Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-28 / 22. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1916 május 28. személyek érnek. Örömmel konstatáljuk, hogy * dunántúli érdekek a fenti jelölésekben tárgyi ér* dekek szempontjából is a lehető legkielégi többek. e. I. % A «Pécsi Napló» a következőket úja: — Jelölés a Pénzintézeti Központ igaz* gatói állására. Amint már jeleztük, most megerősíti a „Magyar Pénzügy“ is, hírül hozva, hogy a Pénzintézetek Országos Egyesülése a most felállítandó Országos Pénzintézeti Központ egyik igazgatói állására Leopold Kornél drt, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatóját jelölte. Ezen országos jellegű egyesülés Leopold Kornél dr. jelölésével annak a pénzintézeti világban való kiváló, gazdag eredményeket felmutató tevékenységét ismerte el, melyet megosztott a közéleti és publicisztikai téren való minden elismerésre való működésével. Leopold Kornél dr. jelölése esen fontos pozícióra nagyszáma pécsi barátait is meg fogja örvendeztetni. A «Somogy vármegye» a következőket irja : — A Pénzintézeti Központ vidéki igazgatósági tagsága. Mint a „Magyar Pénzügy" jelenti, a magyar pénzintézetek országos egyesülése Leopold Kornél drt, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatóját jelölte a Dunántúl részéről a Pénzintézeti Központban betöltendő igazgatósági tagsági helyre. I^eopold Kornél neve igen előnyösen hangzik, a pénzügyi világban nagy tekintélynek és tiszteletnek örvend, Éhen vesznek el dllotnlnk ? Az őszi kukorica-sár elrendelése óta számtalanszor tettük szóvá, hogy minő beláthatatlan veszedelmek származnak speciálisan Szekszárd város lakosságára a kukoricahiányból. Most már kezdenek nagyon is beláthatókká valósulni a sejtett veszedelmek. Minős kukorica, mert a Haditermény R. T. a rosszul foganatosított rekvirá- lás alapján elvitte azt a keveset is, ami termett. Köztudomású pedig, hogy a szekszárdiak kukorica termelése még boldog világban sem fedezte a városi szükségletet. A környékbeli falvak teiméséből tekintélyes mennyiség került a háború előtt Szekszárdon piacra a helyi fogyasztás céljára. Az idén azonban a szabad vásárlást mihamar lezárták s a kukoricára szoruló lakosságnak bizony csak kis része volt abban a helyzetben, hogy egész évi szükségletét biztosítsa. A a nagyobb rész, akik saját élelmezésükre 1—2 sertést hizlalnának, akik a nehéz megélhetési viszonyok leküzdése érdekében egy néhány pár baromfit tartanának, akik egy-két tehénnel vesződnének, egy-két falka libát hizlalnának, egykét pár lóval fuvarozgatnának, azok bizony nem voltak képesek előre biztosítani egész évi szükségletüket. Ezek aztán most tehetetlenül, segítség nélkül kénytelenek nézni, hogy mint pusztulnak el állataik éhen. Még ha termett is nekik kukoricájuk. Mert azok a jó urak, akik Összeírták a rekvirálás alkalmával a beszolgáltatandó kukorica-mennyiséget, nem sokat méregették, nézegették, hanem kirótták a beszolgáltatandó porciót, nem törődve sokszor még a kisgazda saját házi szükségletével sem. Tudunk esetet, aki a büntetés Jelkerü- lése végett mástól vett dugva kukoricát, hogy beszolgáltathassa azt a porciót, amit a rekvirá- Iáékor mint fölösleget vettek fel nála. Ha már most a termelő kisgazda saját szükségletével sem törődtek, hogyan vetettek volna számot a helyi közfogyasztással I ? És ezt a rek- virálási hibát nem reparálta senki. — Az itteni szükséglet elől a tengerit elszállították s most jobb sorsra érdemes állataink éhkoppon tengődhetnek. Ez azonban igy nem maradhat tovább, itt sürgős segítségre van szükség. Mint értesülünk, vármegyénk főispánja már érdeklődik e főben járó baj orvoslása iránt s nyilván annsk köszönhető, hogy a földművelésügyi miniszter rendeletileg felhatalmazta a vármegyét, hogy a helyi szükséglet számára azon vármegyékben, hol a zárlat már feloldatott, vásárolhasson tengerit. Ez azonban még nem elegendő és legfőképen eredményében csak lassan ható segítés. Itt pedig gyors, azonnali segítésre van szükség. Elsősorban is a Haditermény R. T. által még netán el nem szállított kukoricát kell feloldani s azután arra való számítással, hogy a vármegye nem egy községében talán az időközben változott szükségleti viszonyok folytán feleslegessé vált kukorica lehet egyes