Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-13 / 19. szám

1917. május 13. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 — Kirendelés. A főispán Ujfalussy Sándor Tármegyei II. főjegyzőt a tamásii járásba rendelte ki szolgabiró helyettesnek. — A király a hadikölcsönről. őfelsége IV. Károly király Teleszky János pénzügyminiszter­hez leiratot intézett, melyben tudomásul véve a hatodik hadikölcsön előkészítő munkálatairól szóló jelentést, annak a reményének ad kifejezést, hogy a magyarországi tőke és a megtakarítások fölött rendelkezők nagy köre a háború befejezésére különösen fontos mostani időkben, újból bizonyi- tékát fogják szolgáltatni törhetetlen anyagi erőik­nek s hajthatatlan elhatározásuknak. Ő felsége tudatta a pénzügyminiszterrel azt is, hogy a ha­todik magyar hadikölcsönre tizenkét millió ko­ronát jegyzett. — Képviselőválasztók névjegyzéke. Tolna­vármegye központi választmánya közhírré teszi, hogy az országgyűlési képviselők választására az 1913. évi XIV. törvénycikk alapján jogosított választóknak a központi választmány által egybe- állott névjegyzékei a, kihagyottak jegyzékével együtt és pedig az egyes választókerületek ösz- szes választóira nézve a választókerületek székhe­lyén, Szekszárd r. t. város házánál, illetve az illető község házánál; a r. t. városra és az egyes községek erre vonatkozólag pedig a r. t. város­ban, illetőleg' minden nagyközségben, a kisköz­ségeké pedjg>a körjegyzőség székhelyén lesznek az 1913. évi XIV. törvénycikk 58 §-a értelmé­ben folyó évi, május hó 16 tói kezdődőleg junius hó 14 ig bezárólag közszemlére kitéve. Ezen névjegyzékeket mindennap reggel 8 órától déli 12 ‘ óráig a r. t. városban, a nagyközségekben, a-körjegyzőségnek székhelyén a község házánál a polgármester, községi (kör) jegyzők hivatalos helyiségében egy elöljáró jelenlétében mindenki megtekintheti és köznapokon délutáni 2 órától 6 óráig lemásolhatja. III. A névjegyzékek ellen- folyó évi május 16-tól május 30-ig bárki saját személyét illetőleg felszólalással élhet, ugyszinte mindenki bármely jogtalan felvétel, vagy kiha­gyás miatt azon választókerületben, melynek választójaként felvett, jogában áll felszólalni. — Esküvő. Erdélyi József hűméi máv. raktárnok folyó hó 12-én vezette a szekszárd- belvárósi rk. templomban oltár elé Stann Sárikát, Stann István szekszárdi építész leányát. „ —^ felmentések revíziója. A felmentések folyamatban levő revíziós eljárásával kapcsolat­ban a pécsi kereskedelmi és iparkamara közli az érdekeltekkel, hogy a m. kir. pénzügy minisz­ter ur 58051—1917. sz. rendelete értelmében a hók és az affiliált intézetek alkalmazottai, a név­jegyzékbe működési helyükön veendők fel, vagyis Ott, ahol felmentésük jogcíme tényleg el­bírálható és ellenőrizhető. Azok a hók és atilláit intézetek tehát, amelyeknél két vagy több,al­kalmazott van felemelve, a kamara kerületéből a Névjegyzékek et közvetlenül a kamarához tar­toznak a beküldeni. — Névmagyarosítás. Hermann Szerén paksi születésű budapesti lakos családi nevét belügy­miniszteri engedéllyel *Heltai»-T3L magyarosította. — Az állami és vármegyei alkalmazottak beszerzési csoportokat alakítanak. A pénzügy­miniszter rendeletet intézett a vármegye főispán­jához, hogy alakítsa és szervezze meg Szekszár- don és a járási s zékhelyeken is az állami és vármegyei alkalmazottak beszerzési csoportját. A pénzügyminiszter megfelelő összegű kamat­mentes előleget helyezett kilátásba, ha a be­szerzési csoportok létrejönnek, melyeknek célja, hogy aháboru következtében meghzethetetlen magas árakra szökött