Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-28 / 22. szám

1916 május 28.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

részese legyen, bizonyos kénye# helyzetet teremtünk a mi nagysiimn német polgártársaink tekintetében és a nagy német birodalomnak azokra irányuló figyelme szempontjából. De ezzel szemben áll az, hogy e magyar hazának nem magyar ajkú polgárai közt nincs egy oly csoport sem, amely oly teljesen össze volna forrva a magyar hazafisággal, a magyar állam, az egységes magyar állam gondolatával, mint a magyarországi németség. — És ha kérdik, hogy miért találunk legkisebb ellenkezésre a németeknél, ennek magyarázata, hogy a németek nyugateurópaiak és nyugateurópai ösztönük mondatja velük, hogy a nyugateurópai civilizáció uralmának egyetlen képzelhető alakja Európa e területén az egységes magyar állam.u

Megmegujuló, hosszas taps kisérte végig a beszédet, amelynek elhangzása után lelkesen ünnepelték Apponyit. A díszközgyűlés Rákosi Jenő záróssavaival ért véget. Délben a püspöki aulában a bíboros vendégül látta a megjelent előkelőségeket.

— Száraid Móric halála. Általános részvétet keltett megyeszerte Szévald Móric nyugalmazott tamási-i főszolgabíró halála, aki csak most lépett nyugalomba. A vármegye egy kiváló, nagy- rabecsült és közszeretetben állott tisztviselőjét vesztette el benne. Halálhírére a vármegye székházára kitűzték a fekete zászlót, temetésén a vármegyei tisztviselők testületileg vesznek részt.

— Hősi halál. Mély gyász érte Hődl Ede szekszárdi államépitészeti tisztviselőt fiának : Hődl Gyula szekszárdi munkásbiztositó pénztári tisztviselőnek, népfölkelő zászlósnak hősi halála által. A fiatal zászlóst szolgájával együtt az el.enség légi gránátja terítette le a doberdói fensikon.

— Iladikölcsön jegyzés. A Hőgyészi Takarékpénztárnál a IV-ik hadikölcsönre eddig 533,300 korona jegyeztetett.

— A papír kímélése és az enyvezetten papír használata. A ^Nyomdaipar» c. szaklap írja: „A Vidéki Nyomdatulajdonosok Országos Szövetsége folyó hó 21-iki közgyűlésén Molnár Mór indítványára határozatot hozott, hogy felterjesztést intéz a kormányhoz, mélyben tekintettel arra, hogy az egyes hivatalok részére szállító nyomdatulajdonosoknak az irodai papír és nyomtatvány szükséglet biztosítása mind nagyobb nehézségekkel jár és azok szállítására nemcsak a lekötött szerződési árak, hanem az indokoltan kért 60—80 százalékos felárak engedélyezése esetében is tetemesen ráfizet s mert igen tekintélyes papírmennyiséget konszumálnak az egyes állimi és közigazgatási hivatalok s igy, úgy a szállító nyomdásznak, mint a hivataloknak, de a közeljövőben meg nem javítható országos papir- viszonyokra nézve is eminens érdek a papír kímélése és a papírral való takarékosság: utasít- tassanak az egyes állami, vármegyei stb. hatóaá gok és hivatalok a papírral való legmesszebb menő takarékosságra. — Egyúttal rámutatva az enyvezett papír előállítási és beszerzési nehézsé geire, tegye a kormány - sürgős megfontolás tárgyává azt, hogy az enyvezetlen papirt, tinta-irón használásával hol, mely hivatalokban és mily mértékben lehetne irodai használatra igénybe venni.“

— Egy clrkuzz dráma. <A cirkusz királynő» a eime annak a szenzációs, izzó levegőjű slágernek, melyet szombaton és vasárnap mutat be a <világ»-mozgó. A páratlan hatású amerikai dráma a cirkusz-élet köréből veszi tárgyát és a varietté sztnpompás környezetével ismerteti meg a nézőt. A film cselekménye masa is érdekes, de azt az elsőrendű trükkök és ötletek, sőt életveszélyes mutatványok elsőrangú szenzációvá emelték. A kiváló műsort még egy ötletes vígjáték és egy háborús kép egészíti ki.

