Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-12-08 / 49. szám
IUI. flrtolynm,----------------------------49. szara.________ Szikszóm, 1918. december 8. Fü ggetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap I Felelős szerkesztőszellemi részét illető minden közlemények intézendők. . Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. HORVATH 1GNACZ Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű -------hi rdetések és pénzküldemények intézendők. Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 24 K, 7a évre 12 K, V* évre 6*— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. | Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 100 fillér. Szocializmus és UoMizmus. A társadalmi és politikai kérdések uralják ma az egész kulturemberiség gondolatvilágát és ezek között elsősorban a szocializmus és annak szélsőséges árnyalata, a bolsevikizmus. Az emberek nagy többsége azonban nincs kellőképpen tájékozva ennek a két társadalompolitikai iránynak lényege felől és -ezért nem lesz talán felesleges munka e két fogalmat párhuzamba állítva, jellemző vonásaikban ezeket röviden ismertetni. A tudományos és filozófiai forrása mindkét társadalmi iránynak ugyanaz. — Marx Károlyt, a tudományos szocializmus atyamesterét tekinti mindkét párt prófétájának. A szociáldemokrata párt szorosan tartja magát Marx elméletének egyik sarkalatos tétetéhez, mely szerint a társadalom egyes fejlődési szakai szükségszerü- leg váltják fel egymást és a kapitalista termelő rend bukása a természet törvényeinek kérlelhetetlen logikájával fog elkövetkezni, amikor a társadalmi evolúció elérte; a megfelelő fokot. A szociáldemokráciának tehát az a feladata, hogy ezt az érési folyamatot állandóan figyelemmel kisérje és ha lehet, anyagi és szellemi eszközökkel azt siettesse. A szociáldemokrácia politikai egyenjogúság által nyújtott eszközökkel, valamint a nagy néptömegek nevelése, oktatása és megszervezése által akarja a termelési rend átalakulásának folyamatát siettetni, illetőleg ezen eszközök által a nép többségének támogatását megnyerni, hogy ilyen módon annak idején a politikai hatalom segítségével minél kisebb megrázkódtatással és áldozattál tudja a világot a kapitalista termelőrendről a kollék- tiv gazdasági rendszerbe átvezetni. Ezzel szemben a szocialista pártoknak a bolseviki néven ismert szélső terrorista balszáYnya, mely Oroszországban a múlt év végén a hatalmat magához ragadta, nem hajlandó a szociális reformok s a kapitalista termelés rendjének kollek- tivisztikussá való átalakítása tekintetében a természetes fejlődés, az evolúció tempóját követni, hanem arra törekszik, hogy kisebbségi terrorral erőszakolja rá a világra azokat a társadalmi reformokat, melyeket a szociáldemokrácia fokozatosan, az állam- hatalomnak a nép többsége támogatásával való megszervezés utján akar megvalósítani. A bolsevikizmus a kapitalista termelő rendet lerombolja, még mielőtt a szocialista termelő rend megvalósult volna. Hónapok alatt akarja elvégezni generációk munkáját. Hogy ez fizikailag éppen úgy, mint erkölcsileg lehetetlen, ezt minden józan. ember belátja. Csak a fantasztikus észjárású orosz rajongók agyában születhettek meg ilyen képtelen tervek, melyek végeredményükben csak ártani fognak a szocialista eszmének. Ezért minden ország szocialistái, akiktől minden anarchikus terv távol áll, tiltakozik a bolsevikizmus ellen, evvel is igazolva, hogy a szocializmus az alkotás és a haladás, nem pedig a pusztítás és, az anarchia utján akar haladni. A földosztás! rendelet. A népkormánynak a katonák földhöz juttatása tárgyában kiadott rendeletét rövid vonásokban már