Tolnamegyei Közlöny, 1918 (46. évfolyam, 1-50. szám)
1918-07-14 / 28. szám
flW- folyam. —----------------28. szóm._____________Szekszard. 1918. lullus 14, Fü ggetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőségi, Fürdöház-utca 1129. szám, hová a lap . Szellemivrészét illető minden, közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 24 K, Va évre 12 K, */4 évre 6’— K Számonként 48 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 16 korona, további sor 60' fillér. — Nyilttér: garmond soronként 100 fillér. Segítsünk egymáson! Hogy eddig csak kiszipolyozott gyarmat és prédára dobott hadizsákmány voltunk, hogy legjobb erőink műveletlenül vesztek el, hogy szer ve.zkedve csak mindig éhes és folyton szaporodó ellenségeink voltak, ■— hogy vezetésre hivatott vezéreink egymás letromfolásán törik a fejők tizedrangu és már eltemetett „egyéni kérdések“ felett tartott szóharcaikban, hogy segítséget csak önmagunkban találhatunk és pedig gazdasági és erkölcsi, erőinknek a szenvedésekben megtisztult érzéseinknek szervezésében, a magyar kultúra kiépítésével, hogy ezt az erő-' szervezést minden gócponton, főleg megyeszékhelyen a hatóságok tehermentesítése céljából is v mielőbb magának a közönségnek, az itthonmaradt fel mentetteknek és^rokkantaknak úgy a munkára termett magyar nőknek kell sürgősen megkezdeniük : ezt mindenki érzi. Azt is tudjuk, ho»y a folytonos áremelés, ■ az iparcikkek elrejtése, a lánckereskedelem rur^. fangjai, a vagyonelosztási oly egyenetlenné, a hadinyereségek aranyhegyeit annyira égbekiáltókká varázsolják, hogy a beköszöntött ingatlán- forgalmi bizottság ezeD ugyan semmit sem fog segíteni. Ez a pénz értékét helyre nem állítja, erre csak az egész magyar gazdaközönség és intelli geneia gazdasági szervezkedése képes. Mily szerencse, hogy oly fényesen bevált intézményt teremtett a magyar szövetkezeti szellem, mint a „Hangya“ szövetkezet, melynek több ezer nyílt üzlete, ezenfelül saját gazdasági telepei ! és gyárai vannak üzemben, s amelynek szolid vezetéke azt a hivatást diktálja a tagok száz- I ezreinek akaratvilágába, hogy a züllött kereskedelmet tisztességes mederbe terelni a leg&ürgósébb feladat. A központokba csődült ügynökök végtelen éhessége, az áruk állandó lopása és tilos utakon uzsoraárak melletti forgalomba hozása, az ily utón fe halmozott élelmi és élvezeti cikkek tízszeres, adagaiban ”való szemtelen tobzódás kell, hogy mindenkit arra kényszeritsen,,hogy az áruk beszerzését és azok termelését magának és érdektársainak a Hangya szövetkezet megalakítása által biztosítsa^ a háborús, évek uzsóraárai most százszorosán beigazolták, hogy csak a szöveike zet utján hathatunk az árak szabályozására és biztosíthatjuk magunkat az áruelrejtők ijesztési manipulációi ellen. Bortermelésünk megmentése, boraink értékesítésé szinten á szövetkezet által válhat lehetségessé. Segítsünk magunkon —- az Isten is megsegít. A pár jó bortermő év hasznát ne oktalan fényűzésre pazaroljuk el, hanem teremtsük meg vele a mi Hangya-boltunkat, hogy legyen árunk is, ne csak pénzünk és ne kelljen megalázkodva könyörögni azért', amit a háború előtt majdnem erőszakkal sóztak a nyakunkba. Á szövetkezet akkép jönne létre, hogy a. belépő tagok 1—1 üzletrészért 100 koronát és 1—2 korona alapítási költséget fizetnének, min den tag csak a befizetett üzletrészével felelne, egy egy tag több üzletrészt is jegyezhetne. A szomszédos falvak és puszták is belevonatnának az alakulásba. A mostani pénzbőség mellett köny nyen befolynék az a pár százezer korona, ami e célra szükségeltetik és a további fejlődés biztos alapját raknék le egy nagyon is nehezen nélkülözött közhasznú intézményhez. A hangya üzlet azonban a Központi Hangya szövetkezetbe tagként lépne be üzletrészjegyzés által, a központ gondoskodnék, az üzlet szervezésével, vezetésével, folytonos