közszükségleti] és élelme­zési cikkekhez az állami és vármegyei alkalma­zottak jutányosabban, a saját beszerzési áraikon, juthassanak hozzá. A leirat folytán az állami és vármegyei hivatalok vezetői a megyei ‘főispán kérésére folyó hó 7-én délután egybegyűltek s az összes megjelentek helyeselték és örömmel fogadták a tervet* Szekszárdon annyival könnyebb a helyzet, mert már itt maguk az állami- tiszt­viselők épen mostanában alakították meg Orszá­gos Egyesületük Helyi Bizottságát, tehát csak ebben kell mindenkinek tömörülni. Kívánatosnak tartanók a tisztviselők egész társadalmának ér­dekében, ba nem csak az állami, hanem óvá­rosi tisztviselők és a tanítók is, valamint a nyugdíjas tisztviselők is megtalálhatnák helyü­ket a szervezkedésben, mert a sorsharag és az árdrágítás egyformán nyomorgatja valamennyit. És még egyet kívánunk megjegyezni: ha már a pénzügyminiszter a főispán utján érdeklődik a nyomorba jutott tisztviselők iránt, a főispán közvetlen tapasztalása és az érintkezés alapján észlelt információja szerint világosítsa meg Te­leszky János pénzügyminisztert, hogy a beszer­zési-csoportok alakítása szép dolog, s a háború ♦előtt 'volt is reális haszna, de ma már olyan magasak még a közvetlen beszerzés utján ki eszközölhető kedvezm^byes árak is a tisztviselők .fizetéséhez viszonyítva, mint a Himalája a jó öreg Bartinihoz s ha azokba a beszerzési csoportokba belépett tisztviselő pl. csak fát szerez be, akkor már nem jét neki szénre is, vagy ha szénre jut is még abból a pár száz korona hitelből, amit igér Teleszky, úgy egész biztosan nem jut cipőre is, pedig ruhára is szüksége volna már, sőt a feleség, meg a gyerekek sem járhatnak koldus rongyokban és mindezek tetejében enni is kel­lene mindennap valamit. — Tehát bizony sokat kell itt adni, mert már sokszor nem adtak any- i nyit, amennyi kellett volna. Mert az csak nem adás, az a 15—35 százalékos háborús segély a mai, egész vonalon meghatványozódott kereseti és szükségleti viszonyok mellett. Hiszen ma 1 fillér helyett 10 fillért kap, 2 korona helyett 10 ko­ronát keres naponta a jól ismert „Janika“-koldus, meg a kétmankós szaktársa is. Talán ezek a fel­világosítások nem hagyják tévhitben a minisztert az általa jó későn ajánlott beszerzési ^söpört alakí­tásnak, mint csodaszernek való értékét illetőleg. Hiszen szegény jó hivatalnok urak már a tul- világi üdvösségüket is megterhelik a sok előleg­gel. Adjanak már nekik egyszer azt, amit min­denki más meg kap rajtuk kívül e hazában : tisztességes megélhetést. — Szives tudomásul. Azoknak az érdekel­teknek, akik nálam burgonyát jegyeztek, becses tudomásukra hozom, hogy az Országos Burgonya Közvetítő Irodától nyert értesülés szerint több burgonya rendelkezésünkre nem áll s igy~kiki a m.kir, adóhivatalban Friedmann Samu adótiszt úrtól visszaveheti a burgonya befizetett vételárá­nak másik felét s a kiszolgáltatott burgonya után mét^rmázsánkónt a 22 koronás vételárból visszajáró 85 fillért. Szekszárd, 1917 május 9. Joób Imre. — József puszta bérlete. A József puszta bérlete ügyében a vallás alapítvány igazgatósága még mindig nem döntött, ugylátszik az intézőket a kisgazdák nevében nem éj^i illetékes tényezők által benyújtott magas ajánlat foglalkoztatja még. Mi, akik a szociális törekvéseknek mindig szó­szólói voltunk, nem így képzeljük a kisemberek állami támogatását, hogy igen drága bérletet adnak nekik, amely alkalmas, hogy azok az em­berek, akiknek a jelentkezők közül vagyonuk van, az egyetemleges felelősség, folytán bizton elveszítsék azt és az alapítványi uradalomnak nem lehet célja ideig-óráig magas bért elérni és ezzel a föld után vágyók anyagi romlását előidézni. Úgy halljuk, hogy újabban az Országos Központi Hitelszövetkezettel tárgyaltak a mozgalom szek­szárdi vezetői és anpak egy tisztviselője le is jön itt ma tartandó gyűlésre. Nézetünk szerint, ha egészséges volna a bérlet eszméje, úgy azt megcsinálná a helyi intézetek bármelyike is, nem volna szükség vidéki intézetre, amelytől az őcsényi hitelszövetkezet bukása miatt, különben is sokan idegenkednek. — Elmarad a bérmálás. