Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)

1918-12-15 / 50. szám

XLVI. évfolyom. 50. szóm. SzeKszdrd, 1918. december 15. Függetlenségi és 48-as politikai hétilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szára, hová a láp szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő : HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. ! Előfizetési ár: Egész évre 24 K, Va évre 12 R, V« évre 6'— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. | Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 ko­rona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond so­ronként 100 fillér. Az uz$ora letörése a mi városunkban, a falvakon s egész megyénkben van olyan fontos kérdés ma, mint a földbirtokreform keresztülvitelének helyes gyakorlati megoldásán elmélkedni. Mert a közrend helyreállásáról, a tel­jes vagyonbiztonságról szó sem lehet mindaddig, mig nem enyhül a háború tartama alatt a felhőkig megnövekedett drágaság. Mert a zavargásoknak kisebb méfétekben lehet okozója az alkohol, az ittas duhajkodás, de á tél hidegsége a maga nélkülözéseivé, a korgó gyomor által kiváltott oktalan bosszuérzés a gyújtó­pontja azoknak a fosztogatásokkal járó rendzavarásoknak, amelyeknek szomorú példáját mutatták már eddig is ország­szerte, vármegyénkben is előfordult olyan esetek, hol a jómódú gazdák magtárai, éléskamrái, máshol a kereskedők és ipa­rosok üzletei kerültek a zavargások során ebek harmincadjára. Nem elég tehát a rend teljes helyre­állítása érdekében csupán az alkoholtilalom, a korcsmák lezárása.' Sokkal mélyebben ható intézkedésekre Van itt szükség. A háború az árdrágítás járványbeteg­ségével fertőzte meg társadalmunkat. Ez a betegség épugy előidézője most a jog­biztonságnak a forradalom erupciója foly­tán bekövetkezett idegzavarában a nagyobb rendbomlásoknak, sőt vagyonbizonytalan- ságoknak és fosztogatásoknak is, mint ahogy a spanyolbetegség tüdőgyuiadásba megy át s rámegy az egész szervezet. .Azonban a társadalom jog- és vagyon­biztonsága nem szabad hogy áldozatául essék az árdrágítások ma is vigan tenyésző mikrobáinak. A táréadalmi béke és jog és vagyonbiztonság megszilárdulása érdekében elsőrendű fontossági van a piac, a boltok, a műhelyek meggyogyitásának a háború nyomán ott elszaporodott uzsoragombáktól. Nem győzzük" eléggé hangsúlyozni, nem győzzük eléggé hangosan mondani, hogy hatóság, kereskedők, iparosok, ter­melők, mindenki, akinek ér valamit a rend és biztonság s akiknek van veszíteni való­juk — sok, jóval 'több, mint amennyit jelent nekik, az az^ árleszállítás, amellyel bevételeiket, hasznukat a társadalmi béke érdekében saját jó belátásukból mérséke­lik: itt keressék a Megoldást. De természetesen ez nem fog menni úgy, hogyha mindenkinek a saját jobb belátására bízzuk a dolgot és mindenki azt várja, hogy kezdje a másik. Ezért csak helyeselni tudjuk, hogy a szekszárdi Nemzeti Tanács a munkás- és katona-tanács javallatára — méltányolva a kérdésnek a belső béke és rend szem­pontjából vele járó elsőrendű jelentőségét — kezébe vette az árak leszállításának problémáját. A Nemzeti Tanács tárgyalni fog egymásután a piac tényezőivel, a ke­reskedőkkel, az iparosokkal és termelők­kel. .Kapcsolatot létesít köztük, hogy az egész vonalon az árak mérsékeltessenek s a kölcsönös érdek tisztelet mellett az ár­szakértő bizottság utján a leszállított árak megállapittassanak, azok kihirdetéséről és betartásáról pedig a hatóság a kiuzsorá- zott fogyasztók létérdekeinek megfelelően gondoskodjék. Hasonló eljárásra a szek­szárdi Nemzeti Tanács az összes közsé­gek nemzeti tanácsait megkeresi. Felmerül itt a kérdés : miféle sanctió, minő megtorlástól való félelem, minő bün­tetés biztosítja majd, hogy a kereskedő az ő bolti cikkének, az iparos az ő munká­jának, a termelő az ő termelvényének árát csakugyan leszállítja s a Nemzeti Tanács által elfogadhatónak talált megállapított árakon átengedi a fogyasztóknak ?! Ennek az akciónak a sikerét nemcsak a rendőrkapitányi bírságok, az elzárás ki­látásba helyezése fogja biztosítani: hanem az erkölcsi erő, amelyik a szegény fogyasztó tömegek megélhetésa érdekében az árak leszállítását parancsolja s amely erkölcsi erő a tömeg önbíráskodásig való elkesere­dését s az egész társadalmi béke és rend felborulását vonhatja maga után. Ez veszedelmesebb sankció minden paragrafusnál. Gondolkodó ember előtt ezt magyarázni felesleges. e> I« * A szekszárdi Nemzeti Tanács folyó hó de­cember 12 iki ülésén indujt meg ez a nagy jelen­tőségű mozgalom, bol