Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-08-08 / 32. szám

c TOLNAMEGYEi KÖZLÖNY 1915 augusztus 8. — Katonai kinevezés. A király Abay Béla kadétét, ki csak most tért haza Sebesülten az orosz harctértől, ahol bátor és hősies maga­tartásával kitüntette magát, zászlóssá nevezte ki. — Győzelem ünnep Szekszárdim. Csü­törtökön a déli órákban terjedt el Szekszárdon Varsó bevételének hire. Délután már Ivángorod bevételével nőtt a győzelmi hír. Bár előre várta és szive mélyén számított mindenki e győzelemre, mégis örümláz fogott el mindenkit e dicső és a békét közelebb hozó hírekre — Szekszárd külső képe is kifejezője volt a belső örömöknek, zászló disz hirdette fegyvereink győzelmeit, mint már ^annyiszor, és mint még annyiszor. — Hősi halül. Beéri Balogh Lajos honvéd hadnagy, özv. Beéri Balogh Sáudorné szü'etett Magyar Laura faddi rk. tanítónő egyetlen fia, aki a múlt évben végezte a Lndovika Akadémiát, a doberdói fensikon vívott véres ütközetben hősi halált halt a hazáért és királyért. — Névmagyarosítás. Kiskorú Kohn Géza dunaföldvári lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedéllyel «Kálmán»-ra magyarosította. Kiskorú Homulyák Béla dombóvári szüle­tésű csikszépvizi lakos családi nevét «Szalaiv-r* változtatta. — Mi lesz a kenyérárakkal ? Városunk rendőrkapitánya a közélelmezési viszonyok meg javításán tudvalévőén a piaci árak maximálásával próbálkozott. Hogy nem teljes eredményt bozta toeg intézkedéseivel, annak több oka van, de mérséklő hatása igen is mutatkozik a piac meg- rendszabályozásának. Azonban egy cikk árának a hatósági ellenőrzése sem szükséges oly nagy mértékben, mint a kenyérnek ára. — Amikor a kenyérliszt ára 42—44 korona, nem a legtökéle­tesebb uzsora e a kenyér kilogrammját 70 fii lérért áiusitani. — A szomszédos Pécsett, ahol a gabona- és liszt-árak azonosak a mieinkkel, a hatóság szigorúan megbírságolja azokat a péké két, szatócsokat, akik a hatóság által megállapi tott 54 fillérnél magasabb árat mernek kérni a kenyér kilogrammjáért. Ez is magas ár, de még­sem 70 fillér, mint nálunk. — Felhívjuk erre a tűrhetetlen állapotra a városi hatóság figyelmét. — Hogy pedig eredményes legyen az ellenőrzés, minden pék és kenyérbolt legyen köteles a meg­szabott kenyérárakat üzlethelyiségében látható módon kiírni. Ugyancsak emlékezetbe hozzuk, hogy nem is régen megállapította a rendőrható­ság a kifii, zsemlye súlyát is, és ennek dacára még ma is szabad szemmel csak megerőltetve meglátható, súlyra pedig csak a legfinomabb pa­tikai műszerre)! meghatározható péksüteményeket hoznak forgalomba, itt is sürgős, állandó és leg főképen nem zsemlye súlyú bírságolásokra van szükség, ha a szolid és becsületes sütőipart a háború ennyire mpgrontotta. — Adomány Batthyány Vilmos gróf nyitrai püspök, Batthyány Tivadar országgyűlési képviselőnk öccse mozgalmat és gyűjtést indított meg egy magyar tengeralattjárónak társadalmi utón való megépítésére, amely kifejezője legyen a magyarság tengerhez való ragaszkodásának és hős tengerészetünk méltó elisrn. résének. