Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-19 / 12. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1916 március 19. büszkék vagyunk arra, hogy városunk épen a Keletporoszországnak szánt magyar segítségben részesül. Nagyméltéságod iránt való kiváló tisztelettel Brann br. tartományi tanácsos, Plewka polgármester, Leidenreiter igazságügyi tanácsos a városi képviselő-testület elnöke“. — Véres éjszakai verekedés. Fuchs Má tyás és Kecskés János — az előbbi szabadságolt népfelkelő — vasárnap éjjel a Waldmdhn féle vendéglő előtt összekapaszkodták, merthogy régebbi haragosok is voltak s igy a boros állapot, meg az éjszaka igen alkalmasnak kínálkozott néin differenciák kiegyenlítésére. — Neki is ragasz kodtak egymásnak, a bábom viselt Fachs tüzér ségi előkészítőül revolveréből rálőtt Kecskésre, ki könnyű sebével a járda melletti lövészárokba keresett menedéket. Fachs azatán rohamra ment és az árokban alaposan kezdte a komát agyain a revolverével. Ami azonban az igazi harctéren nem esik meg, itt megjelent Fachsz vesztére a csendőrőrmester s mivel Fachsz dühében erre is ráfogja revolverét, a csendőrőrmester kardjának lapjával csendesítette le Fuehsz offenziváját. — A két koma most a kórházban készül elő a békére, egy-három heti gyógyulás után. — Eltűnt katonák nyomozása. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium és a Magyar Vörös Kereszt Egylet hozzájárulásával és támo nógatásával a budapesti „Tudósitó Iroda0 múlt év december óta „Katonanyomozó-Jegyzék címmel lapot ad ki, amely kizárólag az eltűnt katonák felkutatását célozza,' s a kutatás sikerességének előmozdítására Bök katona arcképét is közli. A lap — melynek élén gróf Batthány Lajos és gróf Hadik-Barkóczy Endre ^megbízottak álla nak — havonként kétszer jelenik meg legalább 15.000 példányban és az összes csapattesteknek a harctérre éB a front mögött, az összes kórházaknak Magyaroszágon és Ausztriában, valamint a hadifogságból hazatért rokkant katonáknak hivatalból ingyen küldetik meg. A lap felelős szerkesztője B. Virágh Géza. A kutatások közlési feltételei megtudhatók a „Katonanyomozó-Jegyzék0 szerkesztőségében és kiadóhivatalában (Budapest, IV., Váci-utca 38. I. emelet.) A Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamarától fentartott nyilvános, három évfolyama f Kereskedelmi Iskola = Pozsonyban, s Érettségi vizsgálat. Állásközv. Internátus Értesítőt kívánatra küld az ig.»g»Másg IRODALOM. — Háboríts imakönyr. Stampay János igazgató-tanitó ének- és imakönyve háborús énekekkel és imákkal bővítve megjelent. A 256 oldalas könyv csinos keménykötésben 40 fillér, vászonkötésben 70 fillér, Bőrkötésben 4 korona (netto 3 K 60 fillér.) A kötött kotta is 40 fillér. Tízre egy ingyen jár. — Kapható a szerzőnél: Köbölkúton, (Esztergommegyében). — Az „Ország-Yilág“ 1916. évi 11. száma a következő érdekes tartalommal jelent meg. Szöveg : Heine Henrik (fordittó: Naményi László): A német vallás tudomány és bölcsészet története (folytatás), Scossáné Mária Olga ; Szivek harca (folytatás), Köveskuti Jenő A világtalan sereg, Lantos József: Az - őrnagy menyasszonyának a hailotja, Somló Ferencz. Búcsú a házától, Krizantémé versei, Csápó Márta: öreg parasztasz szony levele fiához, Osztrák iró a magyarokról, Btb. Rendes rovatok : Színház, Művészet, Irodalom Zene, Hírek, Közgazdaság Sport, Sakk, stb, — Képek: Több mint harminc harctéri kép van az Ország Világ e heti