Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-11 / 45. szám
/ 0 # I TULNAMBGYEI KÖZLÖNY 1911L november 111. nejnek, akik kihasználták ezt. a mi kényszerhelyzetünket. A háború alatt azonban, független, Magyar nepizeti töke képződött, amely lelkesedéssel vesz részt nemzeti érdekek védelme céljából történő pénzműveletekben. i • A hadikölcsön jegyzés anyagi előnyei. A háború eddigi folyamán a magyar, nemzet olyan fényes jelét adta a megértésnek és önfeláldozásnak, a nép minden rétege, a társadalom mindén osztálya oly csodálatraméité elszántsággal és a kö- telességteljesitésnek olv rendíthetetlen akaratával szegődött a háború diadalmas befejezésének szolgálatába, hogy valóban feleslegesnek látszik minden buzdítás, minden szó és irás. Hiszen nem az állam kér ajándékot, vagy adományt, hanem éppen ö az, aki valóságos ajándékszámba menő kamattéritéében részesíti hitelezőit. Dacára annak, *hogy fölöslegesnek tartjuk ösztönözni külön a helyi társadalmat a jegyzésben való részvételre, mégsem mulaszthatjuk el, hogy le ne .szegeznék ismételten azokat a nagy financiális előnyöket, amelyeket a bonitás és rentabilitás tekintetében a hadikölcsön kötvények nyújtanak. . A hetedik hadikölcsön sem más, mint az mindenkrelőtt ismeretes, mint az állam anyagi felkészültségének újabb kiegészítése s a terhesebb és különbem sem megfelelő egyéb pénzügyi műveletek convertá- lása. E nélkül a háború folytatására bizony alig lehetne gondolni. A/ eddig kibocsátott hadikölcsönök páratlan népszerűsége meghódította a közönségnek még' azokat a rétegeit is, amelyek nem ismerve az állampapírok jelentőségét, vajmi kevés tapasztalattal bírtak arra nézve, hogy az ilyen természetű tőkebefektetés feltétlen biztos és jövedelmező. Tulajdonképpen ez egy fontos oka annak a kedvező megítélésnek, amelyben úgy maga a hivatalos pénz és járadék-piac, mint a nagyközönség is egyformán részesítették a kibocsátásra kerülő hadikölcsönöket. Nem hangos, frázisokkal teli agitációvalc győzött eddig a front mögött a hat hadikölcsön, hanem annak a kétségtelen ténynek a minden oldalról való konstatálásával, hogy a mai pénzügyi szituáció közepette ez a legjobb és legreálisabb üzlet, a legkedvezőbb tőkebefektetési alkalom. A jegyzésben való részvétel elhatározását talán elsősorban ez a jelentős anyagi szempont dönti el, habár' megvagyunk győződve, hogy az üzleti érdekek mellett mindenki hazafias érzése is egyformán megnyilatkozik. A most publikált aláirási felhívásból kitűnik, hogy a hetedik hadikölcsön jövedelmezősége is méghaladja a 6 százalékot s e mellett a lombardirozás teltételei és lehetőségei oly kedvezőek, hogy ha a jegyző fél hitelművelettel operál, a kamat garancia idején belül, valósággal az adósságainak kamatát élvezi. A 6 százalékos hadikölcsön jövedelmezősége 6*275 százalék. 'Ha valaki 80 százalék erejéig előleg kölcsönt vesz fel a jegyzett kötvényre 4 és fél százalék illetőlég 5 százalék mellett élvezheti azt, viszont 6 és egynegyed százalékot kap a hadikölcsön* kamata fejében, úgy,* hogy csak a kamathaszna nettó 1 és egynegyed százalék. ,Ézzel kapcsolatban utalnunk kell még arra a különösen kedvező eredményre, hogy minden pénzintézet akár fővárosi, akár vidéki pénzintézetről van szó, — mely nem tekinti üzletnek a hadikölcsön jegyzések adminisztrálását s a vele kapcsolatos hitelműveleteken sem akar keresni,— különös