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök erre a hazafias célra 1000 koronát adományozott, a pécsegyház- megyei papság pedig eddig 321 koronát. — Fizetésemelési államsegély. Előlépés folytán Jártas Róza és Mehrwerth Erzsébet szék szárdi rk. tanítónőnek, Bienszak Ede hőgyészi rk. tanítónak évi 200—200 korona újabb államsegély Utalványoztatok. — Dombóváron konviktus is lesz Úgy halijuk, hogy Dombóváron özv. Schaffer Jánosné a gimnáziumi diákoknak konviktust akar nyitni. Most, mikor már a gimnázium III. osztálya is még fog nyilni, nem is tartjuk ezt fölöslegesnek, mert a mostani '.nagy drágaságban ez a vidéki szülőknek bizonyára kevesebb kiadást jelent. — Kivánjuk, hogy e vállalatot siker koronázza. — A laskafalui templom megáldása. A napokban áldotta meg Streicher József apát 'kánonok a most kifestett laskafalui templomot, amely ezelőtt 8 évvel épült, de falai csupán me­szelve voltak. Müller Károly plébános buzdítása folytán már hosszabb idő óta gyűlt a pénz a templom festésére, amelyhez aranyszívű megyés püspökünk Zichy Gyula gróf is több száz koro­nával hozzájárult. — Hálaadó istentisztelet. A szekszárdi izt. templomban Varsó eleste alkalmából dr. Ru­binstein Mátyás főrabbi tegnap, szombaton magas- szárnyai ásü,- a gondviselés igazságát hirdető, ma­gasztos imaszerü hálaadó ünnepi beszédet tartott. • — Hát akkor mit szóljunk mi ? A Péfcsi Napló szóvá teszi a pécsi famizériát, panaszolván, hogy 64—70 koroaás árakat kérnek az ottani fakereskedők az elsőrendű tüzelőfa öléért. — Mit szóljunk mi szekszárdiak, akiknek 104 koronáért •írulgatnak a kereskedők egy öl olyan elsőrendű nek címzett tűzi fát, amelynek elsőrendüségéhez is szó férhet. — Hogy m hez mit szóljunk ? — Hát bizony volna mit szólni úgy az árakhoz, mint a kereskedőkhöz. — Halász néni. Augusztus 2-án temettük el osztatlan, meleg részvét mellett, a mindenki által tisztelt é's kiválóan szeretett Halász nénit, ki 36 éven át volt Szekszárd váró- : sának példás, lankadatlan buzgalmu tanítónője. Sok ezer, zsenge lelkű kis lánykát vezetett be e hosszú idő alatt a tudományok legelső titkaiba, az Abc csodás világába. — Elszoruló szívvel és emelkedett lélekkel mélázom én is, mint volt tanítványa, a felett, hogy ime: «Róla és nemes emberi értékekkel ki sem elégíthető munkálkodásáról sze retnék írni pár betűt, betűkbe foglalt gondolatot, mely be­tűknek s gondolatoknak csiráit ő veté bele az én egykori gyermeklelkembe .... S hány ezren gondolkodnak igy ! — A mag kikelt s a kedves jó magvető nincs többé... — Könnyes szemekkel kisértük ki őt, utolsó földi útjára. Mi, akik őbenne feledhetlen jó pályatársat veszítettünk, s úgy vonzódtunk hozzá, mint anyánkhoz, igazán vigasztalhatat­lanok vagyunk halála miatt. Hisz’ úgy lebilincselte szivün­ket kedves, patriarkális egyénisége, hogy egyhamar nem bírjuk feledni őt. Sokszor bámultam példás lelkiismeretes­ségét, rfiely a legkisebb dolgában is ép úgy megnyilvánult, mint a nagyban. Élete utolsó idejéig úgyszólván az iskolá­nak élt; s csak akkor tért nyugalomra, — jobban mondva szenvedésre, midőn a benne lappangó betegség már azt mondá: «Elég!» S a munka helyett most már a betegség­gel kellett neki küzdenie. Nem élvezhette a jól megérdemelt nyugalmat és pihenést egy percig sem. Igazán beteljesült ő nála is az a gyönyörű és találó hasonlat: «A tanító lég- huzamba tett égő gyertya». Mig mások boldogulásának ut-, ját egyengette, mig a sok ezernyi kis gyermekleiket az Isten és ember törvényeire tanitgatta, sziveket nemesített, jellemeket csiszolgatott, azalatt égő gyertyaként önmagát emészthette ... Pár hónapi szenvedés után életének lángja utolsót lobbant. Puha, meleg kezei kihűlve kulcsolódtak össze. Ujjai közt a Megváltó keresztjét szorongatta, mely neki is, mint minden tanítónak, örök példaképe, vezér­csillaga