Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-29 / 30. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1917. julius 29. KÖZÖNSÉG KÖRE. Dohány-mizériák. Tekintetes Szerkesztő ur l Ismerve b. lapjának minden közügyben elfoglalt szókimondó álláspontját, tisztelettel kérem alábbi soraimnak közreadását. Bár soraimnak tárgya teljesen közügynek nem mondható, mivel az emberiségnek bizonyos hányada (és irigylésreméltó hányada) nem rabja a dohányzás káros hatású szenvedélyének. Azonban nem azt szándékozom én vitatni, hogy káros-e a dohányzás vagy úem; ennek eldöntését átengedem a tudós professzoroknak, akik utóbb már azt is kisütötték, hogy a hiányos táplálkozás tulajdonképen egészségünkre válik, holott a megboldogult békeidőben -ezt tartották mindenféle nyavalya okozójának. — Most csak azt akarom Bzóvátenni, hogy tulajdonképen miért nincs dohányunk, amikor-— van. És ha van, miért nem juthat ahhoz minden arra jogot .formáló és egy- *í formán az Isten képmására teremtett halandó. Mert, hogy van dohány, azt nem kisebb ember mondja, mint a' dohányjövedék központi igazgatója, aki — lm jól emlékszem —2 Yangel Károly névré hallgat. Ez az ur — a háború okozta különleges ellátási viszonyokat is figyelembe véve — számszerű adatokkal bizonyítja, hogy: arányos és igazságos elosztás mellett minden „boldog“ dohányos alanyra több dohány- nemünek kellene jutni, mint a békeidőben. Pedig abban a rég letűnt, boldog békeidőben még a legkedvezőtlenebb vasúti fekvésű városból vagy faluból sem lehetett panaszt hallani, hogy nem jutnak trafikhoz, csak legfeljebb az ellen apellált néha-néha egy-egy kényesebb dohányos, hogy a dohányjövedék miért mellékel a szivarhoz holmi hajszálakat, avagy pláne egy-egy zsinegdarabot is, hiszen ez utóbbit, akkor meg, maga is be tudta szerezni, ha már éppen megunta az — dletet. f Ha tehát a mi ősi vágású Szekszárdunkon mégis dohány-mizéria van, ennek bizonyos speciális okának is kell lenni. Mert, hogy dohányt Szekszárd is kap, azt elvitatni nem lehet. Hiszen a háború előtti időben sem láttunk jelentékenyen nagyobb és gyakoribb dohányszállitmányt, mint napjainkban; 'eltekintve attól az időtől, amikor vasutforgalmi akadálya volt a szállításnak. Ha kevesebb is volna az ideszállitott^ mennyiség, éppen úgy megfogyatkozott a fogyasztók száma is. (Itt azzal éem lehet érvelni, hogy talán a hozzátartozók utána küldik az illetőknek a harctérre, mert ezeknek a jórésze sem jut dohányhoz, amit szeretteinek elküldene. ) Nem akarom én a helybeli dohányáruda közbecsülésben álló tulajdonosát még gondolatban sem meggyanúsítani azzal, hogy ő talán a do hánynemüeket — a napjainkban elszaporodott lelketlen spekulánsok példájára —- kedvezőbb konjunktúra reményében „beraktározza“. Ez a feltevés egyébként már a m. kir, pénzügyőrség éber és lelkiismeretes kötelességismereténél fogva sem állná meg a helyét. Más ennek a tarthatatlan állapotnak az előidézője, t. közvetlenül érdekelt felebarátaim' és közvetve, kötelességből érintett hivatalos körök. A mi rosszul és — összeségében — fegyelmezetlenül nevelt népünk a fő előidézője ennek az állapotnak. Általában a fogyasztók bizalmatlanok a jövőt illetőleg. Rémképeket képzelnek önmaguk elé, hogy igy meg úgy lesz, és igyekeznek összevásárolni egész évre való szükségletüket, ami némelyeknek bizonyára sikerül is, mert máskülönben mindenkire jutna valamelyes mennyiség. Egyeseket talán a vagyoni tehetség, rang és tekintély, avagy az áldott társadalmi rendszerből fakadó egyéb összekötő kapocs prádesztinál e kiváltságra, — nem tudom. De az tény, hogy egy-egy „szerencsés“ halandó minden szállítmányból hozzájut az általa óhajtott mennyiséghez, addig mások 3—4-szeri kiosztás alkalmával is ürés kézzel kénytelenek távozni. Éppen igy te is, szegény polgártársam és még szánalomraméltóbb proletár-testvérem, aki „könyökkel“ nem bírod * kivinni azt, hogy a „trafik osztás“ napján bejuthass az