Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-16 / 37. szám

1917. szeptember 16. 3 — A még ellátatlanok gabonavétele. A Közélelmezési Hivatal elnöke elrendelte, hogy mindazok a községekben tártozkodó ellátatlanok, akik még nem vettek, vagy nem vehettek gabonát, a most alakult átvevőbizottság.előtt megjelenhet­nek és a községben . talált készletekből saját jogos illetményeik maximális kiadását kérhetik. Ennek az újabb rendeletnek az a célja, hogy a községben levő jogosult vásárlók a helyszínen, való gabonával láthassák el magukat,, mert a" mai viszonyok mellett ez a közlekedési eszköznek jelentékeny teherkönnyitését is eredményezi. — A gazdasági célra való vásárlás kiter- jesztése. Fofiter Zoltán vármegyénk alispánja, tgljesen átértve azt | lapunkban is szóvá tett helyi közélelmezési szükségletet, amely 1 kisem­berek részére a házi hizlalás lehetővé tételét és biztosítását a vásárlási jog kiterjesztésével tette szükségessé, előterjesztést tett a földmivelésügyi minisztériumhoz, hogy az árpa, zab vásárlását a város határán kívül is engedélyezze. Az alispán­nak még a folyó évi augusztus 29-én kelt fel­terjesztésére vármegyénk területén a gazdasági szükségletre való vásárlás szempontjából a kö vetkező körzet-kiterjesztéseket engedélyezte most a földmivelésügyi miniszter. 1. Szekszárd rt. városnak a központi, völgy ségi és dunaföldvári járás területére, 2. Bonyhád községnek a völgységi járás területére, 3. Bájaapáti » » * *3 4. Czikó » , » » » 5. Grábócz » » » » 6. Szálka » » ' »- » 7. N.-mányok » » » » 8. Váralja » .» » » 9. Mórágy községnek a völgységi és központi járá­sok területére, .10. Nak községnek a völgységi és központi járások terütetére, 11. Lápafő községnek Ujdonibóvár község területére, 12. Várong » » » » 1?. Tolna községnek Mözs, Fadd, Gindlicsalád, Si- monmajor, Szedres és Sióagárd községek területére, .14. Kölesd községnek Varsád, Kistormás, Féísőnána, Medina, Kajdacs és Gindlicsalád községek területére, _ 15. Hőgyész községnek Szakály, Regöly, Diósberény, Kalaznó, Murga, Kéty és Felsönána községek területére és 16. Alsónána községnek Decs, Sárpilis és Alsónyék közs?gek területére. . Ezen engedély alapján az érdekeltek a saját termésükkel "^agy vásárlás utján nem fedezhető igazolt gazdasági szükségletüket, csakis a 67,700. ein. 1917. számú rendeletben megállapított mér­tékben.(a zabszükségletét az idézett .rendelet ér­telmében csak október illetve november végéig számítva, árpából pedig kocánként 50 kg. hízón­ként 200 kg. ménnyiségben és csakis az átvevő bizottságok működésének megkezdéséig, de leg­később október 15-éig vásárolhatják meg. — Maximálják a must árát. A szüret közeledtével az érdekelt körökben nagy érdeklő­déssel tekintenek a kormány rendelete elé, amelyben a must árát maximálni fogja. Mint beavatott helyről értesülünk »a pénzügyminisz­tériumban most folynak a végső tárgyalások s a rendelet már a legközelebbi napokban meg fog jelenni. Hir szerint a must maximális árát literenként öt koronában fogják megszabni. Ez a magas ár természetesen maga után vonja a borárak lényeges emelkedését, úgy hogy jövőre 8—9 koronás borárakra lehetünk elkészülve. Ezeknek a nagy boráraknak magyarázata abban van, hogy a bor elsőrendű kivitelű cikkünk, s annak áremelkedése jelentősen hozzá fog járulni a hivatalos körök reménye szerint valutánk javulásához. — Ingatlanok forgalma. Antal Pál nyug. uradalmi főfelügyelő 44,000 koronáért