és erőtadó vigasza volt igen igen sokszor. Az élet harcait vívta s mint a munka hőse halt el. De az ő harcai­nak útját nem vér jelöli, mint a fegyveres katonákét, hanem a szeretet s a nemes önmegtagadások munkáinak egész hosszú láncolata Istenem, ki e gyönyörű láncot most szent kezedbe vetted, hogy lemérd nemes súlyát s megszámláljad drága szemeit, áldd meg őt, a jó Tanítónőt, az örök bol­dogsággal, melyet úgy megérdemelt 1 Ámen,. — Harctéri levél. Lapunk egyik főhad­nagy munkatársa az alábbi sorokat küldötte az orosz harctérről: „A küldött újságokat hálásan köszönöm, közkézre járt az ezredben, a tolna­megyeiek között. Eddig nem küldhettem semmit, mert „inter arma silent musae?. Már pedig jun. 4-ike óta, mióta a harctéren vagyok, a nehéz küzdelmek, véres harcok; győzelmes előnyomulá­sok szakadatlan láncolatát éljük. Turka, Lemberg s a Bug folyó partja ezek kiemelkedő hősi vér­ből fogant, de tündöklőén ragyogó pontjai. Oh, ha tudnák az otthoniak, hova küldenek bennün­ket felvirágozva, felszalagozva?! S ha nem a lángoló hazaszeretet, a magyar meg nem rettenő vitézség é6 a hagyományos örök lelkesedés ve zetne állandóan bennünket, a mely a háború ir­tózatos borzalmait nemes glóriával a becsület szent mezejévé változtatja, a maroknyi hős ma­gyart már rég lenyűgözte volna az óriási túl­súlyban levő ellenség vad hordája. De igy győ­zelmet győzelemre vívunk, s a kiömlő hősi vér aranybetükkel örökíti meg a magyar nevet a népek történetében. A ma eseményeit nem olvas­suk, hisz azt mi csináljuk« Nyugodtak lehetnek az otthoniak. Mi visszatartóztathatatlanul roha­nunk előre a legnagyobb golyózáporban és ágyú- tűzben, állandóan szemünk előtt lebegve a szent cél s elesett hős bajtársaink megboszulása. Fegy­vereinknek nem 'tud ellenállni az ellenség; nem tart fenn a drótateadály, a cement erődítmény, semmi ! Erős bizalommal és. törhetetlen hittel re­méljük, hogy a végső diadal a mienk lesz s di­csőséges győzelem fogja koszoruzni hősiesen .küzdő fegyvereinket. S nem lesz hiába a sok kihulló vér, ha végre megismétlődik a bibliai Dávid Góliát esete, midőn a maroknyi hős ma­gyar a porba hulló orosz kolosszus nyakára teszi a lábát, s úgy veti meg alapját az uj nagyságá­nak. Segítsen erre a magyarok Istene! Szives üdvözlettel vagyok szerető rokona: Pista“. p A Mér. köréből. Paskás József állomás- fürtök Dombóvárról Keszthelyre és Neuhauser Imre hivatalnok Keszthelyről Dombóvárra helyez­tették át. Taus Kálmán dombóvári hivatalnok ugyanott az állomás vezetésével megbizatott. *—r Mfcgjnta I mázott segéd jegyző. Bátaszék község képviselőtestülete mindig méltányolta és honorálta tisztviselőinek munkásságát. Ezt tette most Herczeg Dénes segédjegyzővel is, akit pontos és szorgalmas működéséért 500 korona jútalomdijban részesített. — Olasz fogságban. Arról értesültünk, hogy Szabó János tartalékos főhadnagy, városi főmérnök és Főglein János Nyéki őrmester nép­től kelő, szekszárdi városi képviselő olasz fogságba '•stek Főglein János Nyéki egyik katonatársajulius 25-én azt irta, hogy sebesülten jutott fogságba. — Személy változás a Fereucrendieknél. Danaföldvári uj házfőnök. A kapisztráoi szent Jánosról nevezett Ferenc rendtartomány nagy káptalanja Bendes Valérián generális vizitátor el­nöklete alatt tartott gyűlésében dunaföldvári’ház- főnökké P. Kaizer Nándor budai házfőnököt vá-r lasztotta meg. P. Sebeszta Jusztin dunaföldvári házfőnököt pedig Simontornyára