gonddal, figyelemmel s a kulan- téria fokozottabb alkalmazásával bánik úgy a hadikölcsön tulajdőnosokkal, mint a hadir kölcsön előleg számlákkal. . ' > Tehát'nemcsak. a -hazfíják hanem a saját anyagi érdekeit is szolgálja, aki megtakarított pénzén hadikölcsönt jegyez ! Akik figyelemmel kisérték a pénzügyi jejenségek eddigi alakulásait, azok ma már minden bizpnyósságon felül megállapíthatják, hogy Magyarországon a tőkeképződés, dacára a három éves háborúnak, oly szerencsésén s annyira kedvezően fejlődött, hogy pénzügyi készenlétünkhöz kétség nem férhet. A hadvezetőség, ab háború legnagyobb fogyasztója, a hadsereg szükségleteinek igen tekintélyes., részét itthon, az ország határain belül, szerezte 11 s ezzel fellendült sok iparág, a hadi megrendelések nagy hasznok forrásaivá lettek s a háborús konjunktúra uj vagyonokat, uj kereseteket, 'uj' exisztenciákat teremtett. Iparunk függetlenitésének és verseny- képessége fokozásának korszaka vette most kezdetét, tehát ebből az általános és magasabb szempontból is nagy anyagi előnyt jelent egy-egy hadiemisszió sikere.' De ezenkívül is az anyagi előnyök egész sorát lehet felfedezni a hadikölcsön jegyzés folytán beálló egységes pénzcirkuláció nyomán; elkezdve a jegyző féltől, egészen 2tz .államkincstárig, amely dacára annak, hogy direkt ajándékot nyújt a hadikölcsön utján minden kötvénytulajdonosnak, közvetve rríégis hasznát látja ennek azzal, hogy erősebb adóalanyokat teremt, hogy az ország, gazdasági kultúráját és a gazdasági ténj^ezők termelési kapacitását növeli. • • Éppen most pattant ki-osztrák bankfinánc körökből, hogy milyen nagyra becsülik az osztrák mérvadó tényezők is a mi gazdasági jövőnket, a mi háború utáni fejlődésünk nagyszerű lehetőségeit, — így. tudtuk • meg, hogy Magyarország 70 százalék nyersanyag produkciójával széles perspektívákat nyújt a jövő gazdasági képét illetőleg. Ne higyje senki, hogy érre á biztató jövőre nézve közönbos az, hogy az állam milyen pénzügyi műveletekkel rendezi háborús kiadásait. ■ Nem áldozat, nem adomány* a hadikölcsön, hanem — üzlet. A kölcsön" feltételei ismeretesek mindenki előtt. Ki tudja számítani tehát bárki is, hogy koronákban kifejezve micsoda hasznot hajt a hadikölcsön. Vagy ha valaki még sem hinne a számításában, vagy nem volna rá ideje, menjen be a legközelebbi pénzintézethez és kérjen felvilágosítást, csináltasson példát, győzesse meg magát az üzleti eredmények kétségtelen voltáról, biztosíthatom, hogy az a pénzintézet nagyon fog örülni, ha felvilágosítással szolgálhat s ebből kifolyólag a legnagyobb készséggel áll mindenki rendelkezésére. Habár tuc^pk, hogy a közönségnek magának is megvan a helyes- érzéke a* jó üzleti befektetések iránt, mégis itt leszögezzük azt a tényt, hogy ha nem is kell reklám a jó üzletnek, mégis hasznos és eredményes^het egy kis útmutatás. * Miért kell mindenkinek jegyezni . hadi kölcsönt? A háború előtt"mindig azt hallottuk, hogy tőkeszegény ország vagyunk és egész gazdasági életünk hitelre van alapítva. Hát ez részben igaz is volt. A helyset azonban teljesen megváltozott a- h.