— A járványkórház ügye. Annak idején megírtuk, hogy az érdekelt környékbeli lakosság kérvényt nyújtott be a városi tanácshoz, melyben a járványkórház kitelepítését kérték, mivel az e célra kibérelt egyszobás kis félház a legsűrűbben lakott városrészben e célra nem alkalmas és a környék lakosságát járvány-fertőzéssel fenyegeti. A tanács elutasította a kérvényezőket, mert a rendőrségi államsegély felhasználásával a városi tanáes a modern igényeket is kielégítő járványkórház felépítését vette tervbe, amely tervet azonban a háborús drágaság és munkaerő hiány miatt nem valósíthat meg. Meg aztán nyugodtan maradhatnak a szomszédok, mert a mai járványkórháznak használt kis épületben „az évnek csak néhány hónapjában kezeltetik ragályos beteg“, tehát nincsenek a szomszédos házak lakói kitéve a fertőzésnek. Az érdekeltek azonban nem elégednek meg sem a város jó pár éves szép tervével sem azzal, hogy csak pár hónapig eshetnek ragályba a járvány-házikó körül, holott egy évben 6 pár hónap is van: hanem megfelebbezték a tanácsi határozatot. Hivatkoznak a járványkórházak felállítása tárgyában kiadott 90993/1916. számú belügyminiszteri körrendeletre, mely félre- magyarázhatatlanul kimondja, hogy: „ajárvány- kórházDak a várostól távol eső helyen kell létesülnie, mert célja első sorban a ragályos betegek elkülönítése». Nem akarnak felebbezők a

kérdés megoldásában tanácsot adni a Tanácsnak, de hogy egy kis jó indulattal és az ügy valamire való méltatásával nem volna nehéz ideiglenes megoldón, találni, rámutatnak a felebbezők, hogy a vasúti töltésen túl, a Rosmayer-féle fateleppel szemben van a városnak egy u. n. majoros háza, melyért bért sem kellene fizetni s mely igen olcsó átalakítással ideiglenes járvány kórháznak jó lenne s a járvány betegek elkülönítésére legalább igen alkalmas volna. — Igazuk van feleb- besőknek és egy városrész nyugalma most különösen, a háborús járványok idején, megérdemli az ügy megszívlelését.

— Halálozás. Fiatalon, élete virágában 22 éves korában törte le a halál Almásy Lajost folyó hó 20-án. Az elhunytban Almásy Lajos szekszárdi vendéglős fiát gyászolja családjával együtt.

— Két uj Dunahid. A közel jövőben még

a háború alatt két uj hid köti majd össze a Duna két partját. Az egyik hid tervei és elő munkálatai már közelednek a nyilvánosság elé, ez az újvidéki Dunahid, mig a másik híd Soltnál szeli át a Dunát. Ennek a hidnak a felállítása a legközelebb kerül a nyilvánosság elé. Az utóbbi különösen fontos, mivel Pestmegyét — Fehérmegyével hozza még közvetlenebb kapcsolatba. Az uj hidat Danaföldvárnál állítják majd fel. A Soltiak, apostagiak és még néhány nagyobb község lakói már évek óta hiába kérelmezték a Dunagőzhajózáei társaságnál a megállóhelyet. így azonban valószínű, hogy a D. G. H. T. erős konkurrenciát nyer a dunaföldvári oldalon is a Máv.-nak a Duna balpartján vezetett Kunszent miklós—Solt—Apostag—Dunapataj felé vonuló

Budapesttel gyorsan és napjában többször közlekedő vonalában.

