Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-10-15 / 42. szám
XITO. ftyfomm. _______________42. gam.__________Szckszúrtl. 1916. okttner 15. Sz erkesztőség: Pordfiház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendfik. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzkdldemények Intézendfik. Peleifis szerkesztő: HORVÁTH 1QNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Va évre 6 K, V« évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit torig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fülén A közélelmezés dlhtoin személye körül folynak a kombinálgatások már hetek óta s még ma is csak a tervezésig és találgatásig jutottunk el ezen elsőrendű fontossággal biró kérdésben. Valamiképen Diogenes, ki. az emberek között nappal lámpával járva kereste az embert, úgy a nemzet közvéleménye is a sajtó lámpásai utján világit be az úgynevezett számba jöhetők közé és keresi mindenütt az embert, de mindenfelé csak politikusokat talál. Politikusokat, akik a minden politikától mentesítendő élelmezési kormányzói tisztség elfogadását is már magában véve politikai tény gyanánt hajlandók tekinteni, akik a Tisza-kormány munkatársának és nem az ország háborús közélelmezése legfőbb intézőjének látják a tisztség vállalóját. Ilyen politikus-jelölteket kombinációba hozhatnak egyes pártok, érdekcsoportok, sőt az ilyen politikus-jelöltek forgalomba hozathatják önmagukat, de a közvélemény és közszükség Diogenes-lámpája előtt az ^yenekben nem találhatjuk meg az embert, akit a közélelmezés fontos kérdésének intézésében ne befolyásolhassanak a politikai vonatkozások, ne irányíthassanak a nagybankok és ne tarthassanak fogva ilyen meg olyan hadirészvénytársaság, ez meg amaz a központ, meg Gyufa-tröszt, meg Petroleum rt., meg egyéb közellátási téren gazdagodó olyan vállalatok, amelyek kizsákmányolási területként kezelik a háború alatt ezt az országot s akik, hogy ezt zavartalanul tehessék, részvényesei, igazgatósági, felügyelő-bizottsági tagságok és egyéb kapcsolatok révén polyp-csápjaikat igyekeztek és igyekeznek rátenni minden olyan egyénre, akinek a köztéren szava van, aki bírálatra, javításra, intézkedésre, rendelkezésre hivatott s akik utján közvetve vagy közvetlenül a kormány háborús rendkívüli hatalmát az ő saját központi, vagy részvény- társasági, vállalati önös érdekeik szolgálatába hajtják, nem egy esetben úgy, hogy az intéző körök is alig veszik észre, hogyan is történt a közérdekű intézkedésnek ez a csak következményekben mutatkozó egyéni, szükebb csoporti érdeket szolgáló trans- formálódása. Nehezen találhatjuk meg az embert, aki a maga egyéniségében is bírjon azokkal a mai háborús közerkölcsök fölött álló szinte emberfelettinek látszó tiszta érzékkel, amely a közellátás érdekei terén belül tartja csak jogosnak az őstermelés külön érdekeit, vagy a vállalati hasznok felfokozását. Szomorú volna azonban erre az országra, ha a szükségesnek és üdvösnek tartott élelmezési legfőbb hatóság megteremtése az alkalmas egyén meg nem találásán múlnék s a hosszas vajúdás okát inkább úgy lehetne megpéldázni azzal a bizonyos birinyi anekdotával (bocsánat a jó biri- nyiektől), amelyben az mondatik, hogy akár 100 becsületes ember is találódhat Birinyiben s mikor a felsorolásra kerülne hát a sor, válasz helyett kérdés ötlik elénk: hogy muszáj annak éppen birinyi- belinek lenni! ? A közélelmezési diktátor után is keresgélvén a kormány pár hetes válogatásai után felvetődhetik a kérdés: muszáj annak éppen kormánypártinak lenni!? Mert az országos közvélemény úgyszólván az első pillanatban szinte csodálatos egybehangzással spontán megnyilatkozás utján mindenfelé egy a politikából már évek óta hiányzó nevet vetett felszínre: a Návay Lajos nevét. Nálunk, ahol mindenütt a politikai bizonyitványt tekintik elsősorban, kétségtelenül megtisztelő a politikus Návay Lajosra is, hogy hatvanhetes politikai hitvallása mellett, — tudvalevőleg alkotmánypárti politikus, — az ország közvéleménye benne reméli feltalálni a közélelmezési ügyek legfőbb kormányzóját. Návay Lajos felé azonban nem neolog- hatvanhetes párti volta, hanem általánosan ismert közgazdasági elméleti tudása és gyakorlati működése, minden mellékbefolyástól ment szociális érzéke, európai* áttekintése és az a benne halmozódó s a köz érdekében gyakorlati utón alkotásra képes, szívvel párosult energia, mely Návay Lajost a vármegyei jegyzőségen, alispán- ságon át kifejtett és országszerte elismert munkán, dolgozáson által vezette oda, ahol az ország feltalálta s a hová