Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-07 / 1. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1917. január 7. Szerencséje a magyar memzetnek, hogy míg sorsa egyfelől olyan katonákkal áldotta meg, kik a különböző harctereken dicső tetteikkel a világtörténelem lapjaira Írták fel neveiket, másfelől olyan tisztviselői karral rendelkezik, mely a belső fronton a legnagyobb kitartással küzd a háború okozta nehézségekkel. Nem rajta múlik, ha ez a küzdelem nem jár mindig a kellő eredménnyel, ami sokszor a közönség elégedetlenségét vonja maga után. Hégi hibája a magyar közönségnek a hatásággal való elégedetlenség és mindenért a hatóságnak okolása. Ne keressük, hogy a hatóságok, vagy a közönség ennek az okai, de az tény, hogy a magyar közönség a legfegyelmezetlenebbek közé tartozik s ezért a háború által előidézett korlátozásokat, szigorú intézkedéseket, fegyelmet nagyon nehezen viseli s a kormánynak feltétlen magasabb hadi érdekeket szolgáló rendeletéit végrehajtó hatóság iránt általában nagy anta- gonizmussal viseltetik. Nem mondjuk, hogy a kormányrendetetek igen sokszor nem ellentmondóak, bürokratikusak I az általuk szolgálni kívánt cél látszólag praktikusabban és a közönség érdekeit jabban szem előtt tartva is elérhető volna, továbbá a hatóságok eljárása sem mindig a legkörültekintőbb, de a közönségnek a rendeletek végrehajtására köteles hatóság elleni zúgolódása a legtöbb esetben indokolatlan. Sőt a rendeletek tulszigoruságának s azok erélyes végrehajtásának többnyire a közönség az oka. A mi közönségünk ahelyett, hogy a hatóságot nehéz munkájában támogatná s a mindennél fontosabb hadiérdekek szolgálatában segítené, ahol csak lehet, a hatóságok kijátszására, félrevezetésére törekszik. Alig jelenik . meg egy uj rendelet, már is azt a kibúvót keresi, melyen át annak rendelkezéseit megkerülheti. Mig a németek vesenyeznek abban, hogy a kiadott s az ő érdeküket is szolgáló rendeletek minél szigorúbban megtartassanak s az ellenszegülő valóságos erkölcsi megvetés tárgya, addig nálunk valóságos virtusszámba megy a hatósági intézkedések kijátszása s a magánérdekeknek a közérdek rovására való istápolása. És éz annyival érthetetlenebb, mert ugyanez a közönség némán és ölhetett kezekkel tűri az élelmicikkek és ipari termékek árának minden mértéket meghaladó folytonos emelkedését, mely feltétlenül érzékennyebben sújtja, mint a hatóság bárminő szigorú intézkedése. Az áremelkedések megakadályozását célzó hatósági ármegállapítás sikere is nem a hatóságra, hanem a közönségen, az országszerte nem egységes rendelkezéseken és a fogyasztók szervezetlenségén dőlt meg. Amilyen elismerés illeti a magyar közönséget azon számos erényéért, melyeket a háború alatt tanúsított, viszont ezen hibáit és fogyatékosságait nem lehet letagadni* Ha valaki, úgy a magyar köztisztviselői kar megtette a háború alatt a maga kötelességét 1 mint a közönség tagja, szintén végigélte mindazon korlátozásokat, nélkülözéseket, melyek ily hosszú háború alatt a pogári lakosságot is sújtják. Sőt | köztisztviselőt fokozottan sújtotta a háború, mert a háborús pótlékok korántsem álla nak arányban a hihetetlen áremelkedésekkel s a legtöbb köztisztviselőnek nincs és nem is lehet más jövedelmi forrása, mint a fizetése, az áremelkedéseket másra át nem háríthatja s igy mint