— Hirtelen meghalt kis fiú. Nedók Mihály Árpád-utcai lakos hasonnevű 10 éves fiúgyermeke, az újvárosi népiskola III. o. tanulója, folyó hó 24-én hirtelen meghalt, anélkül, hogy előzőleg beteg lett volna. Édesanyja állítása szerint a halálesetet megelőzőleg éretlen gyümölcsöt evett. A rendőrség a városi tiszti főorvossal kiszállt a helyszínére s megejtett boncolással a* halál okát megállapította. Csütörtökön temették el a korán elhanyt kis fiút, ki még kedden az iskola padjaiban hallgatta az előadást. *

— Felhívás. A pozsonyi na. kir. Erzsébet- tudományegyetem méltó emléket óhajt állítani a harctéren hősi halált halt, ott szerzett betegségükben elhunyt, eltűnt, hadifogságba jutott, kitüntetésben részesült és általában hadi szolgálatra bevonult hallgatóinak ; valamint a megszűnt pozsonyi kir. jogakadémia volt hallgatóinak is. — Az adatok lehetőleg pontos összegyüjthetése céljából azon kéréssel fordulok a hadbavonult pozsonyi egyetemi illetve volt kir. jogakadémiai iQak szülőihez, testvéreihez, rokonaihoz, hozzátartozóihoz és jóbarátaihoz, hogy a katonai szolgálatot teljesítő vagy teljesített pozsonyi egyetemi hallgatók nevét, a születési év, hely és az apa nevének megjelölésével; a csapattestet, ahol szolgálatot teljesítettek; a katonai rangfokozatot, az esetleges hősi halál helyét és idejét, a harctéren szerzett elhalálozás napját és helyét, a hadifogságba jutás vagy eltűnés helyét és idejét és a kiérdemelt kitüntetésekre vonatkozó pontos és megbízható adatokat a pozsonyi m. kir. „Erzsébet“- tudományegyetem rektorig hivatalával í(Kuptalan- utca I. szám I. ’emelet) közölni szíveskedjenek.

Veszünk

teljesen használt mindenféle

hulladék papírt

nagyobb mennyiségben. ■OLlAlt-féle R.-T. Szekazárd.

TANÜGY.

Tanítók gyűlése.

A Pécsegyházmegyei Róm. Kath. Tanítóegyesület igazgatósága folyó hó 25-én Pécsett gyűlést tartott dr. Igaz Béla kanonok, főtanfel- ügyelő, egyházi elnök és Horváth Ignác szekszárdi igazgató tanitó, világi elnök együttes vezetése alatt.

Az elnöki megnyitót dr. Igaz Béla tartotta, aki visszapillantott a világháború eseményeire és hazafiui örömmel állapította meg, hogy a magyar tanitói kar fényesen bebizonyította a fronton és a front mögött hönmentő és kulturális nemes hivatásának felismerését. Rámutatott az itthon maradott tanitói karnak megsokasodott munkakörére, melyet a nép jóirányu felvilágosítása és vezetése érdekében kell betölteni.

A múlt gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után az elnök meleg szeretettel üdvözölte a gyűlésen megjelent Pártos Zsigmond nyug. esperesplébánost, mert érdeklődésével a tanügy és a tanítóság iránt érzett szeretetének és megbecsülésének adott kifejezést. Kérte, hogy a jövőben is legyen a tanítóságnak hive és támogatója.

A rokonszenves esperes-plébános megkapó szavakkal festette meg az ő hosszú áldásos tanügyi működését és kijelentette, hogy szívesen támogatja jÖTŐben erkölcsileg és anyagilag is az egyesület célját.

Az igazgatóság az elhangzott szavak hatása alatt dr. Igaz Béla indítványára Pártos Zsigmond nyug. esperes-plébánost az egyesület tiszteletbeli tagjául leendő megválasztását a közgyűlésnek legmelegebben ajánlja.

Báter János titkár jelentette, hogy a volt „Szekazárd-vidéki rk. Tanítóegyesület“ 1915. évi ösztöndíját Tarlós János szekszárd-uj városi igaz - gató-tanitó Vilmos nevű jeles készültségü, önkéntes fia nyerte el.

Az igazgatóság kimondotta, hogy tekintva a rendkivüli körülményeket, közgyűlést az idén sem tart, a választmányt azonban októberben Pécsre egybehívja.