múlt számunkban ismertettük. A kérdés rendkívüli fontosságára való tekintettel itt közöljük most a rendelet teljes szövegét: A haza soha le nem róható hálával tartozik azoknak a fiainak, akik a minden érdekünk ellenére reánk szakadt vérözönben helyüket becsülettel megállották s e zivataros napokban sem bontják meg a közrendet, Amelyre a nagy átalakulás' zavartalan keresztülvitele érdekében a hazának oly nagy szüksége -.van. Ezt teljes mértékben átcrzi a nép jobb jövőjének biztosítására alakult jelenlegi kormányzat is, amely minden eszközzel arra fog törekedni, hogy a nép részéről a haza iránt tanúsított nagy áldozatkészség méltó jutalmát valóban és a lehető legteljesebb mértékben mielőbb elérje. Evégből a kormány gondos kodni kíván a lehetőséghez’ képest arról is, hogv megfelelő mérsékelt és hosszabb idő alatt tör- leszthető vételár ellenében földhöz juttassa a földet mivelő azokat a fiait, akik a hazáért küzdöttek és közöttük is első sorban a hadirokkantakat. A hadiszolgálatban állott főldmivesek földhöz juttatása azonban kizárólag csak törvényes utón a közigazgatási hatóságoknak és bíróságoknak a közreműködésével történhetik meg. Evégből a törvényhozásnak még ezután kell megalkotnia ( bizonyjogintézményeket mert ilyen uj jogintézmények nélkül a földkérdés gyökeres megoldhatása nem várható. E jogintéz mények megalkotása végett pedig a kormánynak tisztán kell látnia annak a feladatnak nagyságát, amelyet az alkotandó jogintézményekkel meg kell oldania és azokat a kereteket, amelyekben feladata valóban meg is oldható. Ennélfogva felhívom Alispán (Polgármester) urat, hogy tájé koztatásom végett e rendeletem vételétől számított 60 napon bélül terjesszen fel a mellékelt mintának megfelelő áttekinthető kimutatást a törvényhatósága területén állandóan lakó azokról a hadiszolgálatban állott vagy még mindig ilyen szolgálatban álló földmivesekről, akik már a háború kitörése előtt is állandóan földmiveléssel foglalkoztak és akiktől mint törekvő emberektől a föld okszerű mivelése bizton várható s ennélfogva érdemesek arra; hogy földszerzésre irányuló jogos kívánságukat a kormány az arra majd alkalmasnak látszó időben és módokon a lehetőséghez képes elősegíteni igyekezzék. Nem szabad a kimutatásba felvenni olyanokat, akik e rendeletem vétele után a közrend megbontásában vagy vagyonrongálásban vétkesnek találtatnak, sem pedig olyanokat, akik a kínálkozó munkaalkalmakat maguk és családjuk eltartásának biztosítására fel nem használják s habár esetleg gazdasági cselédként munkába állani vonakodnak, sem azokat., akik nem tudják igazolni, hogy szabályszerűen bocsátották el őket a katonaságtól. Fel kel venni a fentebb említett általános követelményeknek külömben megfelelő minden családfőt és olyan más földmivest, aki család alapítására képes, feltéve, hogy magának nincs földbirtoka, vagy ha van is, de az az öt kataszteri holdat el nem éri s reá örökség utján sem fog öt kataszteri holdnál nagyobb, vagy akkora földbirtok szállani, amely már meglevő földbirto kát öt kataszteri holdra kiegészítse. Olyan földmivest, akivel egytittélő feleségének van öt kataszteri holdat elérő földbirtoka, a kimutatásba csak akkor kell felvenni, ha legalább két fiúgyermeke van. Amennyiben külömben az általános alapelvek alá esnek, hivatalból kell felvenni azokat, akik hadiszolgálat, hadifogság, munkakeresés, vagy elvállalt munkájuk teljesítése miatt vannak állandó lakóhelyüktől távol. A vármegyékben a kimutatást községenkint kell megszerkeszteni. A kimutatásokat a helyi hatóság közreműködésével a községi képviselőtestület (városi tanács) által egybeállitott, megfelelő számú bizottság