Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-20 / 20. szám
XU). évfolyam. AWBC 20. szám. SzeKszánf. 1917. május Z(h— Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illelő minden közlemények intézendők. Telefon 11. ' Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH 1GNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 14 K, */s évre 7 K, ll< évre 3'50 K Számonként 28 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. —Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. / Rét-húrom hónap van vissza még a háború harmadik évének befejezéséhez, — az új kenyérhez, meg talán a — békéhez is. Harminchárom megpróbáltatásokkal teljes hónap' után a még vissza lévő két-három hónap épen nem lesz a könnyű hónapok közül való.— Mintha a krízis előtt állana a háború, a keleti fronton már alig-alig mozdul, ott már a katonák maguk megkötik a békét, nyugaton és délnyugaton mint az agóniában utolsókat vonagló hagymázas beteg vonag- lása, hullámzik az angol—francia—olasz offenziva. Mintha minden mérgét akarná ott még'kitombolni, pergőtűz és gránáteső vihara száguld a frontokon. . És csodálatos, hogy a harminchárom hónapos harcokban komor acéllá változott katonaembereink állják sziklaszilárdan az utolsó ítéletet, ökölbe szorult kezekkel és makacsul összeszoritott ajakkal, lelkűkben csak egy gondolattal megtöltve: csak most vigyázz! Csak most szorítsd. Sőt azt mondják, hogy mindez a sok rettenetesség csak gyerekjáték már az első hónapokhoz, meg az azután következettekhez!' De ezt a két- három hónapot ugyanígy kell viselni az itthoni frontokon is. x A dologban már-már fáradtaknak, "a táplálkozásban már-már megfogyatkozottaknak, a ruházkodás hiányaiban és egyéb, a maihoz hasonló mértékben még nem érzett szükségekben tán elégedetlenkedőknek is komor némasággal kell tűrni a naponkint .talán még növekvő -súlyát a vissza- lévő két-három hónapnak. Össze kell hogy dobbanjon a szivünk a lövészárokban csüggedhetetlenül meglapuló katonáinkkal! Hiszen ők is mi vagyunk! A mieink ők valamennyien! És mi is erezzük azt lelkűnkben, ami őket táplálja: csak még most kitartani! Ez a mi kötelességünk. De mint a katonák vezéreik körültekintő gondoskodását nem nélkülözhetik, úgy a mi hatóságainknak, a közélelmezési hivatalnak, — á közigazgatási szerveknek is mindent el kell követni a ránk jövő két-három hónap megpróbáltatásainak tompításában. Most szedjék össze a * legjobb eszüket az itthoni vezetők is. Váll-vállhoz vetve. Egy percre el nem lankadva. Különösen a kiáltó ellentéteket oszlassák el. Ne tűrjék meg a háború uj milliomosainak a fürdőhelyeken 6—8-szori napi étkezéssel, kenyérrel, kalácscsal, háromféle hússal való dologtalanságát, mikor a szántóföldön és szőlőben verejtékezőnek, meg a hivatalban görnyedezőknek gyomruk ürességén bakamódra, a nadrágszijj összébbszoritásával kell segiteniök. Az ilyen kirívó és kiabáló ellentéteket áz Országos Közélelmezési Hivatalnak kell megszüntetni egyrészt, másrészt a tehetőseknek, duskálkodóknak, a jó módban élőknek kell, hogy megosszák élelmiszerkészletüket a nélkülözőkkel. Erre vármegyénkben a napokban bőséges alkalom is nyílik, mert mint halljuk, az országos készletekből nem kapunk több lisztet, hanem önmagából kell vármegyénknek az uj kenyérig táplálkozni, akár újabb rek- virálás, akár önkéntes felajánlás utján teremtjük is elő a szükségletet. Uradalmainknak, tehetős gazdáinknak, mindazoknak, akiknek van, önkéntes