nevezte ki ház­főnökké. P. Borsányi Balázs ujmisés földinket Gyöngyösre küldte, a nagy káptalan. — „Gyermek mint bős“ című, 3 felvo- násos háborús dráma kevül színre a „Világ“ mozgóképszínház szombat, vasárnapi műsorán. — A film úgy aktualitásánál, mint a főszereplő gyermek kiváló játékánál fogva, a legjobb képek egyike Ez után jön «Piccolo kisasszony» című, 3 felvonásos grandiózus vígjáték, mely kétség­kívül a legjobb vígjátékok egyike, amely a mozi vásznán megjelent. Kacagtató tárgyú kép, amely­nek hatását csak fokozza az, hogy a címszerepet Dorrit Weixler, a moziprimadonnák legbájosabbja kreálja. — A gonosz mostoha. Tolnáról írják la­punknak : Molnár Györgyné Simon Erzsébet tol­nai kéményseprősegéd neje négy hónappal ezelőtt a budapesti gyermekmenhslyhől egy kis leánykát kért ki gondozás és nevelés céljából, miután néki Gyermekei nincsenek. Ki is adtak neki egy kis Pfotkó Róza nevű 7 éves leánykát. Kezdetben jól ment a kis leány sora, verést keveset, de enni sem sokat kapott. Utóbbi időben azonban any- nyira súlyosbodott szegény kis leánykának a helyzete, hogy a mu!t héten rendőri asszisztencia mellett a leánykát el kellett venni nevelőjétől. A kis leányon csak úgy futtában is meg volt álla­pítható, hogy szemei az ütésektől be voltak da­gadva, köröskörül sötétkék véraláfutásokkal tar­kítva, testének minden része |kékre-zöldre verve, az ütések helyei pedig jő vastagon feldagadva. Az ütések vizes kötéltől származtak, de láthatók a rúgásnak és fojtogatásnak nyomai is. Vannak, akik arról is tudnak, hogy gyakrabban le volt /.árva a sötét pincébe. A kínzásnak oka a derék asszony vallomása szerint — engedetlenség. A kis 1 ányt rögtön elvették tőle, a tigrisszivü ne­velőanya ellen pedig megindították a büntető eljárást. — Tolnasziget közkedvelt birtokosa, Knefély Ödön tart. tiszthelyettes orosz fogságba került. Nevezettnek halálhírét terjesztették, a mit ő a fogságból küldött sajátkezű levelével megcáfolt. — Vigyázat vadász urak ! Ma ugyan a Nimród ' szenvedélynek a harctereken nyílik a legszebb kielégítés, merthogy csak nagyobb pasz- szíó a muszkára, taliánra, vad rácra, a francra,. vagy az ángliusra stb , (merihogy ellenségeink vadállománya igen bőséges, vnltozitos) vadászni, mint gyáva és visszalőni nem tudó nyulakra, — mégis sokan nézik a vadászkalendáriumot, mikor kezdődik a vadászati időszak ? Valami türelmet­len vadász verhette fel azt a hírlapi kacsát, hogy az idén már augusztus 15 ike előtt szabad a vadászat. Igen, a harctereken, de a front mö­gött bizony csak augusztus 15-ike után szabad a nyulra és egyebb apró vadakra lövöldözni. — Egyébként a hús hiányon és a közélelmezésen nem a vadászás engedélyezésével, de a uadászás eltiltásával, és közélelmezésre való kisajátí­tásával lehetne inkább segíteni, mert ma nem pasBziós kocavadászok munkájára volna szükség, hanem a vadállománynak a közélelmezés céljára hatósági ellenőrzés melletti minél intenzivebb ki­használására. Ily képen a .marha, borjú, sertés állomány jobban megvédhető volna. Értesítem a n. é. közönséget, hogy a kitűnő hírnévnek örvendő Pécsi Leányinternátusban már most elő­jegyezhetni a jövő tanévre. A növendékek jó és megbízható elhelyezését ezen otthonban a női felsőkereskedelmi és polgári leányisokla igazgatóságainak felügyelete biztosítja. Prospektust küld: Werner Szeréna az intézet vezetője Pécs, Papnövelde-utca 4. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents