Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-05 / 31. szám

xw. évfolyam. v 31. szám. szekszűrd, 1917. augusztus 5. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemO hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 14 K, ‘/a évre 7 K, V« évre 3‘50 R Számonként 28 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések ^ 35 petit sorig 8 ko róna, további s8r 30 fillér. — Nyilttér: garmond so ronként 70 fillér. Fényszóró világitó csóváját bocsájtotta a keddi me- gyegyülésben pártunk a vármegyei tör­vényhatóságra, hogy amikor a letűnt és soha vissza nem térhető 50 esztendős po­litikai rezsim maradványait kell majd a választóközönségnek a politikai közélet piacáról eltakarítani, lássuk még egyszer ti'sztán és félrévezethetlenül, hogy kik azok, akiknek jó volt és még inkább jó lenne továbbra is annak a korrupciós párturalmi rendszernek a fenntartása, melytől a nem­zet tömege megcsömörlött, mely a tömeg­boldogulás helyett a csatlósok egyéni bol­dogulását kultiválta 50 esztendőn keresz­tül s amely egy ujabbkori jobbágysághoz és hűbériséghez,, a politikai rendiséghez, a 3 éves világháborúhoz, gazdasági ön­állóságunk negligálásával pedig a mai na­pig valutánknak oly mérvű elértéktelene­déséhez vezetett, högy osztrák és német szövetségeseink nem értékelik ránk nézve kevésbbé károsan a velük való forgalom­ban pénzünket és nem használnak ki ben­nünket iparcikkeik eladásánál kevésbbé, mintha legalább is gazdasági háborúban állanának vélünk' és unintha nem mi vol-* nánk a hadviseléshez nélkülözhetetlen élés­kamra is amellett, hogy' a magyar fegy­ver a három évi hadviselés alatt csak hű­séget é.s erőt jelentett a frontokon is. A munkapárti sajtó maga is igen cse­kélyre értékeli a 118 munkapárti bizott­sági tag Tisza-imádását, mint a kevésre tartott megyegyülési politizálás fő tartal­mát, mi mégis nem engedjük ily könnye­dén elsiklani fölötte a választópolgárság és vármegyénk lakosságának figyelmét, jólle­het a mégyebizottsági tagok egynegyed részét teszi a 118 munkapárti megyebizott­sági tag, akik majdnem a Fejérváry-kor- mány ideje alatti nemzeti ellenállás paró­diáját játszották el, mikor majd elfelejtet­ték még csak .egyszerűen tudomásul is venni az Eszterházy-kormány kinevezését. Tolnavármegye törvényhatósági bizott­sága mindenkor ferde-tükre volt a lakos­ság politikai érzületének,, de most mégis helyes volt az állandó választmány elasz­tikus, és mindkét pártnak ki és bebúvót nyújtó határozati javaslata helyett a név­szerinti szavazás reflektorával belevilági- tani, hogy a nemzet nagy ügyének, az uj Magyarországnak megalapozásánál a mun­katársakat megismerjük. Megállapíthatjuk, hogy az a törzsfő- rendszer, amelyik a múltban firól-fira hagyta a családi és hivatali érdekekkel összetar­tott megyebizottsági politikai 67-es blok­kot, ma* már egy pár nyugdíjra érett pánt­tal és olyan megyebizottsagi tagokkal van összekötve, akiknek sem az eddigi, de a ránk következő választásokban alig van valami 'együttérzése és összetartozandósága a választópolgárok zömével. — Adakozzunk a Vörowkereszt Egylet- n«*k ! Segítsük a hadba vonullak családjait és az elesettek hozzátartozóit,! TolnavfMve Közgyűlése. Tolnavármegye ' törvényhatósági bizottsága folyó évi julius hó 31-én délelőtt 10 órakor tar tóttá meg nyári rendes közgyűlését dr. Apponyi Rezső gróf főispán elnöklésével, melyre a bízott sági tagok nagy számban jelentek meg, tőivel a munkapárt berendelte embereit, hogy a bukott Tiszának bizalmat szavazzanak. A kormányt tá­mogató pártok még nincsenek szervezve a vár­megyében és igy történhetett meg, hogy csak kevesen jöttek be. A közgyűlés lefolyása külön­ben zajos, sőt viharos volt, ami ritkaság a vár­megyei közgyűlések krónikájában. Csak pár nappal előbb, julius 23 án benső melegséggel és szeretettel iktattuk be dr. Ap­ponyi Rezső grófot főispáni székébe; még fű lünkben csengett az a dörgő éljenzés, mellyel a demokratikus érzésű és gondolkozásu főispánnak az Eszterházy-bormÁny programmjával meg­jegyező hatalmas székfoglalóját' kisérték ... és ime : julius 31-ón a Tisza-gárda s annak tolna­vármegyei első fegyverhordozója összegyűjtötte a régi korrumpált rendszer készséges, szavazni mindenkor kész híveit, hogy bizalmat szavazza­nak Tiszának, akitől a koronás, hafeedzett király megvonta a bizalmát és rövidesen menesztette, mert bölcsen belátta, hogy a Tisza kormány többségi hatalmát sópénzen és erőszakos vissza­élések utján szerezte. Ennek a bukott kormány­elnöknek emberei még mindig hiszik <js szentül meg is esküsznek rá, hogy a mai demokratikus Eszterházy-kormány nem lesz állandó és újra Tisza István ül majd az ország nyakára és igy újra bekerülhetnek az elveszített paradicsomba. Enbek áz önámitásnak tulajdonítható, hogy a vármegye alispánjától 1 kezdve lefelé az összes közigazgatási tisztviselők (három kivételével) és az összes községi jegyzők Simontsits intésére uni sono bizalmat szavaztak a királyi bizalmát vesztett, menesztett Tiszának és az uj kormány leiratát, melyben kineveztetését a törvényható­sággal tudatja, még egyszerűen tudomásul venni is majdnem elfelejtették, csak később, midőn a bizalmi határozatot már meghozták, jutott az eszükbe, hogy hát talán annyira még sem kel­lene renitenskedni, mert illő dolog a király által kinevezett uj kormányról legalább tudomást sze rezni, még akkor is, ha ez nekik nem tetszik. Hiába glorifikálta Simontsits Tiszát, hiába tombolt örömében a munkapárt, hogy bizalmat szállíthat ; mert rövid idő múlva mindennek meg kell változnia. Még azt is meg kell érniök, hogy a vármegye termében is többségbe jönnek el az uj, demokratikus, becsületes politikának hivei a közgyűlésre. A közgyűlés lefolyásáról szóló tudósításunk a következő: Dr. Apponyi Rezső gróf főispán pont J0 órakor nyitotta meg a rendkívüli közgyűlést, melynek első tárgya az alispán időszaki jelentése volt, melyet tudomásul vettek és ennek alapján elhatározták, hogy 3000 korona költséggel meg­festetik a közgyűlés terme részére Kovács Se- bestény Eodre volt főispán arcképét. Dr. Eri Márton főjegyző fölolvasta Kovács Sefyestény Endre búcsú iratát, melyet azzal vet­tek tudomá ul, hogy neki hálás elismerést és kö­szönetét szavaztak. Szulimaw György bizottsági tag az alis- páni jelentés kapcsán igen praktikus, őszinte, a helyzetet gyakorlati szempontbólmegvilágitó fel­szólalásában kritika tárgyává tette az eddigi köz­ellátási viszonyokat és kifejtette, hogy minden­kinek, de különösen a földmiveseknek kevés a megállapított lisztkvóta és feltétlenül szükséges­nek tartja, hogy a hadbavonult férfiak helyett dolgozó földmivesnők is ugyan azt a mennyisé­get kapják lisztből, mint amennyi a férfiaknak jár. Végül kérte a főispánt és abspánt, hogy szorgalmazzák a kormánynál a közélelmezps ja vitását. Forster Zoltán alispán nyomban felelt Szu- liman bizottsági tag kérelmére és megígérte, hogy a fejkvóta felemelését Ő is szükségesnek tartja a nőkre nézve is. Id. Perczel Béla arra hívta fel az alispán figyelmét, hogy augusztus 15 ig adták ki az