megvette Bajó János árvaszóki ülnök Rákóczi utcában levő házát. — Bajó János árvaszéki ülnök 26,000 koronáért megvette Nagy Lászlónak Kossuth Lajos-utcában levő házát. — Elhalasztott országos vásár. Forster .Zoltán alispán a tamásii országos vásárt, melyet f. hó 17-ikén kellett volna megtartani, az izraelita ünnepekre való tekintetből, folyó hó 24 éré ha­lasztotta el. — Sajtóvasárnap. Gróf Zichy Gyula dr. pécsi megyéspüspök, a katholikuss ajtó bőkezű pártfogója, az idén is felhívást intézett egyház- megyéje papságához és híveihez, hogy adomá­nyaikkal támogassák a sajtót. A főpásztór f. évi október 14-érc tűzte ki a sajtóvasárnap megtar­tását és elrendelte, hogy ezen a napon papsága a templomokban gyűjtést rendezzen, továbbá a templomon kívüli (hitközségi) gyűjtést is kívánja, amely az elmúlt évben sok helyen szép ered­ménnyel járt! A püspök az országos és helyi kath. sajtó céljaira ezúttal is 5000 koronát aján­lott fel. ............... ’ ~ • — Országosan rendezik a szegényügyeket 7 TJgron Gábor belügyminiszter távirati kérdést intézett az alispánhoz és sürgős jelentést kér arról, hogyan ‘áll a vármegyében a szegényügy, van-e a vármegyének szegényháza és kik annak a fentartói. Illetékes körökben úgy vélik, hogy ez a miniszteri távirat valószínűen kapcsolatban áll a szegényiigy közeli országos rendezésével. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY — Dombóvár köszöneté. Ily’ cim alatt közöl a „Dombóvári Hírlap“ hosszabb vezércikket, melyben háláját fejezi ki mind­azoknak, akik i| ottani főgimnázium létét és igy az V. osztály megnyílását lehetővé tették. A többek között kiemeli dr. Éri Márton főjegyzőnek érdemeit, mint —' ahogy irja — „aki hihetetlen mértékben általánosan kedvelt vezetője vármegyénknek“. Laptársunknak eme elszólása — ha ugyan annak nevezhető és nem rejtett célok el­érésére törekszik — megbocsátható, mert hiszen a helyi közérdek ügyében történt siker feletti örömének kíván kifejezést adni.. Feltétlen szükséges és bizonyos mértékbeo» való disztingválás lett volna-kívánatos a lap részéről, vármegyénk vezetőjének be­állításával használt jelző alkalmazásánál, mert hisz a „Dombóvári Hírlap “-on kívül .— mondhatjuk — egész Tolnavármegyé­ben mindenki ismeri a vármegye vezető­jét: a főispánt és az alispánt. A magunk részéről ki kell jelentenünk, hogy mi dr. Éri Márton vármegyei főjegyzőnek egyé­nisége és a várhegyénél eltöltött több év­tizedes eredményes munkássága iránt, a legnagyobb elismeréssel 'adózunk és nem kívánja e felszólalásunk az ő érdemét a legkevésbbé sem csorbítani, különösen ez ügyből kifolyólag nem, mert értesülésünk" szerint maga a vármegyei főjegyző hívta fel a dombóváriak figyelmét, hogy a gim­názium ügyének sikeres eredménye tisztán a főispán érdeme. Hogy miért akarja mégis a „Dombóvári Hírlap“ az ő jelölt­jét és „szorosabb értelemben vett földijét“' favorizálni, azzal — fentebb elmondottak után — tisztában lehet mindenki. . — A legszeszélyesebb nagyűr! — Nincsen szeszélyesebb nagyúr a Mors Imperator — a- Halálnál. Ez azt és úgy csinál — ■ semmiféle tekinteteket nem respektálva — amit | amint neki éppen tetszik. Lássunk erre nézve egy kis mutatványt a pécsi róm. kath. egyházmegyei papság köréből I 1916. évi december 22-én magas korban szén derült jobblétre Walter Antal{ pre- látus kanónok, a tolnamegyei Czikó község jeles szülöttje. Azután 1917. május 10-óig, tehát ötöd- fél (4Va) hónap alatt nem balt meg egyetlen