Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-10 / 37. szám

Függetlenségi és 48-as politikai hetilap

Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11.

Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemfi hirdetések és pénzküldemények intézendők.

I

Felelős szerkesztő:

HORVÁTH 1GNÁCZ

Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon.

\

Erdély hontalanlai.

„Bujt az üldözött s felé kard nyúlt barlangjában! Bércre hág és völgybe száll, bú és kétség mellette. Vérözön lábainál, lángtenger felette.“ Rég elviharzott fájdalmak szelét suhogtatja lelkűnkben az erdélyi veszedelem, melyet a román álnokság pillanatnyi sikere, melynek egyetlen alapja a váratlanul megtámadott böcsületes ember első meglepetése csak — zúdított reánk fölkészületlenül. De a régi fájdalmak költői szava ma már nem mondhatja Erdély elüldözöttjeiről, hogy: Szerte nézett s nem leié honját e hazában! Ma nem szabad ily gondolatoknak megszületni az Erdélyből menekülni kényszerült testvéreink lelkében. Ma éreznünk kell annak a mindenek fölött való kötelességérzetét, hogy Erdély bus vándorai honjukra leljenek a Dunántúl dombos-völgyes vidékein is, honjukra leljenek a mi vármegyénkben Tolnában is és a hazafiui bánat és szenvedés együttérzésében összedobbant szivünk adja lelkűkbe a lelkűnkből fakadó erős hitet és bizakodó reménységet, hogy „vagy vissza vívja ős hazánk szabadságát karunk, vagy érte küzdve hű felek, egyért s együtt halunk!“ ...

A menekültek hatóságilag irányított csapatai eddig csak átmenetileg érintették

Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */a évre 6 K, ‘/i évre 3 K.

Számonként 24 fillér e lap nyomdájában.

Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fillér.

vármegyénket a bátaszéki és a dombóvári vasúti állomásokon, hol a nyugotibb és északibb megyékbe utalt evakuáltakat elhelyezték. De már itt is meglátszott Tolnavármegye felkészültsége, amellyel a főispántól a falu jegyzőjéig a hatósági intézkedések is megtétettek és az a hazafias érzés, mely vagyonosokat és gazdagokat már is adakozásra buzdított. Bátaszéken üditőállomást szerveztek. Maga Bajó Pál, a központi járás főszolgabirája is irányitó- lag működött közre az üditőállomás minél nagyobb teljesítő képességűvé emelésében s Purth Adolf községi főjegyző fáradozott a nemes feladatok rendszeres megoldásában. Bátaszék lakossága önszántából is ho/dja nemes adományait. Jó szivü asz- szonyok 8—10 kenyeret sütnek sajátjukból és 100 számra adják a kenyérkarajokat. Az állomáson főztek a menekülteknek; Rosenberg Mátyás minden nap egy zsák lisztet adományoz kenyérsütésre és 40 liter tejet az átutazó menekültek fel- üditésére. Ocsény község református papja, Okos Gyula az őcsényiek között élelmet gyűjtött össze s nemes szivü adakozások eredményeképen 245 liter tejét, 10 nagy kenyeret, zsák burgonyát, zsák barackot és egyéb élelmiszereket vittek le Bátaszékre, hol az állomáson működő Vöröskereszt egyleti megbízottak az átutazó menekültek között szétosztották azokat.

Dombóvárott Szévald Oszkár főszolgabíró kezdeményezésére is megalakult a segély-bizottság, mely az állomáson szintén üditőtelepet létesített.

De megtették az előintézkedéseket minden községben és a magyar hazaszeretet és fajszeretet soha nem nyilvánult szép jelenetei, mikor a dobszóra bemennek egymásután a falu lakói, egyszerű polgárnépek, olyanok, mint akiket fészkükből riasztott ki a háború, feliratkoznak, azzal büszkélkedve, hogy ki irathat magának több székely-magyart, ki kvártélyra, ki meg élelemre is.

Szekszárdon is összeírták a felajánlott lakásokat, eddig 500—600 menekültnek a részére van előre lakás biztosítva, de még bizonyára többen is elférnek nálunk, csak szoruljunk összébb. Az előkészületekből jelentős szerepet kér magának a Nőegylet, mely választmányi ülésében dr. Leopold' Kornélné kidolgozott terve szerint, határozta el közreműködését és ajánlotta fel« azt a városi hatóságnak. A nőegyfeti intéző bizottság Kovács Sebestény Eridre főispánunk nejének elnöklésével bizonyára sok könyet fog segíteni letörölni hajléktalanokká vált testvéreink szenvedő arcáról.

A magunk részéről, akik ismerjük és számtalanszor bámultyk meg vármegyénk és városunk lakosságának a nemes fémnél nemesebb hazafiságát, az erdélyi menekültek ügyének felkarolásánál mellőzünk minden szép szót és minden buzdítást. Tolnavármegye lakossága minden kommentár nélkül is a mai nagy idők parancsaként saját lelkében érzi főispánunknak az erdélyi' menekültek ügyében kiadott és