árusító helyiségbe, másnap szégyenkezve kísérelheted meg a téged jogosan megillető dohányjárandóság kiadását és szemlesütve, dohánytól üres zsebekkel áldhatod a szerencséd csillagát. De ezt is csak úgy bensőleg intézheted el, mert még egyébként mint társadalmi rendbontót, elkülönítenek az emberekkel való érintkezéstől, a mai demokratikus korszellem nagyobb dicsőségére. ... * Pedig hát, ha őszinték- akarunk lenni, el keil ismernünk, hogy az emberi szerv a nélkülözéseket egyformán érzi. Tehát én is egyforma elbánást szeretnék elérni jelen soraimmal. Ne kiváltják azt, hogy a mezőgazdasági munkás, akinek tétlensége minden falat kenyerünket drágábbá teszi, az félnapot, sőt egész napot is a dohányhoz való hozzáférés céljából áldozzon fel. Ne kivánják, hogy az a szerényen díjazott ipari munkás a munkabéréből való levonással is drágábbá . tegye, dohányzási" szenvedélyének kielégítését. Nem hiszem — illetékes uraim, — hogy ezeket a bajokat egy kis bölcsességgel és ugyanannyi jóakarattal ne lehetne orvosolni, Nem hiszem... ______________ Egy ipari munkás. Ki adótulajdonosok: MOLNÁR MÓR és HORVÁTH IGNÁC. Elegáns és egyszerűbb művészi fényképeket készít a •í -• v CSILLAG-műterem V :• * / ‘ " Szekszárdi sétákért mellett. Egy könnyű féderes kocsi 1, esetleg 2 lő után, lutdnyos dron eladó. Cím a kiadóhivatalban. 64° C. LIPIK 64° C. * GYÓGYFÜRDŐ r SLAVONIA vasút, posta, t&vlrda és Interurban telefon-állomás EgyrtiilaHo alkalikus jódtartalmú természetes radioaktiv hőforrásai biztosan gyógyítják : csúz, köszvény, teohias, gyermek-betegségek, valamint alkati és gyomor-bajokat. Egész éven át nyitva. Enyhe kiima. Eredményes tavaszi és őszi kúrák, modern kényelem. - Fürdő és lakás a házban Vízvezeték. Csatornázás. Villanyvilágítás. Fürdőszórakozás, Prospektust díjmentesen Sport Prospektast díjmentesen kőid a fflrdöigazgalfcág LIpik ▼ küld a fOrddlgazgalóság Lipik' Eladó oendóalS. A hadjáratban elesett Ginther József vendéglője Tevelen, augusztus 5-en d. u. I órakor, a helyszínén szabad Arve^r<siitján öröKörtianl eladásra kerül. Az árverési feltételek időközben megtudhatók ÖZV. GINTHER JÓKEFNÉ-nél Tewel (Tolnám.) m Elődé hóz és szélé. Szekszárdon, a Fő-téren, a Molnár- nyomda mellett levő 176. számú ház, mely 10 szobából és a hozzátartozó mellék- helyiségekből áll, az utcára egy bolthelyiséggel, kedvező feltételek mellett eladó. — Továbbá Jobbparásztán egy szép szőlő 4000 □ öl nagyságban, kitűnő fekvéssel, ugyancsak kedvező feltételek mellett eladó. Értekezni lehet Groszbauer Béla ur fodrászüzletében, a' „Szekszárd-Szálló“ épületben. % w w w m m w w m Fogorvos Kovácsi. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkülifog akat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakása a gimnáziummal szemben. *3^ v v *3^ x* *5” V* v »xv'xv *xw *x*xfi Tolnavármegye alispánjától. 13,146-/1917. szám. m m # m w /IN é (US m m # § [■ Versenytdrsynldsl hirdetmény. Tolrtavármegye tulajdonát képező, a szekszárdi 376 számú betétben 5 I. 4. 2084. hrsz., 1520. ossz. szám alatt felvett vármegyeház udvartér és kert alatt .levő úgynevezett várpince bérlete folyó' évi december 31-éyel le* jár, felhívom ennélfogva mindazokat, akik ezen mintegy négyezer hektoliternyi * <0bor befogadására alkalmas, kitűnő helyen fekvő- száraz pincét kivenni óhajt- \ jak, öt pecséttel ellátott zárt írásbeli ajánlataikat az ajánlott bérösszeg 10 1 százalékának megfelelő bánatpénznek a helybeli adóhivatalba történt be- S fizetését igazoló nyugtával felszerelten .hozzám folyó évi augusztus 25-éig t annyival inkább adják be, mert a később beérkező ajánlatokat figyelembe * venni nem fogom. A szóban levő pince egymás után következő hat" évre fog ^ bérbeadatni. ^ Szekszárd, 1917. évi julius hó 20-án. t - m ^mrSStfr l , * Forster Zoltán, f ( alispáD. i I ■ “ ' ' > ■/ : m w m % a Szekszárd, 1917. Molnár-téleNyomdai Műtntezei es Szao. irialzatg/ar Részvénytársaság nyomása