számában, Tizenhárom kép a szombathelyi nagy jótékonycélu műkedvelői előadást mutatja be, ezenfelül több kitüntetett hős és tisztviselő arcképét közli. — Az „Ország- Világ“ előfizetési ára egész évre 16 korona félévre 8 korona, negyedévre 4 korona. Kiadóhivatal: Budapest, V. kér., Hold-utca 7. szám. Aki az Ország-Világra előfizet, teljesen ingyen és bérmentve kapja meg az 1916. évi „Ország-Világ Almanach“ ot, ezt a pompás diszmüvet, mely közel száz írónak és művésznek a munkáját fqg- laja magában. Eladó. Wéber testvérek tengeliczi bérgazdaságukban, 50° vegyes akác- és szederfa, 2 éves vágás, Kölesd-Tengeliczi vásutállomáson berakva, eladó. Bővebbet az ottani intéző- ségnél, posta Tengelicz. KÖZGAZDASÁG. Megalakította a kormány a Honvédelmi Gazdasági Tanácsot. Győzni kell a magyar szántóföldnek! A hivatalos lap báró Hazai Samu honvédelmi miniszternek rendkívül fontos körrendeletét közli, mely nemcsak közvetlen hangjánál, de igen nagy jelentőségénél fogva messze kiemelkedik a háborús rendeletek tömegéből s végre alkalmasnak látszik a mezőgazdasági nehézségek leküzdésére és az idei termés biztosítására, A rendelet bevezető soraiban megállapítja, hogy a mezőgazdasági Ozemerőnek zavartalan fentartása és a mezőgazdasági termelésnek minél eredményesebbé tétele, valamint a közélelmezés biztosítása elsőrendű állami leladat, a háború sikeres vitelének és győzelmes befejezésének elengedhetetlen feltétele. A hadvezetőság a háború kezdete óta teljes tudatában volt annak, hogy mint közgazdasági, mint katonai szempontból indokolt, ha a nélkülözhető le génységet a hiányzó mezőgazdasági munkaerő lehető pótlására a különböző gazdasági munkák elvégzésére szabadságolják a községeknek löld-, erdő- és szőlőbirtokosoknak, fatermelő vállalatoknak, munkásosztagokban rendelkezésére bocsájtják. Az 1915. év folyamán, a legnagyobb harcok közepette a legénység a különböző gazdasági mankákra, a lehető legnagyobb számban szabadságoltatott és a mező- gazdasági munkák idejében el is t végeztettek. De ez évben az eddig fennállott nehézségek fokozódtak s igy ezek legyőzésére is fokozott tevékenységre és tervszerű cselekvésre van szükség.’ Ennélfogva a mezőgazdasági érdekeknek a háború által előidézett rendkívüli körülményeknél és a mindinkább fokozódó munkáshiánynál fogva minél teljesebb megóvása érdekében a honvédelmi miniszter a többi minisztérium képviselőinek bevonásával Honvédelmi Gazdasági Tanácsot állított felíés’e’tanács mellett három mezőgazdasági ügyosztályt szervezett. A Honvédelmi Gazdasági Tanács és szerveinek feladata: 1. a hadiszolgáltatások, katonai rekvirálások, beszállásolások, lovak és jármüvek szolgáltatása, hadicélokra szükséges munkások kirendelése, térítési és kártérítési igényeknek, a mező- és erdőgazdasági üzemerővel, a mezőgazda- sági termeléssel, valamint a különböző iparüzemekkel ősz- szefüggő összes katonaügyi igazgatási elvi kérdések és javaslatait elbírálása és végrehajtási módozatainak kijelölése, a figyelemre méltó általános panaszok lehető megszüntetése iránti intézkedések előkészítése; 2. a gazdasági szabadságolások, a munkáscsoportok kirendelése és a felmentések tekintetében felmerülő elvi kérdések tisztázása; 3. a katonai munka-, ló- és igaerőknek rendelkezésre bocsátása. A mezőgazdasági érdekeknek legteljesebb mértékben való megóvása és a mezőgazdasági munkálatoknak idejében való elvégezhetése céljából úgy a közös