áboru folyamán. Ma már van magyar nemzeti tőke is, amely a háború céljait és érdekeit szolgálni cseppet sein késik. Nem szabad azonban azt hinni, hogy teljesen irreveláns az államra nézve, hogy ezt a-tőkét milyen formában veszi igénybe -az ország népétől. Nem mindegy,, hogyaz állapira; háruló háborús, .terhek függő. vagy fundált kölcsönökkel fedeztetnek-e:-A járadék-kölcsönök, mint . mindenki tudja, csak. kamatfizetésre kötelezik az államöf; de’ a függő kölcsönöket lejáratkor ki kell fizetni. ,Ez pedig olyan terhet-jelent, arpely a polgárság vagyoni 'e^TSZfenciájának /óvására me'nne. Bar~tehát a . kormány hadikölcsön helyett kénytelen lenne liiggő költ \ , csönökkel operálni, ez maga^után vonná a magáncélokra szükséges hitel megdrágulását is s igy a gazda, kereskedő* és iparos csak drága, kegyetlen feltétem hitelt élvezhetne. Ezeket . a szempontokat tehát szintén mérlegelni kell akkor, mikor az ország jövőjéről van szó és nem^csu- pán a kamatozásban rejlő hasznot kell figyelembe venni, hanem azt. a közvetett és minden haszonnal felérő hatást is, amely a hadikölcsön minél nagyobb, sikere által az egész gazdasági életre*hárul. A pénzbőséghez idő szerint valóban nagyméretű, annyira, hogy a bejétek után csak 3—3 és fél százalékot téríthetnek meg a helyi pénzintézetek is. OÉz magában véve is ojyan körülmény, amely alkalmas a gyümölcsöző tőkének a hadiemisszióban való részvételét előmozdítani. Mert tudni kell, hogy a hadikölcsön kötvények az értékforgalomban teljesen pénz, vagy akár bankjegy- természettel bírnak. 80 százalék erejéig azonnal mobilizálhatók, könnyen értékesíthetők, kaucióképesek < stb. úgy, hogy vaíóban a tényleges pénz jellegével túrnak. Hogyan éfr mikor jegyezzünk hadikölcsönt. A hadikölcsön jegyzések felvételi, azaz aláírás? helyei a pénzintézetek, amelyek • rendesen a pénztári órák alatt állanak ez irányban készséggel a közönség szolgálatára. A jegyzés effektuálására tehát legalkalmasabb időpont a délelptt. Tekintettel azonban arra a fentebb kifejtett speciális helyi érdekre^ amelyet a jegyzés sikere érdekében támogatni mindenkinek kötelessége : a Szekszárdi Takarékpénztár és a többi pénzintézet nem csak vasárnap délelőtt tart hadikölcsön inspekciót, hanem naponkénf*délután 6 óráig készséggel áll hadikölcsön ügyben bárki rendelkezésére és bármily irányban szakszerű, és részletes felvilágossal és útbaigazítással szolgál. Aki hitelművelet segítségével óhajt jegyezni hadikölcsönt, az különösen nagyon kulans feltételekre számíthat, habár fontos közérdek, hogy elsősorban a heverő pénz,— ß. fölös tőke, a tezaurált vagyon9k vegyenek részt a jegyzésben. A kölcsön feltételekre nézve az intézet, atfol a jegyzés eszközöltetett, részletes felvilágosítással szolgál. A hadikölcsön biztossága és jövője. Az utóbbi időben ahadikölcsönt biz-* tosságát illetőleg ellenőrizhetetlen tiirek' keltek szárnyra* különösen a laikus, falusi emberek körében. Az utolsó hadikölcsön- nél pedig egyenesen feltűnő volt a kisgazda osztály merev tartózkodása. Magam is szorgos kutatás tárgyává tettem ezt a meglepő jelenséget és azt as tényt voltam kénytelen konstatálni, hogy a kis tőke bi“ ^álmatlanságának az állami* csődről es devalvációról, terjesztett fantasztikus hírek az - okai. A laikus nép körében — sajnos .— „ • könnyen hitelre talál minden ilyen eszeveszett, titokban,, súgva terjesztett mendemonda, amelynek az ^ ellenkezőjéről sokszor-még okos beszéddel sem lehet meggyőzni a falu népét. Fel van jogosítva mindenki,^aki ilyen hírek rosszhiszemű terjesztőjét kinyomozza, hogy azt mint a haza^ ellen lázadót a legközelebbi rendőrhatóságnak átadja, vagy őt ■ • *> £%•■■ *