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök, a háború okozta nehézségek miatt, ez évben sem tartja meg bérmakörutját. A megyéspüspök csupán székhelyén bérmál, pün­kösd vasárnapján. — Nagy tűzvész. Csak most értesülünk arról a nagy tűzvészről, mely május hó 2-án. Regöly községben pusztított. - Itt is, mint oly sok helyen, a gyermekek voltak a tűzvész oko­zói, akik a vásártéren meggyujtottak egy házat, melytől a faluban egyszerre több ház gyulladt ki, mert nagy szél dühöngött. Az oltás eleinte nehezen ment, mert kevés ember volt a faluban. — A környékből: Szárazd, Szakály, Belecska, Hidegkút, majd Gyönk, Hőgyé^z és Tamási községekből és a pusztákról megérkeztek a tűz­oltók és nagy küzdelemmel végre sikerült a veszedelmes tüzet lokalizálni. — A ttiznél meg­jelentek: Reich Oszkár gyönki és Söröss József tamásii főszolgabirák, akiknek intézkedéseiket mindenütt pontosan teljesítették. — A kár igen nagy. Elégett 29 lakóház, sok melléképület és nagymennyiségű gabona, liszt és gazdasági esz köz. A leégett épületek legnagyobb réq^e bizto­sítva volt. Regöly községben 1830 ban volt ilyen nagy tűzvész. — Készpaprika bejelentése. Mindazok, akik *30 kilogrammon felüli készpaprika készlettel rendelkeznek, tartoznak készleteiket először 1917. május hó 8-ig, a május 1-én volt állapot szerint, azután folytatólagosan minden hó 20. napjáig az illető hónap 15-én volt állapot szerint bejelenteni, akik a bejelentésre a fentidézett 2, §. 1. pontja Bzerint «kötelezettek. Idetartoznak a termelők, nagykereskedők, azok, akik paprikát vegyi vagy más ipari célra feldolgoznak, továbbá a szállí­tók (8pediteurök), beraktározók,, ‘tárházak, köz­lekedési vállalatok stb., akik paprikát más ré­szére tartanak őrizetben. A kitöltött „Készpaprika bejelentései ivek a szóbanforgó bejelentő lap hát-, lapján (az 1505./1917. sz. miniszteri rendelet §-ai szerint kitöltve) közvetlenül a Hadi Termény- Részvénytársaság paprika osztályának, Budapest, V., Nádor-utca 9. szám alatti címére küldendők. A készlet bejelentéshez szükséges „Készpaprika bejelentés“ ivet a Hadi Termény-Részvénytár­saság „Tolnavármegyei Kirendeltsége“, Szekszár­don bocsát mindazok rendelkezésére, akik ez- irányban a társaság kirendeltségét megkeresik, úgyszintén készséggel szolgál a paprikabejelen­tési ügyekben mindennemű felvilágosítással. — Adományok. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök 2000, Wajdits Gyula püspök­1 helynők, prelátus-kanonok 1000, Hanny Gábor prelátus-kanonok 200, Mosonyi Dénes dr. pécsi kanonok 200, Kiss Lajos dunaszekcsői plébános 15 és Kiammer Antal igazgató-tanitó 30 koro­nát adományoztak a Pécsett emelendő Tanitók- báza javára; továbbá a főpásztor 1000—1000 koronát adományozott a Skent-Vince egyesület és az „Országos Keresztény Szociális Központ“ részére. — A „Magyarkeszii gazdaság“ 12 és Dömötör József százados 10 koronát adomá­nyoztak a harctéren elhunyt tolnamegyei szegény - sorsú katonák árvái és hozzátartozói részére. — TSirkössy Sándor 5, a'szekszárdi postahivatal személyzete 14*47 koronát