Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-07 / 1. szám
Xll). épfolynm. 1. szóm. Szekszórd, 19». Január 7. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. 0 Előfizetési ár: Egész évre 14 K, Va évre 7 K, V* évre 3'50 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 ko róna, további sor .30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. Feladatalak az ni évben. Ha‘ a béke idején esemény volt a politikai uj esztendő beköszöntője, úgy ma sokszorosan az. Az 1917. esztendőt szerte e világon a béke-év jelzéssel nevezték meg. Mi fokozottabban nézhetünk nagy várakozásokkal az uj esztendő elé, mert súlyos pénz- és véráldozatok adnak a magyar nemzetnek jussot ahhoz, hogy az 1917.. év meghozza az áldozatokhoz méltó eredményeket úgy a belső politikai viszonyok konszolidálódásában, mint a háború ránk nézve* kedvező befejezésében, legyen a belső politika konszolidálódása a ma uralkodó politikai rezsim akaratával vagy annak ellenére .épugy, mintahogy bizton remélhetjük a háború dicsőséges befejezését ellenségeink akarata ellenére is, mert az igaz ügynek az egész vonalon diadalmas- J kodni kell. A vezető politikai férfiak újévi nyilatkozatai szokták mindenkor körvonalait adni az elkövetkező esztendő nemzeti pro- grammjának, Ezen nyilatkozatokból füzünk ide egy idézet bokrétát. „Nagy horderejű események közt történik az* éy; -Jordulőja. Uj kor‘nyílik meg előttünk,! N.dhéz feladatok előtt állunk!" — mondjak gróf Andrassy Gyula, — kit az uj király megkoronáz- fatása utáni és az uj év első napjaiban sok helyen, mint az útban levő uj kormány designált miniszterelnökét emlegetik. „Nagyon nehéz, históriai jellegű időkben lépjük át az uj év küszöbét“ — mondja gróf Apponyi — melyben fényt áraszt reánk az uj, ifjú király -és, sötét árnyékot — A »Tolnamegyei Közlöny* eredeti tárcája. — A jó öreg nap tegnap még oly szépen mosolygott, kellemesen éreztette velünk áldó melegét. Úgy tett, mintha tavasz.volna, el akarta hitetni, miszerint örökös tavasz, örök ifjúság lesz életünk. Pedig késő ősz volt már, nem hihettünk éltető sugarainak. El is oszlott hamar szép reményünk, mert az idő minden .^átmenet nélkül hirtelen télre fordult. Igen, a verőfényes őszi napokat csúnya, komor, zimankós, hideg, sáros idő követte. Egy napon elgondolkozva ültem ablakomnál, a hulló hópelyheket, a kietlen időt szemléltem. Az apró csillagalakok rendetlen összevisszaságban hulltak a sáros kocsiutra, fütyült a szél, süvitése még szobám ablakát is meg- rezegteté. Járó-kelő embereket nem látni sehol, otthon ülnek a meleg szobában, hol kis kályhájukban vígan pattig a tűz. Mily kellemes ilyenkor a szobában, onné.t nézni ki a farkas- orditó csúnya időbe. Ki is menne ki ilyenkor, mikor még állataink is behúzódnak födött helyükbe. Jószivü emberek még a kedves kutyus- kájukat is beeresztik a szobába, hadd élvezzék azok a szegény párák is az emberi szív jóságát. Ez teszi széppé, nemessé az embert. Nádallai Nagy Kornél mereven szemlélte a melegtől hevülő kályhát, nem törődve a külső hóviharral, hanem rágondolt csodaszép Piriké- jére, kit egy percre sem tud feledni. Ez a kis Piriké hires szépség Biharorbékeajánlatunk visszautasítása. — Károlyi Mihály gróf adja aztán a minden magyar szív előtt kívánatos munkaprogrammot az uj esztendőre, melynek a béke jegyében kell megszületnie — mondta. „A békében megoldásra kell találniok az emberiségnek és ennek amemzetnek nagy problémáinak. VA békének meg kell oldania a világ problémáját, az állampolgároknak problémáit, a magyarok problémáit, a magyar függetlenség problémáját. Nein szabad se túlzott pesszimizmussal, se túlzott optimizmussal kezelni ezt a kérdést. Mi ifjú s tetterős királyunktól azt várjuk, hogy ő a nemzetet megértse, megértse a szenvedő magyarpkat, megértse a megsértett magyarokat, megértse azt, hogy nem lehet Magyarországot azokon a szüle korlátokon belül kormányozni, hanem ki kell tágítani a kereteket. A nemzet millióit kell bevonni az alkotmányos élet vérkeringésébe. A hazáért nemcsak ’ meghalni, de élni is kell tudni és élni és dolgozni érte sokszor nehezebb, de dicsőbb, mint meghalni. Az uj' Magyarországnak nemcsak demokratának kell leftnie, de a szociális eszméktől imprimáltnak, telitettnek rs: A tartós' békét " demokratikus attpon akarjuk megteremteni; követeljük, hogy a nemzet érje meg minden aspirációinak és kívánságainak teljesedését, mindazokat a ] vívmányokat, amelyekért annyit szenvedett s amelyekért mi évek során- át, bevalljuk, eredmény nélkül fáradtunk, harcoltunk. Elsősorban a katonai kérdések helyes elintézését szeretnők nemzeti