Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-08-20 / 34. szám
XLß. ÉBtoiwm. 34. szóm. Szekszárd, 1916. augusztus 20. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: F«rd6ház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11» Kiadóhivatal Telefon 11. Metnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemfl hirdetések és pénzküldemények intézendők. Szerkeszti: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, l/a évre 6 K, l/4 évre 3 K. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. S zekszúrdon szabod a terménypiac a falusi termelőknek. Az ország lakosainak kenyérellátása, | a termés kellő elosztása és az okos taka- j rékosság biztosítása körül kibocsájtott többféle kormányrendeletek azt eredményezték, hogy a termelő a szokásos rendes piaci árusítástól is eltiltottnak gondolja és hiszi tévesen magát. Innen van aztán, hogy a termelők nagy része vonakodik az eladástól, a lakásán őt felkereső vevő iránt nincs oly bizalommal, mint a. nyilt piacon, fölös termelvények ennek következtében vagy a lehetőségig eldugja, hogy titokban üzér- kedhessék vele, vagy pedig kénytelen kelletlen, amikor már muszáj, eladja a Hadi Termény Részvénytársaságnak, miáltal egyenesen károsodik is, mert az 50 métermázsán aluli készletek átvételénél rendelet szerint a Hadi Termény részére 1 koronával alacsonyabban vannak a maximális árak megállapítva. Emellett károsodik a fogyasztó közönség is, mert jóllehet 1916. október 15-ig a gabona szabad adásvétel-csere, stb. tár- * gya is az 1750. számú kormányrendelet szerint, nem tudja beszerezni gabonaszükségletét, mivel olyan nagyobb helységekben, városokban, mint például Szekszárd is, elegendő gabona sohasem, termett, ami termeti, azért is hasztalanul jár házrul- házra az előbb jelzett okoknál fogva, a terménypiacra pedig hasztalan áll ki vásárlásra jogosító cédulájával, mivel sem a helybeli, sem a környékleli falvak termelő lakossága nem hozza le a piacra termel- vényét eladni, jóllehet ezt semmi féle kormányrendelet meg nem tiltotta. Éppen azért, mert nincs olyan rendelet, mely egy-egy törvényhatóság területén belül az 1916. évi októler 15-éig a gabonanemüeknek az 1750. szmu kormányrendelet határozmányainak megfelelő adásvételét tilalmazná, kifejezett tiltó rendelkezés hiányában igen is meg van engedve az is, hogy a termelő a saját szükségletén felüli terményét ne csak Szek- szárdon a magtárában, vagy Ocsényben, Agárdon, Decsen a lakásán idegenitse, tehát adja el, vagy cserélje el, hanem elidegenítheti azt Szekszárdon a termény- piacon is, csupán azt Írván elő a rendelet parancsképpen, hogy nem adhatja drágábban a rendeletben "megállapított maximális árnál, azonkívül pedig a vevőtől az eladási hely elöljárósága által kiállított vásárlási igazolványt kell követelnie, mert különben a gabönaíölöslegének hováforditása felőli kérdőre vonása esetén nem tudja igazolni, hogy hová tette a saját szükségletén fölüli termését Semmi jogalapja sincs tehát annak, bogy Szekszárdon nem tartanak gabonapiacot. Pusztán a kiadott sok féle rendelet nyomán elterjedt téves értelmezésnek tudható ez be. A vármegyei és városi, meg a köz- | ségi hatóságoknak egyöntetűen kell tehát összefogni} hogy ez'a téves felfogás mielőbb megszűnjön. Dobszó utján kell közhírré tenni, úgy Szekszárdon, mint a környékbeli falvakban, hogy a saját szükségletén fölüli ga- lonát 1916 októler 15-ig nem köteles a termelő a Hadi Termény Részvénytársaság ágenseinek eladni, hanem jogálan áll helyien úgy a lakásán, mint a piacon a helyi hatóság vásárlási igazolványával ellátott fogyasztó közönségnek a maximális árián eladni, sőt nem csak helyben, hanem kocsifuvarral minden szállítási engedély nélkül, hajón vagy vasúton pedig csak szállítási engedéllyel, elhozhatja azt a szekszárdi terménypiacra is s ott az eladás helye, vagyis Szekszárd r. t. város ható-, sága által kiállított vásárlási igazolvánnyal liró fogyasztónak is eladhatja. Ha a termelőknek a piactól való visz- szahuzódása vagy helytelen információ által való visszatartása megszűnik, talán nem is lesz szükség arra, hogy a minisztérium .a Szekszárd