Horváth Ignác v. elnök előterjesztésére elhatározták, hogy 1917-ben díszközgyűlés keretében megünneplik az egyesület 10 éves jubileumát.

A régi költségvetés alapján készült uj költségvetést elfogadták.

Az egyesület 1000 koronát jegyzett a hadikölcsönre és elhatározta, hogy nagyobb összeggel járul a harcban elesett tanítók árvái és özvegyei segélyezéséhez. *

A megváltozott viszonyokra való tekintetből az egyesület hivatalos lapja, a „Katholikus Népiskola“ minden második hónapban jelenik meg. A pénztár vezetését Báter János titkár vette át, amiért az igazgatóság neki köszönetét szavazott. A pályatételek közöltetni fognak a pécsi és a szekszárdi, valamint |a hivatalos lapban is.

— Alapítványi hely. A volt népiskolai tanítók segélyezésére rendelt br. Sina Simon féle alapítványnál egy 200 (kettőszáz) koronás hely megüresedett. A kérvények e hó végéig terjesztendő k be a kir. tanfelügyelőséghee. Szekazárd, 1916 május 26. Nagy Béla hiv. vei. kir. s. tanfelügyelő.

— Értesítés. Mivel több oldalról az a kérdés merült fel, hogy az elemi népiskolai VI. osztályú leánytanulók és az ismétlőiskolák három évfolyamát végzett tanulók végbizonyítványai és törzskönyvezése tekintetében minő eljárás követendő, miheztartás és további félreértések elkerülése végett tudatom, hogy mindaddig, amíg az 57729/1914. V. a. az. rendelettel kiadott, az iskolafelügyelők kiküldéséről, az elemi népiskola VI. osztályú záróvizsga tartásáról s elemi népiskolai végbizonyítványok kiállításáról szóló utasítás csak a fiútanulókra hajtatik végre, a leánytanulókra és ismétiskolai tanulókra vonatkozólag a végbizonyítványok kiállítása s törzskönyvek vezetése tekintetében továbbra is az 1912. évi 2103. ein. az. vkmin. rendelet és az ezt kiegészítő rendelkezések maradnak érvényben, ezek az 1914. évi 57729. ez. a kelt rendelettel csak a VI. osztályú záróvizsgát tevőkkel szemben vesztették hatályukat. Szekazárd, 1916. május 24. Nagy Béla hiv. vez. kir. s. tanfelügyelő.'

KÖZGAZDASÁG.

A vetések Állása.

A héten jelent meg a földmivelési miniszter legújabb jelentése a vetések állásáról és a mezőgazdaság állapotáról. A jelentés megállapítja, hogy a vetések helyzete általiban kedvező s hogy vetetlenül tulajdonképpen csak azok a területek maradtak, amelyek a vízállások miatt mai napig sem voltak megmunkálhatók.

Az őszi busa-vetések általában jól állanak, bár az utóbbi hűvös, szeles időjárás fejlődésüket megakasztotta.

A korai vetések már kikalászoltak. Az ország minden részéből azonban panaszok hallhatók, hogy a sok esőzés és hűvös időjárás igen elősegítette a levélrozsda felléptét.

Az őszi rozsvetések általában jól állanak, szépen fejlődnek, annyira, hogy további kedvező időjárás esetén érésük és aratásuk is korábban lesz. A tavaszi búza- és rozs-vetések jól keltek, a későiek azonban még gyengék. Az árpa- és zabvetések általában jól állanak, a tengeri vetése az elmúlt két hét kedvező időjárása folytán már csak ott van folyamatban, ahol a vízállások a munkálatokat akadályozták. A tengeri-vetések általában nagyon változatos képet nyújtanak; némely helyen már első kapálásuk folyamatban van, más helyeken még ki sem keltek. Általában a vetések szépek, üdék, erőteljesek.

A*burgonya korai ültetései mindenütt szépek, dúsak és első kapálásuk folyamatban van.

I A cukorrépa és takarmányrépa-vetések mindé-