a Munkás Tanács az irápt tett javaslatot, hogy a következő , felhívás intéz- tessék a piac tényezőihez r Szekszárd város kereskedőihez, iparosaihoz és termelőihez! A dicsőséges, vértelen forradalom vívmányait csak a lakosság minden társadalmi és gazda­sági rétegének vállvetett együttműködése, min­den jogos érdeknek tisztelete, a közrend-, élet- és vagyonbiztenság megszilárdítása biztosíthatja; ezt követeli most a haza érdéke, mindnyájunk érdeke! Városunk területén — mély sajnálattal és a legkomolyabb aggodalommal .kell megállapita­Sződy hadnagy. m’ nem írtam. Nem írhattam. Mindig jöttünk: gyalog, kocsin, vonaton De ina aztán ágyban hálunk! Rászolgáltunk becsületnprmondhatoml Mégtnt győztünk: fat a tálján Ptijig kétszer mi hátráltunk élőle! Úgy. hemzsegett, mint d hangya.... Most magnafc is alig maradt belőle! Nincs is annál üdvözítőbb, Nincs is annál téboly ítóbb érzelem, mm tasa útájt, Ráeszmélünk, hogy m&fik a győzelem / Sc Jttmig ónnál kápráztatóbb, Ára. fnmtdl HeséryesePb, véresebb l. ... Úgy ß Őór se részegíthet ! / l Apadt még a te csókod sem édesebb I... S mégse zúg a „Hajrá századu ... Ebéd se kell. Sirtunk is egy keveset: — Szegény Sződy hadnagy urunk. Szemüvege tusaközben leesett... Háti az olaszt nem gyűlöltem, Ha most éppen nem is vagyunk barátok: ík a Sződy hadnagy úrétí, — Isten engem’I ** tizet magam levágok!. .. II. Hogy ki az a Sződy hadnagy ?... Fogadjuk, hogy azt csak nerp is gyanítod l Az a ydnyadt kántorféle, Aki egyszer mifelénk ts tanított Aki ott, a gazdag nép közt, Hogy’ tengődött, bús anyjával, szegényen! Dé, mert nem kért, nem is kapott, S csak ágy vettük, mint lyukat a sövényen! Zászlósnak jött ide hozzánk... De már akkor viselte a „billogot“: Fél haját a kard leszelte, S horpadt mellén a nagyezüst csillogott... És, — az otíhon „gyáva“ ember, Aki téged gúnymosolyra késztetett: Nem féltette itt a bőrét, De sápadtan .mindnyájunkért reszketett. Itt volt velünk éjjel-nappal Szives szóval buzdított és oktatott. S annyi ezer szenvedésünk Tűréséhez lassan hozzászoktatott. .. Szegény, szegény hfldnagp urunk!... A sírodon idegén fűz haj'adóz!... S a nagy, kérek pdpaszemed Nem lesz értünk soha többé harmatos!... FERKE ÁGOST. Halálos zuhanás. Irta: Konta Róbert. |?jfP Éjszaka kemény hóvihar volt. A hólobogók, amelyek a hegyóriások körvonalait alkonyattáj ban olyan különös, olyborzalmasan szép képbe öltöztették, mintha fehér lángok nyelvei nyaldos nák őket körül, biztos előjelei voltak annak, hogy vészterhes orkán fog nemsokára kitörni. A szél vadul korbácsolta a hótömeget; az utóbbi napokban rettenetes mennyiségben hullott a hó és a hófiikokat ób jégmeredekeket két méter ma­gas réteggel vonta 'be. Amint a szél a havat maga előtt kergette, kénye-kedve szerint tornyo sitotta itt is, ott is a hótömegeket. Amott a hegy­hátról lesodorta - és a gerincet egész a kékes jégig tisztára söpörte, emitt egyik hókupacot a másik hegyébe rakta és a katonáknak Útmutatóul szolgáló tájékozó oszlopokat egészen a csúcsokig betemette. A fehér, hullámos lepelben egy centi- méternyi sem meredt ki belőlük és aki az álta­luk jelzett utat kellett, hogy kövesse, az a fehér pusztaságban minden jel, minden segítség nélkül maradt és nem találta utjának irányát. -Jól ismer­tük a nagy veszélyt, amellyel a behavazott glecs- cs( rek fenyegetnek, azért ismételten meghagytuk a tábori őrsök parancsnokainak: „A felváltásnál kössétek össze kötéllel az embereket és elsőnek tegyetek egy hegyi vezetőt, aki érti a dolgát, amellett pontos és megbízható.“ > De a tél első hóvihara minden évben meg­követeli a maga áldozatét. A fiatal, erős, edzett fickók azt hiszik, hogy dacolhatnak a havasi tél veszélyéivel és túlbuzgó erejük arra s ösztökéli őket, hogy ne vessenek ügyet a legszigorúbb figyelmeztetésre sem. Ma reggel 8 órakor felriasztották a hegyi vezetőket. A leváltottak közül, akik a 2. száma gleécser-támaszponttél a szállásfedezék felé igye­keztek, az egyik hegyi vezető egy szakadékba zuhant a Breiten ferneren, -— igy szólt a rövid jelentés. Néhány perc múltán utrakószen állot­tunk, felszerelve kötélhágcsókka), hosszú mentő­kötelekkel, rövid csákányokkal és villamos lám­pákkal'. Az ut a szerencsétlenség helyére jó órai fáradságos felfelé mászásba került, -r Csurom­vizesen értük el a szakadékot; csak egy pgészen kicsiny lyukról lehetett látni, hogy itt égy gya­nútlan ember a mélységbe zuhant. Most hát Hátralékos előfizetőinket tételéttel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Thumbnails
Contents