Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-10-20 / 42. szám
m. ÉPfoUnm. 42. színi. Szekszífd, 1918. október 20. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Hazánk sorsa a nemzetek jövő küzdelmeiben. Európa 4 évig ontotta a vért patakokban. Népek és nemzetek állottak egymással szemben. Küzdöttek fegyverrel, öldöklő szerszámmal, gránáttal és srapnellel. Halált arattak, hogy egy szebb, jobb jövő mag- vát vessék el. Keresték a boldogulás útját. A jólét kedvezőbb feltételeit akarták előteremteni a térhódítás, a hatalom meg- nagyobbitása által. A hatalomra való vágyás fölébresztette az emberi szenvedélyeket és ezek elhomályosították a tiszta látást. De a kemény vérfürdőben a népek százmillióinak lelkében mélyreható változás ment végbe. Olyan változás, mely az eredeti hadicélokat kizökkentette irányukból és a népek küzdelmeit uj eszmekörbe helyezte át. Ma már nem beszélünk feltétlen győzelemről, az ellenségnek letiprásáról, népeknek kiirtásáról, v területeknek meghódításáról. Legfeljebb ellenségeink sorában akadhat még elvétve egy-két zelóta, aki a végső győzelemig és a teljes leíegyvere- zésig menő harcot hirdeti. De a józanabb belátásuak tisztán látják már, hogy a győzelem nem elégítené ki őket és a célt, amelyet kitűztek maguknak, általa el nem érhetnék. Ma már derengeni kezd a népek megértésének és uj eszmények egybefonnának hajnala és lassan győzelmes utat tör magának a meggyőződés, hogy sokkal ésszerűbb a dolog, a nemzet erejét a külső hatalomra való törekvés helyett a belső politikai függetlenség, gazdasági megerősödés és társadalmi művelődés előmozdítására fordítani. A magyar haza politikai függetlensége gyors és váratlan fordulatban hull a nemzet ölébe. Sokat és soká küzdött érte és most, mikor a világháború csak szorosabbra kovácsolta a kapcsot Ausztria és Magyar- ország között, annak végeredménye a majdnem teljes szétválás, a függetlenség elnyerése. Független Magyarországi Uj, nem remélt állapotv Uj, még eléggé át nem gondolt és meg nem fontolt feladatok. Uj célok lebegnek a világháború vérfürdőjében megifjodott és függetlenné vált magyar nemzet szemei előtt: feljlődés, haladás es boldogulás. De az igazi fejlődést, a biztos haladást és boldogulást csak úgy fogjuk elérni, ha bele tudunk illeszkedni Európa jövő világrendjének közgazdasági és szociálpolitikájába. Uj közgazdasági és szociális politikát kell teremtenünk. Elsősorban is a termelő munkát kell újjászerveznünk és olyan méretűvé tenni, hogy a múlt eredményei eltörpüljenek mellette. Növelnünk kell áldott jó földünk termőképességét. Jobban ki kell használnunk e drága földnek minden zege- zugát és értékesíteni kell a nemzet fejlődésének előmozdítására. Igaz* hogy ezt csak megfeszített munkálkodással lehet elérni. De épp azért kell uj szociálpolitikát is teremtenünk, amely szerint a dolgozók Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. számára a múlténál méltányosabb részesedést biztosítsunk. Uj küzdelmek előtt állunk. A gazdasági harc, amelyet ellenségünk eddig győzelmesen vizott ellenünk, tovább folytatódik még akkor is, ha közös megértés folytán létrejön a fegyverszünet és az örömteli béke. És ezekben az uj küzdelmekben nehéz és kitartó munkával kell helytállani a független magyar nemzetnek. Különben minden erőfeszítése, önfeláldozása, lemondása és vérontása a nagy világháborúban hiábavaló volt. Nehéz feladatok teljesítése vár reánk. Feladataink annál nehezebbek, mennél inkább érezzük elmaradottságunkat úgy a közgazdaság, mint a szociálpolitika terén a velünk versenyre kelő nyugati kulturális népeknél. De nem szabad csüggednünk, avagy tétovázva állnunk. Serényen munkához kell látnunk. Szervezkednünk kell. Összetartásban nagy erő rejlik. Az együttdolgozás megszervezésétől függ a jólét fokozása és a közműveltség elterjesztése. Közös munkával kell pótolni a múlt nagy mulasztásait. — Egy dús termékenységü gazdasági politika alapjait kell leraknunk. Az előfeltételek hozzá megvannak a magyar nép szellemi és testi képességeiben és földünk gazdag termékenységében. A munkásság érdemeinek kellő értékelése, igényeinek kielégítése, szükséges életfeltételeinek biztosítása sem maradhat el sokáig. Az uj világpolitikai helyzetünk, kivívott függetlenségünk nemcsak sürgeti, de egyben kedvező alkalmat nyújt a jövő feladatainak megfontolására, uj célok kitűzésére és a kitűzött célok elérésére irányuló közös nagy munkálkodásnak meg? teremtésére. Nemcsak vezetőinktől függ, hogy a jelen világrenditő eseményeinek óriási méretein fölül tisztán lássák a magyar nemzet életének uj céljait, nagy feladatait, de tőlünk is, a mi közös munkánktól, a szervezkedésünktől és együttdolgozásunktól is függ, hogy vájjon megálljuk-e helyünket a nemzetek jövő küzdelmeiben. Előfizetési ár: Egész évre 24 K, l/a évre 12 K, */4 