fogyasztó más társadalmi * osztályokkal szemben hátrányos helyzetben van. A köztisztviselő a köz szolgálatának szenteli minden idejét, egészségét, munkaerejét, a köz- szolgálat őrli meg a szervezetét, ezért valóban elvárhatja, hogy a közönség, — ha elismeréssel nem is adózik neki, — de legalább becsmérlésével és gáncsoló bírálatával ne kedvetlenitse el munkájában. Ne zúgolódjék a hatóságok ellen azért, mert az igényeket le kell szállítani, a fogyasztást korlátozni, az eddigi életmóddal szakítani, a rendeleteknek engedelmeskedni, az egyént a köznek alárendelni kell, mert ennek valóban nem a hatóság az oka, hanem a már harmadik éve tomboló világháború által előidézett rendkívüli viszonyok, a titokban maradt visszaélések s a közönségnek a rendeletekkel és hatósági intézkedésekkel szemben tanusitott antagonzmusa. Emelkedjék tehát végre a magyar közönség is arra a magaslatra, hogy a közhatóságokban ne ellenséget, hanem érdekeinek képviselőjét lássa, melyeket — kivált a mai időkben — támogatni, tartsa hazafias kötelességének ! — A szekszárdi kir. postahivatalban minden fajta hadi- segélypostai frankéjegy kapható. Ha mindenkinek hadisegély pestabélyeget szabad esak használni. — Minden fillér egy árva könnyét törli le. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, január 4. Keleti hadszíntér: Dobrazsát a Galac felé húzódó keskeny földnyelv kivételével, megtisztítottuk az ellenségtől. A román síkságon, eltekintve orosz lovasságnak sikertelen tapogatózó kísérletétől, t nem volt különösebb esemény. — Odobescitől nyugatra átkeltünk a Milcovón Soveja mellett és az njtozi ut mentén rohammal elfog-, laltunk ellenséges állásokat. Daleputnásztól nyugatra az oroszok 1 hatalmukba kerítették egyik árkunkat; egyébként ésszakkeleten nem volt jelentős esemény. Olasz és délkeleti hadszíntér: A helyzet változatlan. Höfer altábornagy. a vezérkar főnökének helyettese. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, január 4. A nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : Eső és köd következtében csekély harci tevékenység. Keleti hadszíntér: Lipót bajor herceg vezértábornagy hadcsoportja: Dünaburgtól északkeletre a 259. számú oldenburgi tartalék gyalogezred századai átnyomultak a Duna jegén és elfoglaltak az oroszoktól egy szigetet, több, mint 40 foglyot és több gépfegyvert szállítottunk 'be. József főherceg vezérezredes harcvonala : Az Erdős-Kárpátokban sikerült az oroszoknak Macti- canestitől északra legelső állásunkba megvetni lábukat. Német és osztrák-magyar csapatok az ojtozi úttól északra és Soveja két oldalán (Susita völgyben) rohammal elfoglaltak több magaslatot és azokat az ellenség erős támadásaival szemben megtartották. — Mackensen vezértáboruagy had- csoportja : Odobesci mellett, Focsanitól északnyugatra átkeltünk a Milcovon. A buzacai torkolattól nyugatra erős orosz lovasság előnyomulást kísérelt meg. Visszavertük őket. Német és bolgár ezredek vállvetett küzdelemben rohammal elfoglalták Macin és Jijila makacsul védett helységeket. Eddig körülbelül 1000 foglyot és 10 gépfegyvert szállítottak be. Ezzel Dobrudzsát a Galac felé húzódó keskeny föidnyelv kivételével, amelyen még orosz utóvédek védekeznek, megtisztítottuk az ellenségtől. Macedón harcvonal: Nincs különösebb esemény. Ludendorf, első főszállásmester. KÜLÖNFÉLÉK. — Katonai kitüntetés. A király jobaházi Dőry Miklós báró, nyug. századosnak az őrnagyi és Dekleva József nyug. főhadnagynak a századosi címet és jelleget adományozta. — Püspöki helynök. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök Walter Antal püspöki helynök elhalálozása folytán Wajdits Gyula pápai prelátus, kanonokot nevezte ki püspöki helynökké. — Egy képviselő kitüntetése, A bolgár király Egry Béla dr., Pécs város függetlenségi országgyűlési képviselőjét, népfelkelő főhadnagyot, a bolgár vöröskereszttel tüntette ki. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Várkonyiné Szánthó Ottiliát és Neu berger Máriát állami tanítónőkké nevezte ki. — Nttuberger Máriát a hanti rém. kath. elemi népiskolához osztotta be ideiglenes szolgálattételre. — Nyugdíjaztatás és helyettesítés, Molnár Dezső várdombi jegyző beadta nyugdíjaztatása iránti kérvényét. A főszolgabiró helyettesitésével Simon Lajos decsi II-od jegyzőt bizta meg. — Megyebizottsági tagválasztások. A megejtett megyebizottsági választásokon Orffy Lajos Pincehelyen, Németh Árpád Nagyszokolyon, Ritter Béla Hőgyészen, Sümegi Mihály Alsónyéken, R. Varga János Nagydorogon és Vayer János Pakson megyébizettsági tagokká választattak. — A koronázáson vármegyénkből jelen voltak : Apponyi Sándor gróf tárnokmester, országbíró helyettes, Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, Széchenyi Domonkos gróf, Sztankovánszky Imre, Eszterházy Alekszandra grófnő és Esz- terházy Andrássy Irma. A királyné előtt megjelentek : Apponyi Sándorné grófné, Schell József báróné szül. gróf Sigray Klára, Sztankovánszky Erzsébet és Sztankovánszky Margit, Inkey Pál báróné, Apponyi Károlyné jjrófné. Vármegyénk képviseletében jelen voltak: Kovács Sebestény Endre főispán, Forster Zoltán alispán, Dőry Dugó. Szekszárd rt, város részéről Frey János Takler és Török Pál, a központi járásból: B. Varga János Decs, Asztalos Péter Alsónyék. A tamási járásból: Kaszás József Tamási, Juhász Péter Felsőnyék. A dombóvári járásból: Jantos Ferenc Dombóvár, Törő József Döbrököz. A völgységi járásból: Braun János Tevel, Takács Mihály Zomba. A simontornyai járásból: Leicht Henrik Gyönk, Petres Pál Simontor nya, A duna- földvári járásból: László Károly Dunaszentgyörgy, Ackermann Péter Paks. A küldöttséghez szolgálat- tételre beosztatott Horváth József vármegyei őrmester. — Az ország felajánlása. Dr. Fent Eerenc apát-plébános újév napján délelőtt 10 órakor a szekszárd-belvárosi rk. templomban az egyesületek, testületek és a hívek jelenlétében nagymisét celebrált segédlettel és az országot felajánlotta Jézus szentséges Szivének. — Katonai előléptetés. A király Székelyi Lajost, a 44. gyalogezred hadapródjelöltjét, Székelyi József tekintélyes szekszárdi iparos fiát, zászlóssá léptette elő. — Dombóvári Hírlap, Uj hetilap indalt meg Dombóváron »Dombóvári Hírlap» címen. A lap felelős szerkesztője Nessl Lajos dombóvári főgimnáziumi igazgató, kiadótulajdonosa pedig felsőeőri Paál József. Az élénken szerkesztett társadalmi és szépirodalmi lap első számában Mihályi Ákos dr., a budapesti tudomány egyetem rektora, Rézbányay József dr. pécsi címzetes kanonok és Forrai István lapunk munkatársa írtak cikkeket. — Az aranysarkantyús tanító. A tanítók nemcsak itthon, hanem a harctéren is kivívják a halhatatlanságot. Nem csupán