termelőknél, meg talán a rekvirálás alul elvont készlete^ is lehetnek, miket most eladni sem mernek: az egész vármegye területén szabaddá kell tenni a tengeri készleteket, hogy azok a megyebeli fogyasztásra minden akadály nélkül szabadon forgalomba hozhatók legyenek. Ez talán bizonyos időre segíteni fog. A szekszárdi állattartó kisgazdák pedig, valamint miodazok, akiknek háziállattartásra kukoricára szükségük van, szervezkedjenek és ne szűnjenek meg minél hatékonyabban szorgalmazni, hogy a vármegye tengeri vásárlásából is mielőbb lehessen valami. Talán valamelyik pénzintézet, vagy talán a Népbank financirozna egy ilyen alkalmi szövetkezést, kukorica vásárlás céljára. Ugyancsak fontos kivánalom e mellett, hogy a Korpa Központnak tisztelt fővárosi intézmény a helyi korpa szükséglet ellátását is kevesebb körülményességgel, de nagyobb eredménnyel tegye lehetővé. Mert bizony nehéz állatainknak bemagyarázni, hogy a helyi malomban állítanak ugyan elő korpát, dehát ahhoz nyúlni nem szabad a helyi fogyasztásnak, hanem először városházát, megyeházát kell járni, írásokat elkövetni Budapestre és visssa s majd csak azután a Korpa Központ utalványoz valamit. Most, mikor az állataink élelmezésével ilyen sok bajunk van, nem győzünk eléggé örülni an nak, hogy a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankra ruházta a város és vármegye a kenyérellátást. Csak sajnálni lehet, hogy a Hitelbank korpáját is nem biztosíthattuk a helyi fogyasztásnak, úgy az^ is, hogy a helyi kukorica szükségletet is nem lehetett ily módon biztosítani. Ma úgy állunk, hogy a marháinknak hamarább vethetünk egy marék lisztet, mint korpát s állatainkat könnyebben detektálhatnánk csuszával, gombóccal, mint kukoricával. A hatóságoktól kell kérnünk és remény- lenünk, hogy állatainkat megmentik az éhen- pusstulástól. ©. 1. KÜLÖNFÉLÉK. — Újabb kitüntetés. Nagy Viktor községi tanitó, zászlóalj segédtiszt, aki már a I. o. ezüst vitézségi éremmel ki lett tüntetve, újabban bronzérmet nyert vitézségi szalaggal. Az olasz harctéren küzd már 7 hónapja. — Katonai kinevezés. A király Nagy Barnabás kadettőrmestert, Nagy István nyugalmazott főszolgabíró fiát tüzérhadnaggyá nevezte ki. Váss István szekszárdi hadapródjelölt hadapróddá neveztetett ki. — Érettségi biztos Bonyhidon. A vallás- és közoktatásügyi m. Jcir. minisztérium a bonyhádi ág. hitv. evangélikus főgimnáziumba a folyó évre érettségi vizsgabiztosul Reichenheller Kálmán dr. budapesti főreáliskolai tanárt küldte ki. — Nyugtázás. Páskuj Antal gyógyszerész a paksi önkéntes Tűzoltó Testületnek 1 koronát küldött. Az adományt a testület nevében nyugtázza Schwertl Nándor parancsnok-helyettes. — Tiszteletbeli tagok. A „Tamási járási jegyzőegyesület“ folyó hó 18-án Reisner Béla kónyii és Szabó Zoltán koppányszántói nyugalmazott jegyzőket az egyesület körül szerzett érdemeik elismeréséül tiszteletbeli tagokul választotta meg. — Hivatal átadások és elfoglalások. Szévald Oszkár vármegyei II. főjegyző, újonnan megválasztott dombóvári járási főszolgabíró a folyó hó 22-én adta át hivatalát Becht Ödön dr.-nak és 25-én vette át a dombóvári főszolgabírói hivatal vezetését. — Dr. Szabó Elemér bonyhádi saolgabiró is elfoglalta hivatalát. — Wigand János ünneplése. Május hó 22 én a szekszárdi állami főgimnázium falai között csendes ünnepléssel ülte meg a főgimnázium tanári kara és ifjúsága közszeretetben álló igazgatójuknak, Wigand Jánosnak 35 éves tanári jubileumát. Bármennyire az iskola falain belül történt is a jubilálás, az ifjúság nevelésében eltöltött olyan munkás és eredményekkel teljes 35 esztendő, mint amire Wigand János igazgató tekinthet vissza, a legnagyobb mértékben a köz elé kívánkozik és a jubilálók közié, úgy érezzük, oda kell állani nekünk is, kik a szekszárdi főgimnázium 20 év előtti megnyitásánál is jelen voltunk s azóta szemlélhetjük azt a nemzeti munkát, amit főgimnáziumunk kiváló igazgatójának vezetése alatt fennállása óta végez. Az iskolai ünneplésben az ifjúság és a tanári kar vett résit, azzal is maradandó emléket állitván az Unnepeltnek, hogy az első érettségit tett ifjak alapítványát az ifjúság ex alkalomra rendezett gyűjtésével 1000 koronára felnövelvén, azon hadi kölcsönt jegyzett és azt « Wigand János alapítvány »’ay* ajánlották