születésénél és társadalmi állásánál fogva mások által mozgatott családi liften sokkal kényelmesebben feljuthatott volna, — amint azt oly sokan tenni szokták — hazánkban. A Návay jelöltségéről forgalomba hozott hírek többféle szempontra mutatnak rá, a melyek a legfőbb élelmezési tisztség elvállalásának akadályai és mert a kiszivárgott akadályok a tervezett forum beválásának is tárgyi akadályai volnának, látszik, hogy jól választott a közvélemény akkor, amikor Návayra gondolt. Návay Lajos ugyanis, hir szerint, több apróbb, de nem kevésbbé lényeges feltétel között az élelmezési kormányzó részére: teljes szabad kezet, nem esetenként a kormánytól kölcsönkért hatalmi jogkört, hanem korlátlan intézkedési jogot kért, melynek gyakorlásában a parlamentnek legyen közvetlen számonkérési joga, a kormánytól függetlenül. És e nélkül az élelmezési kormányzóság jól nem müköa- hetik, mert ha csak átveszi a kormány mai különféle érdekhálókkal lekötött rendszerét, ezt a központos világot, ha a mai érdekcsoportok, bankok és egyebek fogják körül és igyekeznek minden oldalról s leg- főképen a kormány utján is dirigálni az ország élelmezési kormányzását, nem lesz a helyzet egyéb, mint a mainak folytatása, annak az állapotnak fenntartása, amikor részvénytársasági alapon nyereked- nek a sokat vérzett ország gyomrán, a mikor alaptőkéjük 2—300 százalékára menő nyereséget vágnak zsebre a bőrgyárak a mezitlábosok verejtékezéseiből, amikor milliókra menő hasznot vágnak zsebre a cukorgyárak és egyes érdektársulatok a fogyasztók keserű éhkoppon tartásával, amikor luxuscikk árra emelik a gyufát, hogy 150 százalék tiszta nyeresége legyen a gyufagyáraknak s amikor nem állítják bíróság elé a petroleum részvénytársulatokat, hogy egy év alatt megnyerik egész milliós alaptőkéjüket. Hazánk közellátása olyan Gordiusi csomóba keveredett a mai rendszer mellett, hogy azt a köz érdekében nem kibogozni, hanem csak széjjel vágni lehet. e. I. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, október 13. Keleti hadszíntér: Brassó környékén a harcok kedvező lefolyásunk. A tegnapi nap folyamán csapataink egy román tisztet, 170 főnyi legénységet és 2 ágyút szállítottak be. Erdély ke leti határán csapataink a Felső-Ólt és a Felső- Maros völgyéből a ha tárhegységbe vetették visz- sza az ellenséget. Kirlibabától északra egy orosz előretörést kéeigránátharcban visszavertünk. Olasz harctér: A tengermelléki harcvonalon az olaszok támadási tevékenysége tegnap gyengébb volt, mint az előző napokon. Az ellenség mindazon kísérletei, hogy San-Grado di Mer na és Nova-Vas között fekvő vonalairól előtörjön, tüzűnkben meghiúsultak. Délután a bersaglierik- kel megerősített 45. gyaloghadosztály megtámadta Lokvicától északra fekvő állásainkat. Ez az előretörés az ellenség legsúlyosabb veszteségei mellett omlott össze. Csak kevés ember menekült meg. A laibachi 27. landwehr-gyalogezred és a 46. gyalogezred osztagai vitézségükkel különösen kitüntették magukat. Éppen úgy, mint a Karszt- fensik északi szárnyán, a déli szárnyon és a Wip- pachtól északra íb sikertelenek voltak az ellenség ismételt erőfeszítései, amelyet Biglin ellen és a Roite hegyhát ellen intézett. Délkeleti hadszíntér: Egy olasz léghajó* raj tegnap bombákat dobott Kavarjára, amelyek több asszonyt és gyermeket megöltek. Egy, az üldözésre felszállott osztrák-magyar harci repülő, a Skumbi és a Semeni között lelőtt egy Caproni repülőgépet. A készülék könnyen megsérült. Két bennülő meghalt, 3 elmenekült. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, október 13. A nagytőbadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Az Ancre és Somme között az angolok és franciák újabb nagy áttörési kísérlete teljesen meghiúsult. Tüzérségi tömegek és uj tartalékkal megerősített gyalogság harcba vetés ével remélte az ellenség célját elérni. Sixt von Arnim, Bohn és Garnies tábornokok parancsnoksága alatt álló vitéz csapatok nehéz küzdelem után rendíthetetlenül tartják állásaikat. Az ellenség számos támadásának főerejét Vourselette és St. Pierre Vaast erdő között húzódó arcvonalunk ellen irányította. Több Ízben elkeseredett kézitusára került a sor a vonalainkba átmenetileg benyomult ellenséggel. Dacára annak, hogy a nap folyamán Saillyuál levő állásaink ellen a franciák hatszor hiába intéztek rohamot, az éj folyamán még egyszer támadtak, visszavertük; a helységtől északnyugatra a harc még tart. Gucud Ecourttól északnyugatra bran. I0T Hátralékos előfizetőink«« tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. 1Ü|