ellenőrzésével áru val ellátásáról, a tagok terményeinek, lovainak értékesítéséről. A Hatigya óriási, *több: százmillió tőket képviselő és az egész országot áthálózó szervezete a gyárak alapítása, intenzív mezőgazdaságok üzembevétele által nemcsak a többtermelóst fogja nagy erővel, a tagok millióinak akaratával előrevinni, hanem az igazi gazdasági függetlenségét is előkészíteni. Azon benső kapocs, amely a Hangyát az Országos Központi Hitelszövetkezet hez és a Gazdaazüvetkezethez | fűzik. és a Hangya tagjainak folyton , szaporodó száma, a sok intelligenc vezetésre hivatott tagnak buzgó- sága sikeréhez vezeti azt a hatalmas feljesztési programmot, amelynek alapjául az egész gazdaközönség ereje kínálkozik. Most mikor Szekszárd és környékének 5000^—^6000 hold szőleje a szénkéoeg azonnali megszerzése után kiállt, tömörüljünk ezen, gazdasági intézmény szekszárdi telepének megalapítása céljából és lássuk be végre a tizenkettedik órában, hogy exzistentialis gazdasági érdekeinket csakis ily módon szolgálhatjuk egyesült* erővel, hogy csak a kölcsönös segítő kéz ereje emelhet föl bennünket a folytonos vérveszteség lesújtó csapása után. Szövetkezzünk össze közös munkaprogramm hoz, a Hangya vezetőinek figyelme már fel van keltve Szekszárd gazdasági érdekei iránt, ragadjuk meg a felénk kinyújtott kezet és nyom ban érezni fogjuk az egész ébredő magyarság lüktető vérkeringését. A megalakulás tárgyában vasárnap délelőtt 11 órakor a szekszárdi polgári olvasókörben megbeszélés lesz, amelyre az összes érdeklődők meghivatnak. Csak pár hónapja alakitottuk meg Baján is a Hangya-szövetkezetet nagy környék bevonásával, ez alkalommal a Hangya-szövetkezet köz ponti kiküldöttjével megbeszéltem a szekszárdi alapítás körülményeit és most Szekszárd gazdáin és asszonyain áll, hogy bekapcsolást találjanak az ország 1 egnagyobb intézményének erőihez. Fel a szervezkedésre! Dr. Csizmadia Gáza • . kir. járásbiró.. — A paksi üresedésben l&vö társulatok elnöki állásairól lapunk junius 23 iki számában megjelent közleményre vonatkozólag szükségesnek tartjuk kinyilatkoztatni, hogy annak tartalmával sem személyi vonatkozását, $em tárgyát tekintve, magunkat nem azonosítottuk és nem is azonosíthatjuk már csak azért sem, mert a vonatkozó aktákat betekinteni módunkban nem állott. A közlemény beküldőjének ottani előkelő társadalmi állására és eddig általunk hozzáférhetetlennek ismert szavahihető sÓgére való tekintettel adtunk helyet a közleménynek. Helyet adtunk pedig azon közérdekű szem pont által vezérelve, hogy egy vezető tisztviselő ről külső jelenségek alapján felelőtlenül terjesztett gazdátlan híreknek a közlemény által .előrelát hatólag kiváltandó hivatalos eljárás, vagy meg nyilatkozás provokálásával leendő tisztázódását előmozdítsuk. Aminthogy vármegyénk egyik hivatott fóruma, a vármegyei közigazgatási bízott ság a közlemény tárgyi állítására hivatalos meg állapítást is eszközölt már, amit alább ismerte tünk. Lapunkat ezúttal is, — mint mindenkor, — az az elv vezette, hogy utat és módot nyújtson a sajtójogi felelősség súlya alatt olyan suttogva terjesztett híresztelések bizo- nyithatására vagy megcáfolására, amelyek épen valótlanságuk esetén sokkal jobban ^ártanak vármegyei közigazgatásunk szeplőtlen hírnevének, — sől csakis igy suttogva árthatnak — mint hogyha alkalom és mód adatik egyszer már felelős formában azok tisztázódásra - - A szerkesztőség.