Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-16 / 37. szám

2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1917. szeptember 16.

Keleti harctér: A Keleti-tenger és a Feketetenger közt nem volt jelentősebb' harci esemény.

Macedóniai arcvonal: Az Oehrída tónál a helyzet változatlan.

Ludendorf, első főszállás mester.

Legújabb.

Kornilov előnyomulása.

Ki győzött?

Hága, szeptember 14,

A „Times“ jelenti Pétervárról : Kornilov előőrsei Lúgán túl nyomultak előre: Csapatai megjelenését Palovskból is jelentették. Kornilov kijelentette proklamációjában, hogy' egyetlen kívánsága, hogy Oroszország helyes útra térhessen a zsákutcából, amelybe került. Esküszik, hogy a hatalmat csak addig akarja a kezében tártani, mig az alkotmányozó nemzetgyűlés összeül. A kormány parancsára a Pétervár felé vezető vasúti vágányokat megszakították, hogy Kornilovot a további előrenyomulásban megakadályozzák.

Hága, szeptember 15.

Stockholmi távirat szerint Kornilov csapatai Pétervár előtt már megütköztek Kerenszki csapa taival. Kornilov teljes győzelmet aratott.

Róma, szeptember 14.

• Stefani-ügynökség jelenti Londonból : Kor- nilov’\felajánlotta kapitulációját és néhány feltételt említett. A kormány feltétlen megadást követelt. A főhadiszállás megadta magát.

Amsterdam, szeptember 14.

Pétervári jelentés szerint a munkásügyi miniszter közölte, bogy a Kornilov-féle kaland végleg meghiúsult és a főhadiszállás megadta magát«

Véres béketüntetések Turinban.

Koppenhága, szeptember 14.

Ideérkezett megbízható római jelentések megerősítik, hogy Turinban súlyos zavargások voltak. Mintegy tizenkétezer 'főnyi tömeg tüntetett a béke mellett. A carabinierdt és a tüntetők közt nagy összeütközések történtek. Végül gyalogos csapatok vonultak ki, melyek gépfegyverből lőttek a tömegre. A halottak és sebesültek száma állítólag 1100. A nacionalisták a történtekért a G-iol itt istákra igyekeznek tolni a felelősséget.

Amerika besorozza az Megeaeket Is.

Washington, szeptember 14.

(Reuter.) A képviselőházban, és a szenátusban javaslatot terjesztettek be, hogy minden külföldi embert sorozzanak be a hadseregbe, kivéve azokat, a kik szerződés alapján mentesítve vannak és azokat a Németországból s a vele szövetkezett országokból való embereket, a kik még nincsenek egy év óta az Egyesült- Államokban. A szövetséges és semleges országok polgárainak, a kik a mentesítésre igényt tartanak, kilencven napi haladékot adnak az ország területének elhagyására. A szenátus a javaslatot elfogadta.

tizenkettőkor Zabrdo felől érkező és már várva- várt 1. zászlóaljat támadásra küldte avval a paranccsal, hogy az állást szállja meg sűrűn és a még óft maradt i ellenséges csapatrészeket az árokból űzze el. Annál is inkább megtehette ezt, mert az 5. gyalogdandárparancsnokságtól időközben az a hir érkezett, hogy a 41. gyalogezred két zászlóalja, Hartmann ezredes vezetésével, segitő csapat képen a legrövidebb idő alatt megérkezik. Május 19-én, hajnali három órakor, tényleg meg is érkezett a két zászlóalj.

Az 1. zászlóalj, Rokitansky báró lovassági százados vezetésével végre is hajtotta a támadást és lendületes rohammal elragadta az ellenségtől a még meg nem tisztitett árokrészeket. Csak egyetlen sziklacsucs két géppuskával maradt még az olaszok birtokában.. A válságos helyzetet tehát sikerült leküzdeni; a sokszor bevált vitéz

32-es népfelkelő gyalogezred szívós kitartásával megmentette ezt az annyira fontos mágaslatot.

Súlyos veszteségei voltak az ezrednek, de az olaszok veszteségei sokszorta súlyosabbak vol- - tak. Egész halmok emelkedtek az ellenség elesett katonáinak hulláiból az árkok romjai előtt; amelyekben a derék 32-es népfelkkelők az ellenség túlerejét megállitották.

Május 19 én, 20-án és 21-én az olasz támadások nem csökkenő hevességgel dühöngtek tovább, de a 41-es ezred megérkezése biztosította a magaslat birtokát. A 21-ről 22 re virradó éjjelen az ezredet kivonták a legelső vonalból, de már május 26-án este ismét elfoglalta régi állását. Ezután junius l ének reggeléig közreműködött a harcokban, majd Zabrdonál gyüle kezett és junius 4 én este Basketől nyugatra uj állást foglalt el.

KÜLÖNFÉLÉK.

Mi atyánk!...

Irta: Brandeisz Frey Melaine. .