hadseregbeli, mint a honvéd legénység, amennyire a hadsereg részért szükséges pótlások készenlétbe helyezése és a katonai kiképzés megengedi, az 1916. év folyamán a lehető legnagyobb számban fog szabadságoltatni. A gazdasági munkák, melyek elvégzésére a legénység szabadságot fog kapni, a kővetkezők: Mező és erdőgazdasági munkálatok. Tavaszi szántás-vetés, fakitermelés, cserzőkéreg-termelés, szőlőmive- lés, len- és kendertermelés, répa- és komlótermelés, dohányültetés, szénakaszálás, aratás, cséplés és egyéb gazdasági munkák. A szabadságolások. Elsősorban a mező- és erdőgazdasággal foglalkozó katonák, önálló mezőgazdák, ezek hozzátartozói, valamint a mező- és erdőgazdasági munkások szabadságolandók. — Másodsorban : a szőlőbirtokosok, vincellérek, szőlőmivelési munkások és kádárok. A szabadság időtartama legalább 3—5 hét A szabadságot az illető katonáknak személyesen kell kérelmeznie. A szabadságot a póttest kórházparancsnoka engedélyezi. Szabadság iránt nem kell kérvényeket benyújtani. A szabadságolásoknál határvonalnak tekintendő keleten és délkeleten: Kőrösmező, Beszterce, Gyergyószent- miklós, Kovászna, Brassó. Fogaras, Nagyszeben, Déva, Lugos, Fehértemplom, Báziás községeket beleértve, — a Duna és Száva folyók a Drina torkolatáig, a Drina folyó Focaig, azután Orlovai—Bilecca—Trebinjei vonal. (A négy regutóbbi községet kizárva.) Délnyugaton: Lika—Krbava, Modrus—Fiume megyékben, valamint Fiume város és környékére szabadságosok engedélyeztetnek. E területekre mező- és erdőgazdasági, szőlőmüve- lési munkálatokra szabadságok megbízható egyéneknek engedélyeztetnek. A harctéren levő legénység, tekintettel a hadmüvelési érdekekre, nem fog szabadságoltatni. Ellenben a hadtápkörletekben nélkülözhető legénység, elsősorban Ónálló mezőgazdák, a lehetőséghez képest 28 napra szabadságoltatni fognak. A rendelet ezután megállapítja a szabadságolt katonák jelentkezését, nyilvántartását és. ellenőrzését, valamint intézkedik: < katonai munkásosztagok kivezényeléséről is. A tavalyi szántás-vetési és szőlőmüve- lési, továbbá az erdőgazdasági, a kaszálási, aratási és csépiéit, valamint az egyéb tavaszi és nyári gazdasági munkálatok elvégzésére 20—20 katonából álló munkásosztagok alakittatnak. Ezek a munkásosztagok altiszt vezetése alatt községeknek, városoknak, föld- és szőlőbirtokosoknak és vállalkozóknak rendelkezésére állanak. A rendelet azután részletesen meghatározza a katonai munkásosztagok kiutalását és a kivezénylés időtartamát, a munkásosztagok elszállásolását, élelmezését, díjazását. A szabadságolt s felmentett mezőgazdák. Úgy a szabadságolt, mint a felmentett mezőgazdák, ha saját vagy hozzátartozóik gazdaságában a legsürgősebb munkát elvégezték, mások gazdaságában is foglalkoztathatók a mezőgazdasági intézőbizottság rendelkezésére. Ameny- nyiben a szabadságolt vagy felmentett mezőgazdák ezt nem teljesítenék, azonnali behivatásuk, illetve felmentésük hatályon kívül helyezése végett a községi elöljáróság által a járási tisztviselő utján a honvédelmi miniszterhez felterjesztés teendő. A rendelet azután katonai kincstári lovaknak mező- és erdőgazdasági munkákra való kikölcsönzéséről, a lovak vezényléséről, ellenőrzéséről, más birtokoshoz való átutalásáról intézkedik. ! A körrendelet, mely a legfontosabb közgazdasági ér- elekek kielégítését célozza, végül annak a várakozásnak ad kifejezést, hogy mind a közigazgatási hatóságok, mind az összes