Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-07-28 / 30. szám
XLUl. évfolyam. 30. szűnt. sAkszűrd. 1918. Julias 28. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-ulca 1129. szára, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon lí. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t, hová a lap részére mindennemű .hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH 1GNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Eltfflzetési ár: Egész évre 24 K, */a évre 12 K, */t évre 6*—V K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 100 fillér. „hangya-szövetkezet. 4 Megindult az üzletrészjegyzés a szekszárdi „ Hangya “-szövetkezet megalakítása céljából. / Az érdeklődés oly nagy,, hogy a kibocsátott 200 aláírási iv nem lesz elég a megalakulás napjáig sem. A „Hangya“ központjának hozzám intézett leveléből közlöm a következőket: „Örömünkre szolgál, hogy Szekszárdon is tért hódított á szövetkezeti eszme. Szíveskedjék a szervezőbizottsággal a propagandát addig tovább tolytatni, amig a jegyzett alaptőke 140—150.000 koronára emelkedik. Ha ez összeg összegyűl, méltóztas- sék a csatolt űrlapot beküldeni és reánk bízni, hogy az alakuló közgyűlés napját kitűzzük. “ A „Hangya “-központ tehát meg fogja alapítani a szekszárdi „Hangya“"-szövetkezetei, kijelenti levelében, hogy nagy súlyt helyez a Dunántúl ezen jelentőségteljes emporiumábán a megalakulás előkészítésére és a további szervezésre felkér. Személyes felhivásomrá eddig 36 alapitó tag szervezi a tájékoztatás és tag- gyüjtés munkáját. Bár a cséplési munkák miatt a föld- mivesgazdák felvilágosítása, egybehivása lassúbb tempóban történhetik, a . jegyzés ezek között is megindult és tízesével is jegyzik a gazdák az üzletrészeket. Persze, hogy vannak lelkiismeretlen egyének, kik a földmivesnép és az iparosság, valamint a tisztviselői kar érdekeit szembeállítva, a bizalmatlanság magját akarják elhinteni. . • »1 De mindenkit megnyugtathatunk,, hogy a „Hangya“-szövetkezet éppen a felbillentett gazdasági helyzet orvoslását, a teljesen egyenlőnek tekintendő emberi érdekek kiegyenlítését és igazságos, gondos kielégítését célozza a termények és kereskedelmi áruk egyenletes, önköltségi áron való szétosztása által. Frankíurter Móric budapesti üzletében több százezer korona értékű elrejtett kész ruhaneműt, wattelint, fehérneműt talált a rendőrség — és a közönségről leíoszlik a ruha. Egy zsircsempészügynök 12 waggon zsírt csempészett ki — Ausztriába. Mi azon aggódunk, hogyan bírunk hizlalni a télre, az ország zsírját ezalatt külföldre csempészi az ügynök „élelmessége. “ A „Hangya“ által azt érjük el, hogy a termeléstől a fogyasztásig közvetítő — ne vehesse ki a kezünkből az árut, hogy az árakat ne más, amint ő nyerészkedni akar a kávéházi börzéjén — hanem mi magunk határozzuk meg. Ez a megélhetés kérdése, a „Hangya“, enne.k a megoldása, ez menti meg a gazdasági életet á további válságtól és az államháztartást a fenyegető csődtől. ‘ Eddig kibírtuk a sok közvetítőt, ügynököt, * 1 urak voltunk, ráfizettünk; most a háború rettenetes terhei után erre nincs erőnk, takarékosan, okosan akarunk élni egyszer már magunknak is. Jegyezzünk tehát bizalommal a „Hangyára“ és fizessük be az üzletrészeket a. TARCA. A gyengék. — A »Tóibamegyei Közlöny« eredeti tárcája. — Szepessy Dezső, a gimnázium uj tanára, elkészült hazulról. Tiz perc múlva 5 óra, épp pontos leszek — állapította meg magában, azután még utoljára belenézett a tükörbe, az ajtó felé indult, ahonnét most kopogás hallatszott.' Egyszerre nagyon ingerült lett, idegesen csapott kezével á levegőbe, de hamar „igen“-t mondott. — Egy kissé elhalványult most s fürkészve nezett szokatlan látogatója arcába, azután nyugodt közönynyel, hellyel kínálta meg a város polgármesterét, majd konyakot vett elő, s túlzott udvariassággal halmozta el vendégét. A polgármester igy visszanyerve fölényét in madias res azt mondta a tanárnak: —- Tanár nr jól tudja, hogy leányom nem a „nagylányok“ sorába tartozik. Újabban hamis elvekkel van feldúlva lelke, nem ismerjünk rá.