őr­lési engedélyt és igy augusztus 15 ike után nem lesz a közönségnek lisztje. Kéri, hogy írjon fel a vármegye a kormányhoz az őrlési igazolvá­nyoknak kellő időben való kiadatására. Az alispán azon megnyugtató választ adta, hogy saját hatósköréhen intézkedni fog, hogy a nagyközönség liszthiányt ne szenvedjen., Fördős Mihály vm. másdosztályu aljegyzőt elsőosztályu aljegyzővé léptették elő. Ezután megindult a vita, mely közel más­fél óráig tartott. Elsőnek Szabó Géza bizottsági tag szólalt fel: Általános tapasztalás, hogy igen sok, külön­ben kifogástalan és példás' hazafin bizonyos iz­gatott idegesség vesz erőt, mikor az általános, egyenlő és titkos választói jogról e^ik szó. Ej ennek rendszerint 3 fő oka van; az egyik : a nemzeti szupremácia féltése; a 2-ik: a nemzeti szociáldemokrácia uralmának félelme; 3-ik: az értelmiség vezető szerepe elvesztésének a félelme; (És nem utoljára talán: sokaknál „a nemzeti munkapárt uralma örökre való elvesztésének félelme. — Szerk.) 1. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1 őszinte tisztelettel viseltetem azon hazafiaknak jelenleg még nagyon is alapos és megokolt ag­godalma iránt, kik a választójog széleskörű 'ki- terjesztésével a magyar nemzet fölényének el­vesztésétől félnek, , a nemzetiségekkel szemben. Azt mondottam, jelenleg alapos- és meg­okolt ez a félelem. De biztosan nem lesz az a jövőben ! ' Jelenleg ugyanis épen nem szerencsés és­kedvező a nemzeti szupremácia, a nemzeti főlény és túlsúly megóvására és biztosítására a választó- kerületek beosztása. • Találóan jegyezte meg gróf Batthány Tivadar miniszter ur egyik beszédében, hogy a kerületbeosztás szerencsétlen nemzeti szempont­ból. Mert pl. mig a 99 percéntjóben szinmagyar Kolozsvár, bár — ha jól tudom — 6Ö ezer la­kossal bír, mégis csak 2 képviselőt küld a par­lamentbe, addig vannak kerületek az egyes nem’ zetiségi vidékeken, melyeknek összlakossága alig pár ezer, mégis I—1 képviselőt választanak. Uj és célszerű kerület beosztással feltétlenül biztosítható lesz a magyar nemzet főlénye és túl­súlya, mely nélkül általános választó jogot hazá­ját igazán szerető magyar ember el nem fogad­hat, meg nem szavazhat soha! Mert nem akar-, juk, hogy beigazolódjék a régi közmondás : „ Adj szállást a tótnak és kiver a házból !“ 2. Tekintetes Törvényhatósági "Bizottsági A nemzeti szupremáciát számosán a nemzetisé­geken kívül, veszélyeztetve látják és jelenleg —* ismét ezt mondom — méltán az u. n. nemzet­közi szociáldemokráciától. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! A nemzetközi szociáldemokrácia méreg- Togát kiütötte a világháború. Ez a méregfog: a memzetköziség. Erre hála Istennek, a világháboreK alaposan rác ifolt. Es ha volt is nemzetköziséget hirdető, hazát nem-ismerő szociáldemokrata, ki csak a vörös- zászló alá esküdött, az is mmt jó hazafi, mint magyar ember esküdött fel a híromszinü nemzeti lobogó alá és harcol is alatta az ellenséges nem­zetek szociálistái ellen. Sőt annyira ment ez a régen áradó hazafias érzés uj feliobbanása a nemzetközi szocialisták lelkében, hogy egyik országban hadbavonulás előtt nyilvánosán elégették a vöröszászló 1 annak jeléül, hogy ők többé már nem nemzetköziek. Azt kérdezhetné azonban valaki és pedig jogosan, hogy: ám jó, talán a harctéren küzdő szociáldemokraták 'észrétértek, de'vajjoa az itt­hon levő, a felmentett gyári és ipari inunk isots Äk Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hálraiáko& ésszej «nieidajii iieküldésére. $éÜ

Next

/
Thumbnails
Contents