Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-12-08 / 49. szám
2 1918. december 8 A ékesített szamár haliáját s közben kiáltsak ! forradalom van ! . . . Igen, van forradalom, de nem közöttünk! hanem köröttünk és nem mi csináljak, hanem a jó szomszédaink és kenyértestvéreink, mi csak az alkalmat szolgáltatják hozzá azzal, hogy nem tudjak, mit akarjunk és mit tegyilnk ! Nem tadjuk levetni megszokott bűnünket, s leégett háznak felett is pártokra oszolva jajveszé- kelünk , . . Egymással szemben védekezünk a túlkapások ellen s közben elveszítjük a talajt lábunk alól, nem marad egyebünk a — meztelen igazságnál .. . Kié lesz majd ez az igazság ? A radikális párté, a független köztársasági párté, avagy a szociáldemokrata párté? , . ! Es megelégszünk e majd azzal, akármelyiké lesz is, ha semmi egye-' bünk nem marad, ha semmi mással nem vigasztalhatjuk magunkat, csak azzal, hogy bíztunk az igazság győzelmében, de csalatkoztunk- az egész világban 1 ? . . . Eszméljünk! Térjünk magunkhoz! Sok bűne van a régi rendszernek, de amit most elmulasz tünk, azért már még sem a múltat tehetjük felelőssé! ... Ha fölesszük készleteink utolsó morzsáit is, ha napról napra növesztjük a már megszámlálhatatlan adósságunk tömegét, ha elpusztít juk a polgári élet legutolsó maradványait, viharverte gunyhóinkkal, rozoga gazdasági berendezésünkkel is, — legyen akárkié a végén az igaz ság, a megmaradt koldusok üres tarisznyáiba nem adhat belőle semmit! Ne játszunk a szavakkal és ne bolonditsuk egymást, bölcs vezéreink ! . . . .Ha letettük a fegyvert az igazsággal biztató ellenségeink előtt, te gyük le egymás között is. Ha nincs mentségünk, ha nincs valamennyiünk egyesítésére hivatott vezérünk, törődjék legalább ki-ki önmagával, mihez fog majd, ha puszta két kezével az élet terhével szemben és sehonnan, senkitől segítségre nem számíthat . . . Még az egymáshoz fűző legelemibb társadalmi kapcsaink is szétesnek, a legnélkülözhetetlenebb társadalmi intézményeink is felbomlanak . . . Erre várunk ? . . . akkor szűnik csak meg köztünk a harc 1 ? Avagy akkor is folytatni fogjuk még az osztály hal cot ?... Ne sokat, csak egy vezért kérünk halálos szorongattatásaink napjaira, de az legyen bátor és ne féljen a felelősség érzetétől! Legyen jóhiszemű és őszinte hozzánk, bizzék bennünk, a magyar nemzeti egységhez ragaszkodók táborában és senki másban! . . . Legyünk szocialisták a radikálisan megtisztult független köztársaságunkban, találja meg benne mindegyikünk a maga otthonát, aki le tud mondani a más erején való élősködésről, aki dolgozni tud és akar! Legyünk szocialisták közgazdasági életünk radikális újjászervezésének a programmjáyal s a közgazdasági életet mozgató, a súrlódásokat kiegyenlítő, a sebeket gyógyi tó erkölcsi és szellemi erők értéké nek a megbecsülésével; — legyünk olyan szocialisták, akik nem a mozgásban és az anyagban találják az élet végső okát és gúny nélkül veszik ajkaikra azt a szót: Isten ! . . . Felhívás a magyarországi közalkalmazottakhoz! Kar társak ! Kar társnők 1 A régi, feudális és a dolgozó társadalom munkájából élő Magyar- országot iedöntötték a szabadulni vágyó, alkotó munkára termett uj Magyarország dolgozó milliói. A leomlott Potemkin-falvak helyébe a megelégedett és a munka alapján álló társadalmi rendet akarják felépíteni. Ebben a munkában