Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-15 / 28. szám
Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden jtózlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11, Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések él pénzküldemények intézendők. Gróf Batthyány Tivadar beszámolója. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Megyebelinek és idegennek —- sajnos- -— egyforma nehézségekén át elérhető vá- losunk, Szekszárd -rt. város, a mai napon egész Magyarország, sőt a szövetséges és az ellenséges külföldön is egy pár órára közérdeklődés tárgyá és helyszíne lesz. Azzá teszi az a körülmény, hogy a nemcsak icfehaza, de külföldön .is ellenszenvessé vált, sőt ellenségeinknél valósá- go#vörösposztóként tekintett Tisza-rezsim helyébe nemzel és király kölcsönös megérréséből került uj kormány egyik legértékesebb tagja, gróf Batthyány Tivadar, mint kerületünk országos, képviselője tartja nálunk beszámoló beszédét. Gróí Batthyány Tivadar három évtizedes ellenzéki politikai és sokoldalú társadalmi munkája a háború előtti időkben is országos politikai jelentőséget és tartalmat adott egy-egy beszámolójának, önként értetődik^ tehát, hogy ma, amikor, mint a kormánynak tagja szólal meg, még-nagyobb súlya és jelentősége van' megnyilatkozásainak és hogy, mint a világégésből a jövő élet teltételeként világszerte mind erősebben érvényesülésre jutó demokráciának harminc^éven át legtipikusabb harco-< sát és az uj kormányban is -képviselőjét, a legnagyobb érdeklődéssel, figyelemmel, és várakozással kiséri nemcsak az ofszág, de a külf%ld is. Az a nálunk is megindult demokratizálódási folyamat, amely a választói jognak általánossá és ^titkossá tétele utján akarja biztosítani a népnek az ország gügyéibe való aktiv részvételét és amely demokratizálódás szinte az elkövetkező béke előfeltétele gyanánt állíttatott be a háborús> célok közzé minden állam részéről és .éppen most előttünk gyúrja és formálja át a porosz militarizmust és politikai életet és rendszert is az általános választói jog jegyében : nálunk szinte el sem is volt képzelhető gróf Battkyány Tivadar nélkül. Mi mindezeken fölül még a függetlenségi és 48-as.párt vezérét is látjuk benne, pártunk politikai, katonai és gazdasági önállóságára vonatkozó programmpontjaival és biztosítékát kerületünk évtizedeken át hasztalanul hangoztatott kívánalmai és teljesítetlen igényei közeli megvalósulhatásá- nak. Bizonyára hazánk határain jóva^ túl elhangzóvá teszi a mai beszámolót a ma legnépszerűbb országos függetlenségi pártelnöknek, gróf Károlyi Mihálynak jelenléte és kijelentései, ki a békére irányuló nemzeti óhajnak ma a ; legerősebb képviselője, s akire mindenki úgy tekint, mint a jövő ,iemberére. Holló Lajos, Lovászy Márton, Beck Lajos, ^ Laehne Hugó, Bállá Aladár, $Nagy Vince, gróf Eszterházy Mihály és mások alkotják azt a függetlenségi képviselői gárdát, kik városunkban a beszámolón megjelennek. Az azonos elvek, ugyanaz a népérzés és gondolatvilág lelkes ünnepséggel látja parlamenti szószólóit városunk falai között. e- I» Gróf Apponyi Rezső Tolnavármesye főispánja.* * A király az Esterházy-kormány előterjesztésére gróf Apponyi Rezsőt, grót Apponyi Géza vbt. tanácsos, nagybirtokos, Tolnavármegye volt főispánjának alaposan képzett, nagymüveltségü, demokratikus érzésű fiát nevezte ki vármegyénk főispánjává. Fiatal kora dacára már értékes múlttal dicsekedhetik az uj főispán és igy rövid közpályáh eltöltött eredményes működése elég garanciát nyújt arra, hogy Tolnavármegye közönsége nevében a legnagyobb bizalommal és reménnyel üdvözöljük nagy- fontosságú hivatalában és méltóságában., Azért Írjuk hivatalában és méltóságában, mert most, a világháború okozta bajok és .szenvedések között a főispáni állás megszűnt csupán hajdani méltóság lenni, hanem egyúttal hivatal is és pedig olyan hivatal, melynek betöltése egy ember teljes munkaképességét veszi igénybe. Hisszük, hogy, ezen méltóságos hivatalt ügyszeretettel, a közügyek iránti megértéssel és bölcs tapintattal fogja intézni; Ismerve a nemes gróf nagynevű elődjeinek tradícióit, édes atyjának nemzeti, politikai, társadalmi, kulturális és közgazda- sági ügyekben mindenkor elfoglalt hazafias álláspontját és különösen