Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-04 / 44. szám
M. éofolyam,--------------------------44. gam._________Szekszdrd, 1911 november 4. Fü ggetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Für<jőház-utca 1129. szám, hová'a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telelőn 11. Kiadóhivatal Telefon* 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzlcüldemények intézendők. Hosyon csináljuk hát ti békét ? .. A békevágyat nem csak érezni és hangoztatni kell/ hanem a békéért cselekedni is kell. IV. Károly királyunk trónra lépése első napjától cselekvéseket mutat íel történelmünk a béke érdekében. Kimondott trónfoglaló nyilatkozata volt népének a békés munka állapotába való visszavezetése. Állandóan kedvező és folyton előnyünkre változó harctéri helyzetünkben is békejobbot kínált ellenségeinknek, de azok folyton uj és uj ürügyek hangoztatásával nem fogadták el a békejobbot. Az emberiség hitvilágának látható feje, a római pápa által kibocsájtott békeszózatra elsőnek adta meg királyunk a választ, melyben újból hajlandóságát fejezi ki egy becsületes, mindenik hadakozó lél megyezésével és vitális érdekei tiszteletbentartásá- val megkötendő béke felöli tárgyalás azonnali megkezdésére. Majd gróf Cernin külügyminisztere kijelentései utján újból tud- tul adta az egész világnak, ho^ dacára a le nem tagadható óriási előnyöknek, amiket fegyvereink ereje kivívott a különböző harctereken, még mindig kárpótlás és te- rülethóditás nélkül hajlandók vagyunk békét kötni és elfogadni az államok teljes leszerelésének és nemzetközi döntőbíróságnak rendszerét behozni az állandód béke biztosítására, hogy ez a világmészárlás többé meg ne^ ismétlődhessék. És hogy mily komolyan és igazán akarjuk ezt, belső politikai életünk reorganizálása és az uj államrendbe való helyezkedésünk érdekében ifjú- királyunk nevezetes^ fejedelmi szózatában megjelölte hazánk jövő TÁRCA. Bottyánodra.*) Ott, ahol a hegyhullámok A Dunához simulnak S a Dunának hullámai A hegylábhoz tolulnak A hegy orma s viz hulláma Múltat s jelent vegyítve Emlékezet hü lapjára Mintha képet vetitne: Hős vak Bottyán, kuruc vezér, Vára a hegy ormon van; De a várnak falai már Ott hevernek romokban, Csak bús szellő zokog ott fenn Hős tetteket regélve, De a törpe utódoktól Sajnos! már meg nem értve. # Lenn a Dunán habrhab után Tolulva is úgy beszél, Amint ott fönn, a hegytetőn., Zokogva mond a bús szél. A vár fokán a szabadság Szent zászlaja fennlebeg, Labanc ellen őrzi, védi Kuruc vitézlő sereg. ” •) Bottyánvára romjai a paksi sánchegyen vannak Tolnavármegyében. • Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. ■ Rákóczinak hős szelleme f Lengi körül a várat És e szellem minden magyar Szívre fűzként elárad. Túlerő, csel s labanc-ármány A szent tüzet elfojtja, A védőket kardra hányja é És a várat lerontja. W' Bottyánvára már rommá lett S vaj, ki emlékszik reá ? Vagy feledés, mint partot viz, Végkép mosta tán alá ? Oh szabadság védövára S ti annak vértanúi! Eljárunk-e tihozzátok Honszerelmet tanulni? És te, törpe utód, ki itt Szántasz és vetsz s bort termelsz, Kenyér mellett emlékükre Vaj’ borral pohárt emelsz ? m A szabadság szent zászlaja S a vár fala rég ledőlt! Most hiúság s csak rút önzés, Mi szivet, lelket betölt! Hejh Rákóczi, hejh Bercsényi És Vak Bottyán szellemi! Jöjjetek és tanítsatok A szent hazát szeretni. Zányi György. Előfizetési ár: ágész évre i4 K, Vaévre7K, */< évre 3‘50 K Számonként 28 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 70 fillér. A Pyreneusok körül. Irta: Zsigmond János." II A franciák, mint kelták. Nem lesz érdektelen most, mikor a franciák és németek velünk együtt oly mélyreható következményeket magában rejtő háborút folytatnak egymással, akár csak mi az orosz szlávokkal, egy kis visszapillantást vetni a homályos múltba és abból a múltból napfényre hozni a mai francia nemzet kialakulására vonatkozólag egy-két olyan