— (Itt egy pillanatnyi szünetet tartott s hogy a tanár értelmetlen arccal nézett rá igy folytatta) Akar-e megkímélni attól, hogy megtiltsam önnek a leányommal való foglalkozást ? Szepessy előbb vérvörös lett, de most krétafehér arccal nézett a polgármester szemébe. Ajkai remegtek, keze ideges gesztusokat végzett s minden szót röviden elharapva mondott: . . . Hogy kivel foglaikozom, az az én szuverén ügyem, s nem ismerek olyan polgármestert aki ebbe beleszólhasson, — most még epésebbé lett, — Ha ez volt látogatásának egyedüli célja . . . akkor sajnálom ^. . * 1 Hirtelen fölállt, de úgy érezte, nem birják el lábai. A polgármester eltűnt s a tanár még mindig úgy. állt ott, remegő kezét homlokára szó ritva, merően nézte az aranysziúü konyakot. Hirtelen felkapta a poharat és kiitta tartalmát, odafordult a tükörhöz és sokáig nézte magát. Most már elég nyugodtnak látszom ezután a . . . ezután a . . Nem mondta meg magának sem, mit gondolt. Bizonyára türelmetlen .lesz, ha elkésem'— mondta a . tükörben magának s gyorsan elsietett hazulról. _ . A teniszpályán már folyt a játék. Egy törékenyszőke szépség, elmélázva figyelte a játékot. Egyedül ülve az egyik pádon, inkább ugjf látszott, hogy világos szemei az utat fürkészik — azt az utat, amelyen Szepessy jöhetett. A tanár üdvözölve a játékosokat, aJ pad felé tartott s leült a leány mellé. Miért ez a késés? Dezső, maga mindég pontos volt! — mondta szemrehányólag a leány. Szepessy, — akinek eszébe jutott az előbbi találkozás ismét fehér lett éa irónikusan mondta: Az imént valami ázsiai atmoszféra tólult szobámba és nem akartam otthagyni. A lány kérdőleg nézett a tanárra. Tudniillik, kedves látogatóm volt, mielőtt idejöttem . • • S ki volt az ? A Polgármester ur! Polgármester ur . . . ázsiai atmoszféra ". nem értem, mi történt . . . s maga olyan mali- ciózus . . . rólam is szó volt ... ? Igen . . . csak magáról . . . . .. annyi történt, hogy a polgármester megtiltotta a tanárnak, hogy leányával foglalkozzék. A leány nem szólt, tán inkább sirt volna, Szepessy pedig rezignáltan folytatta: Szekszárdi Takarékpénztárnál, hogy az alakuló közgyűlés egybehivását a „Hangya“ központtól mielőbb kérhessük. Az alapitók minden vasárnap délelőtt tizenegy órakor a. „Polgári Olvasókörben“ értekezletet tartanak. . Dr. Csizmadia Géza kir. járásbiró. Az álhirek terjesztői ellen. Nap nap után az egész országban a mi ádáz ellenségeinknek bérencei képtelennél-képtelenebb vészhireket terjesztenek még a legmagasabb személyekről, sőt magáról szeretett királyunkról és felséges nejéről is. Ezeknek megszüntetését célozza a most kiadott belügyminiszteri rendelet. A belügyminiszter ugyanis leiratot intézett a törvényhatóságokhoz és városokhoz, amelyben közli, hogy újabb időben.az országban állandóan terjesztenek olyan álhireket, amelyek a lakosság nyugalmát zavarják és megingatják vezetőikbe helyezett bizalmát. Ezen álhirek terjesztésében bizonyos rendszeresség észlelhető fc nyilvánvalóan azt célozzák,, hogy a magyar nemzet eddigi páratlan erőkifejtésének, a megnyugvással tűrt szenvedéseknek és nélkülözéseknek céltalanságát és hiábavalóságát igyekezzék a köztudatba átvftmi és ezzel a nemzet ellenállóképésségét aláásni. Nagyon valószínű, sőt bizonyosra vehető, hogy ezen gazhirek terjesztését az entente szolgálatában álló, köztünk bujkáló, megfizetett bérencek kesjdeményezik és terjesztik. A vészhirek terjesztése nemcsak a hadviselés érdekeire, de az ország belsejében a közrend és közbiztonság fentartása szempontjából is veszélyesek és ezért a hirek terjesztését a legszigorúbb eszközökkel meg kell akadályozni és a hirek terjesztőit minden melléktekintet nélkül szigorú felelősségre kell vonni. A belügyminiszter felhívja a törvényható— Indokul csak annyit mondott, hogy mpga betegesen megváltozott ... Ránézett a leány szomorú fehér arcára, i mélységes rezignációval mondta: — Pedig én szeretem magát, Guszti . . . Magda szaladt most hozzájok, Guszti nővére. Menjetek az uj partihoz — mondta nekik I utánok kiáltotta: Ha ilyen szomorúak lesztek, elvesztitek a játékot. — Tényleg mindaketten nagyon szomorúak voltak. Erőtlenül lóbálták a rakettjeiket, de amint á lány leadta a lapdákat, a tanárra nézett, — mosolyogtak. Úgy érezték, hogy a teniszpálya hálójában egy idegen halász tartja őket fogva s csak itt lehetnek boldogok, mert innét kikerülve már-már piacra viszi őket a sors. . A játékot megnyerték, s Guszti Szepessy- hez sietett, megszorította kezét és boldogan súgta neki: — Látja Dezső, ha mindég ilyen erős lesz, megnyerjük minden ügyünket. / — Igen, ha mindketten erősek leszünk. — Én erős leszek, Ígérem — s kicsi keze megremegett a tanáréban. — Félek, a zsarnokság erős, tán a forradalom .sem segíthet. —, Ne olyan tragikusan, Dezső — mondta a leány szomorúan, de felderül az arca, kacéra n néz a tanár ' szemébe és vígan folytatja — államcsínnyel ledöntjük a zsarnokságot s boldog leBZ a nép, mert egy érzés él bennök .... — Egyelőre mit fogunk tenni — kérdezte az utón a lány? — Egyenlőre tán semmit, vége lesz a nyárnak, a vándormadár délre száll, más vidékre, más hazát keresni A- mondta végre Szepessy — itt nagyon szomorú lesz az ősz'! — De, úgy e Dezső, párjaikkal költöznek a madarak ? 81 \