polgármestere által kiállítható vásárlási igazolvány hatályát a megye községeinek a területére is kiterjessze, m^rt erre csak akkor lesz szükség, ha itt nem terem elegendő, vagy ide eladás végett nem hoznak elegendő gabonát s igy a szekszárdi fogyasztónak kell valamelyik faluban felkeresni azt a termelőt, aki neki eladhat. Különösen a vármegyének alispánjának és a központi járás főszolgabirájának hívjuk figyelmébe a szekszárdi gabonapiac újbóli megnyitásának nagy fontosságú kérdését, mert ez sokkal gyorsabban és hatásosabban segít a kenyérellátáson, mint ha instanciáznak Írásban és dróton Hen- cidától—Boncidáig, belügybe, földmivelés- ügybe, kereskedelémügybe, hogy a szekszárdiaknak engedjék meg a lakóhelyen kívüli gabonabevásárlást is. Annyi sok akadályon keresztül talán október 16-ig, vagyis a gabona szabad vásárlás utánra talán meg jön az engedély. Hogy a terménypiacnak egy-egy törvényhatóság élelmezése keretében és az 1750. számú kormányrendelet határozmá- nyain belül a lehetősége és a szerepe magából a hivatkozott rendeletből folyik, erre nézve álljon itt dr. Csuhay Sándornak, a Városok Lapja jeles munkatársának következő indokolása: Az 1750. számú rendelet 4. §-a kifejezetten csak azt rendeli, hogy: „Tilos a termelőnek a termés* zár alá vett részét annak a törvényhatóságnak (tehát nem községnek) a területéről, ahol gazdasága van, elszállítani. * A tilalom tehát egy köz- élelmezési egység területi határához van kötve, de nincs a termés helyéhez kötve. Ez pedig nem jelenthet mást, minthogy ugyanazon közélelmezési egységen, vármegyei törvényhatóságon belül a szállítás, vagyis ugyanazon vármegye községei között a ki-beszállitás tilalmazva nincs. Ezen felfogást megerősíti azon rendelkezés is, hogy: „Az 1. §. 3. bekezdésében említett személyek a munkabér, aratórész . . . fejében kapott terményeket külön engedély nélkül állandó lakásuk helyére akkor is elszállíthatják, ha ez a hely annak a törvényhatóságnak a területén kívül fekszik, ahol a termény termett. Ezen szakasz szerint az elszállításhoz engedély kifejezetten csak akkor kell, ha a termelő más törvényhatóság területén levő gazdaságába vagy háztartásába kívánja terményeit szállítani. A gabona elszállításához szállítási igazolvány csak akkor szükséges, ha az elszállítás vasúton, hajón vagy gépkocsin történik; tehát, ha az elszállítás kocsin, málhás lóval, háton történik: az elszállításhoz szállítási igazolvány nem szükséges. S mert ugyanazon törvényhatóságon belül — a járások között — az elszállítás leginkább ez utóbbi három módon történik ; mert a kisgazda termésfeleslegét nem helyben, nem a termelés helyén szokta rendszeresen — az eddigi gazdasági szokás szerint — értékesíteni, hanem a szomszéd, vagy távolabbi város piacán: értékesítés végett terményét e piacokra most is szállíthatja, mert a zár alá vett termésnek saját szükségleten felüli része eladható s ez az eladás a termés helyéhez kötve nincs, sőt az ilyen eladási célból való elszállítás megtiltva sincs s ha kocsin, stb. szállitta- tik el, az elszállításhoz még szállítási igazolvány sem kívántatik. Ha a rendeletnek oly értelmezés volna adható, hogy a termés helyéről a vármegyei törvényhatóságon belül is tilos az elszállítás, hihetetlen, hogy a rendelet ily kézenfekvő esetekről ne rendelkezett volna s a termés helyéről ugyanazon törvényhatóságon belül is az elszállítást engedélyhez, vagy legalább is szállítási igazolványhoz ne kötötte volna. S hogy ugyanazon törvényhatóságon belül csak e kedvezőbb, értelmezés állhat meg, mi sem igazolja fényesebben, mint az, hogy más törvényhatóságba is nem csupán elraktározás vagy saját szükségletre lehet elszállítani a termést, hanem „a jelen rendelet szerint megengedett leihasználás végett“ is. 2. A jelen rendelet szerinti felhasználásról pedig a rendelet 3. §-a intézkedik, mely szakasz szerint a felhasználás egyik módja az elidegenítés: adásvétel, vagy más mód, pl, csere. A megengedett elidegenítés sincs a termés helyéhez kötve, a termelő -tehát megkötve nincs abban, hogy csak ott ideHátralék«« elMzetőiaket tisztslstW kérjflk m UkaléhM Botsb mííUWm hekfllátsára,