pap sein a pécsi püspökség területén* Ellenben május 10-től julius 6 ig, vagyis kettő hónapon belül 7, azaz hét pécsmegyei pap hunyt el gyors egymás­utánban. Nevezetesen : kettő kanonok (Streicher József és Pozsgay József), kettő tényleges plé­bános IMayer György és Fachs Vilmos), kettő nyugalmazott plébános (Kőműves Gyula és Medgyessy Ede), végül egy alig féléves káplán (Simon István). — A pécsi diöcézisben a pap- balálozasok átlaga 7—8, s ime legújabban kettő hónapnál rövidebb idő alatt ragadott el bét pa­pot a legszeszélyesebb nagyur -— a Halál, anél­kül, hogy ragályos betegségnek nyoma is volna. Elmegyünk, mindnyájan elmegyünk. De hogy mikor ? az mindenkorra megoldhatatlan probléma marad előttünk,—rt.— —^Felmentés iránti kérvények. A honvédelmi miniszter legújabb rendelete szerint Szekszárd r. t. .város tanácsa és a katonai ügyosztály vezetője felmentés iránti kérvényeket nem fogadhatnak el. Úgyszintén nem továbbíthatnak olyan táviratokat sem, melyek szabadság meg- hosszabitás iránt intéztetnek a katonai parancs­noksághoz. 5— Halálozás. ÖZV. érszalacsi Szalacsy Farkasnó, szül. Kovács Sebestény Ilona áldásos életének 67-ik, özvegységének 33-ik évében rö­vid szenvedés után elhunyt. A megboldogult matrónában Kovács Sebestény Endre volt fő­ispánunk testvérét gyászolja. — Szeptember hó Í2-én délután 4 órakor a budapesti kerepesi temetőben temették el általános részvét /mellett. — Hüvelyesek összeírása. Az Országos Közélelmezési Hivatal elrendelte a hüvelyesek (bab, borsó, lencse és köles) sürgős összeírását, melyét mindenki a neki kikézbesitendő beje­lentő lapon tartozik eszközölni. — A termelők csak 100 kilogrammon felüli készletüket kötele­sek bejelenteni, a nem termelők pedig bármily csekély mennyiséget is, mert ^ezen adatokból fogja a városi tanács megállapithatni azt, hogy mekkora a lakosság részére még szükséges és b eszerezendő mennyiség. Megállapította a városi tanács, hogy fejenként 4 klgr. bab vagy borsó tartható vissza 1918. augusztus hó 15-ig. A bejelentő lapot mindenki saját kezűleg tartozik aláírni, ki írni nem tud, köteles' a bejelentő lap­jával a rendőralkapitányi hivatalban jelentkezni. Az összeírást szeptember hó 20-ig be kell fejezni. Aki vallomást nem ad, ellene a kibágási eljárás meg lesz indítva. A legközelebbi napokban a szén- és burgonyaösízeirása is kezdetét veszi. — Szigorú vizsgálat a gőzmalmokban. Az utóbbi időben gyakoriak voltak a malomégések, a mi által pótolhatatlan nagy károkat szenved­tek a malomtulajdonosok és a gazdák. A malom- tüzek megakadályozása végett szükségessé vált a legnagyobb óvintézkedés megtétele. Az O. K. H. felhívására a vármegye alispánja intézkedett, hogy a város és megye területén minden malom­ban szigorú tüzrendészeti vizsgálat tartassák. — Jó lenne különben a vámszedés szempontjából is megvizsgálni a malmokat, mert nem egy he­lyen találhatni hibát a gréta körül. — A cukoradagot leszállítják. Az idén na­gyon rossz volt a cukorrépatermelés, aminek az lesz a természetes következménye, bogy kevesebb cukrot kapunk. El lehetünk készülve, bogy a fejkvótát mindenütt leszállítják. *— A nyári időszámítás megszűnik. Az ed­digi nyári időszámítás folyó hó 17-én megszűnik. Az államvasutak igazgatósága elrendelte, hogy folyó hó 17-ére virradó reggeli 3 órakor az órákat egy órával visszaigazitsák, a menetrend azonban változatlan marad. — Honvéd hősök. 