porcióleszállitással is közre kell működni, olyan lélek megértéssel, mintahogy a fronton levő katona megosztja bajtársaival mindenét. Egyforma nyomorúság, közös kitartás, mert valamennyiünk dija lesz mindezekért a — béke. Van pénz bőven. A ránkkényszeritett háborúban azért küldtük sietve a seregeinket határainkra, hogy vé- delmezék meg hazánk földjét az ellenségek betöréseitől. Az alföld sik rónáit, Duna*Tisza-Maros Vidékeit csakugyan nem taposta sem kozák ló, sem oláh bocskor. Fiaink megőriztek minden gonosztól és a magyar föld nemcsak magunknak, hanem velük együttharcoló szövetségeseinknek is hozta termését. Isten segítségével most is kibírjuk az uj termésig, ha most nyár elején nélkülöző* sok közt is, mert már ilyenkor aratás előtt még békeidőn is fogytán vannak a készletek. A hálás magyar föld eltart bennünket. Es nemcsak a kenyérmagvával tart el, hanem ontotta és ontja dúsan a pénzmagot is. Amit az áldott föld terem, mindazt százféle módon és soha nem remélt magas * árakért lehetett és lehet pénzé tenni. Magyarország egész lakosságát, 'még pedig nemcsak a mezőgazdasággal, foglalkozókat, hanem az iparos és kereskedőosztályt is s általában mindenkit voltakjépen a föld lát el mindennel, ami az életfentartásához és vagyongyűjtéshez szükséges. A szántó vetőember ennek a hűséges földnek terméseit aratja, a bányász ennek kincstárait aknázza ki, az iparos annak nyersterményeit dolgozza fel, a kereskedő a föld hozadékait adja tovább’ — mindenki busás haszonnal. Még a készpénzből élő fogyasztó közönség is, az alan- forrást tekintve, csak az áldott jó magyar föld- USl kapja fizetését. Mindenki alföld gyapját nyiija. A■ háború remélhetőleg utolsó esztendejében fokozott mértékben kell tehát hálásnak lennünk a hazai föld iránt. Ha nekünk itthon_______________y\RCA. Ké t esztendő orosz hadlfosságbün. Egy osztrák-magyar fötörzsorvos és cserefogoly élmények Dr. H. fötörzsorvos a háború kitörésekor egy mozgó tartalékkórház parancsnoka volt és 1914 szeptember 7-én Uhnovnál orosz fogságba esett. Jellemző, hogy az oroszok rögtön elszálli tották az orvosokat áz egész egészségügyi személyzetet, a könnyű sebesülteket és valamennyi orosz sebesültet, az egész kötőszerkészletet elrabolták, a súlyos 'sebesülteket és betegeket pedig egyszerűen sorsukra bízták. A fötörzsorvos sok utánjárással igazolójegyet szerzett és egy véHias- kóiházba ment, ahol a következő kép tárult eléje : Félmeztelen, csontvázzá aszott emberek mászkáltak egy nagy szalmarakáson, amely tele volt véres székletekkel; a szalmarakás a szoba köze pén úgy keletkezett, hogy a betegek a szalmából, amelyen feküdtek, szükségletük elvégzésekor magukkal vittek egy csomót. A folyósó és ház egész környéke véreB székletekkel volt bemocskolva. A lépcsőn, a folyosón és a szobákban mindenütt hullák feküdtek. Az a pár ember, aki le tudott még vánszorogni a kertbe, éretlen gyümölcsöt és főzeléket szedett, avval próbálta csillapítani éhségét. Csak a hadifogoly osztrák-magyar -orvosok erélyes tiltakozása teremtett némi rendet. Dr. H. fő törzsorvost szeptember 18-án Zolkievbe és onnan Lembergbe küldötték. Tanúja volt egy pogromnak, amelyet az oroszok maguk idéztek elő, e pogrom következtében a polgári lakosság szabad mozgását erősen korlátozták. Ezen a napon alarmirozták az egész helyőrséget és az oroszok eszeveszetten lövöldöztek, a levegőbe és belőttek az ablakokon is, A közegészségügyi viszonyok Kievben. December 