adatot, amit talán sokan rég elfeledtek, vagy esetleg nem is tudtak róla. A mai franciák ereiben nagyobbrészt kelta vér pezseg. A római kori Galliának, vagyis a mai Franciaországnak a kelta fajú gallusok voltak az őseik. Ez a népfaj nagyón elterjedt volt az ó-kori Európában. A mai Franciaországon kívül Belgiumban, a Pósikságán Itáliában, nálunk a Dunántúlon Pannóniában, a mai Svájc régi területén, azonkívül a mai Spanyolország és Portugália régi területén, sőt a mai Angliának a területén is az ó-korban csupa kelta fajú népek laktak. Nem voltak ezek egészen barbárok, mint például a mai németek elődei még abban az időben, hanem bizonyos fokú sajátos kultúrájuk volt, ami, ha nem volt is olyan magas kultúra, mint a görög—római, de azért a barbár népekénél sokkal magasabb kultúra volt. Sok évszázadból álló évezredet éltek át ezek a kelta fajú népek Európában, ámiről a történelem alig tud valamit. Nem estek bele az ó-kori kulturvilág körébe és igy se a görök írók nem emlékeznek meg róluk, se a rómaiak nem vettek fejlődésének útját is a demokratizálódás, a jogkiterjesztés és népjólét megvalósítása íelé. Kormányt nevezett ki ez uj elvek valóra váltása céljából, teljes garanciát nyújtó hazafiakból, kiket semmiféle vonatkozásokban ném lehet még gyanújával sem illetni annak, hogy akár a külső, akár a belső békét bármiféle érdekből ne óhajtanák. És a béke-galamb csak nem száll le hozzánk. Lelketlen diplomatáiktól félrevezetett, megbóditott ellenségeink nem békül- nek velünk. Mit tegyünk tehát tovább a béke érdekében ? Hogyan kössük hát meg a békét ellenségeinkkel, ha ők csak nem békülnek ? Ifjú« királyunknak bölcsessége ugyanazt az utat jelölte meg a béke felé, amit egy frontról szabadságolt öreg magyar népfelkelő komoly higgadtsággal ilyen formán öntött szavakba: „hát kérem, addig hasztalan akarunk mi békélni, mig ellenségeink is nem akarnak. Addig kell tehát ütni őket tovább, mig ők is akarnak!“ .. » És IV. Károly a magyar—osztrák- német egyesült hadak élére állt, hogy: 1 „üssük hát őket tovább!“ És már ütjük 1 is újból őket'. Püföljük közülük a leghitványabbat. — Százezerszám esnek fogságunkba és ezrével vesztik el tőlük ágyúikat. így csináljuk most a békét és most ide kell erre a cselekedetre koncentrálni, egész nemzeti erőnket. Itthon is nem politikai párt-erőpróbákkal, kormány-csipkedésekkel, jelentéktelen, vagy vélt sérelmeknek országos üggyé való felfújásával, malom alatti intrikákkal kell szélesíteni és mélyíteni azt az árkot, amely' a parlamentben magyart és magyart elválaszt egymástól. A frontokon a magyar katona-virtus világcsodába való legendavalóságai rakják * a fundamentumot a béke művéhez és itthon kicsinyes parlamenti' párttusák olybá tüntetik fel ellenségeink előtt hazánkat, mintha itt fejtetőre volna állítva nálunk minden, mintha belső egyenetlenség dü- höngene frontunk mögött. Pedig dehogy is! Az a magyar poli- tizálási düh, amelyik még ilyenkor is megengedi azt a luxust, hogy próba-szavazásokkal szórakoztassák a közvéleményt. IV. Károly magyar király a külső béke mellett a belső béke megvalósítását is programmjába vette. A belső békeprogramm megvalósithatásának is élére állott neve- vezetes nyilatkozatával. Ne állítson elébe politikai drótakadályokat itt sem senki. Fogjunk össze idebenn is, hogy a béke müve teljes lehessen. Ellenségeink szorongattatok helyzetükben lesve-lesik, hogy ha már katonáink ereje nem hanyatlik is, nem-e vehetnék észre a front mögött valamelyes biztató jelét elerőtlenedésünknek. Tegyük félre tehát a politikai széthu-’ zást, valamennyienJegyünk jó szándékokkal és tervekkel te’ff kormányunk segítségére. A hetedik hadikölcsönt kéri épppn most az olasz harctéri győzelmek kiegészítéséül tőlünk a kormány. Kéri mindenkitől. Kéri mindazt, amit csak kiki nyújtani képes. Katonáink győzelmei az olasz harctéren és a hetedik hadikölcsön sikere itthon egyfor- ' mán cselekedetek a béke megcsinálására. e. I.
