Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-03-19 / 12. szám
XL1V. évfolyam. 12. ízűm. Szekszárd, 1916. március 19. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzkttldemények intézendők. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Vs évre 6 K, Vi évre 3 K. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. A triumvirátus. Egy állam létének, fejlődésének és. fellendülésének alapja, feltétele azon kiváló tulajdonság, mely hozzátartozóinak lelkű- letét alkotják. Egy bátor, vitéz, önállóan gondolkozó nemzet, ha bir a megkívánt szellemi képességekkel, mindig biztosítja fennmaradásának állandó feltételeit. De egy nemzet, egy állam ily kiváló tulajdonságai még magukban véve nem elégségesek egy virágzó lét biztosítására. Szükséges még, hogy a hatalom kezelői a nemzet vezetésére szükséges szellemi képességekkel rendelkezzenek. Egyfenkölt szellemű, a szükséges képeségekkel biró államférfit!, a bölcs vezetést biztosítva, sokat, hogy ne mondjam: mindent tehet hazájáért. Ami az államra nézve irányadó, ugyan az áll egy állam haderejét illetőleg. Egy fegyverviselésre alkalmas hadsereg, ha még oly kiváló katonai erényekkel rendelkezik is, csak akkor tud biztos sikert felmutatni, ha azok, kik vezetésére hivatvák, a megfelelő képességekkel rendelkeznek. A most folyó világháborúban, úgy a harc folytatására szükséges bátor, vitéz hadsereg, mint a zseniális vezetés, határozottan a mi részünkre hajlította a hadi szerencse mérlegét. Mert nézzük csak minő elemek alkotják az ellenünk küzdő négyes szövetség haderejét. Az angol nem jó katona, mert már nevelésénél fogva irtózik még attól a gondolattól is, hoey hadiszolgálatra alkalmaztassák. Az olasz egy nagy őskori birodalom csenevész utódjainak szerepét játsza s hadiképessége egyáltalán nem áll arányban államférfiainak kapzsi politikájával. Az orosz nem harcos nép és csak akkor megy háborúba, ha t,— hajtják. Végre a francia is óriási lépésekkel haladt az utóbbi évtizedekben az elpusztulás utján, mit szaporodásának nagymérvű visz- szaesése bizonyít. S ezekkel az elemekkel áll szemben, a mi katonai erényekkel ékeskedő szövetségesünk : a német nemzet S a vele e tekintetben egy szinten álló* harcias, vitéz, bátor magyarság. Nem nehéz megjósolni, hogy a kifejlődött óriási küzdelemben melyik fél táplálhatja, a siker reményével, a végső győzelem iránti erős hitet. De lássuk most már a másik biztosíték : a vezetés minőségére vonatkozó helyzetet. A négyes szövetség még eddig nem tudott felmutatni, valószínűleg ezután sem fog, egyetlen egy vezéri képességgel ékeskedő tábornokot. Egy Joffre, egy Cadorna, egy Sarrail ugyancsak nem mondható ilyennek, pedig minden alkalommal ők tündökölnek, mint tehetséges hadvezérek. Mig a mi részünkön ott van az orosz verő Hindenburg, ki nyugalmazott állapotából került a német hadsereg élére s megmutatta, hogy miként kell a milliós orosz hadseregtől hazája földjét megtisztítani s azt saját országa belsejéig űzni, hogy azután minden kísérlete, mely elvesztett helyzetének visszaszerzésére irányul, ne érvényesülhessen. Ott van azután a másik, Hindenburg- hoz méltó hadvezér, az eddig ismeretlen: Mackensen, ki elődjei hibáját csakhámar megjavítva, nyakára hágott a királygyilkos Szerbiának s most már Verdun erődéinek kapuját döngeti. A harmadik a jelesekben Kövess vezérezredes, ki megbízásából kifolyólag Moni tenegróval számolt le s a hires montenegrói erősség bevétele fűződik szerepléséhez.' Egy Joffre, egy Cadorna ellenében az ékes triumviratos: Hindenburg, Mackensen, Kövess. Vájjon akad-e még oly sötét szemüvegen át néző hazafi, ki páratlan vitéz- ségü hadseregünk és vezérei kiválósága dacára a négyes szövetséget tekintené olyannak, kiket a végső győzelem dicsősége megillet. Boda Vilmos. A harctér eseményei. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Elöörsharcok az oroszokkal. Budapest, március 17. Orosz hadszíntér: A Sztripa-harczvonal több pontján eredményes előörsharcaink voltak. Tarnopoltól nyugatra ez alkalommal csapataink behatoltak az oroszok előretolt állásába, egy zászlóst és 67 főnyi legénységet elfogtak, valamint egy gépfegyvert és négy aknavetőt zsákmányoltak. Megszűnt az olasz offenziva. Budapest, március 17. Olasz hadszíntér. Az olaszok az Isonzó- harcvonalon beszüntették meddő támadásaikat. Ez alkalommal is összes állásaink szilárdan birtokunkban maradtak. Délkeleti hadszíntér. A helyzet változatlan. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Összeomlott francia támadások. Bertla, március 17. A nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : Loostól délre az angolok hat robbantása eredménytelen maradt. A Champagne különböző szakaszain, valamint a Maas és Mosel között heves tüzérségi harc volt. A Maas-területen az ellenség ismételten vetett harcba a Mórt Homme magaslaton levő állásaink ellen egy friss hadosztályt; erről megállapítottuk, hogy már a hu- szonhetedik, amely a harcok kezdete óta ezen az aránylag szűk területen a harcvonalban megjelent. Az első, rajtaütésszerű tüzérségi előkészítés nélkül megkísérelt támadás alkalmával egyes századok vonalainkig jutottak, ahol azt a néhány embert, aki közülök sebesületlen maradt, elfogtuk. Második támadásuk már zárótüzünkben omlott össze, Keleti és balkáni hadszíntér. A helyzet általánosságban változatlan. A legfelsőbb hadvezetőség. Török hivatalos jelentés. Konstaitinápoly, március 16. A főhadiszállás jelenti: Irak-front: Felahie szakaszán az ellenség 8-án szenvedett veresége után a Tigris jobbpartján, jóllehet 9-én egész főhaderejével előkészületeket tett a visszavonulásra, egy gyalogos és egy lovasdandárral kísérletet tett, hogy hirtelen rajtaüssön jobbszárnyunk utóvédcsapatain, de centrumunk nyomása következtében kénytelen volt lemondani átkaroló tervéről s [megkezdte az általános visszavonulást.' A mi csapataink 10-én és 11-én erélyesen üldözték ai ellenséget s e közben egyes olyan vonalait is átlépték, amelyet az ellenség előzetesen megerősített. 10-én éjjel előőrseink átkeltek a Comzir magaslaton s megerősítették azt. Az ellenség megtámadta előőrseinket, amelyeket gyöngéknek tartott, de hamar odarendelt segédcsapataink ellentámadásba mentek át és ismételten megverték az ellenséget. Ekkor 180 foglyot ejtettünk, köztük 3 tisztet, zsákmányunk pedig egy géppuska s nagymennyiségű fegyver, muníció s egyéb hadianyag volt. A többi frontról semmit sem jelentenek. LEGÚJABB. Várják a németek fötámadását. Zürich, március 17. A francia katonai szakértők Joffre hivatalos jelentéseire támaszkogva, a verduni helyzetet pillanatnyilag kedvezőnek ítélik meg. óva intenek mindennek dacára az optimizmustól és kijelentik, hogy most az előkészületek közbeeső ideje állt be és információik szerint a németek főtámadása, amelyet óriás technikai eszközökkel fognak keresztülvinni, még csak most fog bekövetkezni. Egész sereg politikus és újságíró Verdun esetleges kiürítését tárgyalja és biztosítékot kívánnak aziránt, hogy gondoskodás történt a nemzeti szerencsétlenség elkerülésére. Japán eladja az elzsákmányolt hajókat. Bukarest, március 17. Az Universul párisi távirati jelentése közli: Az orosz kormány már régebban tárgyalásokat kezdett a japán kormánnyal azoknak az orosz hajóknak visszavétele iránt, amelyeket Japán az Oroszországgal viselt utolsó háborújában zsákmányolt Oroszországtól. A tárgyalások sikerrel jártak. Oroszország négy hadihajóját kapja most vissza Japántól, a hajók teljes, jelenlegi értékének összege ellenében. A vételár több száz millió rubelt tesz ki. ■ Kioszban letartóztatott konzulok. Athén, március 17. Az angol csapatok Kiosz szigetén a minap letartóztatták Barzarolli Jakab /osztrák-magyar s dr. Orstein Ottó német alkonzult, az utóbbinak két fiát, Andewik Demeter kereskedő osztrák alattvalót, Vlahopuloszt, a kereskedelmi bank aligazgatóját. Banetti Emil olasz alattvalót és fiát, továbbá a kikötőtársaság egy török őrét. Az angolok az osztrák-magyar és német konzulátusi épületekről levétették a címert. (Búd. Tud ) Aknán pusztult el a Tubantia. Amsterdam, március 17. A németalföldi távirati iroda jelenti: Ma éjjel külön vonaton érkezett ide a Tubantia több utasa és a legénység számos tagja. Az ideérkezettek között ven Schilling stuttgarti amerikai konzul, a felesége és a leánya. Az amerikai konzul azon a nézeten van, hogy a Tubantiát nem torpedólövés érte, hanem aknára futott. Amikor a baleset történt, a Tubantia tényleg nem állott meg, hanem csak két percre rá a robbanás után.
