek közt indult meg. Élelmünk is van annyi, ameny- nyivel beérhetjük az uj termés behordásáig, de csak a' legnagyobb takarékossággal és helyes elosztással. Ebben áll a helyzetnek aggodalmatlan volta mellett is kétségtelen komolysága. Ez hozza magával az erélyes és szigorú uj rekvirálást, amiben tehát senki se lásson fölösleges zaklatást a hatóságdk részéről, mert Íriszen nem álról van szó, hogy a megélhetés nehezebbé tétessék, hanem arról van szó, hogy a hadsereg ellátásában vagy. a -közélelmezésben fennakadás ne legyw, mely kockáztatná mindazt, amit négy világháborús esztendő legendás küzdelmében kivívtunk. Bán volna most, a végső döntés legfeszültebb idején visszariadni azoktól a nem elviselhetetlen kellemetlenségektől, amelyekkel az uj rekvirálás esetleg járhat. Súlyos bűn a hatóságoknak ellenszegülni, az<?k elől kitérni s aki ilyet próbál, érezni is fogja az igazságszolgáltatás sújtó kezét. De Magyarország- lakossága egészben véve "helyesen, nemesen, hazafiasán viselte magát a világháborús megpróbáltatások eddigi folyamán, fényes példáit adta belátásának és áldozatkészségének s ezek után bízvást remélhetni, hogy nagy városokban és apró tanyákon, palotában és kunyhóban, mindenütt, mindenki zúgolódás nélkül készségesen, megyéssel, türelemmel és odaadással fogja követni az uj rekvirálásra vonatkozó rendelkezéseket, sőt önként siet közhasználatra bocsátani a szájától megtakarított élelmet — a győzelemért, á békéért, | haza javáért. KÜLÖNFÉLÉK. — Az uj kereskedelmi miniszter Tolnába* Szterényi Józséf kereskedelemügyi miuiszter áp. rilis 4-én Dombóvárra érkezett, honnét folytatta útját Abbáziába, ahol 8 — 10 napig Bukarestben sgerzett gégekatarrhusát reméli, kigyógyithatni. — Egyházi és iskolai felügyelő. A sárszent. lőrinci evangélikus egyházközség a Fördös Dezső elhunytéval megürese- dett egyházi iskolai fel. ügyelői tisztségét közlelkesedéBsel dr. Pesthy Pál kir. törvényszéki elnökkel töltötte be. Az ünnepélyes hivatalba-iktatás ápr. 27-én fog végbemenni. —.A Prónai Dezső báró lemondásával megürült egyetemes egyházi-iskolái főfelügyelői szék betöltésénél pedig báró Solymossy Lajesra adta szavazatát. — Katonai kinevezés. Bárthel Rudolf *i. ezredes, aki Szekszárdon a cenzori teendőkkel volt megbízva, a budapesti katonai rendőrség alparancsnokává neveztetett ki. I — Elismerő oklevél. A pénzügyminiszter a magyar állami hadikölcsönök sikerének előmozdítása' körül szerzed érdemeik elismeréséül elismorő oklevelet állított ki Bábay Géza köz< ségi jegyzőnek, a gerjeni hitelszövetkezet igazgatójának, Vitkovits Ferenc szakcsi plébánosnak, a hitelszövetkezet elnökének és Ntjárády „fiMár döbröközi plébánosnak, hitelszövetkezeti elnöknek. — Katonai kitüntetések. A király Vogler Átadás, szekszárdi selyemtenyésztési tisztviselőnek, tizedesnek; aki három év óta teljesit katonai szolgálatot, az ellenség előtt tanúsított bátorságáért a vaskeresztet adományozta. A kitüntetett fia Vogler Alajos alezredesnek, aki katonai térparancsnokságnál teljesit fontos szolgálatot. Eszterbauer Lajos I. honv. gy. e. közkatona, aki önként jelentkezett a hadsereghez, az olasz frontra, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért 0 felsége a kis ezüst éremmel tüntette ki. — Kitüntetésok. Ferenc Szalvátor főherceg a magyar szent korona országai Vöröskereszt Egyletnek védnökhelyettese a háború alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemeik elismeréséül a Vöröskereszt hadiékitményes II. osztályú díszjelvényt díjmentesen adományozta: Forster Zoltán alispánnak, Bajó Pál központi főszolgabírónak, Rácz József szekszárdi rendőrkapitánynak, Fekete Gusztáv tolnai prépostnak, Bereczk István simontornyai főjegyzőnek, dr. Zavaros Gyula kölesdi orvosnak, Joó Károly bátaszéki kántornak és Berky Józsefné duna- földvári Vöröskereszt fiókegylet ^lnöknőjének. A Vöröskereszt hadiékitményes ezüst disz-érmét is többen megkapták vármegyénkben, igy: Bajusz Árpádné, Jlorovitz Giziké, Borovitz Irma, Í8gum Mária, Lengyel Ilonka, Lantos Irénke, ' Mayer Ilonka, dr. Ringbauer Ferencné, Schetten- berger Józsa, Soós Margit, özv. Udvarhelyi Józstfné, Verfing Anna, özv. Wolf AdolfDé, J5zv. Boróczy Béláné, Czerna Gizella, Fehér Margit, Gaolik Ilonka, Jordáfafali -Ivánka Margit, Klein Adolfné, özv. bonyhádi.Kliegl Lajosné, Ligeti Évike, Molnár Ilona, Rosenbaum Jolán, özv. Simon Gyuláné, Stein Paula, Varga Irén, Vin- kovics Mariska, Zavaros Ilonka. Berries Pál, Kustár Imre, Lőwy Jakab, Pingitzer Rozália, Bertics Pálné, Kristofek Gizella, Lengyel Ferenc, Maufhner Gyula, Pongrácz Lajos, Rezső Rudolf, Szabó Béla, özv. Varga Béláné, Schuller József, Szily János, Szily Gézáné, Veszprémi Győzőné, Vasváry Teruska, Göthlinger József, Máté István, — Harci plébános. A pécsi megyéspüspök a Budánovits távozásával megüresedett harci plébániára Szabó Ferenc berkesdi káplánt nevezte ki és neki ítélte oda* a Pollák-féle alapítvány 690 korona kamatát. — Áthelyezés. A pécsi megyéspüspök Berlakovits János petrijevici káplánt Paksra helyezte. — Püspöki megbízás. Gróf Zichy -Gyula dr. pécsi megyéspüspök Glatt Ignác kanonok elhalálozása folytán a szeminárium ideiglenes kormányzásával Rézbányái József dr. tb. kanonokot bizta meg. — Lemondás. -Széchenyi Aladár gróf, somogyvármegyei tőispán, közélelmezési kormány- biztos, amint a lapok írják, főispáni és kormány- biztosi állásáról lemondott. — Kinevezések. A tolnaníegyei árvizsgálóbizottság elnökévé Jakab László pénzügyi tanácsos, alelnökévé pedig Halász Géza szekszárdi főerdőmérnöjs neveztettek ki. — Felfüggesztett községi jegyző. Reich. Oszkár simontornyai járási főszolgabíró Schád Vilmos murgai jegyzőt állásától felfüggesztette. ■ Potszemle. Az 1894—1899 évben születtek népfőikelési bemutató pótszemléje Szekszárdon folyó hó 10-én tartatik meg a Waldmann-féle vendéglőben.