gazdatársadalmi szervezetek a rendeletben foglalt és a világháború által előidézett reidkivüli körülményeknek megfelelő rendelkezések végrehajtásánál teljes egyetértésben és vállvetett erővel fognak közreműködni, mert a legnemesebb szándékkal kibocsátott és leghelyesebb intézkedéseket tartalmázó rendelet foganatja is a végrehajtó közegek kezében van letéve. A falu vezetői, a községi elöljáróságok és városi hatóságok, a mezőgazdasági intéző és a törvényhatósági gazdasági munkabizottságok, a gazdatársadalmi szervezetekkel egyetértve, a rendeletben megadott felhatalmazással lelkiismeretesen élve és kötelességüket teljes odaaeással teljesítve életbevágó és fontos feladatokat vannak hivatva megoldani, mely bizonyítani fogja a világbékét érlelő hadigyőzelmeink mellett a magyar szántóföld győzelmét is. / _____ '• • — Közélelmezési kérdések a háború után. A Magyar Közgazdasági Társaság Hoz- potzky Alajos min. tanácsos elnöklésével ülést tartott, meíynek tárgya dr. Cettler Jenőnek a a magyar gazdaszövetség titkárának, közélelmezési kérdések a háború után volt. Az előadó kiindulva abból, hogy a háború befejezte után az elpusztult mezőgazdaságot rekonstruálni kell nemcsak hazánkban, de egész Európában, a közélelmezésnél szerepet játszó három külömböző csoport a kenyér, hús és a vegyes élelmiszerek előállításának feltételeit vizsgálta. Megállapítása szerint legkönyeb lesz a kenyórmagvak termelésének fokozása, mert az nagyobb tőkebefektetés nélkül is lehetséges és egyaránt részt vehet benne a nagy-, közép- és kisbirtok. Sokkal nehezebb kérdés a husprodukció kérdés, mert állat- állományunk 80 százaléka kisgazdák kezében van s ezek egyrészt bevonulás miatt, másrészt a konjunkturás árak által csábítva, állatállományukon túladtak és igy a háború előtti létsv ám hely- reállitása is csak nagy tőkebefektetéssel lehetséges. Legnehezebb a helyzet a kisebb gazdasági termények (tej, tojás, baromfi, főzelékfélék stb.) előállításánál, ahol a tőkebefektetés csak abban az esetben hozhat sikert, ha ezzel párosul az emberi munkaerő gondos közreműködése. Minthogy pedig éppen ez utóbbi a nagy üzemben már a háború előtt is sok kívánnivalót hagyott maga után, ezen cikkek fokozott termelésénél elsősorban a kisüzemeket kell számításba venni. A kisüzemek proguktiyitásának fejlesztése érdekében szükségünk lesz a termelő és értékesítő szövetkezeti mozgalom felkarolására, amit más oldalról az államnak és a fogyasztó közönségnek is célszerű berendezések, raktárházak, hütőkocsik, útjavítások, vasútépítések stb. által kell támogatni. Lapkiadó: Molnár Mór. Fogorvos. Kovács J. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélküli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel! Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás s a gimnáziummal szemben. • •• ’VILÁG” mozgókép-színház, szekszárd. Szombat—vasárnap március 18 és 19-én Vígjáték szenzáció! Az eleven ördög. Vígjáték 4 felvonásban. Volna a lapplandl ne. . Dráma 2 felvonásban. Riportok oz északi is dili harcierekről. Eredeti felvétel. Előadások kezdete: szombat este 6 és pont 9 órakor, vasárnap délután pont fél 3 órától folytatólagosan; utolsó előadás este 9 órakor. Legközelebb jön! Legközelebb jön. A szépség átka. A színház fűtve van. • •• Bérletszelvények érvényesek. Katonáknak kedvezményes helyárak. • •• Szekszárd, 1916. Molnár-féle Nyomdai Műintézet és Szab. Iróalzatgyár Részvénytársaság nyomása