17 es honvédgyalogezre­dünk kiváló magatartásának, a tisztikar és a legénység bátor viselkedésének egy újabb bizony­ságát szolgáltatjuk, mikör megemlítjük, hogy augusztus 1—15 között, e rövid idő alatt 125 vitézségi érmet, 19 Károly csapatkeresztet, 1 koronás vas és 5 vasérdemkeresztet a vitézségi érem szalagján, összesen 150 kitüntetést kapott az ezred. Tekintettel az állóharcra, valóban sokatmondó számok. — A szüret. S^őlőkoszorus Szekszárd vi­dékén folyó hó 24-én általában megkezdődik a szüret. Az idén kedvező volt a szőlődre az -idő­járás. A szőlő virágzását semmi sem zavarta meg, a peronoszpora és lisztharmat nem pusztí­tott, a molypille is csak kevés kárt tett és igy a kevés esőzés mellett is oly szépen fejlődtek a szőlőszemek, hogy a legszebb reményekkel néz­hetünk a szüret elé.. Az 1908-ban bő szüretünk volt, amelyhez hasonló az idei, csakhogy a für­tök még szebben kiéréttek, mint akkor. A minő­ség biztosan jobb lesz, ha nem sietünk a szüret­- tel. Aki Biet a szürettel, az a bor minőségét rontja. A mostani időjárás éppen nem sietteti a szüretet. Az legyen a jelszó, hogy minél jobb bort szűrjünk, állítsuk teljesen helyre a szek­szárdi vörösbor jó hírnevét, amelyről a messze külföldön ismerik Szekszárdot és vidékét. A bor­nak soha'olyan ára nem volt, mint most van. Az árak kialakulására elsősorban a német keres­kedők bírnak nagy befolyással. Biztosra vehető­jük,-hogy a német borkereskedők felkeresik a mi vidékünket is és ha jól beérett szőlőt szüre­telünk, akkor édes mustot produkálhatunk és ebből pedig kitűnő lesz a bor. Aki teljesen be­várja a szőlőfürtök érését, az remélheti, hogy 4—6 koronát kap majd boráért. Némelyek azt beszélik, hogy nem kell várni a szürettel, mert a bor minősége nem befolyásolja az árakat. Aki ezt hiszi, az alaposan téved. A kitűnő bornak 1—2 koronával magasabb lesz az ára. — Úgy tudjuk, hogy a német kereskedők az Occhsel-féle mustmérőt használják s 'ennek alapján senki sem számíthat arra, hogy rosszabb minőségű must­jáért vágy boráért annyit kap, [mint amennyit majd az elsőrendű mustért és borért adnak. — Zár alá vették a burgonyatermést. Az 1917 évi burgonya termést az egész országban zár alá vették. A rendelet szerint a termelő ~ köteles a burgonyát a rendes időben kiszedni, azt kezelni és a romlástól megóvni. Ha a termelő a kiszedést a kellő időben nem tudja elvégezni, úgy az elöljáróság közerő kirendelésé­iből gondoskodik. A burgonyát éretlen állapotban kiszedni tilos. A termelő házi és gazdasági szükséglete címén csak annyit tarthat vissza, amennyit a Közélelmezési Hivatal megenged, a hátramaradó részt köteles közcélokra felajánlani. A rendelet a burgonya legmagasabb árait a következőkép állapította meg: étkezési célokra szolgáló burgonya november 30-ik métermázsán­ként 22 korona. Nem étkezési célokra szánt burgonya november 3 ig 20 korona. A maximá­lis ár zsák nélkül értendő. Hatóságoktól 12 koronás burgonyát kapnaks a vagyontalan rokkantak és a velük egy háztartásban élő családtagok ; hősi halált haltak vagyontalan öz­vegyei és árvái; azok akiknek családfentartójuk hadbavonult és ezen a címen hadisegélyt kapnak; akik önálló kereset hiányában hatóságilag nyilvántartott közjótékonyságban részesülnek; azok az emberbaráti és jótékonysági intézetek, amelyeket az országos közélelmezési hivatalt vezető miniszter kijelöl; azok az ipari munkások, akik betegsegélyző pénztári tápdijban részesül­nek, de e tápdij rendes keresetüknél kisebb.

Next

/
Thumbnails
Contents