szóval csepegtetik a szivekbe a hazafiságot, hanem vérükkel is megpecsételik azt. Ilyen kiváló hős Vén Zoltán többszörösen kitüntetett bős székely tanító, a vaskorona lovagja, akit IV. Károly király abban a nagy és ritka kitüntetésben részesített, hogy aranysarkantyús vitézzé avatta Szent István ősi kardjával. — Iskolaszéki és hitközségi, gyűlés. A szekszárdi róm. kath. iskolaszék és hitközségi tanács múlt vasárnap dr. Fent Ferenc^ apát-plébános, kér. esperes elnöklésóvel gyűlést tartott, aki bejelentette, hogy a vallás- és közokiatásügyi miniszter 1917. évi január 1-ével Balláné Mehr- werth Józsa belvárosi tanítónőt nyugalomba helyezte. A hitközségi tanács az elnök javaslatára jegyzőkönyvi kösaönetet és elismerést szavazott Balláné Mehrwerth Józsa nyugalmazott tanítónőnek, aki 30 évig teljes odaadással és ügybuzgalommal, kiváló eredménnyel működött a tanítói pályán.— Az igy megüresedett javadalomba Mehrwerth Erzsébet tanítónőt téptették elő. —■ Dr. Eri Márton vármegyei főjegyző, hitközségi tanácstag indokolt javaslatára az ^iskolaszék, pályázati hirdetmény , mellőzésével, a megüresedett tanítónői állásra egyhangúlag Sebestyén Paula szászvári osztálytanitónőt választotta meg. Helyettes tanítónőnek pedig Kliegl Lajosné oki. tanítónőt alkalmazta a Béri Balogh Ádám-utcai iskolában. — Az iskolaszék tudomásul vette, hogy a katonai parancsnokság Malonyay Elemér újvárosi tanítót szabadságolta. — A hitközségi tanács Mosgai Sándor újvárosi plébános 120 korona évi fapénzét 300 és Huber Ferenc gondnok 900 korona évi fizetését 1050 koronára emelte fel. Az újvárosi iskolaszolga fizetését is 60 koronával, lakpénzét pedig 20 koronával megjavította. — Egyéb ügyek elintézése után dr. Eri Márton a hitközségi tanács és iskolaszék neveben újév alkalmából melegen üdvözölte dr. Fent Ferenc apát plébánost, aki a kitközség ügyeit mindenkor a legnagyobb kötelességtudással, híveinek különös megelégedésére vezeti. — Koronázási ünnepély a helybeli főgimnáziumban. IV. Károly, szeretett apostoli királyunk megkoronáztatását szép ünnepély keretében ülte meg a szekszárdi főgimnázium tanuló ifjúsága folyó hó 3-án. Az ünnepélyt az intézet dísztermében tartották meg, mely ez alkalommal ízlésesen volt feldíszítve a megkoronázott király arcképével, a koronázási jelvényekkel, nemzeti szalaggal, fenyőgalyakkal. Az ünnepélyt a tanuló ifjúság énekkara nemzeti imádságunkkal, Kölcsey Himnuszával nyitotta meg. — Ezt követte Horváth István főgimnáziumi VIII. osztályú tanulónak király Himnuszról való szavalata, melyet zajosan megtapsoltak. Majd Wigand János, az intézet igazgatója méltatta tartalmas beszédben a koronázás jelentőségét és az uj király egyéniségét. Pazár Dezső főgimnáziumi tanár pedig felolvasta IV. Károly manifesztumát a „Népeimhez“ és hitlevelét. A jelenlevők a megkoronázott királyunkat lelkesen megéljenezték. Majd Vörösmarty Szózatának el ének lése után, az egybegyűltek ünnepi hangulatban távoztak el. — Választás. Dunaszentgyörgy község képviselőtestülete a megüresedett aljegyzői állásra Németh Árpád nyug. honvéd századost, volt bonyhádi aljegyzőt választotta meg. — Baleset. Linde Imre 15 éves váraljai fiú december hó 26 án kapszlival játszott, amely felrobbanva, jobb kezét öszeroncsolta. A súlyosan sérült gyermeket a helybeli Ferenc közkórházban ápolják.