Tolnavármegye közönsége javára irányult köztevékenységét ; azt mondhatjuk, hogy grófJZsterházy Móric miniszterelnök a kormánnyal egyet- értőleg a legszerencsésebb módon, a legjobb választással oldotta meg a főispánAz Ave harang. — Prológ. -(A bajai dalárda által Bonyhádon, junius 10-én tartott hangversenyen szavalta: Novotny Manci.) Irta: Brandeiszné Frey Melania. Halljátok-e az Ave-hamngot Halkan zenélve beharangozott. Száll,'száll'a hangja dalolva, búgva,' Pedig kötelét senki sem húzta. Vagy tán a szellő, avagy egy lélek, Aki mennyei honába tér meg ? Ki befejezte földi pályáját És most az örökéletbe szállt 'át? — Bömböl az ágyú, robban a bomba, MLptjába jő, szakítja romba. Süvít a srapnelt, gépfegyver, gránát, Egy rém száguld hegyen, völgyön át. Nagy, széles emberrendeket kaszál Sarlójával a kegyetlen halál. m S mintha átok von, a merre halad, Szikár kezével gazdagon arat. — Némán, egyedül, távol őrhelyen Mozdulatlanul vigyáz az őrszem. Szilárdan, mintha sziklává válna, Figyel a neszre, harci lármára. Golyó száll felé — szeme sem rebben, Csak elterül a földön szép csendben. Megtört szeméből a végső sugár Valahol messze, messze távol jár. Fehérfalu ház, akácok között, Beléje tépő bánat költözött. Fiatal hitves, három kis árva A családfőt mind hiába várja. Térden állnak a feszület előtt Síró jajukkal ostromolják öt, Ki megváltá az emberiséget Vessen jajuknak, könyüknek véget. A csatatérnek vérázott földje Egy hős katonát melegen föd be. Vitéz volt, bátor, rettenthetetlen Érdemkereszt a kihűlt tetemen. Dicsőn fejezte be ifjú életét, Szívét ármányos golyó tépte szét. S midőn a gyilkos golyó átjárta, Kedvesi szívét is eltalálta. — . $ '' ' , Halljátok-e az Áve-harangot ? Csendesen, búgvd beharangozott. Égi honába ép mostan tér meg Hős porhüvelyét elhagyta lélek. Végső sóhaja, mely a földre száll, Ott esdekelt az Úr trónjánál. Atyám! ne hagyd el, kik nekem drágák, Segítsd özvegyem s a három árvát! Száll, száll az Áve-haiang bús kongva, A szíveteket zokogva hívja: § 4* hadiárvát karoljátok fel, ' * Isten áldása nem marad el! nnl folyik a munka. Csak délben szakítanak ma- I guknak annyi időt az emberek, hogy sovány ebédjüket magukhoz kaphassák s újra fejszéikhez nyúlnak s munkához fognak. Késő este, midőn már a nap aláhanyatlott a hegyek mögé, teszik le szerszámjaikat, de ezután is hosszú ideig eltréfálkoznak, elbeszélgetnek egymással. Nem lesz érdektelen egy ilyen csoportnak a beszélgetését kihallgatni. Két ember ül egymásnak szemközt. Egy idősbb, örökké mosolygó arcú jobbágy, meg egy pelyhedző állu jobbágy fiú. — Hát öcsém, te még azt se tudod, miért dolgozunk mi itt olyan «nagy erővel ? — Nem há, hunnan tunnám. — Ejnye, ejnye, Kát akkor igazán te sem tudsz ám semmit. Hát még azt sem tudod, hogy a mi jó királunk a Mátyási akit a magyarok Is*, tene sokáig étessön, második hitöstársával, a nápoli király leányával Beatrixel, akit hasonlókép sokáig étessön az Isten, fogadást tett ? — Há kéé tuggya ? — No látom öcsém, hogy te ugyancsak el vagy maradva, há honná tudnám, mikor az én tisztös komám, a Rezgő Márton magátu a királi kapustu tuggya. Válj csak, iziglen emondom neked. Hát a mi dicső királunk a Mátyás nagyon szeret vadászni. Az én falumba nem is szoktak másképen tisztőnyi, mint hogy vadász királ. Hi- tös társa, a nápoli király leánya pedig miut aféle tengerpart szülöttje, a halászatban találja legnagyobb gyönyörűségét. Elhatározták tehát, hogy szép országunkban alkalmas vidéket keresnek, ahol azután edvökre űzhessék passziójukat. Mátyás, oly vidék után kutatott, ahol csak ablakából kell kihajolnia s már is lőhessen vadat. Beatrix pedig oly vizet keresett, ahol csak szobája ablakán keltjén kibocsátania a horgot a halászhasson. Megbeszélésüpet tett követte; azonrs> » Bánta.“ — A »Tolnamegyei Közlöny Irta : < eredeti tárcája. Pr. Borsányi Balázs. II. Nagy sürgés-forgás van az évszázadok vagy tán évezredek Óta háborítatlan Bakonynak szentélyében. Csáttog a fejsze s reá feleletül recsegve- ropogva omlik alá dicsősége magas fokáról a délceg fák büszke koronája. Az egész erdő .visszhangzik a favágók énekétől s hangos jókedvétől. Kora reggeltől késő estig úgyszólván szakadatla |gi' Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. "VI