8-án dr. H. főtörzsorvost Kievbe vitték. A várban nemcsak tisztjeinket szállásolták el, hanem néhány ezer osztrák-magyar hadi- foglyofés katonát is. A legénységnek hihetetlenül gyalázatos szállásokat adtak. Nézni is sziv- szággató volt, hogy hajtják ki katonáinkat a szállásokból hadseregünk „Vergatterung“ kürtjeiére, hogy szedik el* tőlük egész fölszerelésüket, sajkát, takarót, mindent. Majd egy napig kellett államok egy piszkos udvaron, hideg esőben és bokán felül érő sárban, ifiig végre kivezették őket a pályaiídvarra. A legénység élelme valamennyire megfelelt volna, de tele volt piszokkal. A higiénikus viszonyok siralmasak voltak. Az árnyókszék körül, amely nem nagyon messzire esett *a konyhától, vizeletből éshig székletből pocs^ya képződött. — Kövekre fektetett deszkákon jártak az árnyék székre. A hadifoglyok egész nap ott tolongtak ez előtt a bódé előtt, mert majdnem mindnyájan hélhurutosak voltak. Az őrség vallomása szerint minden nap hárman- négyen haltak meg. A hadifogolytisztek szobáiban sem voltak sokkal jobbak a viszonyok. 'Minden talpalatnyi helyet kihasználtak, hogy mennél több ágyat csavarhassanak a padlóba. Az ágynemű egy igen vékony derékaljból és két lepedőből állott, a melyeket állítólag havonként egyszer váltottak s ehhez még egy ^könnyű takaró és egy kemény vánkoq^járult. Természetesen poloskában és tetü- ben sem volt hiány. Nyolcvan, sőt száz tisztnek két, nagyon kopott zomáucos vas mosdótál állott rendelkezésére, ezekből a- tálakból azonban még a padlót is felmosták. A tisztek élelmezése a következő volt: reggel „kipjatok“ (forró viz) szamovárban, aminek segítségével mindenki, feltéve, : hogy edénye, teája, meg cukra jjplt, teát készíthetett magának ; délben káposzta- vagy répaleves, amelyben káposzta, hámozatlan burgonya és répa és az első időben egy darab marhahús is volt, de ez később éltünk; aztán a „kása“, leggyakrabban vastag köleskása -tej és zsir nélkül. Ehhez jött egy pár darab fekete kenyér, de olyan, hogy hozzá képest a mi hékeidőbeli komiszkenyerünk csemegeszámba mehetett. Uzsonnára alágyujtottak a szamovárnak, estére hig darát vagy köleskását adtak, amelyben nagyon ritkán egy szalonnaszelet is úszott, hozzá 'egy darabka kenyeret. A szamovár este is rendelkezésre állott. A novonikolajevszki hadifogolytábor. December 22 én a főtörzsorvost egy hadifogoly tisztekből álló szállítmánnyal elindították a tomszki kormányzóságban levő novonikolajevszki hadifogolytáborba. Az utazás 18 napig tartott. A tisztek csak rövid ideig ülhettek a második osztályban, az ut nagyobb részét harmadik osztályon kellett megtenniök. Élelmezésükről^egyáltaláh nem \ gondoskodtak. _ A tisztek napi 75, a legénység napi 20 kopek élelmezési váitságot kaptak, azonban a pályaudvari vendéglőkbe csak ritkán volt szabad betérniök. Egyhuzamban való utazás után a hadifogolyszállitmány — 41* Reaumur hidegben érkezett meg Novonikolajevszkbe. Ez a város akkor keletkezett, amikor a szibériai vasutat építették, amely itt keresztezi az Ob folyót. En nek körülbelül 18 éve és a városnak ma majdnem ÍOO.OPO lakója van. Egységes terv szerint épült, az utcák mind derékszögben metszik egymást-; á Kamenka folyó két részre osztja a várost. Villamos világítása van, de vízvezetéke nincs, vizet egynéhány kútról hordják hordóban és az utcákon árulják. A legtöbb ház fából épült. A hőmérséklet uiiwniÁima elnliMtőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. A