- * ■ ;; * . Ü közleményből kifolyólag a legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésben ifj. Leopold La jós napirend előtti felszólamlás keretében foglal, kozott azon gazdátlanul terjesztett' híresztelésekkel, amelyek Rassovszky Julián nyugdijazá sának állítólag közvetlen előzményei létté* volna. Ifj. Leopold Lajos felszólalásában felkerte a vármegyei alispánt, mint Rassovszky; nyugalmazott főszolgabíró volt hivatalfőnökét, — hogy részint a 26 éves volt vármegyei főtisztvi selő megtámadott tisztes szolgálati múltjára, részint vármegyei közigazgatásunk presztízse érdekében adjon ez ügybep felvilágosítást. Forster Zo'tán alispán felvilágosításul előadja, hogy a közélelmezési miniszter felhívására annak idején ő maga (az alispán) vizsgálta meg behatóan és az átlagosnál sokkal rigorózusabb utánjárással Ras-ovszky Julián esetét. Kijelenti, ho^y 32 kg. kukoricatöbbleten kívül semmi néven nevezendő szabálytalanságot nem talált. Még ez a szabálytalan túllépés is azon idő alatt történt, mikor Rassovszky j ulyos betegen feküdt, messze távol otthonától. Vizsgálata eredményét felterjesztette a közélelmezési minisztériumhoz, mely további intézkedéseket nyilván egyáltalában nem tartott szükségesnek. Megütközését fejezi ki, bogy a köz tisztviselők nehéz megpróbáltatását jelentő időkben is méltatlanul meg merik tácpadni a vár- megye egykori derék föszolgabiráját, ki hosszú közpályáján teljesen intakt, puritán és hozzáférhetetlen férfiúnak bizonyult. . A közigazgatási bizottság az alispán fel világositó jelentését egyhangúlag tudomásul vette. A közigazgatási bizottság megállapítása szerint a feljelentés alapján nála annak idején detek- tivekkel foganatosított vizsgálat mindössze 32 kgr, tengeri többletet konstatált, s azért sem lehetett felelős hónapokig tartott akkori súlyos betegsége miatt. .— Mégis érzékenységből, de inkább betegsége folytán, adta-be nyugdíjaztatása iránti kérelmét. — Az ismertetett ezen tényállás alapján csak a legnagyobb rosszakarat hasonlíthatja estetét holmi Hámori féle esethez. — A közigazgatási bizottság állásfoglalásában már an Uak dokumentumát látják, hogy újságírói hivatásunkat teljesítettük akkor, mikor a beküldött közleménynek helyt adtunk lapunkban és 'ezzel előmozdítottuk már eddig is a sokféle ellenőrizhetetlen híresztelésekkel szemben a való tényállás kiderítését. Egyébként pedig a közlemény adataiért a felelősséget magunktól a leghatározottabban el kell háiitanunk. Leánynevelésűnk. Napjainkoan, mindenfelé különféle intézmények és iskolák keletkeznek : azon célból, hogy a leánynevelést minél szélesebb alapokra fektessék s minél jobban tökéletesítsék, — mert a mai kor ezt megkívánja. Nagyobb városokban háztartási iskolákat állítanak fel, hol a háziteendők, a helyesen és célszerűen vezetendő háztartási munkák lesznek bemutatva a tanulóknak : elméletben és gyakorlatban is. SŐt, nemcsak a szakiskolákban, hanem miniszteri rendelet szerint: itiinden elemi, polgári és képző-intézetben is föl kell venni tantárgyaink soraiba különösen is a gazdaságtan minden egyes ágát ; nagy súlyt fektetve a gyakorlatiasságra. Hiszen minden iskola rendelkezik már a következő tanévtől kezdve : egy darab földdel, hol a konyhakertészet okszerű, helyes irányban lesz a gyakorlatban bemutatva. Cé’unk az egész országban ennek ä jelszónak megvalósítása: Több termelés ! Több, jobb, megfelelőbb produkc ók minden téren. Svédországban a közelmúlt évben „menyasszonyok iskolája“ cimü intézmény létesítit, melyben a jövendő háziasszonyok megtanulnak' minden oly dolgot, melynek birtokában aztán képesek leendenek jövendő hivatásuk méltó és helyes betöltésére. Különösen nagy súlyt fektetnek ott is : a helyes és célszerű háztartás vezetésére, gyermeknevelés-, gyermekápolásra stb. Ez mind igen jó és üdvös. Mindenkinek, minden téren, haladnia kell a korral . , . A szaklapok naponként szolgálnak ilyesféle cikkekkel bőven. Mikor mindezeket úgy végig, olvasom és fölöttük gondolkodom, elszomorodik a lelkem 1 önkéntelen fölvetődik lelkemben a kérdés: Hát már idáig rohan velünk a kultúra? Ma már mindent az iskolának kell végeznie?! Mindent Az édesanyáknak nem marad, — nem hagynak meg semmi 'alapvető munkát a leány- nevelés terén ?. Nem az édesanya vezeti be leányát először