részt kiván venni minden társadalmi réteg és helyet követel magának. Arról van most szó, hogy minden törekvés és akarat a közös cél szolgálatába álljon. A magyarországi közalkalmazottakat az uj alakulás készületlenül találta. Jámbor egyesületek rozoga faalkotmánya mögé bújva néztek szembe a kapitalista társadalmi rend által ránk- zuditott háború minden borzalmával és nyomorával. Ä teljes pusztulás szélén állottak, mert senki sem törődött velük, saját maguknak pedig erejük nem volt arra, hogy megélhetésüket biztosítsák és a féktelen áruuzsora szennyhullámaival szemben egy erős szervezet védőgátját fel- e ueljék. Az elnyomatás idején megalakult a „Köz- alkalmazotf'-szabadszervezet, amelyet azonban a Wekerlék és Szterényiek jogtipró brigádja fojtogatott. A szabadság napjának hajnalán, a „haza- fiságból “ minden népi akaratot elnémító We kerle uralom végperceiben megalakult a „Magyarországi Közalkalmazottak Szövetsége“. Ez a Szövetség, amely a közalkalmazott szabadszervezet mellett- mint „legális“ szervezet ép fel, célul tűzte ki, hogy a magyarországi ÍÜLNAMEGYEI KOZLrONY közalkalmazottakat pártra, nemre, felekezetre való tekintet nélkül egy táborba gyűjti és az összes alkalmazottak anyagi és erkölcsi jólétéért küzd. A Népkormány, abból a gondolatból kiin dúlva, hogy a közalkalmazottak minden kategóriáját magába foglaló szervezet ma egy van : a Magyarországi Közalkalmazottak Szövetsége, en- | nqk a Szövetségnek az utján és javaslata alapján akarja a közalkalmazottak ügyeit rendezni. Az uj alakulás szelétől pillanatra elkábult régi egyesületek, melyek a múltban ágáltak a fórumon, sokat beszéltek, de keveset tettek s kérvényező politikájukkal intézték el a közalkalmazottak ügyeit, most újból figyelnek és régi irányukat követve, az egységbe szervezkedő közalkalmazotti társadalom rétegeit széthúzó szán dókkal el akarják téríteni az egyetlen helyes úttól, mnlyet a Magyarországi Közalkalmazottak Szövetsége követ. Kartársak 1 Kartársnők ! Ne engedjétek magatokat eltéríteni az egyedül helyes szervezkedéstől 1 Ne üljetek fel a hangzatos jelszavaknak, ne engedjétek meg az egység megbontását 1 Mutassuk meg, hogy maguuk akarjuk egy a mindenkiért, mindenki az egyért elve alapján a magunk jólétét kiküzdeni és ne huzzunk "szét, mint a múltban! Gondoljátok meg, hogy a Magyar országi Közalkalmazottak -Szövetsége azt akarja és fogja is megvalósítani, amit mindnyájan akarunk, becsületes munkánk bérét, a tisztességes megélhetéshez szükséges munkabért! Agitáljatok, hogy mindén közalkalmazott a Magyarországi Közalkalmazottak Szövetségének tagja legyen ! Testvéri üdvözlettel a Magyarországi Közalkalmazottak Szövetsége. KÜLÖNFÉLÉK. — Belépés a Károlyi pártba. A köztársasági pást tagjai beléptek a Károlyi-féle függetlenségi és 48-as pártba. Nagy György elvtársaival múlt hétfőn este 7 órakor megjelent a Károlyi párt helyiségében és hosszabb beszédben bejelentette, hogy csatlakoznak a Károlyi-párthoz. Hock János válaszában kijelentette, hogy a forradalom győzelme óta ennek a^^p^tpak nem volt nagyobb ünnepe, mint a mai, amikor az egész köztársasági pártot ide belépni látta. Az a nagy eszme, amelyet proklamáltunk és amely a magyar állam megalakítása, óta tálán a legnagyobb politikai gondolat volt, ma már intézménnyé vált. Ezt az intézményt, a magyar köztársaságot, meg