alapon, a háború tanulságai alapján is. Másodsorban az alkotmányos garanciákat kívánjuk. szágban. Magas karcsú alak, hollófekete hajjal, homlokát göndör fürtök borítják. Szemei kékek, tejfehér arcát élénk pir borítja, eperajka folyton mosolyog Nempsak külsőleg hires, kiváló szépség, kedves alak, hanem lélekben, erényekben, szorgalomban, tudományban is tündökölt. Mindenkit megbecsült, tisztelt, szeretett, mely viszonzást szült. Szerette a munkát, mely nemesit és közelebb visz Istenhez. Értett a főzés művészetéhez, mosáshoz, varráshoz, takarításhoz. A szellemi kincsek gazdag tárháza volt. Irodalomban otthonos. Beszélt Pázmány Péterről, Jókai Mórról, minden iró és költőről, otthonos volt a történelemben, földrajzban stb. Konyitott a politikához. Művész volt a zenében. Kedves, tiszta szép hangja pacsirta dalához hasonlított. Ez az édes, kedves, szelleníes kis angyal volt Kornélnak eszményképe, mindene. Ezt szerette volna magáévá tenni, bírni örökké Mikor megcsendült ezüst, szava, Kornél egészen átszellemült, ragyogott arca, boldogságában mennyben képzelte magát, hol bájosabb angyalok sem lehetnek tán. Édes, boldogító minden szava, arany .minden mondása. Mellette lenni, őt látni, lágy szavát hallani, nem egyéb, mint földi boldogságot varázsolni. Sokszor mondta Kornél, ha ez a nemes szív megértene engem, ha magamévá tehetném, viselne gyémántot, igazgyöngyös éket, smaragdot, rubintot, zafírt, amethystet, napkeleti topázt, diszét minden dísznek. De néha néha nyugtalan volt álma, fosztva látta magát e drága kincstől, könnyben kelt föl, szóttépve látta reményit, jövő boldogságát. Kívánjuk a teljes politikai és gazdasági függetlenséget és legfőképpen az általános, egyenlő és titkos választói jogot.“ Minden reményünk meg van rá, hogy az uj esztendei horoszkóp, melyet vezérpolitikusaink fennti idézetei a mai idők jelzésére felállitottak, nem fognak megcsalni sem a belső politikai, sem a külső politikai viszonyaink formálódásában. Az uj év első hetében jelek vannak már hogy nem fognak megcsalni, dacára mindazounak, akik a mai viszonyok állandósítását jobban szeretnék. KOztlsztvlselQK ét a közönség.* Irta: dr. Tatay Zoltán. Köztisztviselőnek lenni, — kivált a háború kitörése óta, — valóban nem irigylésre méltó. A hadbavonulás miatt megfogyatkozott köz- tisztviselői karra a hivatali teendőknek egy egészen uj, eddig ismeretlen komplexuma zudult. A háborús törvények és rendeletek egész tömege folyonos tanulást, gyors és felelősségteljes intézkedést kivan. Különösen áll ez a szorosan vett közigazgatásra, melynek háborús tevékenységi köre fontosságban csaknem a hadvezetési tevékenység mellé emelkedett. A közigazgatás a nagy idők k övöt élményéi folytán 'messze túllépte — egyébként is tág — ^kereteit, s nem volt a háború által teremtett olyan kivánalom, mely megoldását, vagy kielégítését ne a közigazgatástól várta volna. Es az annyit ócsárolt magyar közigazgatás — dicséretéé legyen mondva — mint egy poraiból élemedet Phönix uj erőre kapott és óriási mértékben, megnövekedett működési körében általában véve derekasan megállotta a helyét s ezért a legmagasabb helyen is elismerésben részesült. *) A Városok Lapja 23-ik számából. Ennek volt is alapja, mert Piriké Viktort, a szép, délceg hadnagyot többször tüntette ki, mint őt. Bárcsak ne lennék szivétől eltaszitva, inkább folyjon vérein, mint őt más karjaiban látnv Úgy fogná szivem hőn szeretni, hogy azt másban nem lelné fel sohasem. Ej de mit, véget vetek e bizonytalanságnak. vagy — vagy, hadd tudjak mielőbb biztosat, legyek világ legboldogabb embere, vagy nevessenek fölöttem, legyen egy csalódott, széttépett, boldogtalanná tett szívvel több e világon. Csúnya idő van kint. Mit az nekem. Megkérdezem a szende báju liliomszáltól szeret-e vagy nem, enyém lesz-e vagy mást fog boldogítani áranyos szivével. Megérti-e lelke ezen szép szavakat, epedő szivemre ad-e balzsamot, gyógyító irt, avagy széjjel tépi szivemet, tönkre teszi életemet ? Elíaszit-e jó szivétől, vagy felemel hozzá és egekbe visz ? Legyen bármi, megyek a végső diadalra, vagy végzetre. Elindult szegény jó Kornél, nem törődve a ritka csúnya idővel, most vagy soha. Sóhajtott keserveset és szaladt. Pirikém, édes jó angyal, súgja a fülembe, szeret e, enyém\lesz e. És súgott Piriké. • Kornél beleremegett. Futva futott haza, vissza a meleg szobába, most már biztosat tud, a boldogtalan nemet. Az utón a falevelek sajnálkoztak -a jó fiun, otthon a drága szülők, mert megnémult bánatában, nem adott hangot, nem értette. meg Piriké, nem értik most szülői sem. Nagy Béla, kir. segédtanfelügyelő.
