Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-26 / 13. szám

XUP. éuíoignm. 13. szóm. Szekszúrd, 1916. mdttlus 26. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap . Szerkesztőség Bezerédj István-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető _ minden közlemények intézendők. Felelős szerkesztő Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. BŐD A VILMOS Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Főmunkatárs Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Vs évre 6 K, ll* évre 3 R. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. HORVÁTH IGNÁCZ Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 ko­rona, további sor 30 fillér. —Nyilttér: garmond so­ronként 40 fillér. A végső erőkifejtés. Minden jel arra vall, hogy a világ­háború eljutott fejlődésének utolsó hatá- ráig. A Párisban a négyes szövetség által megtartott haditanács határozatából kiío- ! lyólag, a hadviselő felek utolsó erőik ki­használásával megkísérlik, a hadiszerencse mérlegét maguk részére kedvezővé tenni. A Verdunnél szorongatott francia-an­gol hadsereg kétséges helyzete idézte fel ezt az elhatározást. Megállapodtak abban, hogy minden harctéren összes erejük fel- használásával erélyes támadást intéznek a központi hatalmak vitéz, győzedelmes had­seregei ellen. Az elhatározás végrehajtását az ola­szok kezdették meg, de minden még oly elszánt támadásuk is, vitéz hadseregünk ellentállásán hajótörést szenvedett. Egy lé­péssel sem voltak képesek előbbre haladni és örültek, hogy eddigi állásaikat meg­tarthatták. Az olasz támadást követte a múlt hét vé­gén nyomban a nagy orosz roham Hinden- burg frontja ellen. Az ádáz harc még folyik, de semmi kétségünk, hogy a nagy hadvezér kellően felkészülve fogadja ellenfeleit s pár nap múlva az orosz nagy támadás tel­jes visszaveréséről fogunk hirt kapni. A Verdunnél levő francia-angol had­sereg is minden rendelkezésére álló haderő felhasználásával iparkodik a németek szo­rongató ölelkezéséből menekülni, megjó­solhatjuk előre, hogy sikertelenül. Szóval a mai háborús helyzet azt mutatja, hogy a világháború sorsa nem sok idő múlva eldől, mert az erők végső meg­feszítése most van folyamatban. Ha az eddigi eredményt elfogulatla­nul mérlegeljük, csak bizalommal tekint­hetünk a jövőbe. A háború első tizenhét hónapjában a központi hatalmak zsákmánya a következő volt: négyszázhetven négyzetkilométernyi ellenséges terület, három és fél millió hadi fogoly, tízezer ágyú és negyvenezer gép­fegyver. Hát még mennyi az egyéb anya­gokban való zsákmány, midőn maga a Mőve német tengeralattjáró aranyrudakban negyvenkét millió értéket hozott magával. Hát még az óriási anyagi károsodás, melyet a négyes szövetség ellenfeleitől a tengereken elszenvedni volt kénytelen. Nem kevesebb, mint 658 különböző hajó és gőzös lett a tengeri harc áldozata s ezek­nek túlnyomó része angol és francia va­gyont képezett. Elborzad az ember, ha meggondolja, mily mérhetlen vagyon ment igy veszendőbe. Anglia, midőn a világháborút előké­szítette, azt hitte, hogy a kiéheztetési po­litikával a központi hatalmakat könnyű szerrel legyőzi. Ez neki nem sikerült s aligha fog sikerülni a jövőben is. Most kalmár eszével azon spekulál, hogy együt­tes hadi támadással ellenfeleit legyűri. Ez sem fog neki sikerülni, hisszük és re­méljük. S utoljára is rosszlelkü eljárásának az lesz az eredménye, hogy korábbi jó hír­nevében tönkretéve, anyagilag megron­gálva, tengeri uralmának roncsaival lesz kénytelen a béketárgyalásokat megkezdeni. Mit érdemelnek azok az emberek, h a mindjárt koronát viselnek is a fejükö n, kik csupán más államok haladása irá nt táplált féltékenységből s zsarnoki gya r- maturalmuk gyöngülésétől tartva, milliók gyászos halálát okozták s csak századok múlva pótolható anyagi kárt zúdítottak a világra. Én nagyon is jól tudom, hogy mit érdemelnek, de nem — mondom meg. Boda Vilmos. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, március 23. A három hadszíntér egyikén sem történt különösebb esemény. Höfer altábornagy, a vezérkar (önökének helyettese. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, március 23. A nagylőhadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér : Az avocourti erdőnél elért sikert a Haucourttól nyugatra húzódó hegygerincen a fran­cia támaszpontok elfoglalásával teljessé tettük. Mintegy 450 foglyot szállítottunk be. Az egész helyzet képe egyébként nem változott. Keleti hadszíntér. Az oroszok legerősebb támadásaikat tegnap este és az éjjeli órákban in­tézték ellenünk. Jelentékeny erőkkel több ízben a jakobstadti bidfőn levő állásaink a mitau— jakobstadti vasút mindkét oldaláD, négyszer pe­dig a Widsytől északra levő vonalunk ellen tör­tek elő. Míg a Postavrytól északnyugatra húzódó harcvonalon, hoi a beszállított foglyok száma 14 Lourdes felé.