akarjuk védeni minden ellenforradalom ellen. A forradalom munkája még nincs befejezve. A magyar függetlenség épületét kell felépíteni egy nagy köztársasági templom alakjában. Ennél a munkánál azonban egyik kezünkben épitőszerszámnak, a másikban pedig kardnak kell lennie, hogy megvédelmezzük mindazt, amit a vértelen forradalom utján kivívtunk, de ami minden magyar szabadsághős vérével volt megszentelve évszázadokon keresztül. — Ez alkalommal tartott pártértekezleten a Károlyi párt alelnökévé Nagy Györgyöt választották meg. A két pártnak egyesülése most már feleslegessé teszi nálunk is a köztársasági párt megalakulását és szervezését. — A2 uj főispán üdvözlése. A szekszárdi „Hangya“ szövetkezet igazgatósága múlt szombaton tartott ülésében örömmel értesült ügyészének : dr. Mayer Gyula szekszárdi ügyvédnek főispánná és kormánybiztossá történt kinevezéséről és Halász Béla indítványára egyhangúlag elhatározta, hogy írásban melegen üdvözli az uj főispánt magas állásában. — Kinevezés. A belügyminiszter Kovách Béla határrendőrségi fogalmazót, Kovách Gyula nyug; kisvejkei jegyző fiát, határrendőrségi kapitánnyá nevezte ki. A kereskedelmi miniszter a pécsi posta- és távirdaigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél Máthis Jenő számellenőrt számvizsgálóvá nevezte ki. — A magyar népkormány Reich Árpád huszárezredest, Reich Oszkár gyönki főszolgabíró testvér bátyját a hadügyminisztériumba osztotta be szolgálattételre. — Nyugdíjazás. A pénzügyminiszter Haks Lajos gyönki adótárnokot hosszú és Ugybuzgó szolgálata után nyugalomba helyezte. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Szentes Béla fehértemplomi áll. főgim náziumi tanárt a kaposvári áll. főgimnáziumhoz helyezte át. — Uj doktor. A kolozsvári tudomány egyetem jogi kara múlt szombaton avatta Sebestyén Béla székesfővárosi postatisztet, Scheleznik Károly szekszárdi kárpitosmester fiát, a jogtudomány doktorává. — Értekezlet a közszolgálati alkalmazottak szervezkedéséről. Múlt vasárnap d. e. fél 11 Óra- kor a városház nagytermében gyűltek össze a helybeli összes köz- és magánhivatalok, intézetek, vállalatok alkalmazottai, hogy a mai nagy eszmeharcoknak megfelelőleg szervezkedjenek. Az értekezleten az orsz. szociális szervezet párttitkárságának kiküldöttjei is, nóvszerint dr .Huszár és Vadász jelen voltak. Az értekezleten Padányi Andor, Tolnavármegye tanfelügyelője elnökölt. Üdvözölte a megjelenteket és a központból kiküldött vendégeket. Rendkívül lebilincselő előadásában ismertette az értekezlet célját, egyben munkásságra buzdítja a szellemi erőket. Majd a központból kiküldött férfiak részéről dr. Huszár részletesen előadta ai közalkalmazottak, a fej. munkások helyzetét és megadta az irányt a szervezkedésre nézve. Hogy a fejmunkások a mai megélhetési viszonyt illetőleg sanyarú helyzetben vannak — úgymond — egyedüli okát a szer vezés hiányában találja meg. Hivatkozik a szervezett munkásokra és követendő például állítja őket, akik a tömörülésnek köszönhetik, hogy tisztességes megélhetést vivtak ki. Hangoztatja, hogy a szellemi erők egyesítése gazdaságilag, rendkívül fontos, mert csak szervezet kapcsán lehetséges minden fejmunkásnak tisztességes megélhetést biztosítani. Felkéri továbbá a jelenlevőket, hogy a létesülő szervezetüket kapcsolják a központhoz, hivatkozva arra, hogy a