Mi atyánk, aki vagy a mennyekben, Megtépett lelkem hozzád emelem; ‘/í S hogy megenyhüljön vér ez ő szivem,

A hitnek szárnyán elébed viszem,

Szenteltessék meg a te ázent neved,

Tiszta szívvel hódolok neked;

A dicsőséged buzgón zengi szánk,

Tekints jóságos szemeiddel ránk.

Jöjjön el hozzánk a te országod,

Mert elpusztulunk mindnyájan, Látod Mint dúl a harc az emberek között, Közibénh szörnyű átok költözött.

Mikép a mennyben, úgy a földön is,

Ne tépje lelkünk a vérző tövis ;

Viruljon már a béke országa,

Elgyötört földi néped számára;

A kenyerünket add meg nekünk,

Bús szivünkből száll feléd ma az ima; Nagy Ínségünkben magunkra ne hagyj, Hiszen kegyelmed olyan mérhetetlen nagy.

Bocs ássad meg a mi vétkeinket,

Hisz gyengék vagyunk, gyarló emberek; És lépten-nyomon bűn csábit bennünk S a gonosz szellem incseleg velünk.

Megbocsájtunk mi is ellenünknek,

Es habár ránk száz halált is küldnek, Feléjük nyújtjuk békejobbunkat S mienk a büszke, tiszta öntudat.

Es ne vigyj minket a kisértésbe, Jóvoltunkért ne hulljon más vére, Kapzsiság el ne vakítsa szemünk,

S a hatalom ne csábítson bennünk I

Szabadíts meg minket a gonosztól,

Ármány és cselszövés—ne érjen utol ;

Ki mindig a te utadon halad,

Rútul elveszni, annak nem szabad*

Szivünkből törjön ég felé: Amen,

•Szent akaratod mindenben legyen,

Nem hagysz el minket, csak próbára tósz, Hozzád közelebb visz e szörnyű vész.

— Kitüntetés. A király ' Borsodg Teréz budapesti I. osztályú posta- és távirda kiadónőt, Fejős Imre szekszárdi törvényszéki biró sógornőjét a háború alatt teljesített eredményes működése elismeréséül, a III. osztályú polgári érdem - kereszttel tüntette ki.

A király Vas István tizedest, a_ 24-ik vadászzászlóaljnál, Vas István Szekszárd városi képviselő fiát az orosz harctéren tanúsított vitéz magatartásáért a kis. ezüst vitézségi éremmel tüntette ki,

— Kitüntetett főispán. A király megparancsolta, hogy gróf Benyovszky Móric főhadnagynak, Baranyavármegye és, Pécs szab. kir. város főispánjának a háborúban tett kitűnő szolgálataiért, a legfelsőbb dicsérő elismerés újból tudtul adassák.

— Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Balassa Sándor paksi állami polgári iskolai igazgatót a VIIL fizetési osztály 3. fokozatába és Wachterné Drevey Erzsébet szekszárdi államilag segélyezett községi polg’. iskolai rendes tanítónőt a IX. fizetési osztály 3. fokozatába léptette elő.

— Hivatal elfoglalás. Dr. Kiss Ernő, Tolnavármegye tiszti főügyésze Balaton-Világoson töltött üdülés után visszatért és hivatalát elfoglalta.

— Ezüstmisós tábori lelkész. Dr. Vörös Nándor kajdacsi plébános, aki jelenleg Szabadkán tábori Ielkészi minőségben működik, múlt csütörtökön a szabadkai Szent Teréz-templomban mutatta be ezüstmiséjét, melyen a tisztikar is megjelent.

— A közigazgatási tisztek és zászlósok kicserélése. A honvédelmi miniszter rendeletére az 1876. év után született felmentett közigazgatási tiszteket és zászlósokat kicserélik frontszolgálatra nem alkalmas bevonult tisztviselőkkel.

— A felmentések revíziója. A világháború szokatlan hosszúsága következtében szükségessé vált, hogy revízió alá vegyék a felmentéseket. A revízió alkalmával meglehetős szigorú mértékkel mérnek újabban. Ma még csak elvétve hívják be a felmentetteket, de rövidesen már a legtöbb felmentett ügye elintézést nyer. Általában mindenki, akinek felmentése revízió alatt van, legyen elkészülve, hogy rövidesen behívják, azért úgy rendezze ügyeit bajait, hogy a bevonulást

egy nappal sem halasztja el semmiféle polgári vagy katonai hatóság. A vidéken már többféle meglepetésül szolgált, hogy pénzintézeti igazgatókat, gyári igazgatókat, cégvezetőket, városi és mégyei tisztviselőket 1 gazdálkodókat hivtak'be,

— Eljegyzés. Dovrtel Sándor, — a Dobó Sándor cég főnöke-— eljegyezte özu. Kreskay Ferencné leányát, Vilmái| (Minden külön értesítés helyett.)