adtak a harctéren megvakult katonáknak. N. N. erdélyi menekült 5 koronát adományozott a szekszárdi „Vörös- kereszt“ kórháznak. — A permetezéshez szükséges mész ide biztosítása. A m. kir. földmivelésügyi miniszter az idei mésszükséglet érdekében a következő leiratot intézte Tolnavármegye alispánjához : Minthogy a szőlősgazdák részéről több helyen aggály merült fel az iránt, hogy a szőlőnek a perenospóra elleni permetezéshez a rézgálic mel­lett szükséges meszet annak idején beszerez­hetik-e, felhívom alispán urat, hogy ezzel a kér­déssel foglalkozzék és 'a szőlősgazdák méaszük- ségletének biztosítása végett az esetleg szükséges intézkedéseket iparkodjék saját hatáskörébe meg­tenni, esetleg hozzám jelentést tenni arról, hogy a vármegye területén mennyiben forognak fenn nehézségek a mész beszerzésére nézve és milyen intézkedések volnának szükségesek a nehézsé­geknek az elhárítására. — Halálozás. Auguszt Ferenc nyugalmazott pécsi pénzügyigazgató, a pécsi alapítványi hiva­tal vezetője, életének 64-ik évében hirtelen el­hunyt. Halálát szivszélhüdés okozta. Múlt szer­dán temették el Pécsett.' Katzenbach Lajos szekszárdi szőlőbirtokos hosszas szenvedés után életének 76-ik évében elhunyt. Múlt pénteken délután 4 órakor temet­ték el általános részvét mellett. —r A földszerzés megkönyitése. Ifjú ki­rályunk ismeretes szózata a népjóléti intézmé­nyek és újítások egész sorozatában egyebek közt olyan törvényhozási intézkedés meghozatalát is feladatául tűzi az országgyűlésnek, amely lehe­tővé tegye a háború után a nép legszélesebb rétegeinek a földszerzés megkönnyítését. A nem­zeti épitőmunkának ezt & kijelölt feladatát a kormány és képviselőház bizonyára a legszeretőbb gondossággal iparkodik majd elvégezni és nincs kétség benne, hogy a kispolgárságnak, különö­sen a szántóvető népnek birtokszerzési vágya és törekvése a méltányosság és lehetőség hatá­rain belül fokozatosan kielégítésre talál, de ter­mészetesen csak úgy, ha maga a néptársadalom is iparkodik magamagán segíteni és igyekszik a majdan elkövetkező földszerzési alkalmak útját a saját erejével egyengetni, mert mindent csakis a kormánytól és csakis a törvényhozásától várni nem lehet, ingyen földosztásra pedig ma már józan ésszel még a hajdani várkonyisták sem gondolnak. A földhöz juttatás megkönnyítésére, helyes bir­tokpolitika keretében, célszerű törvények készül­nek, de maga földhöz juttatás anyagi gondja ezentúl is kinek-kinek a saját terhét ké­pezi. Magyarán szólva majd az ttj birtokpolili- tikai törvények elkészülte után akar majd akár bérelt, akár szerzett bitorkhoz jutni, akkor is kell, hogy a ládafiában meglegyen a hozzávalója, akár készpénzben, akár — hadikölcsönben. A hadikölcsönkötvények különösen alkalmasak lesz­nek földvételre, mert gyümölcsöző voltuknál fogva még a készpénznél is értékesebbek. Polgárságunk javarésze, de különösen a szántóvető nép a pénzszerzések eddig nem is sejtett forráséiból olyan jelentékeny jövedelemhez jutott, hogyha mindazt megtakarítva hadikölcsönbe fekteti: megtalálja útját és módját a saját földéhsége ki­elégítésének, melyet az állam is megkönyit. Néhány napja, hogy megnyillott a hatodik ma­gyar hadikölcsönre való iratkozás. Aki ezt a kínálkozó alkalmat megragadja, nemcsak a nem­zet iránt való áldozatkészségének adja fényes- példáját, hanem a saját érdekét is szolgálja azzal, hogy gyümölcsöző tőkét gyűjt a háború után elkövetkező birtokszerzési alkalmakra. — Eladó ház. Szekszárdon, a Széchenyi-utcában 10 szobából álló ház, szabad kézből eladó. Cim: a kiadóban.

Next

/
Thumbnails
Contents