fej munkások akcióját csak az esetben koronázza 'siker, ha egy nagy szerves egészet alkotnak; Hangoztatja továbbá azt is, hogy a tömörülés által politikai felfogásuknak is nagyobb súlyt tudnak adni. Az elnök hozzászólásra szólítja fel a megjelenteket, kik közül Földvári Mihály vármegyei főlevél- tárnok indítványozza, hogy a szervezés munkáját nyomban kezdjék meg. Padányi Andor elnök fáradságot nem kiméivé, a szervezést magára vállalja, mit az egybegyűltek helyesléssel és megelégedéssel fogadtak Halász Géza erdőtanácsos a létesülő szervezet politikai álláspontjáról 'kér felvilágosítást. Szerinte még nem lehet politikai elvet vallani, hivatkozva a zavaros helyzetre. Dr. Huszár kijelenti, hogy a most alakuló szervezetben mindenki szabadon, politikai felfogása szerint cselekedhetik. A további szónok Vadász, a szociáldemokrata párt kiküldöttje volt. Hivatkozik a forradalom által kivívott hatalmas eredményekre : az egyes társadalmi osztályok közemelt válaszfalak ledöntésére. Kéri a megjelenteket, hogy szervezésük munkájában ezt szem előtt tartsák. A szociáldemokrata párt nevében üdvözli a hallgatóságot. Végül az elnök szép beszéd keretében megköszöni a hallgatóságnak a megjelenést s az értekezletet bezárja. — Takarékoskodjunk a villannyal. A városi tanács közhírré teszi, hogy a mai naptól kezdve a szénhiány miatt csak este fél öttől éjjel-fél 10 óráig lesz villamos világítás. Felhívja a város a villamos fogyasztó közönséget, hogy ezen idő alatt is a legnagyobb takarékossággal világítson, mert azok a fogyasztók, akik csillárokkal világítanak avagy túlságos sok lángot égetnek, kérlelhetetlenül le lesznek kapcsolva. Mindenkinek saját érdeke, hogy' takarékosan világítson! — A szekszárdi Nemzeti Tanács legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy ezentúl csak minden kedden és szombaton délután 5 órakor tart ülést a városi székház polgármesteri irodájában. N. — A Hangya szövetkezet uj ügyésze. A szekszárdi Hangya szövetkezet igazgatósága dr. Mayer Gyula főispán lemondása folytán megüresedett ügyészi tisztségre dr. Szily Géza ügyvédet választotta meg. — Bezerédj István életrajza. A Magyar Tudományos Akadémia valami 14 esztendővel ezelőtt pályázatot hirdetett Bezerédj István élet rajzára. A pályázat hosszú évek során meddő maradt. Végre is az Akadémia Bezerédj István életének két alapos ismerőjét,! Bodnár Istvánt és dr. Gárdonyi Albert fővárosi főlevéltárost bízta meg a mű megírásával. A munka elkészült. Az Akadémia kiutalta az annak idején Bezerédj Pál által kitűzött pályadijat s most már az életrajz is nemsokára kikerül a sajtó alól, még pedig olyformán, hogy a 30 ezer koronán felüli kiadási költség felét a Magyar Történelmi Társulat, másik felét pedig Bezerédj Pál családja vállalta nagylelkűen magára. A száz nyomatott ivre terjedő két kötetes munkát a Történelmi Társulat választmányi tagjai évi illetmény gya nánt kapják, de a m gyközönség is megszerezheti. A társulat az első kötet előfizetési árát 15, a könyvárusi árát pedig 25 koronában szabta meg. Aki előfizetni akar, forduljon tehát a M. Történelmi Társulat titkári hivatalához, Budapest, I. Vár. Országos Levéltár. — Egy kis türelmet. A szekszárdi leszerelt katonák megnyugtatására közöljük, hogy a kormány rendelete szerint folyó hó 15 én kezdik meg a leszerelési költségek kifizetését.