* Irta: Zsigmond János. Az azúrkék szinben tündöklő Riviera és a bájos Provence vidékei kitörülhetetlen nyomokat hagynak az utas lelkében. Főleg azok ntán a szépségek után, miket az Alpesek nyújtanak az ő tavaikkal, azután a Riviéra az ő délszaki nö­vényvilágával és az emberi pompa és kényelem minden kigondolható nemeivel, valamint a Pro­vence szelíd emelkedésű hegyeivel, gyönyörű völ­gyeivel, termékeny vidékeivel, — ugyancsak el­vagyunk kényeztetve mintegy és nem egykönnyen vagyunk hajjandók tetszésnyilvánításra Francia- ország déli vidékeinek láttára Pedig ez is sok szépet nyújt a maga nemében, de az előzők után eltörpül a hatás, mit ez utóbbi reánk gyakorol. Marsaille-től nyugat felé tartva, más kép tárul elénk. A Riviera üzletszerűen berendezett szépségei után a mindennapit élet és annak egyes szembetűnőbb jelenségei tűnnek föl szemeink előtt. Marseille már minden téren mutatja, hogy itt a prózai életküzdelem foglalja el a természet szépségeiben való gyönyörködés helyét. Marseille- ben már nyüzsgő ipari és kereskedelmi élet van, mig a Riviera többi részein és részben a Pro­vence-ban is inkább az életnek eszményi oldala érvényesül. A Riviera nyüzsgő élete nem a min­dennapi kenyér megszerzésére, hanem az élet szépségeinek és örömeinek élvezésére irányul. A prózai és ideális élet két megtestesülése ez. Az egyiken a gazdag világ pazar kézzel szórja az élet örömeiért kincseit, a másikon a sok munkás ezerével vonul reggel és estefelé az utcákon át és fölkeresi a neki megfelelő olcsó és jó étkező- helyiségeket. Amott ezrei, meg ezrei a társada­lom gazdag elemeinek dúsan terített asztaloknál drága pénzért lakmározik, emitt fél koronáért megvacsorálhat s akkor kapott két ételt és fél liter bort. Amott a kereske ehni forgalom csak az élet kényelmeinek szolgálatában all, emitt a kikötői forgalom a megélhetéshez szükséges dol­gokra van irányítva. Marseille kikötőjéből a ha­jók Franciaország afrikai és más gyarmataiba járnak a megélhetésre nzükséges cikkekért, a Riviéra többi részein ellenben az egész forgalom a pompa és fényűzés szolgálatában áll, A megélhetésért folytatott életküzdelem s általában a prózai élet jelenségei közt megyünk Marseille től nyugatra, Franciaország legdélibb részeibe. A szőlőtermelés. Montszellier, Toulouse a jelentékenyebb vá­rosai ennek a vidéknek, melyen átutazva, min­denütt a szőlőművelést látjuk előtérben. A Rhone- vidék és általában Dél-Franciaország bortermő vidékei bőven szolgáltatják a jó vörös és fehér bort, de különösen az előbbit. Itt mindenki bort iszik. A sör különlegesség számba megy és nem I is valami jó, nem is igen értenek a kezeléséhez. I Annyi és olcsó bornk van, hogy a legszegényebb | ember asztaláról sem hiányzik a bor. Még bor­kereskedésekben is fél koronáért (50 cent.) egy liter jó minőségű fehér vagy vörös bor kapható. A vendéglői helyiségekben az ebéddel és vacso­rával együtt szokott járni a bor, sőt aki pensio- étkezést basznál, az tetszés szerint meg is ismé telheti. Nem is kénytelen itt a szegény ember a bor drágasága miatt a pálinkához folyamodni, ámbár a pálinkázásnak a nyomai is észlelhetők nem ritkán még ilyen kedvező bortermés! viszo­nyok mellett is. szőlőművelést, látjuk előtérben. Mégis, más világ ez, mint a mi bortermő vidékeink vonzó szép­sége és kedélyessége. Ami elsősorban föltűnik, az, hogy nem a hegyekre és azok lejtőire Ültetik a szőlőt, hanem lapi szőlő ez mind, egészen másként művelve, mint ahogy a mi szőleink vannak mű­veire. A karózásnak, kötözésnek itt nyomát sem látni. Legfeljebb a gazosodás ellen használják a kapát, de semmi egyéb gondozását a szőlőnek nem látjuk. A perenospora ellen azonban véde­keznek, amit a huzgón alkalmazott gáliccal való permetezés mutat, Ügy nőnek a vesszők, ahogy nekik metszik. Minden egyes tőke valóságos bo­kornak tűnik föl összé^vissza hajló vesszeivel. Mit szólnának az ilyen szőlőműveléshez a mi magyarországi szőlősgazdáink 1 Azért ilyen művelési mód mellett is jól meg­érik a szőlő, holott a fürtöket lombok takarják el a nap sugarai elől. A déli meleg nap azonban igy is érvényesül az áldás terén, úgy hogy augusztusban már érett gerezdeket takarnak a szőlő lombjai. Amint a szőlő művelési módja különbözik a mienktől, úgy a~ bortermő vidékek szőlői élete is egészen más, mint a mienk. Hiába keresnénk itt kedélyes szőlői életet. Mig nálunk a szőlők ha- átságos kis hajlékjai második otthonát képezik a szőlősgazdának, addig itt egyáltalában nincse­nek is ilyenek. Még valami kis búvóhelyről sincs gondoskodva, ahol meghúzhatnák magukat az időjárás viszontagságai ellen. A szőlő csak olyan számba tnegy, mint nálunk a gabonaföld, vagy a krumpli? és kukorica-föld, A falvak. Nemcsak a környező tájak messze vidékei teszik reánk ezt a benyomást, hanem maguk a falvak is. Kőből épült vakolatlan apró emeletes * A „Pyreneusok körül“ című művéből. __ Dél-Franciaországban ntazva, mindenütt a Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos ősszeg mielőbbi beküldésére. 1®’

Next

/
Thumbnails
Contents