állapítsa meg, amely legalább felerészben hadiszolgálatban állott olyan földmivesekből álljon, akiknek nincsen öt kataszteri holdat meghaladó földbirtoka. Felkérem Alispán (Polgármester) urat, hogy I rendeletem egy-egy példányát küldje meg » községi elöljáróságoknak s egyúttal e rendeletem- ről szóló s ide mellékelt hirdetményt a községek közt közzététel végett kellő számú példányokban ossza szét. Elvárom, hogy Alispán (Polgármester) ur e rendeletem végrehajtását céltudatos körültekintés sei akként fogja foganatosíttatni, hogy a kimutatások összeállításának célja tekintetében semmi olyan félreértés felszínre ne .vetődjék, amely a termelés rendjét megbonthatná, evégből netán szükséges részletes intézkedéseket Alispán (Polgármester) urra bízom. Budapest, 1918 november 7-én. Búza Barna s. kföldmivelési miniszter. V Nagy elhatározások előtt. (P—r.) Aggodalommal vegyes örömöt vált ki belőlem az a nagy forrongás, mely állandó rezgésben tartja moBt a kitörések központjától legtávolabb eső vidékeket is. Mi szintén távolabb eső vidék vagyunk, Neraannyira a földrajzi fekvésünk, mint inkább a közéletből való sajátságos kikapcsolásunk miatt esünk távol a kitörések központjától. Alig tudunk valamit abból, ami napjainkban "Magyarországon történik... Kétkedve nézünk egymás szemébe — ha véletlenül találkozunk —: igaz-e, hogy forradalom van ? !.. Hát'csak ennyiből áll az a rettegetf társadalmi eruptio ?! . . De mi lehet a célja ? . . Mert hogy mi az oka, azt sejtjük mindnyájan, még a kikapcsolt vidékeken is: a négy és fél éves háború ! De ki tudna a célja felől felvilágosítást adni ?.. Tájékozatlanok vagyunk, — nem merünk örülni, nem merünk remélni, mert az egészből biztosan csak annyit tudunk, hogy a mi nyugalmunkat is megzavarták a fegyveresen hazatért katonák lövöldözései. Visszahúzódtunk didergő családi körünkbe, mert a fékevesztett leszereltek- kel nem tanácsos kikötni . . . Ennyi az egész, amit tudunk a forradalomból és ennyi nem elég ahhoz, *hogy lelkesedjünk. A többit csak sejtjük s aggódva keresünk támogatást, irányítást, kivezető szálakat egymás arcán, egymás szemében, egymás hangjában . . . „Te talán többet tudsz? ... Beszélj, az Isten áldjon meg ! . . . Mondd, mi lesz hát ezután és mit is akarjunk hát, hogy legyen ! ? . . .“ Azt hallottuk, olvastuk is már unos-untalan, hogy ami volt. az rossz volt . . . De kinek kellenek ehhez még érvek 1 ? . . . Hát nem elég bizonyság a ledőlt rendszer rosszaságára az önmagába fulladt, rémes háború 1 ? . . . Kell azt még bizonyítani is, laogy nem istenfélő, nem emberszerető, nem világboldogitó bölcseség volt az, ami tönkretette minden eddigi küzdelmünk anyagi és erkölcsi eredményét és tönkretette még a jövőben bizakodó reményeinket is !? . . . Azt tudjuk, hogy büntetlenül nem sújthat ily kegyetlenül a sors. Igenis, tudatlanság, vagy gonoszság, avagy őrültség rejtőzik a világégés mögött, — de leégtünk ! Éa ez nem álom, szörnyű valóság ez ! .. . Hajléktalanok, úgyszólván — hazátlanok lettünk I. . Forradalom! ? . . . Nem üz-e gúnyt velünk kegyetlen sorsunk, ha elhiteti, hogy mi most forradalmárok vagyunk t ? . . . Nem, inkább az izzó lelkű Petőfi Sándorunk elkeseredett juhászai vagyunk-e, kik nem tehettünk egyebet elkeseredésünkben, minthogy nagyot ütöttünk botunkkal — a szamár fejére... Rohantunk mi is réglátott szerelmünk, a béke felé, de mire odaértünk, csak holt tetemét találtuk már ... Ne keressük most, tudatlanság volt e, a szamár csökönyössége volt e, ami lekésleltetett bennünket, de azzal se töltsük időnket, hogy rugdaljuk a sokféle bölcseséggej Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