évre 6'— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 100 fillér. — A „Tüdőbetegazanatórium- Egyesület“ előkészítő bizottsága Apponyi Rezső gróf főispán buzgólkodása folytán a f. hó 15-én Szekszárdon megalakult és ezzel a szanatórium megvalósulása egy nagy lépéssel haladt ismét előre. A vármegyei székház nagytermében megtartott értekezleten a következők vettek részt: dr. báró Podmaniczky Tibor, az Országos hadigondozó hivatal kiküldötte, dr. Drágíts Imre vármegyei főorvos, dr. Tanúrky Apád kórházi igazgató főorvos, dr. Nesztor Emil városi főorvos, továbbá dr. Éri Mái ton, dr. Leopold Kornél, Kovácsné Nagy Lujza, Leicht Lajos, Wolf Hen rik, Balogh Brúnó, Tóth Károly, Bodnár István, Gödé Lajos, Mosgai Sándor, Rubinstein Mátyás dr., dr. Őrffy Gyula, Salamon Ármin, Frei János, Wendl István, Tóth Henrik és Ketskés Győző. Az értekezlet a felállítandó szanatórium ügyének vitelére a Tolnamegyei Tüdőbetegszanatórium Egyesület megalakítását, illetve a megalakulásnak és az'alapszabályoknak kidolgozására egy u. n. előkészítő bizottság kiküldését határozta el. A megalakulandó szanatóriumegyesület védnöki tisztét már előzőleg Lukács György v. b. t. t.-nak, a József kuv szanatórium elnökének ajánlották fel, ki azt dr. Apponyi Rezső gróf főispánhoz írott meleghangú levelében el is vállalta. Kimondta az értekezlet, hogy a szanatórium felállithatásáig is a Wolf Henrik szekszárdi föld- birtokos által felajánlott szőlőhegyi lakóházban tüdőbeteg diszpenzért (tüdőbeteg gondozó intézet) állít fel, mint a Ferenc-közkórház alosztályát, annak felügyelete alatt. Költségeit az eddig összegyűjtött szanatóriumalap kamataiból fedezik. A diszpenzér és a létesitendő szanatóriumegyesület ügyeit a végleges megalakulásig az alábbi összeállításban megválasztott két bizottság intézi. Elnök lett: Apponyi Rezső gróf, főispán, társelnökök : Forster Zoltán, dr. Eri Márton, ügyvivő elnökök: dr. Drágíts Imre és dr. Tanárky Árpád, az alapszabálykidolgozó bizottság tagjai: Wolf Henrik, dr. Őrffy Gyula, dr. Drágíts Imre, dr. Fent Ferenc, Ketskés Győző. Az alapvagyon gondozó bizottság: dr. Leopold Kornél, Bodnár István, Gödé Lajos, dr. Herczegh Gyula, dr. Nesztor Emil. Ötvenéves jubileum. 1868. évi október hó 25 én szentelték fel a szekszárd-ujvárosi alapítványi plébániatemplomot Otven év mullott el azóta, hogy a csúcsíves, impozáns templom hirdeti Isten dicsőségét. Mosgai Sándor, a jelenlegi újvárosi plébános, október hó 20 án méltó keretek között ünnepli meg híveivel együtt a templom fennállásának 50 éves jubileumát. Ezen napon az ünnepélyes nagymise fél 10 órakor van, melyet dr. Fent Ferenc szekszárd- belvárosi, volt "újvárosi plébános celebrálja fényes segédlettel. A szentbeszédet Mayer Lajos főgimnázium! hittanár mondja. Délután ünnepélyes áldás lesz az Oltáriszentség kitételével. Az újvárosi templomot Girk György pécsi püspöksége idején, 1854 ben néhai Kassay Anna férjezett Hrabovszky Péterné és leánya Alexandra alapították, melynek értelmében alapitó meghagyta, hogy Kajdacs és Szalatnak jószágrészleteit, szekszárdi házát, .minden arany- és ezüst ékszereit a mindenható Isten dicsőítésére, a keresztény vallásnak magasztalására hagyja, a szekszárdi újvárosban e végre már kijelölt üres helyen építendő szentegyházra. Meghagyja továbbá, hogy a templom patronája szent Alexandra legyen. E nagylelkű, akkoriban 90.000 forintra becsült ájtatos alapítvány egyházhatóságilag elfogadtatván, a a templom építését a sok nehézség leküzdése után, 1864-ben megkezdték. A templom a XI. században elterjedt csúcsíves stylben terveztetett és 4 év leforgása alatt fölépülvén, 1-868. évi október 25 én Pauer János választott püspök, székesfehérvári kanonok és a Megváltóról címzett szekszárdi apát által, szent Mihály arkangyal nevére és tiszteletére megáldatott. Már 1868-ban az njvarosi hivek azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy a templomban rendes istentisztelet tartassék és melléje pap alkalmaztassák. 1870-ben helyi káplánság állíttatott fel; helyi káplánul kineveztetvén boldogemlékü Mikó György szekszárd- belvárosi káplán, Később 1883-ban, Dulánszky Nándor püspöksége idején, önálló plébániává alakultak az újvárosi hivek s első plébánosul ugyancsak Mikó György neveztetett ki. Ennek az aranyszívű lelkipásztornak emléke hálás kegyelettel él ma|is hivei között. Az ő halála után Gölz Sándor, majd dr. Fent Ferenc voltak az újvárosi hivek lelkipásztorai. Dr. Fent Ferencnek szekszárd- belvárosi apátplébánossá történt kinevezése után Mosgai Sándor nyerte el az újvárosi plébániát s jelenleg is ő az újvárosi hivek közkedvelt, nagyfabecsült, kiváló buzgalmu lelkipásztora. — A háború konjunktúrájában szerzett yagyonod egy részét ajánld fel a háború nyomorultjainak. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