fel, mely alapítvány kamatait a háborúban elárvult jó előmeneteld tanulók kapják majd. — A jubiláns ünneplésére este a Kaszinóban társasvacsora volt. — Eltitkolt gabonakészletek. Szekszárdon 338 métermázsa búzát és lisztet, Decsen 34 mm. búzát, Ocsényben 281 mmázsa gabonát, lisztet és tengerit, Mözsön 75 mmázsa különféle gabonát, Simonmajoroo 175 métermázsa gabonát, Sió- agárdon 83 mm. gabonát és lisztet foglaltak le. — Az 18(6—1897-ben születettek be- hirása. A Kültigy Hadügy közli: nA- legutóbbi bemutató szemléknél alkalmasnak talált löbü 1897. évben született népfölkelőköteleseknek tényleges szolgálatra való behívása az aratási időszak befejezte előtt nem várható. A szemlék csak azt a célt szolgálják, hogy a hadsereg számára úgy most, mint a jövőben is kellő számú pótlás álljon rendelkezésre.“ — A negyedik hadikölcsön. Május 23-ával lezáródott a negyedik hadikölcsön jegyzési határideje. Ha vannak is városunkban és megyénkben, akik lapultak és hallgatlak közismert vagyo- nosságuk mellett is a jegyzési idő alatt, (legyen osztályrészük a közmegvetés), de általánosságban nem kell szégyenlenünk magunkat a negyedik hadikölcsön eredménye miatt. — Városunkban a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 3 millió 927,800 K, a Szekszárdi Takarékpénztár 2.004,050 K, a Szekszárdi Népbanknál a vezetőség buzgól- kodása folytán 380,500 korona jegyeztetett. —- A Paksi Takarékpénztár bűnügye. A vagyonbukott Paksi Takarékpénztár bünpöré- ben a tárgyalás befejezést nyert, csütörtökre a vád- és védbeszédek és replikák is véget értek. Az ítéletet ma, szombaton délben hirdették ki. — Alap9zabályjóráhagyás. A földmivelós- Ugyi miniszter a Pakson alakult „Paks és vidéke félvér tájfajta lótenyésztés“ egyesület alapszabályait jóváhagyta. — Névmagyarosítás. Kohn Márk háta- széki illetőségű budapesti lakos saját, valamint Katalin és Ilona nevű kiskorú gyermekei családi nevének „Márkus“ névre kért átváltoztatását a belügyminiszter megengedte. — Papi értekezlet Kányán. Az értényi esperesi kerület papsága május 23-án tartotta tavaszi koronáját Kányán Magyar Zsigmond koppányszántói esperes elnöklete alatt. A kerület papsága köszönetét fejezte ki Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspöknek a papi nyugdíj felemeléséért. Jegyzőkönyvi kivonatban búcsúzott el Szévald Móric nyug. tamási főszolgabírótól és üdvözölte Söröss József személyében az uj főszolgabírót. Felkérte az egyházmegyei hatóságot, hogy a napokban rekvirált és maximált repceolaj egy része a templomok öröklámpa olajának biztosítása végett kormányrendelet utján az egyházmegyei hatóságok rendelkezésére bocsáttassák, mert a mai uzsora árak mellett a szegény templomok öröklámpa olajhoz, sőt még az olajat pótló anyagokhoz sem juthatnak. ß — A DKÉ jnbllárig közgyűlése. A Dunán-, túli Közművelődési Egyesület vasárnap ünnepelte meg Veszprémben alapításának negyedszázados évfordulóját. A fellobogózott városi színházban volt a jubiláns közgyűlés. Hornig Károly bíboros- püspök megnyitóbeszéde után Rákosi Jenő elnök üdvözölte Apponyi Albert grófot, Berzeviczyt, a kormány képviselőit. Fodor Oszkár dr. főtitkár beszámolója után a Beserédy Viktor halálával megüresedett alelnöki állásra egyhangúlag óváry Ferencet választották meg. Ezután Berzeviczy Albert tartott felolvasást a Dunántúl kulturális hagyományairól, majd Apponyi Albert mondott nagyhatású beszédet szövetségeseinkről és a nemzeti kultúráról. így szólt a többi közt: — Tanuljunk mindenkitől. Hogy a német kultúra a legerősebb, ez oly tény, amely következik a geográfiai fekvésből, a természetszerű gazdasági összeköttetésekből, amelyek arra utal- nak, hogy németül tudjunk. Ezt nem is tartom bajnak, baj csak akkor volna, hogy ha a nemzeti élet bármely ágának megnyilvánulásában ki- szorítaná a magyar nemzeti kultúrát. Ilyen veszély pedig a közjogi összeköttetés folytán, amelyben Ausztriával vagyunk, igenis származik, a Németországgal való szövetségből egyáltalán nem származik. A szövetség nem kényszeríthet minket arra, hogy idegen kultúrái befolyások tekintetében egyoldalúak legyünk. Amikor mi arra törekszünk, hogy a magyar nemzet minden gyermeke a magyar nyelv hozzáférhetővé tétele által kulturális emelkedésével egyúttal a magyar kultúra