— Dljnoki kinevezés. Az alispán Orbán Lajos szekszárdi lakost a vármegyei árvaszóki hivatalhoz dijnokká nevezte ki:

— A T. G. E. közgyűlése. A Tolnamegyei Gazdásági Egyesület szeptember lfi*án tartja Szekszárdon, Sztankovánszky János kir. kamarás, egyesületi elnök elnöklése mellett idei rendes évi -közgyűlését.

— Megalakult a Helyi szénelosztó bizottság.

Szekszárdon is megalakult kormányrendeletre a Helyi Szénelosztó Bizottság, melynek elnöke a vármegyei alispán, tagjaivá pedig Leicht Lajos, Mayer János, Hirschfeld. Ármin és Müller B. Bernát neveztettek ki. A szénelosztá bizottság legközelebb háztartásonkint összeirási iveken pontosan összeiratja a lakosság tüzelőanyag készletét (fa, szén, koksz, brikett) és a lakóhelyiségek számát. Megállapítja az egyes háztartások tüzelő anyag szükségletét s arról kimutatást terjeszt fel az Országos Szónelosztó Bizottsághoz, mely a szükségletet a lehetőségig ‘"utalványozni fogja. A ránk jövő tél | tüzelőanyagok felhasználásában -is a legszigorúbb takarékosságot teszi szükségessé. A fő irányelv lesz az, hogy senki ne dideregjen, de olyanok se legyenek, akik ,4—5 f szobás lakásukat fütik állandóan kényelmes melegre.

—^ Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Pesthy Jenő tolnamegyei segédtanfelügyelőt Nyítramegye kir. tanfelügyelőségéhez jelen minőségben áthelyezte.

— Lehet-e még búzát vásárolni? Kiadott

rendeletek értelmében házi szükségletre mindaddig szabad gabonát vásárolni a lakóhely területén, míg az átvételi bizottságok meg nem alakulnak. Szekszárdon tehát elvileg még ma is lehet gabonát vásárnlni, gyakorlatilag azonban már aligha, mert hogy Szekszárdon nem adnak el, nem is termett eladásra való.

— Hatheti karácsonyi szünet az iskolákban.

A háború harmadik és negyedik esztendeje uj rendszabályokat kényszerít az iskolákra, amelyek most kezdik meg az uj tanévet. Ez szeiynt^az összes iskolákban a karácsonyi szünetet, mely eddig 10—11 napig tartott, — hat hétre hosszabbítják meg. Az uj rend szerint a kará esonyi szünidő december 15-én kezdődik és február elsejéig tart. E meghosszabbitott szünidőit a fütő és világitóanyagokkal való takarékossággal indokolják.' Az bizonyos, hogy az elkövetkezendő télen sok baj lesz a tüzelő és világitó r anyag körül s igy a takarékosságra minden vonalon a legnagyobb szükség van. Úgy tudjuk, hogy a hosszú karácsonyi vakációt az ország összes iskoláira kötelezővé teszik.

— A T. K. E. közgyűlése. A Tolnavármegyei Közművelődési Egyesület szeptember hó 13-án tartotta meg évi rendes közgyűlését, melyen a tisztikaron kívül más alig volt jelen. — A gyűlésre Apponyi Rezső gróf főispánt is meghívták, mint az egylet alapszabályai szerinti diszelnököt. A háborús viszonyok következtében az évi beszámoló nem sokról számolhatott be. — A gyűlés az évi számadás jóváhagyása után a régi tisztikart és választmányt újból megválasztotta.

— Hány vaskeresztet osztottak ki? A

németbirodalmi hadsereg legjobban .megbecsült vitézségi érme a vaskereszt, mert azt csak a harctéren szerzett érdemekért lehet elnyerni. A német hősök vitézségéről némi tájékozást nyújt az a kimutatás, mely szerint 2.500,000 vaskeresztet osztottak ki csak a német hadseregben junius hó végéig." Mennyi vér, szenvedés és hősi önfeláldozás tapad a kitüntetésekhez! Ki tudná azt megmondani. — A fölmentettek felülvizsgálása. Becsből jött a hir és nálunk is mindenütt hitelre talál, hogy a fölmentetteket 37 éves korig felülvizsgálják. Ennek a vizsgálatnak az a célja, hogy az orvosi szakértők megállapítsák, kik alkalmasak a felmentettek közül harctéri szolgálatra és ezeknek a felmentését nyomban hatályon kívül fogják helyezni.

— Mit nem szabad postacsomagban kiszállítani ? A következő élelmicikkek és áruk nem szállíthatók ki az ország területéről, tehát Ausztriába sem: búza, rozs, árpa, tengeri, rizsliszt, szalonna, háj,£zsir, és sertéshús, hántolt, nem hántolt, száraz, érett, egész, felzett, törött, felőrölt bab, borsó lencse és kávé, állati és növényi zsiradék, mosó szappan, mosópor, gyarmati. tea, paprika, pótkávé, olaj, .aszaltszilva és szilvaiz, gumi anyag, lóhermag, burgonya.